Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)

1993-02-11 / 41. szám

1993. február 11., csütörtök aj Dunántúli napiö 5 Kellene szálloda - de hol legyen a parkoló? A Nádortól a Citrom utcáig A Nádor Szálloda felújí­tása, illetve a Citrom utcai szálloda építése körüli bonyo­dalmakkal, késlekedéssel kapcsolatos álláspontjáról tá­jékoztatta tegnap Pécsett, a városházán az önkormányzat a sajtó munkatársait. Az előbbi esetben már kialakuló­ban lévő konszenzusról, az utóbbiéban megmerevedett álláspontokról hallhattunk. Az érintettek közül Varga Csaba, a Hungária Szálloda Rt. pécsi igazgatója meghívást kapott, Jaszenovics Miksa, a Citrom utcai szálloda építte­tője nem. De Blasio Antonio, az ön- kormányzat környezetvédelmi és városépítészeti bizottságának elnöke elmondta: a Nádor „fájó pontja a városnak”. A patinás épület elhatározott felújítása megkezdésének az akadálya a hiányzó építési engedély. Meg­adása az miatt késik, hogy az előírások szerint szükséges par­kolóhelyek biztosítására a ter­vező nem gondolt. Azt az ön- kormányzat és a Hungária Szál­loda Rt. is tudja: csakis komp­romisszummal lehet előbbre jutni, s erre a készség mindkét félben megvan. A Palatínusnál és a Nádornál összesen 71 gép­kocsi, illetve 4 busz elhelyezé­sét kell megoldani. Ugyanakkor cél, hogy a hotelek gazdasági szervízútját is kialakítsák. A parkolóhely gépkocsinként mintegy 600 000 forintba kerül. Az érintettek parkolóházat sze­retnének, ennek azonban hely kell. Hogy hol, erre két alterna­tívát szerepeltetnek: vagy a Má- ria-utcában, vagy pedig a tömb­belsőben. A parkolóház építéséhez szükséges terület kialakítása azonban 70 millió forintot igé­nyel. Az önkormányzat és az Rt. a szükséges összeget 50-50 százalékban fedezné. (Ha más intézmény is „beszáll”, akkor természetesen módosul az arány.) A 150-200 férőhelyes épület három év alatt készülhet el, ez idő alatt marad a jelenlegi megoldás: az rt. bérli a szüksé­ges parkolóhelyeket az önkor­mányzattól, évi másfél millió forintért. Arra a kérdésünkre, hogy mi­ért nem lehetett ezt gyorsabban megoldani, illetve miért okoz­tak ezzel - a Nádor bezárásától a tervezett újranyitásig öt esz­tendő múlik el - presztízsvesz­teséget a város idegenforgalmá­nak, De Blasio készséggel elis­merte: hiba volt, s tovább várni még nagyobb hiba lenne, mert az építés költségei csak emel­kednének. Döntés a két válasz­tási lehetőség közül 2-3 hét múlva várható. A Citrom utcai építkezés kö­rüli huzavona már jól ismert a pécsiek előtt. A közgyűlés to­vábbra sem járult hozzá az épü­let megmagasításához. Az épít­tető ajánlatára - elfogadása ese­tén megcsinálja az utcában a még hiányzó díszburkolatot - De Blasio véleménye: nincs biz­tosíték arra, hogy ezt az ígéretét teljesíti is. A munka a számítá­sok szerint mintegy 6 millió fo­rintba kerülne. Az önkormányzat egyébként megteheti azt is, hogy kötelezi az építtetőt: burkolja be az épü­letet, s az itt lévő eladható tel­kek árából maga fedezi a 6 mil­liót. Mészáros A. Ki fejezi be a díszburkolat építését a Citrom utcában? Mától újra civilek Fotó: Szundi György Leszerelési ünnepség Pécsett Apadó kútból tiszta víz Közel ezer sorkatonát és ha­tárőrt szerelnek le ma reggel és délelőtt Pécsett a Zrínyi Miklós Tüzérdandártól, a Hollán Ernő Felderítő Zászlóaljtól és a Ha­tárőrségtől. Az egy éves sorka­tonai szolgálatuk letelte után a legtöbb fiatalt tartalék állo­mányba helyezték. A Zrínyi Miklós Laktanyá­ban több mint 600-an szerelnek le a két egységtől, a tüzér dan­dártól és a felderítő zászlóaljtól. Mint Páka Ferenc ezredes, dan­dárparancsnok elmondta, nincs hivatalos felmérésük arról, hogy a leszerelőknek van-e munkahelyük vagy munkanél­küliek, azonban ismereteik sze­rint közel 40 százalékuknak nem lesz hol munkába állniuk az „angyalbőr” levetése után. Leszerelési segélyt 2000 és Országos Jogvédő Szolgála­tot alakított szerdán a győri székhelyű Nyugat Kiadó Bt, a Nyugati Hírlap kiadója. A Győr-Moson-Sopron megyei napilapot megjelentető kiadó sajtójogászai vállalták, hogy ingyenesen ellátják az írott és az elektronikus sajtó munka­társainak jogvédelmét. A szolgálat törekvése ugyanis, hogy minden törvé­nyes eszközzel fellép az erő­szak, a megfélemlítés, a sajtó- szabadság korlátozása ellen. E tevékenységükben a kezdemé­nyezők számítanak a szakmai sajtószervezetek együttműkö­désére. A jogvédő szolgálat meg­alakításának közvetlen előz­ménye a Rába ETO FC szék­házában kedden történt, nagy visszhangot kiváltó incidens, amikoris Tornyi Barnabás ve­zetőedző a lap munkatársát 6500 forint között kaptak a ka­tonák a szociális rászorultság függvényében, az odaítélt ösz- szegekről egy bizottság döntött. A laktanyában hét sorkatonát tartanak vissza, közülük egy kórházi kezelés alatt van, ketten büntetésvégrehajtási intézetben, egy előzetes letartóztatásban és négyen a fogdában váiják a büntetés leteltét. A Hollán Ernő Felderítő Zászlóalj leszerelési ünnepséget rendezett tegnap, ahol a jutal­mazási és tartalék állományba helyezési parancsokat ismertet­ték. Kovács Lajos őrnagy, pa­rancsnok elmondta a leszerelők közül többen vállalták a tovább szolgálatot. A leszerelési ünnepségre meghívót kapott a budapesti Dunai-család is, mert fiúk, Du­bántalmazta - mondotta az MTI érdeklődésére N. Magyar Tibor, a Nyugati Hírlap fő- szerkesztője. A lap első em­bere kifejtette: ez az esemény ismét ráirányította a figyelmet arra, hogy növekszik a nyilvá­nosságot szolgáló emberek fe­nyegetettsége. E folyamat megállítása mindazok közös érdeke, akik­nek drága a demokrácia, a saj­tószabadság. A szolgálat zökkenőmentes működése érdekében alapít­ványt hoznak létre. Az Újság­írók az erőszak ellen elneve­zésű alapítvány bejegyzéséig a szolgálattal kapcsolatos költ­ségeket a Nyugat Kiadó fedezi. A szándéknyilatkozatot meg­ismerve az alapítványhoz első­ként csatlakozott a Rába ETO FC elnöksége és a Rába ETO FC Kft. - mondotta a főszer­kesztő. (MTI) nai Balázs tizedes, a szolgálat során nyújtott kiemelkedő telje­sítményével elnyerte a Magyar Honvédség „Újrakezdési Ala- pítvány”-át. Ezt az elismerést a 2. sz. Katonai Körzetben mind­össze ketten kapták meg. A 20 ezer forintos pénzbeli támoga­tás mellé soronkívüli előléptetés járult, így Balázs tartalékos őr­mesterként szerelt le. A Pécsi Határőr Igazgatóság­tól közel 300 határőrt szerelnek le ma. Itt nem központi ünnep­ség keretében zajlott a búcsúz­tató, mert az elszórtan lévő őr­sökön nincs erre lehetőség, ha­nem az alegységparancsnokok köszönték meg a végzett mun­kát. Összesen 300 ezer forint le­szerelési segélyt osztottak szét a fiatalok között, ők postán kap­ják meg ezt a pénzt. H. Zs. Felesleges búslakodni azon, mi az oka annak, hogy rengeteg magyar találmány íróasztalfi­ókban marad, vagy csak külföl­dön talál megvalósítóra. Felesleges, amikor ma is olyan emberekkel találkozha­tunk, akik újat alkotnak és nem adják fel a kudarcok ellenére sem a küzdelmet azért, hogy el­juttathassák az embereknek mindazt, amit nekik szántak - erről győztek meg tegnap a Ma­gyar Feltalálók Egyesülete re­gionális szervezetének pécsi ta­lálkozóján. Komanovics István, a szerve­zet vezetője is szívesebben so­rolja a sikereiket, mint a nem­zetközi kiállításokon szerzett el­ismeréseket, az őszi genfi ta­lálmányi szalonban kapott elis­merést, amelyet a legjobban szervezett csoportként kaptak. Ahogy az alkotó egy-egy új­donságra bukkan, úgy alakul­nak az egyesület kapcsolatai is: Bogsa Árpád, az ENSZ szel­Padlásokra száműzött rok­kákkal, mángorlókkal csinosí­tani szobáinkat, a paraszti élet rekvizitumaival bebútorozni mindennapjainkat - mára anak­ronizmussá vált. De arra szük­ség lenne - éppen a népies, nemzetieskedő hangok erősö­désével - hogy a magyar pa­raszti kultúra nyelvét - gyökere­inket, önnön magunkat - telje­sebben megértsük. Éppen azért, hogy ne lehessen vele manipu­lálni, ne silányuljon politikai eszközzé — nacionalizmusra bujtó ideológiává. Jó lenne, ha ezt a kultúrát, ezt a tárgyakban is megtestesülő gondolkodás- módot modellként fognánk fel és alkalmaznánk az oktatásban is. A gondolat ismét elodázha- tatlanul időszerű, s csak üdvö­zölhető, hogy Szigetváron, a néprajzi értékek oktatására lét­rejött, hétfőn megnyitott népfő­iskolán Tarján Gábor néprajz- kutató és néhány társa ismét megfogalmazták. Különösen jó, hogy a sok- nemzetiségű Baranyában kap megerősítést - mondta Tarján Gábor - hiszen aki egy kicsit is komolyan veszi magyarságát, annak tudnia kell, hogy annál több a közös gyökér, amely más népekkel mélyen összeköt, mi­nél mélyebben merítünk a múltból. Tarján és társai azok, akik 1979-ben a pécsi Guzsalyas Kört megalakították, és a Ma- gyarlukafai Tájházba életet le­heltek. ők szervezték a közel egy hétig tartó néprajzi főisko­lát baranyai pedagógusok szá­mára, amelynek szívesen adott otthont a Szigetvári Városi Könyvtár. lemi tulajdonvédelemmel fog­lalkozó genfi székhelyű szako­sított szervezetének vezetője ta­valy hazalátogatott és a magyar miniszterelnök is fogadta. A ta­lálkozó után az egyesület köz­gyűléséhez írt levelében Antall József hitet tett, hogy annak a szellemi erőnek, amelyet az egyesület is képvisel, a működ­tetését igyekszik segíteni. Eb­ben bíznak a regionális csoport­hoz - Baranya, Tolna és So­mogy megyét fogja össze - kö­tődő feltalálók is. Az egyik legfrissebb sikertör­ténet az Egyházasharasztiban élő Varga Józsefé, aki húsz évig kevergette, kóstolgatta a har­minc féle gyógynövényből ké­szült italát, amikor neki is, a ba­rátainak is ízlett, végigjárta a szükséges és nagy számú hiva­talokat, megszerezte az engedé­lyeket és kicsiben megpróbál­kozott a gyártásával. A pécsi püspökség felkéré­sére a Szentatyának ezt szolgál­A vendégeket dr. Aracsi Jó­zsef a város jegyzője köszön­tötte, dr. Újvári Jenő, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója pedig egy terjedelmében sze­rény, de tárgyaiban annál nagy­szerűbb kiállítást is üdvözölhe­tett. A Guzsalyas Kör tárlata, Papp Mihályné szőnyegei, Horváth Ágota alföldi formavi­lágé és Domonkos László medi­terrán ragyogásé kerámiái, Sza­tyor Győző párjukat ritkító ütő­hangszerei, Szentkereszti István asszonytestű fakanalai, Terényi Gyöngy palmetta-motívumos bőrtáskái, Horváth Antónia csuhé-babái és a félj, Horváth László fajátékai mind-mind kü­lön méltatást érdemelnének. Apadó kutakból tiszta vizet meríteni, a szétforgácsolt, a ha­lódó, a szemléletünkbe át nem örökített múltból értéket men­teni roppant nehéz. A népfőis­kola szándékán nem múlik: Fi­lep Antal, a JPTE néprajz tan­székének vezetője a kutatás és a pedagógia kapcsolatáról, Vidák István népművész, a kecskeméti Szórakaténusz Játékműhely munkatársa a nemezelés ha­gyományáról beszélt. Tegnap az öregek otthonába látogatva ki-ki régvolt idők tanúit szólal­tatta meg. Ma az Ormánságba kirándulnak, pénteken a kerá­miakészítés oktatása és Kará­cson Sándor pedagógiája lesz a téma. A népfőiskola szombaton fórummal zárul. Kérdés, a hatvanas évek vé­gét jellemző, ellentmondások­kal teli kultuszt felváltja-e tartó- sabb magyarságismeret, helyet kap-e a néprajz az oktatásban, hozzájárulva önmagunk és tör­ténelmünk mélyebb megértésé­hez. Bóka Róbert ták fel a pécsi ebédhez, ott kós­tolta meg Habsburg Ottó, aki ezzel koccintott a díszdoktorrá avatásán is, sőt meghívta a fel­találót és feleségét leánya, Wal­burga esküvőjére, e nedűvel kö­szöntötte egymást az ifjú pár. Habsburg ottó nem felejtette el az ital kellemes ízét, ajánlotta egy németországi cégnek, amelynek képviselője el is jött magyarországra, de Varga Jó­zsef nemet mondott, mert tavaly szeptemberben szerződést kö­tött a belga tulajdonú szabegy- házai Panalco Kft-vel, amely 1most Észak-Amerikában és Eu­rópában is bejegyezteti az italt. Megjegyzem óriási szeren­csére volt. Elfogadja, a szeren­cséjét az hozta, hogy segített az oldi, egyházasharaszti és sik- lósnagyfalui templom felújítá­sában. Mindegyik elé ültetett egy páfrányfenyőt, mert ennek a leveléből is van a Máltai ki­rálykeserűben ... Gáldonyi M. Temetkezés Sásdon Az emberek nagy többségé­nek fontos, hogy szeretteiket kulturált körülmények között méltósággal temethessék el. Ezért tudakozódott körülte­kintően a sásdi önkormányzat a tulajdonában lévő temetőben végzendő tevékenység tervezé­sét. Kovács Sándomé, polgár- mester már a hónap elején meg­rendezett közmeghallgatáson is vázolta a lehetőségeket, ismer­tette az üzemeltetésre vállalko­zók árajánlatait, kérte a lakos­ság észrevételeit. Továbbgondolásra volt ér­demes az a felvetés, mely sze­rint nem optimális e tevékeny­ség „egy kézbe” adása. Ezen információk birtokában dolgozta ki az önkormányzat a temető üzemeltetésének 1993. évi feltételeit. A napokban ül­nek le végső szerződéskötés cél­jából a legkedvezőbb ajánlatte­vővel, a Baranya Megyei Te­metkezési Vállalat igazgatójá­val. Ezen kívül tanulva az el­múlt év konfliktus helyzeteiből, az önkormányzat 50 000 forin­tot áldoz temetkezési kegytár­gyak vásárlására ez évben. Ezek használatáért sem a temetési szertartást végzők, sem az ön- kormányzat díjat a jövőben nem számolhat fel. S remélik, hogy a lakosság tehermentesítése mel­lett az egyszemélyi tulajdonlás kérdése is megoldódik. Megállapodnak abban is, hogy a Baranya Megyei Temet­kezési Vállalat köteles a roko­nok, hozzátartozók által válasz­tott vállalkozót a temetőbe be­engedni, s a szertartás elvégzé­sének feltételeit biztosítani. Te­hát, nem kap a temetkezési te­vékenység végzésére kizáróla­gos jogot a vállalat. A terv megvalósítása az ön- kormányzatnak 321 000 forint­jába kerül 1993-ban. Szabó Mihályné, a Baranya Megyei Temetkezési Vállalat igazgatója elmondta, örülnek annak, hogy a sásdi temető üzemeltetésével kapcsolatos pá­lyázatukat a testület kedvezően bírálta el. A temető és a ravatalozó egyértelműen az önkormány­zaté, így a tulajdonosi szándé­kok, döntések ismeretében, s annak szellemében kell a mun­kájukat végezni. Örülnek annak is, hogy a testület a döntéshoza­talnál mérlegelte a lakossági igényeket, valamint annak is, hogy a vita során kiderült, itt nem előre eldöntött kérdésről van szó. Az önkormányzattal a részle­tek egyeztetése folyamatban van. Szeretnék, ha velük és a többi vállalkozóval az együtt­működésük zökkenőmentes lenne, hiszen végül is az a cél, hogy a lakosság elégedett le­gyen szolgáltatásaikkal. Megyeri Tlborné Szolgálat a újságírók jogvédelmére A királykeserű sikertörténete Reménykedő feltalálók Pécsett

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents