Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)
1993-02-10 / 40. szám
10 tu Dimontait napiö 1993. február 10., szerda Az Új Dunántúli Napló politikai vitafóruma Hogyan tovább!? Az MDF VI. Országos Gyűlésének állásfoglalása T ársadalompolitika és Igazságtétel Egy baráti társaságnak Pécsen alakult meg a Magyar-Román Baráti Társaság. Ez magában is érdekesség. De méginkább az, hogy működik is. Az már a mai világban szinte természetes, hogy viták is adódnak, és egy ilyen vállalkozásnak meglepetésekre is lehet számítani. Amit el akarok mondani, az a megbékélés ügyét szolgálná, ami nem kis feladatodé pontosan ezért érdemes vele foglalkozni. A háború alatt a budapesti nagy katonakórházban a betegállomány nemzetközi volt. Természetesen román is akadt. Magyarul nem tudott, és amit elmondott, az sem kívánkozik szövegbe. Ellenben volt egy kedvesnővér, szósze- rint is az, mert apáca volt, aki ennek az árva románnak pártját fogta. Azt hiszem, ő maga is oda tartozott, mert ilyen szöveggel esdekelt védence érdekében: „Doktor úr, kicsi románka nagyon beteg, tessék már meggyógyítani!” Kicsi románkát meggyógyítottuk, s ezzel - most látom csak - leraktuk a magyar-román barátság alapkövét. Remélem volt páciensünk hasonló módon gondolkodik, mivel egészségesen adtuk vissza a román nemzetnek. Aztán úgy hozta a sors, hogy 1945-ben Debrecenben kellett szolgálnom, a vöröskeresztes katonakórházban. Még tartott a háború és a kórházunkkal szemben egy orosz laktanya települt. Kiképzés folyt, a reggel kivonuló katonák harsány énekszóval hozták a világ tudomására, hogy ők vérrel hódították meg Magyarországot. A város maga kongott az ürességtől, a szegénység dominált. Ami a kevés üzletben kapható volt, az kizárólag Romániából érkezett. Tehát a takaréklángon induló élet onnét táplálkozott, a kevés gyógyszer is tőlük származott. Az egész ország vagy senkiföldje, vagy hadműveleti terület volt, magyar rádió nem létezett. Ebben a kozmikus sötétségben a csodával volt határos az Erdélyből jövő magyar nyelvű rádióadás és zenei műsor. A háború abszolút vesztesének, a mi országunk katonáit százezer számra vitték hadifogságba Románián keresztül. Nem bántak velük ellenségesen. Bizonyára sokan vannak még életben azok közül, akik ebben a nehéz helyzetben emberek voltak, sőt - segítőkészek. Ezért is keresni kell az ő barátságukat. Dr. Barla Szabó Sándor A Kereszténydemokrata Néppárt 1993. február 6-7-én munkaértekezletet tartott az elnökség, a parlamenti frakció, a megyei vezetőségek, illetve szervezők részvételével. Az értekezlet tárgya a KDNP társadalomban betöltött szerepének, jelenlegi szervezettségének értékelése és a párt munkatervének kialakítása volt. Dr. Szilágy iné Császár Terézia alelnök ismertette a választásokig terjedő időszak elvégzendő feladatait, valamint a párt országos és regionális helyzetét, a megyék szervezettségét. Ezeknek tükrében megállapítható, hogy helyenként eltérő mértékben, de a KDNP egyenletesen fejlődik, a tagszervezetek száma az elmúlt évben közel tíz, a tagok száma közel húsz százalékkal nőtt és meghaladta a huszonegyezret. A KDNP szervezettsége szempontjából gyengébb területeken a szervező munkát erőteljesen folyNapjainkban az egész országot foglalkoztató kérdés, milyen lesz a jövő mezőgazdasága Lesz-e elegendő kenyér, tej, hús? Két évvel ezelőtt a tehenek csökkentésére állami szubvenciót adtak. Mi lett az eredmény? Most tejhiány van. Hasonló a sertésállomány csökkenése is. A magas bolti ár ellenére is egyes esetekben hiány volt, és importról olvastunk. Január 22-én a tv-ben hallottuk, hogy kenyérgabonából is több megyében hiány mutatkozik. Csigalassúságú privatizáció A magyar mezőgazdaság mélyponton van. Ennek fő oka az agrárolló. Az alacsony felvásárlási árak, a magas kamatok miatt a termeléshez szükséges hitelekhez nem tudott hozzájutni, az országban sokezer hektár szántó parlagon maradt.. De a csigalassúságú privatizáció, a földek magántulajdonba adása is közrejátszott. A tengeri kígyóvá sikerült privatizáció hatalmas munka, milliárd forintokba kerül és millió sérelmeket okoz. Sok tízezer parasztcsaládot vagy annak leszármozottját a Rákosi és Kádár rezsim elüldözte a faluból, s ők nem örökölhetik vissza őseik földjeit. A nem egyeneságú leszármazottak nem jogosultak arra, hogy örökölhessék azok vagyonát, akiket sok esetben évekig otthon gondoztak. Még mindig rendezetlen a társulati és erdőbirtokossági erdők visszaadása. Hogy mehetne gyorsabban és olcsóbban is, láttuk Feledi Péter egy héttel ezelőtti riportjában Hódmezővásárhelyről, ahol három értelmes ember vezetésével egy hónap alatt több ezer hektár földet visszaadtak a jogos tulajdonosoknak. Biztos nem volt annyi zűr, mintha árverésen juttatták volna vissza. Tudom, hogy sok terület hiányzik, városok, utak, gyárak, majorok épültek rajta, de a falvak 50 %-ában saját hatáskörben gyorsabban és olcsóbban megoldották volna, főleg ahol korábban tagosított földek voltak. Termelőszövetkezetünkben, a Szabadszentkirályi Béke Tsz-ben a múlt hétvégén tartották a zárszámodó közgyűlést. A dolgozók átlagkeresete meghaladja a havi 20 000 forintot. Nem sok szövetkezet ér el hasonló eredményeket. Remélem, hogy az újtípusú szövetkezetben a dolgozó tagság és a tulajdonosok is meg lesznek elégedve egy év múlva is. A jelenlegi szakvezetés jó felkészültségű és ki tudja hasztatni kívánják, hogy minden választókerületben erős pártszervezetek segítsék a KDNP-t. A megyék, illetve egyes régiók képviselői önértékelés formájában beszámolót tartottak és abban kitértek a párt megyei, valamint helyi helyzetére, a lakosság politikai érdeklődésére és aktivitására, a többi pártokkal és a társadalmi szervezetekkel való kapcsolatra, a helyi vezetőség munkájára, az ön- kormányzati tevékenységre. Ezekből leszűrhető, hogy a KDNP jó kapcsolatokra törekszik a történelmi egyházakkal, a társadalmi szervezetekkel, a pártokkal és minden konstruktív erővel, amely valóban az ország boldogulását, valamint a lakosság érdekeit tartja szem előtt és nálni, amit örökölt. Három monopol helyzetben lévő országos vállalattól mentesíteni tudta magát a gazdaság: a tejet a „Mecsektej” veszi át, a takarmánygabonát nagyteljesítményű keverő üzemében dolgoztatja fel, a nagylétszámú sertésállomány egy részét feldolgozva értékesíti. A járadéknál is kevesebb A következő években nagyobb követelmény lesz a szak- apparátus előtt: nemcsak a munkabért, az üzemanyagot, alkatrészt és egyebet kell kifizetni, hanem az ideinél magasabb bért a tulajdonosoknak. Gráf József szövetkezeti elnök szerint aranykoronánként 100 forint bérleti díjra számíthatnak kezdetben a földtulajdonosok. Ez azonban még az idei évben kifizetett földjáradéknál is kevesebb lesz. Mert ha egy 15 kh-as tulajdonost veszek alapul, (kb. 9 hektárnak megfelelő föld), hektáronként 28 aranykorona értékben számítva ösz- szesen 252 aranykoronára jönne ki. Ez 100 forinttal beszorozva 25 200 forint. Hol van itt a tulajdonos megelégedve, akinek egy éves jövedelme kb. 25 200 Ft, s akik földjének hasznát élvezik, azok havonta kapnak ennyit vagy még többet!!! Nem is szólva arról, hogy a négy község területén több száz hektár legelőt, rétet és útakat szántottak fel, ami után soha földjáradékot sem fizettek. Vagy a tulajdonos nélkül maradt szántóföldek aranykorona-értékéről. Javaslatom: A földkimérés után, használatba adás után, akik egyénileg akarják a földjüket művelni, azok területének aranykorona értékét levonva, a többi jövedelem egy kalapba menjen és év végén aranykorona értéA Justitia Baráti Társaság tagjai, akik a „kisemberek” és a társadalmi igazságosság érdekeinek elősegítésére tömörültek megrökönyödve olvasták egyes megyei országgyűlési képviselők véleményét a nyugdíjemeléssel kapcsolatosan. Hogy miért? Mert nem tudjuk megérteni, hogy a nyilatkozott képviselők miért veszik semmibe a saját maguk által megszavazott törvényt, mely szerint a nyugdíjakat az országos átlagos nettó béremelés mértékének megfelelően kell emelni, ami 1993-ban évi 16 százalék. A képviselők között sok a jogász, a tanár, az orvos, így nem hajlandó az együttműködésre. Megállapították, nem tagadható a lakosság nyugtalansága, a politikából való kiábrándultsága, közügyek iránti közönye és befelé fordultsága sem, bár ez legkevésbé talán éppen a KDNP-vel szemben érzékelhető. A politikai vitában kiemelt helyet kaptak a gazdaságpolitika, a privatizáció, a mezőgazdasági és a szociálpolitikai kérdések. A résztvevők elismerően szóltak a párt intéző bizottságának, elnökségének és parlamenti képviselő csoportjának az ezeken a stratégiai fontosságú területeken tett erőfeszítéseiről. Az értekezlet második napján Surján László pártelnök tartott hosszabb értékelést előretet kében felosztásra kerüljön. Azokon a területeken, ahol még a tulajdonjog nincs rendezve (legelő, rét, gazdátlan szántó), az erre jutó aranykorona-értéket az év végi elszámolásnál kapja meg az az önkormányzat, amely községben az ilyen terület van. Az erőgépek és mindenfajta munkagépek 34 év felhalmozott munkájából és az összes bevitt terület jövedelméből képződtek, így a talajművelés költségeit (üzemanyag, munkabér és amortizáció) egy bizottság reálisan mérje fel, és így számítsák ki hektáronként a művelési díjat. Minden területet egyformán kell elszámolni, aki már kimérette vagy ezután veszi saját művelésbe, és aki bentmarad, annak év végén elszámolnák. Természetesen, aki saját használatra kivette, vagy ki akarja venni a területét, annak mindenfajta talaj művelést; előre a szövetkezet pénztárába be kell fizetni. Az idegen kezébe vagy tulajdonába kerülő földek munkáit nem a fent említett normával kell elszámolni. Hosszas folyamat Az átalakulás hosszú időt vesz igénybe, mert a paraszt- gazdaságoknál az igavonó állatok 98 %-át 34 év alatt felszámolták, a kisüzemi munkagépek nagyrésze is elavult, és kevés gazdálkodó tud új erő- vagy munkagépet vásárolni. így az újtípusú, önkéntes szövetkezteknek évről évre kell a létszámát és jövedelmét az országban kialakult normákhoz igazítani. Én bízom a magyar mező- gazdaság felvirágzásában, de féltem a spekuláns, zavarosban halászó, hirtelen gazdagodni akaró kalandorok hadától. kenyerük a számolgatás, de azt tudni kell, hogy a márciusi 10 és a szeptemberi 4 százalék éves szinten sehogy sem lehet 14 százalék. Akkor meg miért emlegetnek 14%-ot? A pécsváradi orvos képviselőnek talán külön is gratulálni kellene azért a véleményéért, mely szerint a 8 százalék helyett 6 %-os ÁFA bevétel közötti kü- lönbözetet a nyugdíjasokkal tartja helyesnek megfizettetni. No meg azért az ötletéért is, amiben azt ajánlja a nyugdíjasnak, hogy adja el a házát, lakását, szóval a fedelet a feje fölül, azt fektesse be vállakózásba, s mindjárt meg tud majd élni. Justitia Baráti Társaság kintve már a választásokig a pártra való feladatokra is. Különösen fontosnak tartja a párton belüli információáramlás javítását és a párt politikai tevékenysége következtében elért eredmények hangsúlyozását a kormány szociális és gazdasági intézkedéseiben. Kevesen tudják, hogy a kétkulcsos ÁFA vagy a családi pótlék, illetve a többgyermekeseknek adott adókedvezmény esetében a kormány által tett engedmények elsősorban a KDNP fellépésének eredményei. Szólt az időközi választások tanulságairól, amelyek a KDNP és a koalíciós politika szempontjából fontosak és a párt nemzetközi elismertségének javulásáról is. KDNP sajtóiroda Magyarország politikai stabilitásának megőrzése változatlanul alapkérdés, ezért az MDF-nek mentesnek kell lennie a hirtelen megrázkódtatásoktól, irányváltástól. Létérdeke, hogy önmagát mindig egyértelműen megkülönböztesse a szélsőségektől, jelentkezzenek azok bármely oldalról. Fontos teendőnk, hogy az értelmiség eltávolodott részének bizalmát visszanyerjük. Az érdekképviseleti szervekkel, szakmai szervezetekkel folytatott párbeszéd útján pedig közelebb juthatunk a mindennapi gondokkal sújtott emberek tömegeihez, akiknek nagy része elidegenedve szemléli a politikai élet eseményeit. Az MDF néppárti jellegéből következően bázisunkat nem szűkíthetjük le a társadalom egyik vagy másik rétegére úgy, hogy egyidejűleg ne vállalnánk fel valamennyi társadalmi réteg érdekeinek összehangolt szem előtt tartását. Az MDF tagságának többségét a társadalmi igazság szolgálata vezette a közéletbe. Tudomásul kell azonban vennünk, hogy a társadalmi igazságosságot is csak úgy szolgálhatjuk, ha a realitások figyelembevételével járunk el, ragaszkodva a demokrácia és a jogállam alapeszméihez. A társadalmi rendszerváltozás, azaz a társadalom egészének egy új értékrend szerinti átalakulása - amely együttjár az alkalmatlanok lecserélésével - egy hosszabb folyamat eredménye. Az állampolgárokat az elmúlt évtizedekben ért sérelmek orvoslása során az MDF és a koalíciós kormány abból indult ki, hogy a korábbi rendszer bűneit utólag jóvátenni nem lehet. Ami viszont az ország teherbíró képességét és az alkotmányos jogrendet figyelembe véve lehetséges, azt a kormánynak és a parlamentnek kötelessége megtennie. A részleges vagyoni kárpótlással a gazdasági és társadalmi rendszerváltozás alapfeltételét jelentő privatizáció során szerény mértékben, a termőföldnek szintén elengedhetetlen magán- tulajdonba adása során viszont jelentős mértékben érvényesítjük az igazságtétel elemeit. Az életüktől és szabadságuktól jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról sikerült méltányos és igazságos törvényeket hozni, de meg kell fontolni a jogosultak körének kiterjesztését és a kárpótlás mértékének lehetőség szerint való növelését. Továbbra is különös figyelmet kell fordítani az elmúlt rendszerben politikai okokból üldözöttek létfeltételeinek javítására. Az elmúlt évtizedek történelmének feltárása, a felelősség tisztázása és mindezeknek a társadalommal való megismertetése gyorsan és egyértelműen végrehajtandó feladatok. E célok mielőbbi és hatékony megvalósítása érdekében a következők szükségesek: 1. Teljes részletességgel fel kell tárni és nyilvánosságra kell hozni az elmúlt időszak eseményeit. 2. Meg kell állapítani a korszak vezetőinek személyes politikai felelősségét. Ennek érdekében parlamenti vizsgálóbizottságot kell létrehozni és működtetni, a központi közigazgatás által foglalkoztatott történészek, levéltárosok és jogászok kutatómunkájának segítsége mellett. 3. Elő kell terjeszteni és meg kell tárgyalni a belügyminisztérium volt III/III. Csoprotfőnök- sége hivatásos, valamint szigorúan titkos állományú tisztjei és hálózati személyei adatait tartalmazó nyilvántartásának, továbbá az egykori államvédelmi szervek és karhatalmi alakulatok tisztjei adatainak felhasználásáról rendelkező törvényt. 4. A múltban nem üldözött súlyos bűncselekmények elkövetőit bíróság elé kell állítani. Meg kell büntetni különösen az 1956-os forradalom és szabadságharccal összefüggésben elkövetett háborús bűnök bűnöseit, anélkül azonban, hogy 1956-ot kiemelnénk a diktatúra öt évtizedes időszakából. 5. Nem szabad arányt tévesztenünk oly módon, hogy csak az elmúlt rendszer bűneit ítéljük el, miközben az átmeneti korszak gazdasági bűnelkövetőivel szemben szükséges és indokolt számonkérést elmulasztjuk. Mindent meg kell tenni az ügyészségről szóló új törvény mielőbbi elfogadásáért. Ez teszi lehetővé az ügyészség kormány alá rendelését, a bűncselekmények alapos gyanúja estén pedig az ügyészség nyomozásra utasítását és a nyomozás kötelező lefolytatását. Nem szabad megengedni, hogy az igazságtételre irányuló törekvéseinket hamisan értékelve ellenfeleink a társadalom jelentős részében az indokolatlan fenyegetettség érzését keltsék. Igazságtételi intézkedéseinket ennek érdekében határozottan, pontosan és gyorsan meg kell tennünk, és az ezirá- nyú törvényhozói munkát mielőbb be kell fejeznünk. Fontos feladatunk a közbiztonság megszilárdítása, ennek kapcsán határozottan állást foglalunk a rendőrségi törvény meghozatala, valamint a rendőrőrsi hálózat és a biztonságos határvédelem kifejlesztése érdekében. Az igazságtétel megvalósítása nem helyezhető szembe a rendszerváltoztatás más teendőivel - az nem csupán a múlt lezárása, hanem jövőnk egyik fontos feltétele is. A nyugdíjasokért A Szocialista Párt Pécs Város Elnöksége minden érvet, minden indokot elfogadhatatlannak tart, mely árra irányul, hogy a nyugdíjasok 1993-ban ne kapják meg a legalább 14 százalékos nyugdíjemelést. Már azt is felháborítónak tartottuk, hogy a parlament elé nem az idei átlagbér emelésének megfelelő 16 százalékos nyugdíjemelés kerül akkor, amikor az alapvető fogyasztási cikkek és szolgáltatások árai ez év elejétől ugrásszerűen emelkedtek, s az éves várható infláció is magasabb lesz. A nyugdíjemelés késleltetése, két részre bontása csak abban az esetben lehet elfogadható, ha éves szinten megvalósul az Érdekegyeztető Tanács által javasolt emelés. Minden átlátszó játszadozás a számokkal, minden nyakate- kert magyarázat csupán ennek az egyébként is súlyos helyzetben lévő rétegnek a lebecsülését jelenti. A városi elnökség felkéri az MSZP parlamenti frakcióját, hogy az országgyűlésben ezt az álláspontot képviselje. Az MSZP Pécs városi elnöksége Minden konstruktív erővel... A KDNP fellépésének eredményei Kozma József Megrökönyödve olvastuk
