Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)

1993-01-08 / 7. szám

1993. január 8., péntek aj Dunántúli napló 3 A nyugdíjasok keresik a kedvezményes üdülési lehetőséget Baranyában is kapható részvételi jegy Szentháromság szobrot mintáz Mohács fennállásának 900. év­fordulójára Trischler Ferenc pécsi szobrászművész. Az alkotás méretei meghökkentőek, a felhőn ülő Atya és Fiú alakja csaknem három méter magasságú. A mester több mint egy tonna agyagot használt fel. A szobrot a jövő hónapban öntik bronzba Budaör­sön, majd június 6-án avatják fel Mohácson, a Korona Szálló előtt, a Dévényi Sándor építész tervezte hét méter magas, három oszlopból álló talapzatra. Fotó: Läufer László Együttműködik a pécsi és frankfurti Máltai Szeretetszolgálat A Pécsi Rádió hétvégi műsoraiból A szombati Jó pihenést ma­gazint, melyet ezúttal Dán Ti­bor szerkeszt, a következőkkel ajánljuk a Pécsi Rádió hallgató­inak. Hogy csodák nincsenek? De vannak! Igaz, nem találko­zunk velük és nem éljük át őket mindennap, de legalábbis azt hisszük, hogy nem éljük át őket. Most ismét valódi csoda van a Pécsi Nemezti Színházban: Óz, a csodák csodája. A darabbal már megismerkedhetett ugyan a közönség, most viszont az egyik szereplőt, Bánki Gábort mutatjuk be. Szó lesz még a műsorban műkincsekről, me­lyek a pécsi Bazilikát gazdagít­ják, és olyanokról, melyek útra­kelnek, hogy bejárják a világot. Jegyzetírónk a mindennapok gondjaikról beszél. A doni ka­tasztrófa 50. évfordulójáról is megemlékeznek szombaton Pé­csett, és a/, ezzel kapcsolatos ri­port az adás ideje alatt készül. Végezetül egy olyan interjú részleteiét is közreadjuk, mely korábban készült Kocsis Zol­tánnal: ebben saját zenei indít­tatásáról és az improvizációról beszél. Az ember felelőssége a mű­sor alapgondolata - mondja a délelőtt f 9-től kezdődő Vasár­napi magazin szerkesztője, László Lajos. Ennek hátterét elemzi bevezető jegyzetünk, és Balikó Zoltán nyugalmazott pé­csi evangélikus lelkész is. Ilyen nézőpontból emlékezik a műsor az 50 évvel ezelőtti bekövetke­zett doni katasztrófára. A költői igény és felelősség a témája Berták László költővel folytatott beszélgetésnek, abból az alkalomból, hogy a közel­múltban új kötete jelent meg. Két víz melletti településre is ellátogatunk: első helyszínünk Bogyiszló, ahol egy családban az emberi kapcsolatok minősé­gét mutatjuk be. Mohácson a Híd Alapítvány kuratóriumának ülése után beszélgetünk a nagy- vállalkozás irányadó személyi­ségeivel. Műsorunk zenéjét fél 10-ig Kovács Attila szerkesz­tette, fél 10-től 10 óráig dr. Ná­dor Tamás színes összeállítását hallhatják. Végezetül felhívjuk hallgató­ink figyelmét január 12-iki, kedd reggeli adásunkra, mely 5.55-től 9 óráig tart, és ennek utolsó órájában tehát 8 és 9 kö­zött stúdiónk, a Pécsi Rádió 40 éves jubileuma alkalmából hangdokumentumok segítségé­vel igyekszünk felvillantani pil­lanatokat rádiónk történetéből. Kovács Attila Ismert, hogy a szakszervezeti beutalók megszűnésével január elsejétől új rendszerben vehető igénybe a kedvezményes üdül­tetés. A támogatás utalványok formájában jelenik meg, és a kétezer forintos névértékű utal­ványokat féláron vásárolhatják meg a cégek, jogi személyek, míg a munkavállalók e pénzér­tékű papírokkal vehetnek rész­vételi jegyet az üdülőkbe. A Nemzeti Üdültetési Ala­pítvány, amely az üdültetés e kedvezményes rendszerét ki­dolgozta, decemberben régión­ként szervezte meg vagyonke­zelő szervezetét, így a Nemzeti Üdültetési és Vagyonkezelő Kft. Balatonföldvári Igazgató­ságához tartozik Baranya, So­mogy, Tolna és Fejér megye. Most, amikor a nyugdíjasok üdülnének elsősorban, legna­gyobb gondjuk, hogy Balaton­A mostani pécsi állami nyelvvizsgákra ezerháromszáz- kilencvenhatan jelentkeztek. Ha a tavaly januári adatokat néz­zük, a vizsgázók száma tizenöt százalékkal emelkedett, bár az igazi csúcsot mindig a májusi nyelvvizsgákon érik el. Néhány év óta már hasonlóan alakul a különböző nyelvekre való je­lentkezés aránya is. A pálmát Baranya megyében mindig a német nyelv viszi és utána kö­vetkezik az angol. A Janus Pan­nonius Tudományegyetem Ide­gen Nyelvi Titkárságának ada­tai szerint németből most 666-an, angolból 553-an, orosz­ból 67-en, franciából 64-en, hor- vátból 24-en, olaszból 22-en tesznek vizsgát. A legtöbben a középfokú és a C-típusú vizsgá­kat célozták meg. Az írásbelik tegnap fejeződtek be, a szóbeli vizsgák a jövő hét végéig tarta­nak. A szóbeli vizsgák eredmé­nyét rögtön tudatják a vizsgá­zókkal, míg az írásbelikről csak később kapnak információt. A német és a horvát nyelvű írásbeli vizsgaanyagot Pécsen, a többit Budapesten javítják. A nagy érdeklődésre való te­kintettel tavasszal az Állami Nyelvvizsga Bizottság Pécsi földvárra kellett utazniuk a részvételi jegyekért, amit a munkanélküliekhez hasonlóan az ellátásuk összegétől függően kapnak kedvezményesen. Jó hírt kaptunk tegnap Szabó Tibornétól, a Nemzeti Üdülte­tési és Vagyonkezelő Kft. bala­tonföldvári irodavezetőjétől: a héten Pécsett is megnyitották irodájukat, a Nagy Lajos király útján, a Szakszervezetek Házá­ban. Pető Attiláné a második emelet 205-ös szobában segíti az üdülni vágyókat, és a nyugdí­jasok itt vásárolhatják meg a részvételi jegyeket. Szabó Ti- bomé eddigi tapasztalata szerint a döntő többségük a gyógy vizes helyeket keresi, illetve népszerű a budapesti Rózsadomb. Az árak is igen kedvezőek, egy gyulai félpanziós üdülés ára két személynek 12 020 forint, ám két kisnyugdíjas mindössze Tagozata két alkalommal szer­vez nyelvvizsgákat. Március végén, április elején az idén érettségizők, illetve azok vizs­gázhatnak akik idén tesznek egyetemi-főiskolai felvételit és felvételi esélyüket szeretnék növelni a nyelvvizsgákért kap­ható többlet pontszámokkal. Je­lentkezési határidő február 12-e. A jelentkezési lapokat a középiskolákban, a Megyei Pe­dagógiai Intézetnél vagy a JPTE Idegen Nyelvi Titkárságán lehet leadni. A titkárság január köze­pétől a nyelvvizsgákra felké­szítő kurzusokat is indít. A ha­gyományos, május végi nyelv­vizsgákra március közepéig le­het jelentkezni. Számukra feb­ruár elejétől indítanak felkészítő tanfolyamokat. Újdonság, hogy a németből, angolból vagy francia nyelvből eredményesen vizsgázók újfajta bizonyítványt vehetnek át. Akiknek nem sikerül a vizsgá­juk, azok nem bizonyítványt, hanem igazolást kapnak az elért pontszámokról. Eredményes nyelvvizsgához a megszerezhető pontoknak (alapfokon 60, középfokon 70, felsőfokon 85) a 60 százalékát kell elérni. 6020 forintot fizet érte. Hasonló az ár Bükkfürdőn, és a hévízi Panoráma üdülőben még ennél is kedvezőbb. Az irodavezető asszony sze­retné elérni, hogy az önkor­mányzatok, vagy cégek, vállal­kozók segítsenek az idősek utaztatásában, mert nem is a részvételi jegy megvásárlása okoz nekik gondot, hanem az üdülőbe jutás, főként télen. Sajnos a baranyai cégek még egyetlen utalványt sem vásárol­tak, ami talán nem az érdekte­lenséget jelzi csupán, hanem az anyagi gondokat is, bár tulaj­donképpen csak a pénzt előle­geznék meg, amit visszakapnak a dolgozóktól. Az utalványokat csak Balatonföldváron lehet megvenni, de a pécsi irodában összegyűjtik az igényeket és Szabó Tibomé személyesen hozza el Pécsre. G. M. Kevés a használható frekvencia A nemzetközi egyezmények alapján Magyarországon mind­össze három országos hatósu­garú televíziós adáshoz bizto­sítható frekvencia, vagyis a meglévő két közszolgálati csa­torna mellett már csak egyetlen egy új országos adás indítható - tájékoztatta az MTI-t csütörtö­kön Nemcsics Elek frekvencia­gazdálkodási igazgató. Mint a szakember elmondta: a jó minő­ségű URH rádiózás tekintetében sem sokkal jobb a helyzet, itt három országos sugárzásra al­kalmas frekvenciát lehet kiosz­tani. Ezzel szemben a televízió esetében 18, a rádiónál pedig 25 országos adásra szóló frekven­ciaigényt tartanak nyilván. A bővítés útja a jövőben csak a műholdas megoldás, illetve a digitális rádiózás elterjedése le­het. Helyi és regionális műsor­szolgáltatásra ezidáig 59 rádió- és 49 “televízió-frekvenciához sikerült megszerezni a szom­szédos országok hozzájárulását. Ez nem jelenti azt, hogy a frek­venciatörvény megszületése után azonnal ennyi adó, illetve stúdió kezdheti meg a működé­sét. Frekvencia-kijelölésért ugyanis csak műsorszolgáltatói engedély birtokában lehet fo­lyamodni. Georg Geitzhaus, aki a Né­met Máltai Szeretetszolgálat Frankfurt am Main-i szerveze­tében a katasztrófa-elhárítási csoport vezetője, és dr. Nagy Ibolya, a Magyar Máltai Szere­tetszolgálat Pécsi Csoportjának vezetője tegnap a két szervezet partnerkapcsolatának megerősí­téséről és együttműködéséről adott tájékoztatót. A franfurti szervezetet meg­ismerhettük 1989-ben, amikor Zugligeten és Csillebércen szinte pillanatok alatt tábort épí­tettek az NDK-ból menekültek­nek, és a romániai forradalom idején Debrecenből szervezték a segítő munkát. Most a pécsi csoportnak a menekültáradat miatt szeretnének segíteni a partnerkapcsolat jegyében. Mindenekelőtt a menekültek­nek gyűjtött adományok eljutta­tásával, ugyanakkor ismereteik átadásával a szervezettség kié­pítésében és a fiataloknak lehe­tőséget adni a németországi ta­pasztalatszerzésre. Georg Geitzhaus, aki civil­ben ügyvéd és tizenöt éve ön­kéntes tagja a frankfurti szerve­zetnek, elmondta, hogy más or­szágokban is vannak partnereik és Németországban a drezdai­akkal működnek együtt, de Ma­gyarország iránt azért is rendkí­vüli az érdeklődésük, mert pél­dátlan a szervezet növekedése. (Míg négy éve harmincán alapí­tották az elsőt, ma tízezren dol­goznak hetven vidéki csoport­ban.) Hogy Pécs mit tud adni Frankfurtnak? Georg Geitzhaus mosolyogva jegyezte meg, hogy Pécsett nagyon sok a sze­retet, amiből nekik sosincs elég. Említette szerdai eszéki látoga­tásukat is, ott is szeretnék meg­szervezni a Máltai Szeretetszol­gálatot. G. M. Újfajta bizonyítványok Elkezdődtek az állami nyelvvizsgák Az Új Dunántúli Napló viccpályázatának eredményhirdetése Több ezer tréfa, nagy érdeklődés, számos grafika A lapunk által meghirdetett Viccpályázatra több mint száz olvasónktól több mint négyezer viccet kaptunk. A tréfákból ösz- szeállítást közöltünk szilvesz­teri számunkban. Tegnap pedig, hosszabb viták után, a szerkesz­tőség munkatársaiból álló döntő-bizottság különdíjakat osztott ki, sorsolást követően pedig megvan a pályázat nyer­tese is. A viccpályázat eredménye: egyéves Üj Dunántúli Napló előfizetést nyert a beérkezett pá­lyázatokból, sorsolás alapján Oszvald János, Komló, Május 1. u. 7. Ezer forintos vásárlási utalványt Vehet át az általunk szótöbbséggel legjobb viccnek ítélt pályázatot beküldő Radnai Antal, Pécs, Angster u. 8. szám alatt lakó olvasónk és Somogyi Gergely (Pécs, Pollack Mihály u. 15.), aki majd húszmétemyi faxszalagon küldött be tréfákat, köztük sok eredetit is. (Az álta­lunk legjobbnak minősített vicc: Mit eszik a vegetáriánus kanni­bál? A válasz: zöldségest.) Örömünkre sok karikatúrát is kaptunk. Halász Zoltán pécsi olvasónkét szilveszteri szá­munkban láthatták, ma pedig Agócs Béla mohácsi pályázó karikatúráját közöljük, várha­tóan a továbbiakban is olvas­hatnak a beküldött viccekből lapunkban. A viccpályázat meghirdető- jeként elmondhatom, hogy nem halt ki a magyar vicc. El, legfel­jebb átalakult. Egyre kevesebb a direkt politikai tréfa, és sajnos egyre több az agresszív, némely esetben egyes etnikumokat sértő poén. Figyelemre méltó a szóviccek és az agresszivitásra utaló sutkák előretörése. (Egy „elviselhető” példa az agresszív viccekre: Mi az, kicsi és folyton szélesedik a szája? Kisgyerek zsilettpengét szopogat.) Nem feledhető ugyanakkor az sem, hogy a klasszikus, a más butaságán, kinézetén éke­lődő poénok is szép számmal je­lentkeztek a pályázatokban. Most, hogy még egyszer meg­köszönjük olvasóink bizalmát, néhány tréfát végezetül köz­lünk. Ha ismerik már, fussák át a sorokat, ha nem, terjesszék, legfeljebb azt fogják hallani: te is olvastad a Naplóban?! Mi a különbség a sas és a bakter között? A sas nagyon magasan száll, a bakteri pedig ez nagyon nem érdekli. (Andics Gábor, Pécs). Két égő szalmakazal, össze­adva mennyi? Tűz meg tűz az húsz. (Czuni József, Pécs). Orvos: Hattyúkor! Ezt hol szedte össze? Páciens: A mohácsi rendőrlámpánál, mert a kocsiból csak így látható. Miért nem veszik fel a katicát az (Somogyi Gergely, Pécs). egyetemre? Hét ponttal? Bozsik László Aratják a nádat A kemény hideg megér­lelte a nádat a Velencei-ta­von, a Balatonon, a Kis-Ba- latonon, valamint az alföldi halastavakon, megkezdte aratását a dinnyési Nádker Rt. A társaság az idei télen 3 millió kéve nád betakarítását tervezi. A száraz vízinövényből készülő termékekre, a nád­szövetre, pallóra, kerti- és te­tőfedőnádra, van kereslet: a feldolgozott kévék nyolcvan százalékára külföldön - Dá­niában, Belgiumban^ Né­metországban, Hollandiában és Franciaországban - talál­tak megrendelőt. A tervek szerint 1 millió 300 ezer négyzetméter nádszövetet, 100 ezer négyzetméternyi nádlemezt, 90 ezer négyzet- méter kertészeti takarót és mintegy 300 ezer kéve tető­fedő nádat készítenek és szállítanak a külföldi vásár­lóknak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents