Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)
1993-01-07 / 6. szám
1993. január 7„ csütörtök üj Dunántúli napló 11 Megdöbbentő A békési program alapján megalakult a Történelmi Független Kisgazda Párt Te hová tartozol? A független, demokratikus Magyarországért Az Új DN 1992 december 28-i számában megjelent rövid, de rám és gondolom sokakra meghökkentő „felhívás” ösztönzött arra, hogy levelem megírjam. Nem annyira a tartalom miatt emelek szót, bár azon is lehetne elmélkedni, hogy a törvényhozás által megalkotott jogszabállyal szembeni ellenállásnak újságban való propagálása nem lépi-e túl a polgári engedetlenség normáit. Akkor, amikor széles körben küzdünk bármilyen címkézés ellen, egyszerűen azért, mert a címkék a kirekesztés valamiféle megjelenési formáját takarják, akkor meghökkentően hat az, hogy Magyarországon, az évezred végén, fél évszázaddal a világégés után, egyáltalán egy demokratikus országban olyan csoportosulás kapjon létjogosultságot, mint a Keresztény Orvosi Kamara. Én úgy vélem, hog az orvos feladata a gyógyítás. Ez a hivatása. Avagy ha nem keresztény felekezetű, akkor még ha diplomája van is, nem gyógyíthat? Még tovább folytatva ezt a gondolatsort - netán meg kellene alapítani az izraelita felekezetű betegek számára a„ zsidó orvosi kamarát”, vagy netán a mohamedánok részére a „mohamedán orvosi kamarát”? Elképesztő és döbbenetes osztódásra ad ez lehetőséget, mert ugyanígy nem lepne meg, ha feltűnne a „keresztény ügyvédi kamara” és nyomban mellette a „zsidó ügyvédi kamara” stb. is. Nem mulatságos dolog ez, hanem igenis megdöbbentő. Egyáltalán hogyan engedhette meg ennek létrejöttét a kormányzat? Maga az egészség- ügyi tárca? Dr. Hegedűs Sándor MDF népi-nemzeti kör Második országos találkozóját tartja szombaton Budapesten a Testnevelési Egyetemen az MDF Népi-nemzeti köre. A konferencia záró előadását Antall József miniszterelnök, a párt elnöke tartja. A legerősebb kormánypárt országos választmánya is tanácskozik a hét végén. A vasárnapi ülésen - a Bem téri székházban - az MDF agrárpolitikáját és a hónap végén megrendezésre kerülő VI. országos gyűlés előkészületeit vitatják meg a tanácskozás résztvevői. (MTI) A magyar vidék erkölcsi és anyagi értékeinek fejlesztését célul tűzve, Történelmi Független Kisgazda Párt elnevezéssel új pártot alapított Pártay Tivadar. A tekintélyes korú pártalapító a „kisgazdák” évtizedekkel ezelőtt szervezkedésének is részese, Tildy Zoltán, Nagy Ferenc, Varga Béla és Kovács Béla mellett, egyik irányítója volt. Hallatta hangját a mostani politikai megújhodás kezdetén is, de hogy a patinás nevet használók egyre ziláltabbá váló elveit, szervezeteit, az oda nem valók betolakodását, az etikátlan hangoskodást, a széthúzást tapasztalta, egy ideje már csak a háttérből figyelt és most látta elérkezettnek a történelmi zászló magasra emelésének a pillanatát. Elérkezetté tették azok a - különböző nevekhez kötöttem - sűrüsödőn szervezett országos és helyi alkalmak, amelyek a jóhiszemű tömeg megtévesztését, a Kisgazdapárt nevének megcsúfolását szolgálták. A magyar vidék szószólója A hajdani alapító, a régi tagságát megtartók egyikének jogán, a régi névhez ragaszkodva és a történelmi elviséget hangsúlyozva, tette hivatalosan elfogadottá a Történelmi Független Kisgazda Párt létét. Zászlaja alá hívja azokat a„kisgazdákat”, akik megelégelték eredeti elveik meghamisítását, a hatalmi torzsalkodásokat, a vidék népének tudatos megosztását mindazokat, akik programjával egyetértenek. A programmal, amelyből kiviláglik, hogy Pártay Tivadar pártja elsősorban a magyar vidéknek, a hazai föld művelőinek és a velük kapcsolatban állóknak - a munkásságnak, a kisiparosoknak, a polgári tömegeknek - a szószólója, képviselője kíván lenni. Azokért a jogokért és gazdasági feltételekért száll síkra, amelyek a képviselteket megilletik, s amelyek nélkül az ország gazdasági, kultú- rális és szociális boldogulása elképzelhetetlen. Az 1930-ban, a békési gyűlésen elfogadott program alapjaiban ma is időszerű. A cél, hogy Magyarország a törvény, a humanizmus, a nyugalom, a rend, a béke, a munka és a tudás megbecsülése, a létbiztonság, a szabadság és a függetlenség országa legyen - változatlan. A program elismeri és tiszteletben tartja az eddig elért eredményeket, de sok tekintetben elégedetlenségét fejezi ki. A válságos jeleket mutató társadalmi és gazdasági helyzetben különösképpen szükségesnek tartja:-az adó- és az illetékrendszer reformját,- az arányos teherviselést, az infláció letörlését,- a vám- és kereskedelem-politika fejlesztését,- a ' monopóliumok elleni gazdaságpolitikát, a hitelpolit- kának az ország mezőgazdasági jellegéhez való igazítását,- a hosszúlejáratú kölcsönök lehetőségét,- a szigorú takarékosságot az államháztartás egészében,-a túlméretezettségek felülvizsgálatát és a mérséklést,- az ország jelenlegi helyzetéhez méltatlan luxus teljes kiküszöbölését,- a nyugellátás rendezését,- a vidék fejlesztését,-a mezőgazdálkodás jövedelmezőségének megteremtését,- a mezőgazdasághoz kapcsolódó iparok és szolgáltatások segítését,- a magyar vidék népességeltartó képességének növelését,- a közélet tisztaságának helyreállítását. . . Sorsfordító lépés Ez utóbbi célkitűzést elsőül szem előtt tartva kívánja munkáját, szolgálatait végezni a Történelmi Független Kisgazda Párt. Akik a felsorolt célokat önzetlenül szolgálni hajlandók és azok elérésében közreműködni kívánnak, hogy megfelelő törvényhozási és kormányzati intézkedésekkel a gazdaság válságában mielőbb enyhülés álljon be, annak a társadalom egészét, de különösen a vidéket sújtó jelenségei véglegesen kiküszöbölhetők legyenek, a soraiba várja. A Történelmi Független Kisgazda Párt iránti érdeklődés országosan és így Baranya megyében is a bejegyeztetése óta eltelt két hónap alatt általánossá vált. Egyre többen keresik Ideiglenes Megyei Intézőbizottságát, amely e pillanatban még telefonnal sem rendelkezik. így mindazok számára, akik soraiba kívánnak lépni, vagy a sorsfordító lépés elhatározását megelőzően részletesebben tudakozódni óhajtanak, a következő címeket adjuk: Pető Sándor 7694 Hosszuhetény, Ormándy út 21. - Varga János 7800 Siklós, Postafiók: 103. Az új évezred küszöbén A magyar vidék, a hazai föld sorsa ma is válságos. Jövője merre fordul, különösen az érintettek számára nem lehet közömbös, elsősorban ők nem nézhetik tétlenül. A politikai és gazdasági változások mutatnak ugyan némely tekintetben valamiféle ködös irányt, amelyből azonban a vidék, a falu kimaradni látszik. Rajtunk is múlik, merre, hová jutunk. Ne engedjük magunkat a hatalomvágyók által megtéveszteni. A bezárkózás, a politikai visszavonulás, a nemtörődömség sehová nem vezet. Ha, az új évezred küszöbén a jövő érdekében valahová mindenkinek tartoznia kell. Helyettünk senki nem vállalhatja és nem is vállalja a sorsunkat. A döntő pillanatban vagyunk, hogy feltegyük magunknak a kérdést, mint ahogy most feltesszük mi is: Barátunk, Te kikhez, hová tartozol?! A Történelmi Független Kisgazda Párt Pécs-Baranya Megyei Ideiglenes Intézőbizottsága Megalakult a Nemzeti Ifjúsági Tanács (NIT) dél-dunántúli tagozata! A két szervezet közötti szorosabb együttműködésről állapodtak meg az Ifjúsági Demokrata Fórum és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Unió dél-dunántúli regionális vezetői a Nemzeti Ifjúsági Tanács keretén belül. A NIT-hez várják a nemzeti értékeken alapuló, a keresztény világnézetet magukénak valló ifjúsági csoportok csatlakozását. A NIT dél-dunántúli tagoA Magyar Köztársaság honvédelmi minisztere - a Magyar Nemzeti Ellenállási Szövetség kezdeményezésére, az előző kormányok több évtizedes mulasztását pótolván - 1992. július 28-án kiadott 15/1992 számú rendeletével a német megszállók elleni harcra önként jelentkezett magyar katonák érdemeinek elismerésére „Független, demokratikus Magyarországért” Emlékérmet alapított. Az emlékérmet azoknak adományozza, akik az Ideiglenes Nemzeti Kormány toborzó felhívására önként jelentkeztek, majd 1945 május 9-ig felvétettek a Magyar Honvédség állományába, valamint a honvédség hadrendjén kívül szervezett náciellenes magyar katonai alakulatokba. Az emlékérem posztumusz is adományozható a túlélő házastársnak vagy leszármazottjának. Az első alkalommal történt átadásra 1992 december 20-án és 21-én került sor. Ezért újra várjuk jelentkezésüket: 1945-ös Honvédelmi Minisztérium szervezőinek, beosztottjainak; a honvéd kerületi kiegészítő parancsnokságok, bevonulási központok katonáinak. A jászberényi 1., a pécsi 4., a szegedi 5., a debreceni 6. és a miskolci 7. honvéd hadosztály; a debreceni 1. őrzászlóalj; az 1. vasút- és hídépítő zászlóalj; az 1. vasútbiztosító zászlóalj; a ha- tárportyázó századok, a folyami flottila, az aknakutató alegységek, a kórházak, szertárak, intézetek állományában szolgáltaknak, valamint a magyar királyi honvédség 24. hadosztályának átállt és Hajmáskérre elvonult zata kiemelt feladatának tartja az anyaországi és a határainkon túli magyar fiatalok közötti rendszeres kapcsolattartás elősegítését. A NIT tagszervezetei céljuknak tekintik olyan önszerveződések segítését, melyek a polgári demokratikus Magyarországot erősítik. Elutasítanak a politika bármely területén felbukkanó szélsőséget - rasszizmus, antiszemitizmus, kommunizmus -, mely a másik ember a másság, a kisebbségek ellen tisztjeinek és katonáinak. Továbbá: a hadrenden kívül alakult Budai Önkéntes Ezred, a Temesvári 1. önkéntes magyar hadosztály, az 1. magyar vasútépítő hadosztály, a 3. magyar vasútépítő dandár, az 1. magyar távbeszélő-építő zászlóalj egykori tisztjeinek, tiszthelyetteseinek és honvédéinek. A leveleket és jelentkezésüket - lehetőleg 15 napon belül - az alábbi címre kérjük: Magyar Nemzeti Ellenállási Szövetség 1054 Budapest, V. Zoltán u. 16. IV. em. 425. Várjuk mindazokat, akik a háború éveiben vállalkoztak a nácizmus elleni harcra, és 1945 május 9-ig beléptek valamely náciellenes magyar katonai alakulatba és mindmáig hívek maradtak az egykor vállalt függetlenségi eszméhez, a demokratikus Magyarországhoz. irányul. A Nemzeti Ifjúsági Tanácsban működő szervezetek - nyugat-európai testvérszervezeteikhez hasonlóan - alternatívát kívánnak nyújtani a nemzet iránt felelősséggel gondolkodó fiatalok számára. Véleményük szerint csak egy hagyományait tisztelő, saját múltját ismerő, egészséges nemzeti öntudattal, optimizmussal rendelkező Magyarország lehet erős láncszeme a jövő társadalmának, az egyesült Európának. Felelősséggel a nemzet iránt Március 1 -tői névváltoztatás? A Munkáspárt vonzó név lehet! Az MSZMP Központi Bizottsága legutóbbi ülésén áttekintette az ország belpolitikai helyzetét. Többek között megállapították, hogy az elmúlt évben az ország helyzete lényegesen megváltozott, nagyon veszélyes, új tendenciák bontakoztak ki. A jelenlegi hatalmi rendszerben gazdasági fellendülésre nincs kilátás, az emberek jobbra nem számíthatnak. A kormány éppen a gazdasági tehetetlensége miatt feladta a „békés átmenet” politikáját. A közelmúlt nemzetközi eseményei azt igazolták, hogy Kelet-Közép-Eu- rópában a baloldali és balközép erők erősödtek. A szélsőjobboldali diktatúrával szemben reális lehetőséggé válik a balközép kormányzás. Az MSZMP fontosnak tartja, hogy ne engedje az ország belpolitikai életében a baloldalt kisajátítani, abból a pártot kiszorítani. Magyarországot megmentheti a balközép alternatíva, melyet a baloldali erők támogatnak. A Központi Bizottság határozatban mondta ki, hogy rendeljenek el pártszavazást arról, hogy 1993. március 1-től a párt neve Munkáspárt legyen. A párt ezzel a névvel eredményesebben vehet részt a további politikai küzdelmekben, indulhat a következő választásokon. Ez a név kifejezően jelezheti a párt törekvéseit, kritikus szembenézését a múlttal, a jelenért, a jövőért való politikai küzdelmeit. A párt megyei Koordinációs Bizottsága kéri a párttagokat, hogy támogassák a Központi Bizottság névváltoztatási javaslatát! Választási rendszerek A parlamenti választásról szóló eszmefuttatás Pa- uska Zsolt írásában két választási rendszert, a Pofosz által javasolt „tiszta egyéni választó- kerületi” és a Fidesznek jobb tiszta „listás” választást vet össze. Mindkettőt példával, politológusi véleménnyel köríti. De nem feltétlenül szükséges nekünk idegen példák, vélemények után mennünk, jobb ha a saját tapasztalatainkra támaszkodunk, ha a jövőnk rendjét akarjuk meghatározni. Mindkét példa, noha tetszetős, hibás számítás eredménye. A Pofosz javaslata alapján tartott választás meglehetősen igazságtalan eredményhez vezetne. Előfordulhat, hogy két vagy több párt küzdelméből megalázó kisebbségbejutna az, amely a nyertesnél csak alig kevesebb szavazatot kapott, mert az 51 % képviseletet nyer, a 49 % pedig semmit. 25-30 %-nál is elég egyetlen szavazat, hogy a többiek képviselet nélkül maradjanak, noha együttesen ők a többség. Elképzelhető, hogy a listás szavazás kedvezőbb lenne egy-egy pártnak, de a leendő képviselők személyének kiválasztásában (legalább részben) a választóknak is lehetőséget kell kapnia és ez a tiszta listás választáson nem érvényesül. A jelenlegi vegyes rendszer reálisabb eredményt hoz. Az egyéni kerület jelöltjeinek bizonyságot kell adniuk (bizonyos fokig) képességeikről és erre a nyilvános szereplés kiváló lehetőséget kínál. Az egyénre leadott szavazat mellett a második és többi párt is szerezhet a hívek száma szerinti képviseletet. Ezzel a módszerrel kialakulhat a szónoki képességgel rendelkező, jól érvelő képviselők mögé sorakozó párthívekből álló második vonal, mely létszámával támasza lehet a frontembereknek. A visszahívás intézménye nem elfogadható egyrészt, mert méltánytalan, hogy a megbízóknál lényegesen kevesebb visszahívó szava erősebb legyen, másrészt az időközi választások felesleges erőfitogtatáshoz vezethetnek és aránytalanul sok pénzbe kerülnek. Más a helyzet a Pofosz kétkamarás javaslatával. Minden döntés tévedési kockázatát csökkenti, ha azt két, egymástól független fórum határozza el. Ez a két fórum a mai egykamarás parlamenti rendszerünkben is megvan, mert az Alkotmánybíróság a második fórum, csakhogy meglehetősen egysíkú a hatásköre; csak az alkotmány sérelmét igyekszik elhárítani; viszont a 10 tagú testület túl nagy jogot kap azzal, hogy a 380 fős parlament döntéseit felülvizsgálhatja. Ezzel szemben egy felsőház, a maga nagyobb létszámával, sokoldalúbb vizsgálódásával átfogóbb felülvizsgálatra volna képes. Ha pedig ez a felsőház kerületi küldöttekből állna (a helyi, valóban tekintélyes a különböző szakmákban jeles személyekből), a pártok képviselőiből álló alsóház esetleges pártelfogultságainak helyreigazítása biztonságos lenne és nagyobb lenne a vidék arányos képviselete. A létszám pedig természetesen a valódi szükségletnek megfelelő lehetne - a mainál kevesebb - a két házban együttvéve is. Úgy gondolom, hogy az ország irányítása, törvényhozása sokkal fontosabb, életbevágóbb annál, hogy pártok (esetenként kisszerű) civakodásá- nak legyen tárgya. Székely Sándor