Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)

1993-02-09 / 39. szám

2 aj Dunántúli napló 1993. február 9., kedd Heves vita a büntethetőség elévüléséről © ÓRA A NAGYVILÁGBAN Hétfő óta a pekingi Szépművészeti Csarnok udvarán látható Auguste Rodin remekműve, a Gondolkodó. Az 1902-ben készült szobor most első ízben hagyta el Franciaország területét. A több mint két méter magas, 680 kilogram súlyú bronzszobor felállítását többszáz ember végezte. MTI TELEFOTÓ (Folytatás az 1. oldalról) képviselők által betöltött gazda­sági tisztségek nyilvánosságá­ról. A szocialisták helyettes frakcióvezetője javasolja, hogy évente készüljön lista a hona­tyák gazdasági szerepvállalásá­ról, felügyelőtanácsi, stb. tiszt­ségeiről, és ezt a lajstromot minden év április 15-ig hozzák nyilvánosságra. Napirendre tűzte a T. Ház Fodor Gábor fi- deszes képviselő önálló indít­ványát a Magyar Népköztársa­ság fennállása alatt elkövetett törvénysértések feltárását végző ideiglenes országgyűlési bizott­ság létrehozására. Igazságtételt törvények A T. Ház az ülés tárgysoroza­tának elfogadása után folytatta az igazságtételi törvények vitá­ját. Az Országgyűlés hétfőn le­zárta az igazságtételhez kapcso­lódó két előterjesztés - a bün­tethetőség elévülésének értel­mezéséről szóló elvi állásfogla­lás, valamint az egyes büntető- eljárási szabályok kiegészíté­sére vonatkozó törvényjavaslat - általános vitáját. Az elévülés megítélésében élesen különbözött a vitában felszólaló kormánypárti és el­lenzéki képviselők álláspontja. Schiffer János (MSZP) azon a véleményen volt: jelen esetben nem törvényértelmezésre, ha­nem törvénymódosításra lenne szükség. Az alkotmány rendel­kezéseivel ellentétesnek minő­sítve az előterjeszttést, hozzá­tette: nem lehet egy adott kört kivonni az elévülés szabályai alól. Ugyancsak alkotmányelle­nesnek nevezte az állásfogla­lás-tervezetet Fodor Gábor (Fi­desz), aki hangsúlyozta, hogy az elévülés értelmezésének ilyen módja mind formailag, mind tartalmilag elfogadhatat­lan. Zétényi Zsolt (MDF), a ter­vezet előterjesztője viszont a német törvényhozás által a kö­zelmúltban alkotott hasonló jogszabály paragrafusait idézve érvelt az állásfoglalás mellett. Az egyes büntetőeljárási szabá­lyok kiegészítéséről szóló tör­vényjavaslat vitájának egyetlen hozzászólójaként Fodor Gábor úgy értékelte az előterjesztést, hogy az ellentétes az alkotmá­nyos büntetőjog szellemével és részelemeivel is. A fiatal de­mokrata képviselő elsősorban azt hangoztatta, hogy a törvény- javaslat a jogállamiság alapel­veit - így egyebek közt a jog- biztonság elvét - sérti. Úgy vé­lekedett, hogy emellett a koráb­ban e tárgyban hozott alkot­mánybírósági határozatot is megpróbálja megkerülni. Az Országgyűlés folytatta a Büntető törvénykönyvről szóló törvénymódosítás általános vi­táját. Mint ismeretes, a módosí­tás bizonyos, gyűlöletkeltésre alkalmas jelképek és szimbó­lumok használatát tiltaná meg. Az MSZP részéről a vitában felszólaló Szili Sándor kétsége­inek adott hangot a jelképek egybemosása miatt. Véleménye szerint ugyanis a fasiszta és nyi­las jelképek betiltása ürügyén próbálják likvidálni a munkás- mozgalomhoz kötődő szimbó­lumokat. Holott ez utóbbiakat a nyugati demokráciákban is el­ismerik, sőt nem egy ország címerében is fellelhetők ezek a jelképek - tette hozzá. Szájer József (Fidesz) azért tartotta el­fogadhatatlannak a törvénymó­dosítást, mert - mint mondotta - ezzel sértenék a szabad politi­kai megnyilatkozás jogát. Vi­tathatónak tartotta, hogy mely jelképek tartoznak a gyűlölet­keltésre alkalmas körbe. A törvényjavaslat általános vitáját elnapolta a Ház. Az Országgyűlés hétfői ülé­sén folytatta a magyar energia- politikáról szóló tájékoztató és országgyűlési határozati javas­lat általános vitáját. Elsőként Tarján Lászlóné környezetvé­delmi államtitkár méltatta az előterjesztés pozitívumait, ugyanakkor hitet tett amellett, hogy szükség van egy, a kör­nyezetvédelmi szempontokat előtérbe helyező energiapoliti­kai koncepció kidolgozásra. Hajdú Istvánná, a 36-ok ve­zérszónoka a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tar­totta, de felvetette az energiapo­litikai törvény szükségességét. Pál László az MSZP nevében egyetértését fejezte ki az előter­jesztésben megfogalmazott alapelvekkel, viszont hiányolta a megvalósításukhoz szükséges eszközrendszer pontos megha­tározását. A legfőbb kérdésnek pedig azt tartotta, hogy gazda­ság- és iparpolitikai koncepció hiányában lehet-e hosszú távú energiapolitikát kialakítani. Energetikai koncepciót Juhász Péter a keresztény- demokraták szónoka szintén a magyarországi energiafelhasz­nálás mennyiségének csökke­nését emelte ki. Véleménye sze­rint saját hazai forrásokra épülő energetikai koncepciót kellene kidolgozni, aminek középpont­jában a villamosenergia-ipar fejlesztése állna. Az elnöklő Dombach Alajos az országgyűlési határozati ja­vaslat vitáját elnapolta és az ülést berekesztette. Az Ország- gyűlés kedden délelőtt 10 óra­kor folytatja munkáját. (MTI) Nincs haladás New Yorkban a boszniai kérdésben A Géniből New Yorkba tele­pített Bosznia-konferencián to­vábbra sem sikerül haladást el­érni. A közvetítők, Cyrus Vance és Lord Owen vezetésével a felek a hét végén is tárgyaltak, de az egymást kizáró igények tükrében a rendezés ügye válto­zatlanul zsákutcában van. A boszniai központi kormány - már kezdettől - nem kívánt átadni a szerbeknek jelentős te­rületeket, amelyeket azok „et­nikai tisztogatást” alkalmazva meghódítottak. Ugyanakkor Radovan Karadzic, a boszniai szerbek vezetője még nagyobb területeket igényelt. Hír szerint a horvát fél volt az egyetlen, amely késznek mutatkozott bi­zonyos további engedmé­nyekre. Vance és Owen hétfőn, kö­zép-európai idő szerint délután tájékoztatta az ENSZ Bizton­sági Tanácsát a helyzetről. A fontos információcsere az ENSZ központjában várhatóan a következő napokban is folyta­tódik, de a BT hivatalosan aligha foglalkozik majd a kér­déssel, mielőtt az amerikai kormány kialakítja álláspontját, amit Washington a hét derekára ígért. A várakozások szerint a Clin- ton-kormány az európai szövet­ségesek teljes támogatását él­vező genfi béketervet alapul el­fogadva javasol majd további lépéseket, köztük a Szerbia el­leni ENSZ-embargó megszigo­rítását. Két holttest a lengyel komphajón Két holttestet találtak a ja­nuár 14-én elsüllyedt Jan Hel- weliusz lengyel komp roncsait átkutató könnyűbúvárok vasár­nap délután az összezúzódott hajótestben. Mint ismeretes, a kasztrófában öt magyar is életét vesztette, hármuk holtteste még mindig nem került elő. Össze­sen 17-en szerepelnek az eltűn­tek listáján. Bár hivatalosan még nem azonosították, az egyenruha alapján nyilvánvaló, hogy az egyik most megtalált áldozat a hajó kapitánya, a má­sik Agnieszka Goldman, a hajót üzemeltető Euroafrica társaság igazgatóhelyettese. A könnyű­búvárok folytatják a kutatást. O Genf. A Nemzetközi Vörös- kereszt öt alkalmazottja életét vesztette Szomália északi ré­szén, amikor az őket szállító jármű aknára futott és felrob­bant. A múlt pénteken bekövet­kezett robbanás következtében a járműben tartozkodá másik három személy is megsebesült. A Nemzetközi Vöröskereszt genfi központjának közleménye szerint a szervezet állatorvosai azért utaztak Eszak-Szomáli- ába, hogy beoltsák a térségben tartott háziállatokat. O Belgrád. A „Krajinai Szerb Köztársaság” hadereje vasárnap visszafoglalta a horvátoktól Pridraga települést - állítja a krajinai szerbek hadseregének közleménye. A település a hor­vát területeket összekötő straté­giai jelentőségű maslenicai híd közelében van. O Párizs. Hat héttel a francia- országi választások előtt a párt­vezetőké volt a szó vasárnap a rádiókban és televíziókban. Az ellenfelek lényegében ugyan­azokat a problémákat taglalták - és még a javasolt megoldási módok sem sokban tértek el egymástól. Giscard d.Estaing, aki korábban élesen szembe­szállt a jobboldali kormány és a szocialista párti elnök együtté­lésével, ezúttal már jóval ár­nyaltabban beszélt erről. Azt sem utasította el kereken, hogy adott esetben ő legyen a minisz­terelnök. O Szarajevó. Az észak-bosz­niai Tuzla iparváros védői ismét mérgező gázok és vegyi anya­gok bevetésével fenyegetőznek. A boszniai rádió hétfői jelentése szerint a muzulmán és horvát védők vezérkara a döntést azzal indokolta, hogy a térségbe már egy hónapja semmiféle utánpót­lás nem érkezik. A boszniai ka­tonaság tavaly októberben is ki­látásba hdyezte, hogy a köztár­saság északi részében mérgező klórgázt vet be, ha a szerb csa­patok nem állítják le támadásai­kat. A A fenyegető katasztrófát nemzetközi közvetítéssel sike­rült elhárítani. O Bangkok. Vietnam hétfőn olyan, a vietnami háborúban el­pusztult emberek maradványait adta át az Egyesült Államok­nak, akikről feltételezhető, hogy az amerikai hadsereg katonái­ként estek el. A hanoi repülőté­ren rendezett átadás után ameri­kai katonai repülőgépen Hawai­ira szállított maradványokat or­vosszakértők vizsgálják meg, és igyekeznek megállapítani, hogy valóban amerikai katonák por- hüvelyei-e. Antall József megbeszélése a koalíciós partnerekkel Antall József miniszterelnök hétfőn délután parlamenti dol­gozószobájában fogadta a koa­lícióhoz tartozó 36-os képvise­lőcsoport öttagú vezetését. Mint Szabó János frakcióvezető a ta­lálkozó után az MTI munkatár­sának elmondta: a miniszterel­nökkel elvi szinten áttekintették a kormánykoalíció helyzetét és a kormányátalakítással kapcso­latos kérdéseket. Antall József hangsúlyozta, hogy át kívánja alakítani kormányát, és ehhez kérte a 36-ok véleményét. Szabó János kifejezésre juttatta, hogy frakciója ragaszkodik azon miniszterekhez és állam­titkárokhoz, akik soraiból kerül­tek ki. Ettől függetlenül a kor­mányfőnek természetesen joga van átalakítania kabinetjét. A frakcióvezető határozottan nemmel válaszolt arra a kér­désre, hogy konkrét nevek szóba kerültek-e a megbeszélé­sen. Mint mondta: a személyi kérdések egy hamarosan sorra kerülő következő tárgyalás té­máját képezik. Ä másfél órás tárgyaláson a frakcióvezető beszámolója sze­rint szó volt a gazdaságról, az általános politikai viszonyokról, a privatizációról, a kárpótlásról, a mezőgazdaság helyzetéről, a bankokról és a munkanélküli­ségről. A miniszterelnök felszó­lította a frakciót, hogy őrizze meg egységét. Szabó János el­mondta, hogy véleménye sze­rint az lenne az ideális megol­dás, ha a frakció mögött is állna párt, és akkor folytathatók len­nének a Kisgazdapárton belüli helyzet miatt megszakadt koalí­ciós tárgyalások. Az MTI értesülése szerint a tárgyaláson konkrétan felvető­dött, hogy a 36-os frakció egyik tagja átvenné valamelyik mi­nisztérium irányítását, egy má­sik pedig államtitkár lenne. Antall József ezt követően fogadta Surján László KDNP-elnököt, népjóléti mi­nisztert, valamint Csépe Béla kereszténydemokrata frakció- vezetőt. Gönz Árpád Thaiföldre utazik A Thaiföldi Királyságba és a Malajziai Államszövetségbe, a világ legdinamikusabban fej­lődő térségébe utazik Göncz Árpád köztársasági elnök feb­ruár 14. és 22 . között. A ma­gyar államfő a thai király, il­letve a maláj uralkodó meghí­vásának tesz eleget. Göncz Ár­pád kíséretének tagjai: Szabó Iván ipari és kereskedelmi mi­niszter, illetve a Külügyminisz­térium, és a Pénzügyminiszté­rium vezető munkatársai. Reálértékben felértékelődőforint A forint a sorozatos - össze­sen 60 százalékos - leértékelé­sek ellenére az elmúlt négy év során mintegy 7 százalékkal felértékelődött reálértelemben. Mindez annak eredményeként következett be, hogy a hivata­los leértékelések eredménye­ként a nemzeti valuta értéke ki­sebb mértékben csökkent, mint ahogy azt a külföldi, illetve a hazai termelői árváltozások kü­lönbsége szükségessé tette volna. Mindezt a Magyar Nemzeti Bank közelmúltban közzétett tanulmánya állapítja meg. Az elemzés szerint 1989-ben az árfolyampolitikában alap­vető változás következett be. Míg korábban az MNB tényle­gesen leértékelő árfolyampoli­tikát folytatott, ebben az idő­szakban a forint stabilizálása, antiinflációs lépések kerültek előtérbe. A felerősödő inflációt a forint reálértékének legalább szinten tartásával, illetve eme­lésével kívánták fékezni. A szinten tartás 1989-ben és 1990- ben már sikerült, 1991- ben pedig reálértékben je­lentősen javult a magyar valuta a konvertibilis fizetőeszközök­höz képest. Az ipar belföldi ér­tékesítési árai 1991-ben 31,9 százalékkal emelkedtek. Ebben az évben azonban a forintot hi­vatalosan csak 16,4 százalékkal értékelték le. így alakulhatott ki az, hogy reálértelemben a magyar valuta erősödött, még­pedig a számítások szerint 10,8 százalékkal. Ez a helyzet a múlt eszten­dőben már nem ismétlődött meg, mivel az ipar belföldi ér­tékesítési árai jóval kisebb mér­tékben emelkedtek. A drágulás a becslések szerint 10 százalék körül alakult. Ezzel szemben az MNB kisebb lépésekben össze­sen 5,4 százalékkal devalválta a forintot. Az előző éves leér­tékelések áthúzódó hatásaként a tényleges devalváció mintegy 8 százalékot ért el. A számítá­sok szerint tavaly reálértékben már nem javult a forint, ám jó­val kisebb mértékben, csupán 2-2,5 százalékkal értékelődött le. A tanulmány szerint a meg­változott árfolyampolitika nagyban hozzájárul az infláció csökkentéséhez, s ugyanakkor nem vetette vissza a gazdaság exportképességét. Sőt ebben az időszakban dinamikusan nőtt a kivitel. Két évvel ezelőtt, 1991-ben a magyar export dol­lárban kifejezett értéke 40 szá­zalékkal bővült egy év alatt, s a növekedés tavaly 9-10 százalé­kos volt. (MTI) Kisgazda székházfoglalás a III. kerületben Majdnem tettlegességre került sor A sértettek a fővárosi ügyészhez fordultak A Torgyán József vezette Füg­getlen Kisgazdapárt országos központjának emberei hétfőn elfoglalták a budapesti III. kerü­leti független kisgazda szerve­zet székházát - tájékoztatta Szabó Csaba Attila, a III. kerü­leti szervezet vezetője, a párt Radikális Tagozatának orszá­gos elnöke az MTI-t hétfőn este. Az ügy hátterében az áll, hogy a kerületi szervezet nem ismeri el a Torgyán féle pártve­zetés legitimitását. A „puccsisták” - mint Szabó Csaba Attila fogalmazott - aka­dálytalanul hatolhattak be reg­gel az épületbe, az ajtót nyitva találták, mivel az épületben Vö­röskereszt szervezet is műkö­dik. Csaknem tettlegességre ke­rült a sor, amikor tíz órakor megérkezett Keskeny Miklós, a kerületi Független Ifjúság Szer­vezet elnöke. Vele is, és a ké­sőbb érkező Szabó Csaba Atti­lával is közölték a Balogh Ár­pád vezette székházfoglalók, hogy Torgyán József és Gyi- móthy Géza utasítására birtokba veszik az épületet. Ezek után Szabó Csaba Attila értesítette a kerületi rendőrkapitányt és Tar­lós Istvánt, a kerület polgármes­terét, akiktől azt a választ kapta, hogy nem kívánnak beleavat­kozni a párt belügyeibe.- Történt ez annak ellenére - mondta Szabó Csaba Attila -, hogy az épületet annak idején nem a pártnak, hanem kimon­dottan a III. kerületi szervezet­nek utalták ki. A székházukat vesztett kis­gazdák ezek után Bócz Endre fővárosi főügyészhez fordultak. Az ő tanácsára birtokvédelmi kérelmet nyújtottak be a pol­gármesterhez, még a kora dél­utáni órákban. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents