Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)

1993-02-08 / 38. szám

1993. február 8., hétfő ül Dunántúli nopiö 7 Újabb árulánc-ház kezdte meg működését PORT: valami más? PORT néven országos keres­kedelmi hálózattal rendelkező társaságot hozott létre a CO-NEXUS Részvénytársaság. Bár a név idegen - az angol szó kikötőt jelent az áruház-lánc száz százalékig magyar tulaj­donban van. Az egy milliárd forint alaptő­kéjű PORT Rt. részvényese a Pécsi Agroker, a Royal, a Dél- ker, valamint három Triál Részvénytársaság. Kelemen László, a Pécsi Agroker Rt. ve­zérigazgatója elmondta, a PORT a megbízhatóságot tartja üzleti filozófiája legfontosabb elemének. Ezen túl a hazai kö­zépréteget célozták meg, mint fő vásárlókat, s arra törekednek, hogy a mindennapi árukínálat­ban standard választékot, elér­hető árat és magas színvonalú szolgáltatást nyújtsanak. A ke­reskedelmi láncnak, amelynek bevezetése ezekben a napok­ban, hetekben intenzíven zajlik, jelenleg már mintegy 150 üzlete működik.. A PORT Rt. vala­mennyi kereskedelmi profilban szerepet kíván játszani - egyes területeken meghatározó jelleg­gel. Jelenleg elsősorban kis- és nagykereskedelmi tevékenysé­get végez, de mivel széleskörű szállítói kapcsolatokkal rendel­kezik - a külkereskedelemben is érdekelt ennek révén már­kázott és monopol cikkek for­galmazójaként is fellép a pia­con. A tervek között szerepel speciális termékek gyártatása, s keresett, eddig hiányzó szolgál­tatások bevezetése. Tehát a PORT-hálózat kiépü­lése nem csupán azt jelenti, hogy újabb üzleteket nyitnak. A csoporton belül már létrejött egy korlátolt felelősségű társa­ság, amelynek az a feladata, hogy az apportban szereplő in­gatlanokat, bérleményeket ke­zelje, elősegítse bevásárlóköz­pontok, szolgáltató helyek, szál­lodák, éttermek létesítését. Bár olyan tagjai vannak a PORT csoportnak, amelyek ed­dig is kereskedelemmel foglal­koztak - így az Agroker is ismerik a hazai vásárlóképes kereslet csökkenésének követ­kezményeit, mégis belefogtak ebbe a vállalkozásba. Vajon miért? Kelemen László szerint manapság az az okos keres­kedő, aki a mai problémákon túllépve a jövőre tekint, s ezen túl, kiépíti a remélhetően mi­hamarabb bekövetkező fellen­dülés után szükségessé váló ki­szolgálói hátteret. Pécsett jelenleg három PORT-egység működik: az Ag­roker ABC-áruháza, az Agro- ker-áruház, s a nemrég a Me­gyeri úton nyitott Délker disz­kont-áruház. Az elképzelések között szerepel, hogy az Agro­ker telepén diszkont-áruházát létesítenek. A PORT-csoporthoz lehet csatlakozni, a gazdasági társa­ságok, vállalkozók önállóságu­kat megtartva egyeztetett üzlet- politikát és közös fejlesztést va­lósítanak meg. Roszprim Nándor 18 000 font a házimunka értéke Évi 18 ezer fontba kerülne a brit férjeknek, ha feleségük há­zimunkáját szolgáltató cégekkel kellene elvégeztetniük - állapí­totta meg a Legal and General brit biztosítótársaság országos felmérése. Az adatból az követ­kezik, hogy a brit feleségek álta­lában jóval többet takarítanak meg a családnak, mint amennyit a családfenntartásra hivatkozás­sal házimunkát megtagadó féljek odakint keresnek. Nagy-Britan- niában az átlagkereset évi 12 ezer font körül van. Az is kide­rült, hogy a házimunkában még nem érvényes sem a 40, sem a 48 órás munkahét. Az „otthonülő” brit feleségek hetente átlagosan 71 órát töltenek házimunkával. Leölnek 5000 elefántot Zimbabwéban csaknem ötezer elefánt leölését terve­zik, hogy védekezzenek e vastagbőrű állatok túlszapo- rodása ellen, ami több or­szágrészben valóságos kör­nyezeti katasztrófával fe­nyeget. A helyi Ziana hí- rügynökégnek adott minapi interjújában Rowan Martin, a nemzeti parkok igazgató- helyettese több mint 80 ezerre becsülte a zimbabwei elefántok jelenlegi állomá­nyát, holott ideális számukat több tanulmány 45 ezerre te­szi. Egy kifejlett elefánt na­ponta 250 kilogramm nö­vényt ropogtat el. Az óriásál­latok jóvátehetetlen károkat okoztak egyes zimbabwei vidékeken, amelyek immár puszta homokdűnék. Az ele­fántok sokfelé az egész ter­mést letarolták. A gabonakereskedelemben is szabad a pálya Száz forint? - Kizárt! Vihart kavart az agrársza­kértő MDF-es honatya borúlátó jóslata, hogy a drága külföldi búza importja nyomán minden­napi kenyerünk kilónkénti ára akár a 100 forintot is elérheti.-Csakugyan megbillent a ha­zai gabonamérleg? - kérdeztük Szerdahelyi Pétert, az FM he­lyettes államtitkárát.- Tagadhatatlan, hogy a múlt évi termés messze alúlmulta a sok évi átlagot, s talán éppen csak arra elegendő, hogy - a fo­gyasztás átlagos mértékét figye­lembe véve - kielégítsük az igényeket. Más szóval: a meg­csappant termés lényegében elegendő az ellátáshoz. Ez azonban ideális terítést és az említett átlagnak megfelelő ke­reslet feltételez. Vannak természetesen olyan körülmények, amelyek bizony­talansági tényezőként jelent­keznek. Az épülő piacgazdaság viszonyai között magától érte­tődő, hogy a vállalatok, vállal­kozások saját üzleti elgondolá­saik és nem utolsó sorban pénz­ügyi helyzetük szerint éltek - vagy nem éltek - a felvásárlási lehetőségével. Következésképp vannak térségek, ahol bősége­sek, s vannak, ahol szűkösek a tárolt készletek. Ezzel azonban számolt a kormányzat, ezért már ősszel gondoskodtunk a szokásos szintű állami készlet tárolásáról.- Ha ilyen törékeny az ellátás biztonsága, nem kellene mégis korlátozni a kivitelt?- Meggyőződésünk szerint nem. Hadd tegyem hozzá: mi­közben a piacgazdaság feltétele­inek megteremtését tekintjük a gazdaság minden területén a legfontosabb feladatnak, e tö­Lesz kenyér, de mennyiért? Fotó: Szundi György rekvés támogatói közül is sokan elfeledkeznek arról, hogy a pi­acgazdaság „játékszabályaiban” benne van az export-import mi­nél teljesebb szabadsága is! En­nek fényében érthető, hogy az érintett főhatóságok a kedvezőt­len termés ellenére sem vonták vissza a kiadott export-engedé­lyeket - amint az importálni szándékozók előtt is szabad a pálya. A behozatalt nem admi­nisztratív intézkedésekkel kell visszaszorítani vagy megszűn­tetni, hanem - jelen esetben például - annak a ténynek, hogy a roppant magas külpiaci árakat itthon fölöttébb nehéz érvénye­síteni.-A világpiacon drágán jegy­zik a gabonát?- Igen, a nemzetközi piaco­kon most szokatlanul, sőt mondhatni indokolatlanul ma­gas a búza árfekvése. Meg me­rem kockáztatni, hogy ez átme­neti állapot, s belátható időn be­lül a felsrófolt világpiaci ár mérséklődni fog. Tudják ezt vállalati szakembereink is - jó­zan gazdasági megfontolások­ból aligha vállalják tehát a gaz­dálkodó szervezetek komo­lyabb mennyiségű import koc­kázatát.- Az ön fejtegetéséből az kö­vetkezik, hogy a tárca nemigen tudja vagy akarja befolyásolni a gabona-helyzet alakulását.- Erről azért nincs szó. Mér­legelni kell, hogy a direkt ál­lami irányítás vagy a piacgaz­daság eszközeivel éljünk-e. Tudni kell, hogy a gabonaipari vállalatok tevékenységére vo­natkozóan közvetlen utasítást csak az Állami Vagyonügynök­ség adhat - az FM nem. Az ag­rárrendtartás eszköztárába pe­dig csak az ösztönzés vagy va­lamilyen negatív folyamat meg­állítására szolgáló pénzügyi in­tézkedés tartozik.- Végülis a 100 forintos ke­nyér megjelenhet a boltokban ?- Kizártnak tartom. Nincs olyan drága búza, amely ilyen csillagászati árat eredményez­hetne. Egyébként is: a kenyér árában a búza 20-25 százalékot képvisel; a 40 forintos kenyér­ben tehát 10 forintnyi a búza. Ha a világpiaci ár mondjuk 50 százalékkal magasabb a belföl­dinél, a 40 forintos kenyér ak­kor is csak körülbelül 5-6 forint­tal drágulhat. B. Szabó László Befogadó ország ? Sajátos fordulat. Magyaror­szág, ahonnan századunkban gazdasági, politikai és szemé­lyes okokból sok hullámban emigráltak az emberek, az utóbbi években más országok emigránsainak lett egyik célál­lomása. Örüljünk neki? Ha e jelenség fő okait vizsgáljuk, semmikép­pen sem. Háború dúl déli szom­szédságunkban, s másutt is sú­lyos belső konfliktusok teszik sokak számára elviselhetetlenné az otthonmaradást. Ez akkor is kedvezőtlen számunkra, ha a hozzánk vándorlásban a maga módján voltaképp konstruktív külpolitikánk elismerése és vi­szonylag stabil helyzetünk is ki­fejeződik. Humanitárius kötelességünk a „kapunyitás” az idegenek előtt? Igen, és ezt teljesítjük, amikor befogadjuk a menekül­teket, igyekszünk fedelet adni a fejük fölé és biztosítjuk szá­mukra a legszükségesebb min­dennapi betevő falatot. Nem mond ez ellent a ma­gyarságunk védelmének? Vé­deni kell szuverenitásunkat, belső rendünket, biztonságun­kat, s érvényt kell szereznünk törvényeinknek. De hamis az a szólam, amely a szélsőséges nacionalizmust, az idegengyű­lölet, a más fajú, bőrszínű, val- lású emberek megvetését és he­lyenkénti inzultálását is a nemes törekvések - nemzeti érzéseink és érdekeink ápolása, védelme - megvalósításának próbálja fel­tüntetni. Önbecsülésünk és az idegenek tisztelete nem mond ellent egymásnak. Tehát befogadó ország va­gyunk? Igen, azzá lettünk, s ezen a tényen nem is tudunk változtatni. A körülményeken azonban igen. Erősebb határ­rendészet, a belépés ésszerűbb szabályozása, az itt-tartózkodás feltételeinek szigorítása, a me­nekült-státusszal való vissza­élés megakadályozása, a tör­vényszegők megbüntetése - ez mind jó eszköz lehet annak, hogy befogadó-készségünk ne haladja meg a tűrőképességet. Egyszerűen szólva: nálunk má­sok is csak addig takarózzanak, ameddig a mi takarónk ér. P.T. Védett lesz a A hévízi gyógytó körüli véd­erdő már folyamatban lévő fel­újításával párhuzamosan ta­vasszal megkezdik a gyógy­fürdő-kórház 16 hektáros park­jának átalakítását. A kétéves fejlesztési munka során először a központi Schul- hof-sétány, illetve a 100 éves platánsor környezete újul meg, különböző növényi és gyepfor­mációkkal, kővázákkal kiegé­szülve. Százezer évelő növény­nyel, csaknem ezer különleges fával, cserjével és öntözőrend­szerrel gazdagodik a pihenő-sé­tálópark, amelybe hidegtűrő Egy évszázada még éppen azt a gázüzemelést rótták fel a belső égésű motorok hátrányá­nak, amit most előnynek tart az autós világ. A gázmotorok biztonságos üzemanyagellátást megteremtő vezetékhálózatok megépítése nagyon sokba került volna, ezért kezdtek folyékony energi­ahordozókkal kísérleteznek. A petróleumot akkoriban csak világításra használták, a benzint pedig értéktelen mellék- terméknek tartották. Az üzem­anyag tehát adott volt, csupán az adagolásukra alkalmas szer­kezetet kellett kitalálni. Műsza­kiak százait foglalkoztatta a téma. Gottlieb Daimler például csésze alakú zárt gőzölögtetőt tervezett. Marcus Siegfrid me­chanikus porlasztójában pedig egy forgó kefe fröcskölte a mo­tor szívócsövéhez az üzem­anyagot. Egyik megoldás sem bizo­hévízi park pálmafélék, azaleák és rodo­dendronok varázsolnak egzoti­kus környezetet az ezredfordu­lóra. Dekoratív terek, kerti bú­torok és világítótestek teszik majd teljessé a park 1994-95-re, a fürdőváros bicentenáriumára kialakuló új arculatát. A balesetveszélyessé vált öreg nyárfák helyére gyorsan növő nemes fafajták, mediter­rán cserjék kerülnek. Részleges talajcserét is terveznek. Mivel már most is jelentős természeti értéket képvisel a hévízi gyógy­fürdő parkja, folyamatban van annak védetté nyilvánítása. nyult tökéletesnek, ám 1893. február 11-én megszületett az „igazi”. Ekkor szabdalmaztatta találmányát Csonka János és Bánki Donát így: „Petróleum táplálására szolgáló szerkezet, amelynél a légszívócsőbe torkolló petróleumcső vége a resevoir folyadékszintjébe esik. ” A két mérnök szakított a pá­rologtatás gondolatával, a szí­vócsőben nagy sebességgel áramló levegő energiáját hasz­nálta fel az üzemanyag apró cseppekké bontására, porlasztá­sára. A karburátor szerkezete rendkívül egyszerű, valójában ugyanezen az elven működik a kézi hajlakkfúvó és a virágper­metező is. A találmány jelentő­ségének érzékeltetésére annyit: a mai karburátorok ugyanazon az elven működnek, mint száz évvel ezelőtt Csonka János és Bánki Donát szerkezete. Tänidd az influenza Megérkezett hazánkba az influenzajárvány. Az ország négy különböző helyén, Ba­ranyában, Borsodban, Heves­ben és Somogybán azonosí­tották a „vétkest”, a vírus B-változatát. Az Országos Közegészségügyi Intézethez érkezett jelentések szerint csupán három megyében, Komáromban, Vasban és Za­lában nem észleltek számot­tevő megbetegedést. A vírus nagy erővel támad, megjelenése óta már több mint 40 ezer megbetegedést okozott. Legalábbis ennyien fordultak orvoshoz Baranya, Bács, Borsod-Abaúj-Zemp- lén, Győr-Moson-Sopron, Heves, Nógrád, Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyé­ből és a fővárosból. A legtöbb esetet Borsod térségéből je­lentették, szám szerint több mint 14 ezret, a második leg­fertőzöttebb terület Heves 7 ezernél több esettel, míg a harmadik a főváros 5 ezernél valamivel több beteggel. A járvány miatt teljes lá­togatási tilalom érvényes a borsodi kórházakban, míg a Heves megyeiekben elsősor­ban újszülött, gyermek- és szülészeti osztályokat nem lehet felkeresni. Az első ta­pasztalatok szerint főleg az iskolásokat támadja meg a vírus, az orvosoknál jelent­kező páciensek 60 százaléka gyerek. Utoljára 1986-ban fertő­zött a B-vírus, 1990-ben pe­dig az A-vírussal váltakozva jelentkezett. Egyébként a tü­neteket és a betegség lefo­lyását tekintve nincs különb­ség az influenza két vírusa között. Magas láz, elesettség, fejfájás és végtag-fájdalmak a legjellemzőbb tünetek. A járvány terjedését való­színűleg most sem sikerül megakadályozni, az óvatos­ság azonban mindenkinek érdeke. Aki már megbetege­dett, a szövődmények elkerü­lése érdekében tartsa be az orvos utasításait. Akiket még nem vett le lábáról a járvány, kerüljék a zsúfolt helyeket, és szervezetük ellenállóké­pességének növelésére fo­gyasszanak minél több C-vi- tamint. MEGRENDELŐLAP Megrendelem az Új Dunántúli Naplót ...........................................példányban. A példányonkénti lapvásárláshoz képest havonta 3 lapszámot, éves előfizetésnél 60-at ingyen kap! Előfizetési díj 1 hónap 319 Ft, negyedév 957 Ft, 1 év 3388 Ft EGYÉNI ELŐFIZETŐ KÖZÜLETI ELŐFIZETŐ ESETÉN ESETÉN Név:.......................................................... Cég neve:................................................... C ím:.......................................................... Címe:.................................................,........ A z előfizetési díjat a nyugtával jelentkező kézbesítőnek fizetem ki. Az előfizetési díjat a......................................számú banki betétszámláról egyenlítem ki. az I j I>iniáritiili Napló előfizetésére Új előfizetőink között értékes ajándékokat sorsolunk ki. Nem kell mást tenni, mint előfizetni és a hónap 25-ig beküldeni a hírlapkézbesítőtől kapott nyugtakönyvi hírlapnyugtát vagy másolatát. Cím: AxeUSprínqer MAqyARORszÁq Kfr. Pécs 7601 Pf.: 154. A porlasztó első száz éve

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents