Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)

1993-02-10 / 40. szám

Az eltűnt valuta (és valutakezelő) esete „Irén” másfél évig közmegelégedésre dolgozott (3. oldal) Megfelelő biológiai alapok Továbbra is jó biológiai ala­pok állnak rendelkezésre ha­zánkban a szarvasmarha te­nyésztők részére. Mindezt a Ba­ranya Megyei Szarvasmarhate­nyésztők Választmányának szerdai szakmai napján állapí­tották meg az Országos Mester­séges Termékenyítő Vállalat szakemberei, akik a baranyai tenyésztőknek nagy mennyi­ségű bika szaporító alapanyagra tettek vételi ajánlatot. Horvát oktatási szakemberek Pécsett Tegnap Ivó Zalar közoktatási miniszterhelyettes vezetésével horvát oktatásügyi szakembe­rek látogattak Pécsre, ahol dr. Bemáth Józseffel, a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet igazgatójával találkoztak. A lá­togatás célja a hagyományos együttműködési szerződés elő­készítése, amely a Magyaror­szágon tanító horvát és a Hor­vátországban tanító magyar anyanyelvű pedagógusok szakmai továbbképzését szol­gálja. Kolping iskolai tapasztalatok Minden érdeklődő számára nyitott lesz az a találkozó, me­lyen pénteken 15 órakor tájé­koztatót tartanak a Kolping Gyermeknevelés Alapítvány tanárai, eddigi általános iskolai és napközis munkájukról. A Kolping Gyermek és Ifjúsági Házban terveik megvalósulásá­ról, a lehetőségekről és tapasz­talataikról beszélgetnek majd a résztvevők. Radiológiai világkongresszus Budapesten Az Európai Szív, Ér és Inter­venciós Radiológiai Társaság június 20-24 között Budapesten tartja az orvostovábbképzést is szolgáló évi kongresszusát ha­sonlójapán és amerikai társasá­gokkal együttműködve, hogy a világ legjobb szakemberei is­mertessék a műtét helyett a kis szúrcsatomán keresztül elvé­gezhető érszűkületet gyógyító, epe- és vesekő eltávolító, a test mélyéből szövetmintát kivevő és egyéb eljárásokat. A tudo­mányos ülés sikeres megrende­zését anyagi hozzájárulásukkal is támogatni kívánóknak köszö­nettel ad felvilágosítást és csek­ket dr. Horváth László egyetemi docens (POTE Radiológiai Kli­nika), a kongresszus fő szerve­zője és magyar elnöke. KÖZÉLETI NAPILAP Hí Dunántúli napló IV. évfolyam, 40. szám 1993. február 10., szerda Ára: 13,80 Ft A nyugdíj lett a legfőbb téma Pap András baranyai képviselő interpellációs kérdései Több interpellációs kérdést tett fel az országgyűlés keddi ülésnapján Pap András (MDF) baranyai képviselő. A külgaz­dasági tárca illetékesétől a dél­szláv válság kapcsán elrendelt nemzetközi embergó magyar gazdaságot érintő hatásairól ér­deklődött. Bogár Zoltán, az NGKM államtitkára kifejtette: az embargó miatt Szerbia-Mon- tenegró területéről importra egyáltalán nincs lehetőség, az exportot tekintve pedig csak az élelmiszertermékek és a gyógy­szerek jelentenek kivételt a kor­látozás alól. Az exportból szár­mazó jelentős bevételkiesés mellett mintegy 100 millió dol­láros fuvardíjtól is elesett az or­szág az elmúlt hónapok során. A dél-dunántúli régió gondja­ival összefüggésben két további kérdést is feltett Pap András, egyrészt a közlekedési gondok, másrészt a gazdasági nehézsé­gek enyhítésére kérve a kor­mányzat képviselőit. Siklós Csaba közlekedési miniszter nem sok jóval bíztatta az MDF-es képviselőt, amikor ki­fejtette: az elkövetkező években nem bővül a Dunántúlon sem a vasúti, sem a közúthálózat, mindössze a meglévő vonalak, közutak korszerűsítésére, felújí­tására van anyagi lehetőség. A térség gazdasági fejlesztésével kapcsolatban Keresztes K. Sán­dor elmondta: az elmúlt idő­szakban mintegy 8 milliárd fo­rintnyi fejlesztési célú támoga­tást kapott a régió, és emellett a kormány többször is foglalko­zott a mecseki szénbányák gaz­dálkodási gondjainak megoldá­sával, az átalakítás koncepció­jával. A miniszter egyúttal je­lezte: a Pécs-Komló térség hosszú távú területfejlesztési programja márciusban kerül a kormány elé. Az interpellációkat megelő­zően az ülésnap Gergátz Elemér napirend előtti felszólalásában ismételten cáfolta, hogy (Folytatás a 2. oldalon) IMS: tudomány és konkurenciaharc A pécsi Pollack Mihály Mű­szaki Főiskola volt tegnap dél­után a házigazdája annak a szakmai ankétnak, amelyen az IMS vázszerkezetű épületek korróziójáról és megerősítésé­ről számoltak be a feltárási és kivitelezési munkában dolgozó szakemberek. A szakmai talál­kozó a Építéstudományi Egye­sület és a Magyar Mérnöki Ka­mara Pécs-Baranyai csoportjá­nak, a Pécsi Akadémiai Bizott­ság Kömyezetfejlesztési Mun­kabizottságának, valamint a Pollack Mihály Műszaki Főis­kola Építész és Építőipari Ko­ordinációs Intézetének közös rendezvénye volt. A házigazda, dr. Orbán Jó­zsef, a műszaki tudományok kandidátusa, a PMMF anyagtan és geotechnikai tanszékének tanszékvezető főiskolai tanára a bevezetőjében említette, fontos, hogy e szakmai ankéton keresz­tül Pécs és Baranya többet tud­jon az IMS kutatásokról, Már csak azért is, mert a pécsi to­ronyház volt az első IMS (te­gyük hozzá, mára szomorú em­lékműjévé vált), és itt építették az országban ezzel a technoló­giával a legtöbb épületet. Amit a korrózióról elmondott a kandidátus, ma már tudott do­log, közvetlen okozója a klori- dot tartalmazó PU paszta, ame­lyet a csomópontok hézag tö­medékeléséhez használtak, és ami kíméletlenül közelít a meg­feszített acélhuzalokhoz, még akkor is, ha a legpontosabb szakmai fegyelemmel építenek. Csakhogy ez a szakmai pontos­ság, fegyelmezett munka nem mondható el arról az építőipari tevékenységről, amely létre­hozta ezeket a házakat. Mind­ebből nyilvánvalóan hiányzott az anyagismeret, hiszen mára feltárták a korrózió más hatásait is, amelyek viszont fontosak a megerősítési munkában, ne­hogy előforduljon, hogy néhány év múlva a megerősítések hely­reállításáról kell ankétot szer­vezni. Egyértelmű szakmai körök­ben, hogy valamennyi épületet meg kell erősíteni. (Folytatás az 5. oldalon) Vállalkozói központok Baranyában Egyre nagyobb az esély a Baranya megyei vállalkozói központ létrehozására. A „Vi­dék Kis- és Középvállalkozá­sainak fejlesztésére” elneve­zésű alapítvány kuratóriumá­nak szerdai ülésén bejelentet­ték, hogy az eddigi nyolc mil­liós tőkéjük tovább emelke­dett. Kedvező fejleményként értékelték, hogy a Szigetvár és Vidéke Takarékszövetkezet egy milliós, Hős Tamás, a VOSZ megyei elnöke pedig (magánszemélyként) fél mil­liós kamatmentes kölcsönt adott az Alapítványnak, mint­egy megelőlegezve azokat a felajánlásokat, amelyek a bű­vös határnak tekinthető 10 milliós tőkéhez még hiányoz­nak. Az alapítványnak mini­mum ennyit kell összegyűjte­nie, hogy elnyerhessen to­vábbi (zömmel külföldi) száz milliós támogatást, és meg­kezdhessék a vállalkozói köz­pontok) kialakítását. B. N. A nagykövet és felesége a Művészetek Házában Fotó: Szundi Mexikó nagykövetének látogatása Pécsett Tegnap Pécsre látogatott Lu­ciano Joublanc, a Mexikói Köz­társaság magyarországi nagy­követe és felesége a finn szár­mazású Pirjo Mikkonen. A dip­lomatát délután fogadta Krippl Zoltán, a város polgármestere, majd eleget téve a pécsi Ma­gyar-spanyol társaság meghívá­sának Joublanc úr a Művészetek Házában tartott előadást, Me­xikó a XXI. század küszöbén címmel. A bevezetőt a nagykö­vet pécsi kísérője, dr. Fü- lei-Szántó Endre, a JPTE spa­nyol tanszékének vezetője mondta. Az előadás előtt a nagykövet rövid inteijút adott az Új Du­nántúli Naplónak. Először a magyar-mexikói gazdasági kapcsolatok jövőjéről kérdez­tük. Joublanc úr elmondta, hogy a korábbiakban a földrajzi tá­volság és a politikai rendszer különbözősége egyaránt aka­dályt jelentett a két ország gaz­dasági kapcsolataiban, amely jelenleg éves szinten tízmillió dollár körüli. A diplomata meg­győződése szerint ez a volumen az elkövetkezendő időszakban növekedni fog, erre utal, hogy információi szerint egyre több üzletember látogat a másik or­szágba. Hozzátette ugyanakkor: a gazdasági kapcsolatok elmé­lyítését segítheti, hogy, igaz más-más szinten, de mindkét országban privatizációs folya­mat van jelenleg, és nyitottabb gazdasági kapcsolatokra törek­szenek, ugyanakkor Mexikó szívesen kereskedik a szomszé­daival, és a jelenlegi helyzetben csökkenteni kívánja export-im­port tevékenységét. (Folytatás a 2. oldalon) Vendéglátó üzletek kalapács alatt A nyolc üzletből ötöt egy ba­jai fiatalember vitt el a licittel, az Otthon Étteremben pedig változatlanul lesz szociális ét­keztetés. így összegezhető egy tegnap délelőtti pécsi árverés. Óriási érdeklődés mellett délelőtt kilenckor kezdődött az az üzleti árverés, amelynek ke­retében a Baranya Megyei Ven­déglátóipari Vállalat nyolc egy­ségének bérleti, illetve tulajdon­jogára lehetett licitálni. A nyolc üzletre összesen 68 pályázat ér­kezett. A kikiáltási áruk össze­sen meghaladta a 16 millió fo­rintot, ezzel szemben 40 millió forintért találtak új gazdára, il­letve bérlőre ezek az éttermek, eszpresszók, büfék. A legmagasabb kikiáltási ár­ral - 4 millió 990 ezer forinttal- a pécsi Caflisch eszpresszó star­tolt, a legtöbb pályázó - 18 - a harkányi. Termál büfére jelent­kezett. Mindössze három - a pécsi Otthon étkezde, a mohácsi MÁVAUT büfé és a komlói Jó­szerencsét falatozó kelt el kiki­áltási áron, ezekre ugyanis csak egy-egy pályázat érkezett. Az Otthon étkezde jövőjére különösen kíváncsi volt az a kétszáz pécsi idős ember, akik évek óta itt ebédelnek. (Folytatás az 5. oldalon) Elkelt a kölkedi major Kényszerű árverések az Új Barázda tsz-ben A több lábon állás, ami évekig a gazdagodásunkat eredményezte, most bizonyos mértékig az összeomlást je­lenti számunkra - mondta Harmatos József a Mohácsi Új Barázda Tsz elnöke tegnap < az árverésre várakozva. Kese­rűen fakadt ki: a felszámolás ; csak veszteséggel járhat.- A gazdaság irányítására szegődtem a szövetkezethez, nem politikai feladatokra vál­lalkoztam. A decemberi átala­kuláskor a teljes tagság négy ellenszavazattal választott újabb 5 évre elnöknek, tehát nem kételkednek a szakmai tudásomban. Ezt tudva is iszonyatos teher számomra az a procedura, ami most vár ránk. Kiterjedt tevékenysé­günkkel elértük, hogy az or­szág mezőgazdasági üzemei­nek élvonalába kerültünk, és közel 200 partnerrel álltunk gazdasági kapcsolatban. Mi­után ezek jó része fizetéskép­telenné vált, nekünk is adósa­ink lettek. A kintlévőségeinket a jugoszláviai háború is alapo­san megnövelte. Az Uj Barázda adósságát 20 ingatlanának árveréséből pró­bálja visszafizetni. Az első li­citálási napon a kölkedi major kelt el. A hárommillió forintos kikiáltási árral szemben 4 mil­lió 800 ezer forintért a Pécsi Bovenius Kft-é lett, akik élő marhakereskedéssel foglal­koznak. Viszont a tsz pincéje 2 millió 150 ezer forintért senkinek sem kellett. Március 9-ig minden ked­den árverés lesz a tsz központ­jában. Egy elidegenítésre kije­lölt épületet, a Sokac Kört vi­szont a tulajdonjog tisztázá­sáig kivették a listáról. B. M. A felújított szavai templom és papiak épületegyüttese Egy templom helyreállítása lakossági összefogással „Baranya egyik legmosto­hább sorsú műemlékcsoportját alkotják a falusi templomok. Különösen veszélyeztetettek azon egyházak, amelyeknek a sorvadó aprófalvakban már megfogyatkozott számú vagy teljesen kihalt hívei képtelenek az épületek fenntartására. Ide elsősorban a megye ortodox- és református templomai tartoz­nak. Az egykori virágzó, a török uralmat, az ellenreformáció ko­rát túlélő, kálvinista, magyar ek­lézsiák több évszázados múltjá­nak épített emlékei közül mára több romos állapotba került a megfelelő gondoskodás nél­kül.” (Részlet Sonkoly Károly tanulmányából) (írásunk a 3. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents