Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)

1993-02-10 / 40. szám

1993. február 10., szerda aj Dunai Hűlt rtapiö 7 A Hirdi Fonó- és Szövő Kft. reményei Munkát adni az embereknek! Miért változnak a kamatok? (1.) Nem jótékonysági intézmény a bank Mélyponton a font Újabb csapást mért a közös piaci valutaválság közeli meg­oldásának reményére John Ma­jor brit kormányfő legfrissebb kijelentésével: az angol fontot belátható időn belül nem viszik vissza az EK átváltási mecha­nizmusába, de legalábbis az év végéig semmiképp sem. A valu­tapiacok gyorsan reagáltak: a font árfolyama a német márká­val szemben 2,373 márkán zárt, ez minden idők negatív fontre­kordja, a dollárral szemben pe­dig 1,444 dollár volt az ára, hat éve a legalacsonyabb. Elnöki terv Az új amerikai elnök 31 mil­liárd dollár értékű állami kia­dásnöveléssel és adóenged­ménnyel kíván rövid távú lökést adni az amerikai gazdaság nö­vekedésének - szivárgott ki a Fehér Házból. Bili Clinton a tervek szerint 16 milliárd dollárt hagy jóvá munkahelyteremtésre az 1993-as pénzügyi évben, 15 milliárd dollárnyi adót pedig el­enged azoknak a vállalatoknak, amelyek tényleges beruházáso­kat hajtanak végre. A számítá­sok szerint az elnöki terv lega­lább 200-500 ezer munkahely megteremtésére ad lehetőséget. Helikopterrel a repülőtérre Egy szöuli cégnek köszönhe­tően a koreai fővárosban az utas rövidesen ugyanannyiért juthat ki a repülőtérre helikopterrel, mint taxival. A február közepén beinduló szolgáltatás egyelőre csak egy dél-szöuli kiinduló ál­lomással működik: innen 39 ki­lométert kell megtenniük a re­pülőtérre tartóknak. A főváros északi része fölött jelenleg azért nem kockáztatják meg a légitaxit, mert itt fontos stratégiai pontok vannak - köz­tük az elnöki lakhely -, védett légtérrel. Légi-háború Az amerikai közlekedési mi­nisztérium tanulmányozza az American, a Delta és a United Airlines légitársaságnak arra vonatkozó hivatalos kérését, hogy nyílvánítsák semmisnek a USAir és a British Airways megállapodását, melynek ér­telmében a British 300 millió dolláros tőkerészesedéssel be­kapcsolódnék a USAir tevé­kenységébe. A keresetet be­nyújtók szerint a brit társaság ajánlata mindössze formájában változott a korábbihoz képest, melyet az amerikai kormányzat nem hagyott jóvá. Az amerikai törvény tiltja, hogy a hazai légi- társaságok részvényeik több mint 25 százalékát külföldi kézbe juttassák. Cziger Sándor kérésemre vé­gigkalauzol a hirdi üzemen. A csarnokokban zakatolnak a kü­lönféle gépek, férfiak és nők tüsténkednek megállás nélkül. Van munka elég. De vajon tudják-e, hogy mi minden zajlott a háttérben azért, hogy holnap, holnapután is megkereshessék a mindennapi - egyelőre még szerény - kenye­rüket? Egyazon üzemben micsoda kettősség! Amíg a maradék Pé­csi Fonó-és Szövőipari Vállalat haláltusáját vívja és végelszá­molással, rosszabb esetben a felszámolással igyekszik kielé­gíteni a hitelezőit, addig a Hirdi Fonó- és Szövő Kft. életképes­ségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a korábbi egy mű­szakos termelés helyett részle­ges három műszakos munka­rendet terveznek, s ahhoz a mostani 20-25 fős munkásfelvé­telt követően további létszám- bővítésre lesz szükség. Az önállóság ára Az 1963-ig önálló hirdi gyár sem kerülhette el az ágazati összevonásokat: a szegedi Ken­derfonó- és Szövőipari Vállalat gyáregységeként folytatták te­vékenységüket. A hirdiek kapa­citásának 86%-át lekötötte a termelési együttműködés: két szegedi gyáregységnek félkész termékeket szállítottak. A szegedi vállalat trösztté alakulása, majd az ágazat ismé­telt szétválasztása több szem­pontból is hátrányosan érintette az 1987-ben ismét önállóvá lett Pécsi Fonó- és Szövőipari Vál­lalatot, azaz a hirdieket. A tröszt által felvett hatalmas hitelekből leosztottak a hirdiek- nek majd 57 millió forintnyi részt, s ez a nyakukba varrt tör­lesztés kivédhetetlenül elindí­totta a csődhöz vezető pénzügyi lavinát. Aztán az ugyancsak önállóvá lett szegedi egységek sem szorultak már rájuk, mint beszállítóikra. A hirdiek nyakán maradt egy csomó félkész ter­mék, ott maradtak piac nélkül, ugyanakkor a szegediek diktál­ták az árakat az alapanyag terén jóval olcsóbb szállítási és egyéb költségeikre alapozva. Az önálló vállalati lét feltételei nem voltak meg, korábban nem is alakulhattak ki sem gazdasági­lag, sem műszakilag, sem ter­mékszerkezet vonatkozásában. Az 1990-92 közötti piaci össze­omlás adta meg végül is a ke­gyelemdöfést a hirdi vállalat­nak, szinte egyik pillanatról a másikra teljesen kiesett a volt NDK, szovjet és jugoszláv piac. Leépítések A belső, vállalati bajok is egyre kezelhetetlenebbekké vál­tak. A tröszti nagykalapból ki­kerülve a dunaföldvári kender­gyáruk alapanyag beszállítási költségei azonnal ötszörösére nőttek a nagy távolságok miatt, ezzel a többletköltséggel a hir­diek már végképp alulmaradtak a konkurens gyárak áraival szemben. A dunaföldvári bútor­lapüzemben kenderkóróból nyert pozdoijából és különféle fahulladékok aprítékából előál­lított, korábban kelendő bútor­lapok gyártása az importkövető, tehát maximált árak és az ug­rásszerűen megnőtt költségek miatt veszteségessé vált. A szovjet ponyvaexportra beállí­tott mázai üzemük is munka nélkül maradt. Az 1991-es mélypontot köve­tően tavaly januárban jelentett öncsődöt a hirdi vállalat. A haj­dan majd ezres létszám mára alig több mint ötödére zsugoro­dott. Dunaföldváron a kereske­delmi kft-jük alig néhány és a két termelő mázai kft-jük 30-40 embernek ad csak munkát, a többiek Hirden dolgoznak. Ké­résükre a Budapest Holding Rt. átvilágította a vállalatot, s javas­latuk alapján beszüntették a termelést Dunaföldváron és Mázán, ugyanakkor kérték az Állami Vagyonügynökséget: engedélyezzék a gyáregységük különválását és a működőképes szervezet visszavitelét a Heavy- tex Új szegedi Szövőipari Rt-hez és az Első Magyar Ken­derfonó (EMK) Rt-hez. Az ÁVÜ engedélyével a vagyon egy részét apportálták az EMK-ba és létrehozták Hirden a tavaly augusztustól a szege­diek megrendeléseire folyama­tosan felfutó termelésű kft-t. Csőd és remény A tavaly januári vállalati ön­csődöt követően májusban megszületett az egyezség a hite­lezőkkel: jóváhagyták a hirdi egység kiválását és továbbmű- ködését. Az egyezség után ki­szállt a Heavytex és 100%-ban átvette őket az Első Magyar Kenderfonó Rt. A hitelezői vá­lasztmány ez év május 1-jéig újabb moratóriumot adott: a du­naföldvári és mázai egységeik és az elfekvő készleteik eladási árából elégítsék ki tartozásaikat. A Hirdi Fonó- és Szövő Kft. felfutó termelése a folyó kiadá­saikat folyamatosan fedezi, munkájuk van. Fonodájukban félkész termékeket állítanak elő az EMK-nak, emellett vastag direktfonalakat gyártanak bel­földi megrendelőiknek és német exportra készítik a különleges minőségű kötélfonalakat. A szövődében egyelőre a szinten tartás a cél a megmaradt negy­ven emberrel.- A hetvenes években felfutó szintetika egyre inkább háttérbe szorította a természetes alap­anyagú, környezetbarát termé­keket. Szerencsénkre fordult a kocka, ismét egyre keresetteb­bek a mi gyártmányaink is. Életben maradásunknak ez az egyik alapja, a másik meg az, hogy ilyen tiszta kender-profilú, teljesen hagyományos techno­lógiával termelő gyár, mint a miénk már csak ez az egy van hazánkban. A körülményekhez képest elavult gépparkunk így válik előnyünkké - mondja Czi­ger Sándor igazgató. Egyelőre a csődön kell túlle- niük, s közben ott a felszámolás fenyegető réme. Ismét a jövőt tervezik Hir­den: munkásfelvétellel, biztos munkahellyel, béremeléssel, a részvénytársaság keretein belül a privatizáció megoldásával, műszaki korszerűsítésekkel. Mindehhez pénz és idő kell. A hirdi gyár tovább akar élni. Ha kft-ként is, de 200-250 dol­gozónak munkát és megélhetést akarnak biztosítani. Murányi László Csaknem két esztendeje va­gyunk tanúi a kamatok csökke­nésének s annak, hogy az egyes pénzintézetek - például az Or­szágos Takarékpénztár és Ke­reskedelmi Bank Rt. - bizonyos kamatok (mondjuk a lakáshite­lek kamatainak) csökkenését „előrejelzik”. Mi mozgatja fel- vagy lefelé a kamatlábakat? Hogy a kér­désre válaszolhassunk, minde­nekelőtt tisztázni kell, hogy a bankok abból a kamatrésből él­nek, amely az ügyfelektől ka­pott és a forrásaikért fizetett kamatok között húzódik. Forrá­sokhoz a betétesektől és a fo­lyószámlatulajdonosoktól, va­lamint a jegybanktól jutnak. A források költségei tehát a ban­kok számára jelentős részben adottak, hiszen a megtakarítók bizonyos kamatláb alatt nem he­lyezik el a pénzüket a bankban. A jegybank a maga kamatlábait aszerint határozza meg, hogy a pénz megőrizze a vásárlóerejét, az infláció pedig kezelhető le­gyen. Ebbe a kereskedelmi bankoknak nincs beleszólásuk. Mindezt összeadva derül ki, mekkorák a kereskedelmi ban­kok forrásköltségei. A források közé tartoznak az olyan belföldi, illetve külföldi eredetű célhitelek is, amelyek vállalkozások megkezdésére il­letve fejlesztésére szolgálnak. E célhoz kötött hiteleket általában kedvezményes kamatokkal „forgalmazzák” a bankok. Sok dolguk nincs a pénzzel, csupán szolgáltatást végeznek: meg­vizsgálják a lehetséges adós kö­rülményeit és üzleti szándékait, s ezek ismeretében vállalnak bi­zonyos kockázatot. Ennek el­lentétele a kamatrés. Ezért for­dul elő, hogy mire a felhaszná­lóhoz jut a kedvezményes hitel, a felszámított kamat jóval ma­Egy Los Angeles-i kórházban sikeres tüdőátültetést hajtottak végre egy 22 éves, gyógyítha­tatlan tüdőbajban szenvedő leá­nyon. A maga nemében egye­dülálló sebészi beavatkozás során - a világon első ízben - egy-egy tüdőlebenyt ültettek Stacy Sewell mellkasába - az egyiket (a jobb alsó lebenyt) édesanyjától, a másikat (a bal alsót) pedig édesapjától. Stacyt azóta már levették a lélegeztető gépről és állapota kielégítő. Az anya és az apa is szépen gyógyul. Á műtétet a dél-kaliforniai egyetem kórházában végezték pénteken. Nemcsak a cystic fib- rosisban szenvedő leány életé­nek megmentése tüdőátültetés révén minősül úttörő teljesít­gasabb, mint amennyit a donor korábban felszámított. Kamatbevételhez adósaiktól jutnak a bankok. Cégektől, ház­tartásoktól, a többi kereske­delmi banktól, a jegybanktól, az állam-, illetve az önkormányza­tok „háztartásaitól”. Ez utób­biak általában gondosan kikal­kulálják, hogy mekkora kamat- fizetést, kamatlábat vállalhat­nak el üzleti, illetve beszerzési szándékaik megvalósításához. A kámatmarzsnak nevezett különbözet olyan tétel, mint a kereskedelmi árrés: egyrésze a költségeket, másik része az eredményt fedezi. (Bizonyos költségeket a bankok egyes szolgáltatásaik igénybevevőivel közvetlenül fizettetnek meg, például az átutalási műveletek sordíját, s ezzel a kamatkülön­bözet költségfedezeti részét mérséklik.) A bankok eredményérdekel­tek. Tulajdonosaik, legyenek azok részvényesek, magán­vagy jogi személyek, netán maga az állam, meghatározott színvonalú jövedelmet várnak el befektetett tőkéjük után. Ez a kamatrés növelésével, vagy belső szerkezetének megváltoz­tatásával, a költségek csökken­tésével érhető el. Gépesítés, au­tomatizálás, számítógépesítés, jobb távközlés - mind a költsé­geket csökkentheti... ám nagy beruházásokat igényel. Ennek fedezetét is a kamatrésben, az eredményben kell megterem­teni. A jobb szervezés, a takaré­kosság is fontos, ám alig mér­sékelheti a kamatlábakat. Ráadásul van olyan költség­elem is, amely alig függ a ban­koktól. Ez pedig a kockázatok csökkenése illetve növekedése, amelyre ha tetszik, ha nem, fe­dezetet kell teremteni. Bácskai Tamás ménynek, hanem az is első íz­ben fordult elő, hogy valaki két donortól kapjon egyidejűleg új tüdőt. A műtétet végző team veze­tője, dr. Vaughan A. Stames út­törője a tüdőátültetésnek az Egyesült Államokban. Pénteki sajtóértekezletén rámutatott, hogy az új műtéti eljárás na­gyon jelentősnek bizonyulhat a fokozódó donorhiány miatt. A műtétet megelőzően az or­vosok legfeljebb egy hetet adtak a 22 éves leánynak. Stacy anyja 49, apja 55 éves. Stacy Sewell négy-öt heti kórházi ápolásra szorul. Orvo­sai szerint legalább egy éves to­vábbélésre 75, három évi to­vábbélésre pedig 65 százalékos esélye van. (UPI) Külföldön keresett cikk a kenderkötél Fotó: Proksza László Szülőktől kapott tüdőlebenyek Leszerelés új, modem fegyverekkel? Az egész világ ujjong, mert vége a fegyverkezési hajszának, miközben lázas szorgalommal gyártják a modernebbnél mo­dernebb gyilkos fegyvereket. Erre a következtetésre jutott elemzésében Duncan Lenox el­ismert brit fegyverkezési szak­értő, aki tanulmányait a londoni Jane's Defence Weekly-ben tette közzé. Fejtegetése szerint még az interkontinentális raké­ták vonatkozásában a legmeg­nyugtatóbb a helyzet, mert az oroszok és az amerikaiak való­színűleg véglegesen felhagynak azokkal a programokkal, ame­lyekre a START-egyezmények vonatkoznak. Hiába volna azonban nem látni, hogy e két nagyon kívül vannak más atomhatalmak is. Franciaország háborítatlanul dolgozik all 000 kilométer ha­tótávolságú, tíz robbanófejes, M 5-ös rakétáján, a kínaiak pedig 8 és 12 ezer kilométer hatósu- gárú interkontinentális rakétá­kat fejlesztenek ki. Kínát Pa­kisztán követi a fejlesztések számát tekintve, de a rakétaépí­tők listájára beiratkozott Egyip­tom, Argentina, Brazília, India, Irán, Irak, Libia, Észak-Korea, Spanyolország, Dél-Afrika és Tajvan. Az észak-koreaiak például Nodong 1 és Labour 1 néven jegyzik azt az ezer kilométeres hatótávolságú rakétájukat, amely valójában egy és ugyanaz. Az irániak gyanúsan hasonló repülőlövedéke Tondar 68 névre hallgat. Csak azt nem tudni: együttműködik-e Tehe­rán Phenjannal, vagy esetleg Pekinggel, ahol a csaknem azo­nos fegyver elnevezése M 18. Ám a sornak még nincs vége, mert a kínai fegyver mintha a brazil SS 1000 koppintása volna. A brit katonai szakértő szerint számolni lehet rövid- és közepes hatótávolságú fegyver- rendszerek elterjedésével. Á ko­rábbi 34 országhoz immár to­vábbi 22 társul, amelyek képe­sek e rakéták előállítására és to­vábbadására. Ugrásszerűen megnőhet a bevethető cirkáló rakéták egész rendszerével rendelkező orszá­gok száma. Az egyesült Államok és Oroszország is nagy lendülettel munkálkodik a szerződéses ti­lalmakon kívül eső újabb fegy­ver-generáció kifejlesztésén, Kína és India pedig hamarosan a hőn óhajtott fegyver birtokába kerül. Rajtuk kívül tizenegy további ország rendelkezik olyan irányí­tott lövedékkel, amely viszony­lag csekély ráfordítás árán va­lóban igazi cirkáló rakétává alakítható át. Megrendelem az Új Dunántúli Naplót ..........................................példányban. A példányonkénti lapvásárláshoz képest havonta 3 lapszámot, éves előfizetésnél 60-at ingyen kap! Előfizetési díj 1 hónap 319 Ft, negyedév 957 Ft, 1 év 3388 Ft EGYÉNI ELŐFIZETŐ KÖZÜLETI ELŐFIZETŐ ESETÉN ESETÉN Név:........................................................ Cég neve:.................................................. C ím:......................................................... Címe:......................................................... Az előfizetési díjat a nyugtával jelentkező kézbesítőnek fizetem ki. Az előfizetési díjat a.....................................számú banki betétszámláról egyenlítem ki. aláírás cégszerű aláírás az Új Dunántúli Napló előfizetésére Új előfizetőink között értékes ajándékokat sorsolunk ki. Nem kell mást tenni, mint előfizetni és a hónap 25-ig beküldeni a hírlapkézbesítőtől kapott nyugtakönyvi hírlapnyugtát vagy másolatát. Cím: Axel-Springer Magyarország Kft. Pécs 7601 Pf.: 134.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents