Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)

1993-01-02 / 1. szám

10 aj Dunántúli napló 1993. január 2., szombat „A harmadik évezred hívőinek kézikönyve” A katolikus egyház katekizmusa Unterensingen - Mecseknádasd baden-württembergi testvér­községének - bejáratánál felállították Ruppert János mecsek- nádasdi szobrász alkotását, az újraegyesülés és a testvéri kapcso­latok emlékművét. A négy méter magas, tíz tonnás szobor körül az unterensingeniek, a mecseknádasdiak és thüringiaiak emlék­fákat ültettek. Vigyázat! Csalók! Trükkök - mágneskártyákkal II. János Pál pápa december 7-én, a Vatikánban bemutatta és átadta az új katekizmus első példányát a meghívott bíboro­soknak, püspököknek - mint a hírügynökségi jelentés külön kiemelte - jegyespároknak, fiataloknak. Egy nappal később a Szentatya ünnepélyes hálaadásrt celebrált a mű sikeres befeje­zéséért, 9-én pedig Joseph Ratzinger bíboros, a Hittani Kong­regáció prefektusa, a katekizmus szerkesztőbizottságának el­nöke a nemzetközi sajtónak is bemutatta a vaskos kötetet. A könyv voltaképpen november 16. óta nyilvánosan is hozzáfér­hető: Párizs két katolikus könyvesboltja ekkor kezdte árusítá­sát. Az első visszhangok történelmi jelentőségű eseménynek te­kintik a kötet megjelenését. 1991-ben a világon 300 ezer pénzkiadó automata működött. Ezek hardver-értéke hozzávető­leg 10 milliárd dollár. Az auto­maták legnagyobb piaca Japán, ahol mintegy 100 ezer gép mű­ködik (az Egyesült Államokban 83 500, Európában pedig 82 ezer). Magyarországon is megnőtt a bankok és az ügyfelek érdeklő­dése a pénzkiadó automaták iránt. Ez igen örvendetes. Jelen­leg csaknem félszáz automata áll már a mintegy 70 ezer ma­gyar kártyabirtokos rendelkezé­sére. Az automaták egy része nálunk még csak meghatározott területen használható, így pél­dául az Agrobank kártyája a Műszaki Egyetemen működik. Az OTP egy éven belül meg­duplázta forgalmát, és az egy műveletre jutó átlagösszeg is több mint százszázalékos emel­kedést mutat. A kártyahasználattal megnőtt a visszaélések száma, még­hozzá amíg a kártyaforgalom megkétszereződött, addig a csa­lások és egyéb visszaélések száma a négyszeresére emelke­dett. És hogy mennyire bizton­ságosak a pénzkiadó automa­ták? Nos, a forgalomban lévő fizetési kártyák zömét mágnes­csíkkal látták el, és a kártyán el­Minden hónapban egyszer összeülnek három órára és arról beszélgetnek, amit nagyon sze­retnek. A versekről. Nem mér­legelik, tudják-e munkájukban hasznosítani az így eltöltött időt, bár, mint kiderül, nem csak gyarapodnak a költemé­nyek által, hanem valamilyen formában tovább is adják élmé­nyeiket. Néhányan közülük szí­vesen megfogalmazták, miért is fontos számukra ez a közös „munka”.- A pécsi Nevelők Házában körülbelül négy éve alakult meg a versmondó pedagógusok műhelye - emlékezik vissza Szabó Lászlóné sásdi könyvtá­ros. - Jól érzem itt magam, s ha néha nehezen is ülök fel a buszra, sohasem bánom meg, hogy elmentem a foglalkozásra. Magyar - könyvtár szakos tanár vagyok, a versek mindig is ér­dekeltek. A napi munka mellett az ember mégis hajlamos arra, helyezett mágnescsík tartal­mazza a legfontosabb kódokat, így a kibocsátó bank azonosító számát, a kártyabirtokos szemé­lyét azonosító adatokat. Sok esetben a kártyabirtokosok ma­guk is megkönnyítik a tolvajok eredményes működését, amikor a kártyára vagy a telefonszámok közé gondosan felírják a kód­számot, és a tolvajnak nincs más dolga, mint használni a kár­tyát. Előfordul, hogy az ellopott kártyát hamisítják a mágnescsí­kon lévő adatok átmásolásával, és kifosztják a kártyabirtokos számláját. Jelenleg a felelősség terhét legtöbb esetben a bankok vise­lik, kivéve, ha kiderül a kártya- birtokos súlyos gondatlansága. Ezért Nagy-Britanniában több bank új gyakorlatra tért át: 50 fontra mérsékelték az elveszett vagy ellopott kártyák esetén a bank felelősségét. Azaz a kártya jogtalan használatakor megpró­bálják a terhet az ügyfélre hárí­tani. A mágnescsíkos kártyához képest sokkal biztonságosabb a memóriakártya. Ennek általá­nos bevezetése azonban rendkí­vül költséges, ami óvatosságra inti a bankokat. V. É. hogy elhanyagolja a kedvtelé­sét. így viszont, hogy járok a versmondó műhelybe, „szelíd erőszaknak” tettem ki magam, vagyis mindig leülök és olvas­gatom a költeményeket. A fog­lalkozásaink témája, a kis ver­ses műsoraink úgy készülnek, hogy nekünk kell gyűjteni, ku­tatni a nekünk tetsző műveket. És ez nagyon jó, mert így sike­rül ma is tájékozottnak marad­nom az irodalomban. A versfel- olvasási gyakorlatoknak kö­szönhetően nem jövök zavarba, amikor a könyvtárba jövő gye­rekeknek kell bemutatnom egy költői művet. Szeretem a verse­ket, a műhelyt, amely semmi mással nem pótolható lelki ki- kapcsolódást nyújt nekem.- Engem inkább „pártoló A katolikus Egyház katekiz­musáról beszélgetünk Dr. Tö­rök Józseffel, a Pázmány Péter Hittudományi Akadémia pro- dékánjával, a magyar kiadás egyik fordítójával.-Professzor úr, a Paris Match "az év bestsellere" címet adta a katekizmusnak. Egy má­sik lap szerint "a harmadik évezred egyházának katekizmu­sát" mutatták be Rómában. Ho­gyan lehet e könyvet a jelentő­ségének megfelelően tekinteni? Több, mint 400 esztendő után- Tökéletesen igaza van a Pa­ris Matchnak, a katekizmus va­lóban az év bestsellere, de az is tény, hogy a harmadik évezred hívőinek is kézikönyve. Mint ahogy a Szentatya is jelzi: egy­szerre készült korunk hívőinek és azoknak a nemzedékeknek, amelyeknek a hitet a mostani nemzedék fogja átadni. Hogy miért lehet történelmi jelentő­séget tulajdonítani megjelené­sének, arra egy meggyőző példa: az előzmény, vagyis a korábbi katekizmus a Tridenti Zsinat után készült, V. Pius irá­nyításával 1566-ban adták ki és négy évszázadon keresztül ez volt érvényben, ez határozta meg a katekizmusok sokaságát. Nem az Egyház hitét határozta meg, mert az kétezer év óta egy és ugyanaz! Abban volt mérték­adó, hogy egy adott korhoz kí­vánt szólni és pedig azokra a kérdésekre felelve, amelyeket a kor fölvet.-Mi tette szükségessé, hogy a katekizmus most, 1992-ben jelenjen meg, több mint négy­száz év után?-Az Egyház életében egy­mást követik a zsinatok, de egyik sem érvényteleníti az elő­zőeket, hanem azok beágya­zódnak a történelmi folyama­tosságba. S hogy az Egyház a tanítását a folyamatosság je­gyében minél jobban ki tudja bontani, azt érthetővé tegye, a zsinati tanítást közzé kell tenni. A 16. században is erre volt szükség. A II. Vatikáni Zsinat után megint ezt kellett tenni. Ez esetben valójában az a lényeg, tagként” tartanak nyilván a kol­legáim itt a műhelyben, mert műsoraikban még nem vettem részt, de szívesen járok el a ta­lálkozásaikra - mondja Szászko- lumbán Olga, a pécsi Babits gimnázium tanára. - Négy év­vel ezelőtt jöttem Erdélyből Pécsre és kerestem a hozzám hasonlóan gondolkodó emberek társaságát. A versmondó mű­hely tagjaiban értékes barátokra találtam. A szép kiejtésre, a megfelelő beszédtechnikára amúgyis szükség van, hiszen a diákok árgus szemmel és nagyra nyitott fülekkel figyelik tanárjaikat, s nem ismernek pardont, minden beszédhibát észrevesznek, karikíroznak. Én már Erdélyben is foglalkoztam előadóművészettel, s elhoztam hogy a mostani katekizmus is a zsinati megújulás folyamatába tartozik, hiszen a II. Vatikáni Zsinat-amely 1962-től 1965-ig tartott - után következett elő­ször az Egyház belső, istentisz­teleti rendjének megújulása. Utána megújították az egyház­jogot. Ebbe a folyamatba tarto­zik a katekizmus is, melynek kiadását a Zsinat befejezésének 20. évfordulóján, az 1985-ben összeült püspöki szinódus kérte a pápától. Vagyis azt kérte, hogy a katolikus Egyház ismét adja közre tanítását a zsinati dokumentumok kellő felhaszná­lásával. A püspökök 24 ezer javaslata- Most, hogy a könyv már kézbevehető francia nyelven, nyilván érdekes a szerkesztés hátteréről is beszélni. Mit tud­hatunk meg erről? Egyáltalán, hogyan állt össze ez a francia szövegben közel 700 oldalas mű?- Ami a szerkezetét illeti, V. Pius katekizmusának felépítését követi. Négy fő részből áll és ezek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Először is az Apos­toli hitvallást, a Credót magya­rázza, s ezzel a katolikus hitet mutatja be. A második részben a szentségek következnek, il­letve az istentiszteleti élet be­mutatása, előtérbe helyezve a szentségeket, melyek révén a hívő ember kegyelmet kap ah­hoz, hogy a hittételekből fakadó kötelességeket a cselekedetei­ben is valóra válthassa. Ehhez kapcsolódik a harmadik rész, amely a Tízparancsolat bemuta­tásán keresztül a keresztény ember erkölcsi felelősségét tag­lalja. A negyedik részben pedig imádságunk kifejtése történik, Aquinói Szent Tamással szólva: „A Miatyánk a reménységre ok­tat bennünket.”- A pápa által kijelölt bizott­ság 1986-ban kezdte meg a munkát és kilenc változatot ké­szített. Ez, itt előttünk a kilen­cedik változat. A könyvet a ka­tolikus püspökök kollektív munkájának is tekinthetjük, ugyanis ezt az ideiglenes szö­magammal összeállításaimat, amelyekkel Magyarországon is szerepeltem már. A versmondó műhely vezetője, Sólyom Kata­lin színművésznő segítsége ne­kem is sokat jelent, mindig csi­szolom a saját stílusomat. A gimnáziumban igyekszem a gyerekeket is bevonni a vers­mondásba, több országos ver­senyen értek is már el sikereket.- Megéri a fáradságot, a gyűjtőmunkát, a felkészülése­ket a versmondó műhelyben való tevékenykedés. Közelebb tudok kerülni a jó irodalomhoz, a versekhez és nem utolsósor­ban, együtt lehetek kollegákkal, akikkel ezeket az alkalmakat egy kis tapasztalatcserére, szakmai beszélgetésekre is fel veget, melyet most megmutatok önnek és amelynek minden ol­dalán feltűnő helyen olvasható: „Sub secreto”, Titkos, nos ezt két évvel ezelőtt a világ összes püspökeinek megküldték, azért, hogy teológusok bevonásával tanulmányozzák és tegyék meg javaslataikat. Ennek megfele­lően mintegy 24 ezer javaslatot dolgoztak be a szövegbe. Ami két dolgot mindenképpen jelez. Azt, hogy hatalmas munkát végzett az említett bizottság s hogy a könyv a pápa irányítása alatt a püspöki kollegialitás konkrét gyümölcse, eredménye.- Miért francia nyelven jelent meg az első kiadás?- Az első kiadás engedélyét a francia püspöki kar kapta, Pá­rizsban ezért mutathatták be már november 16-án. A privilé­gium magyarázata: a katekézist francia nyelven fogalmazták. Ez azonban nem jelenti, hogy az Egyház félretette volna a la­tin nyelvet. A latin változat most készül, s ez lesz az „editio typica”, minthogy kell egy ki­kristályosodott nyelvű szöveg, amelyben a szavak értelme nem függ az idő változásától, int az élő nyelvek esetében A későbbi fordításokhoz ez, az editio typica szolgál alapkönyvként.- Beleolvasva a szövegbe, szembetűnik az idézetek pontos megjelölése, a precíz utalások, s ez fölveti azt a nagyon fontos kérdést, hogy voltaképpen kinek szánták a katekizmust?- A katekizmus valójában a világegyház püspökeinek szól, mint a hit legilletékesebb tanító­inak a pápa mellett és fősége alatt. De szól azokhoz is, akik majd az Egyház katekizmusát helyi körülmények között, a kü­lönböző kultúrkörök, közössé­gek számára lebontják, egysze­rűbb nyelvezetre, illetve még gyakorlatiasabbá alakítják. Tény azonban, hogy ez a könyv az előzőekhez képest sokkal gyakorlatiasabb, mert a szöveg­ben csak a legfontosabb bibliai idézetek forráshelye található. A kevésbé fontosakat jegyzetek tartalmazzák. És ha már a szer­kezetről beszélünk, azt is el­mondhatom, hogy ez a kate­kizmus a nyugati egyház litur­gikus szövegei mellett a keleti liturgia szövegeit és a keleti egyházatyákat is kellő súllyal és mértékben idézi. Ezzel is je­lezve, hogy a keleti és a nyugati egyház hitben összetartozik. II. János Pál szerint: „Az Egyház két tüdővel lélegzik.” Keresztény válasz a mai kihívásokra- Professzor úr, térjünk rá a katekizmus néhény tartalmi tudjuk használni - Horváth Jó­zsefié óvónő szintén Sásdról jár be a pécsi műhelybe. - Nagyon örülök, hogy Sólyom Katalin ránk bízza a műsorok összeállí­tását, mert így mindenki olyan verseket hozhat, amelyeket kü­lönösen megszeretett. Én pél­dául főként az üdítő költemé­nyekért lelkesedem, azokért, amelyek a hétköznapokba, a gondok közé vidámságot lop­nak. Egyik kedvencem Heltai Jenő. Mostanában készítettünk Gobéságok címmel egy kis mű­sort, igen kellemesnek találjuk.-Valóban pajkos, kedves összeállításra sikeredett ez a műsorunk. Mi főleg házon be­lül szerepelünk, ám vannak olyan műsoraink, amelyekkel kérdésére. - Egy tekintélyes olasz újság kritikusa például ezt írta: "Számomra egyetlen meg­fogalmazás jelent etikai újdon­ságot, az, hogy fizetnem kell az adót."-Veszélyes az ilyen kiraga­dott szövegrész alapján való íté­letalkotás! Az újságíró ugyanis vagy nem olvasta a könyvet, vagy őt csak ez a téma érdekli.-Sorolok néhány kulcsszót: euthanázia, fogamzásgátlás, kábítószer.- A katekizmust, mint az ed­digi sajtóvisszhangok tanúsít­ják, nagyon is korunk szemszö­géből vizsgálták. De nem is csak a kor tükrében, hanem szenzációkat keresve, a ma em­berének gondjaira hagyatkozva. De maradjunk az ön példájánál; az euthanázia kérdése nem vá­lasztható el a Tízparancsolattól. Ezzel kapcsolatban az Egyház az élet védelmét, méltóságát tartja fontosnak, ez az 5. paran­csolat. A 6. parancsolatban vi­szont benne foglaltatik az em­beri élet lehetőségének, létrejöt­tének tiszteletben tartása és vé­delme. Ám arról nem lehet szenzá­ciós cikket írni, hogy az 5. és a 6. parancsolat miért van egymás után . . . Egyébként az euthaná- ziával külön pont is foglalkozik. Az embrió kifejezés két szám alatt is meglelhető. Ön az eut- hanáziát említette elsőként, erre visszatérek. Mi azt tartjuk, hogy nem keresztény az a felfogás, amely szerint csak az az emberi élet ér valamit, amiben nincs szenvedés. A keresztények nem tudják és nem is akarják az élet fogalmát a szenvedéstől meg­szabadítani, kiüresíteni. A kate­kizmus felel a kor kihívásaira - s ez az euthanázia esetében nyilván másként vetődik fel - de ne felejtsük el, hogy a ke­reszténység elsősorban nem el­méleti rendszer, hanem egy személy áll a középpontjában: Jézus Krisztus. Ha Krisztus ke­reszthalála tény, márpedig az, akkor az emberi életből nem maradhat el a szenvedés.-Milyen stádiumban van a katekizmus magyar fordítása?- Az előkészület már koráb­ban megkezdődhetett. Nagyon bízom abban, hogy fél, esetleg háromnegyed év alatt az a fordí­tócsoport - amely olyan a teo­lógusokból áll, akik az elmúlt két évtizedben Franciaország­ban posztgraduális teológiai ta­nulmányokat folytattak, vagyis a teológiai szakismeret mellett a francia nyelvet is tökéletesen bírják, - nos, ez a csoport Dr. Pápai Lajos győri püspök irá­nyításával pontosan és jól végzi munkáját. Király Ernő ki is léphetnénk más érdeklő­dők elé is - veszi át a szót Só­lyom Katalin színművésznő, de rögtön hozzá is teszi. - Mon­dom ezt annak ellenére, hogy a műhelyt nem abból a célból hoztuk össze, hogy előadómű­vészeket gyártsunk. Kicsit „ál­cázott” beszédgyakorlás, ami­nek a pedagógusok és általuk a diákok, nagy hasznát látják. Ki­csit együttgondolkodás, búvár­kodás abban a gyönyörű világ­ban, amit irodalomnak, költé­szetnek hívunk. Többen kezd­tük a műhelyt, ám csak azok maradtak itt, akik valóban örö­müket lelik az efajta ténykedés­ben. Az intim művészetek iránt, amilyen a pódiumművészet is, egyébként egyre kisebb a vilá­gon az igény, a nagy szórakoz­tatóiparosok háttérbe sodorják őket. Azért bízom benne, hogy jönnek majd más idők is és örü­lök, hogy a műhelybe járó pe­dagógusok számára fontos ez a szép elfoglaltság. B. A. „Mással nem pótolható lelki kikapcsolódás” Versmondó pedagógusok pécsi műhelye

Next

/
Thumbnails
Contents