Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)
1993-01-07 / 6. szám
1993. január 7., csütörtök új Dunántúli napló 9 Pécsi Körkép Fekete macska Nem szeretnék senkit sem a babonák útvesztői közé csábítani, sem pedig riogatni, de tény, ami tény: ez az év péntekkel kezdődött. Márpedig Krúdy Álmoskönyvében az szerepel, hogy amelyik esztendő péntekkel kezdődik, az eleve rossz lesz. • Ezt persze könnyen lehetne cáfolni azzal, hogy 1992 szerdával kezdődött és mégis... Ám az már rég volt ahhoz képest, hogy emlékezetünk hajlamos leragadni a mindennapok történéseinél. Ráadásul minden más babonánál elevenebb az a reménykedés, hogy az új esztendővel egy kicsit új életet is kezdhetünk: jobbat, szebbet. így az optimista évkezdet hangulatában különösen kiábrándító, ha „fekete macskák” futnak keresztül előttünk, ha a rideg’tények úgy verik bizakodásunkat az elszontyolító realitásokba, mint a gazdi a kiskutya orrát a szobatisztaság cáfolatába. S ezeket a rideg tényeket még akkor is az idei esztendőhöz kötjük, hogy tudjuk: tavalyi döntések eredményei. Például az is, hogy az árak felmásztak két kulcsos ÁFÁ-ra. Az érvénybe lépő áremelkedések mellett már csak bosszúságnak számított az év végi ünnepek idején, hogy a beígért szemétszállítás javarészt elmaradt, hogy az alapvető élelmiszerek tekintetében diadalát ülhette az ellátási felelőtlenség, hogy az első komolyabb téli napok ismét az indokoltnál nagyobb zűröket hoztak a város közlekedésében. így a buszközlekedésben is, ami rossz propagálója volt a 27 Ft.-os jegynek. Sokaknak eszükbe juthatott ezekben a napokban Murphy azon „törvénye”, mely szerint ami jól kezdődik, rosszul végződik, ám ami rosszul kezdődik, az is. Nem tudhatom, hogy másik végéről is alkalmazható-e ez a formula. A Pécsi Közgyűlés tavalyi legutolsó ülésnapján átfutott a testület előtt egy-két régebbről ismert „fekete macska”. Az ominózus tömegközlekedési viteldíj vitájában és elfogadásánál a tavalyi költségvetést övező botrány szele lengedezett. Egy vezető óvónő kinevezése körüli hercehurcában pedig újra kísértett az felfogás, hogy mivel az illető a választások idején más politikai nézetet vagy éppen választási propaganda felfogást helyeselt, mint egy bizonyos párt (amely most nemcsak nevében képvisel kisebbséget a közgyűlésben), ez hiába alkotmányos joga: legyen bármennyire is szakmailag kiváló, nem kap attól támogatást. Ideje lenne már ezeket a „macskákat” elsiccegetni, mert valószínűleg idén is lesznek kinevezések és lesz költségvetési vita. Kívánatos lenne, ha ezek nem botrányízűen zajlanának. Csakhogy a legkonokabb fekete macska éppenséggel Murphy egy másik alaptétele, ameíy szerint minden esemény bekövetkezésének valószínűsége fordítottan arányos annak kívánatos voltával. Sicc!!! Dunai Imre A kéményseprésben idén még monopoihelyzet van Pécs Közgyűlése decemberben hatályon kívül helyezte a kéményseprő munkák díjáról szóló rendeletét. Egyúttal azonban elfogadta azt az 1993 december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó megállapodást, amely szerint ezt a szolgáltatást a városban a Baranya Megyei Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Vállalat végzi. Más nem is végezhetné, hiszen jelenleg a vállalat versenytárs nélkül monopolhelyzetben van. Ebből következően az ön- kormányzat a díjtételekről sem 1960 novemberében „Az épülő Pécs városrendezési kérdései” címmel ankétot rendeztek. Ennek vitathatatlanul máig is ható ajánlásai között még áttételesen sem fogalmazódott meg egy új városközpont építésének az igénye. Igaz, akkor a város még igencsak az Uránváros építésével volt elfoglalva. Ám alig egy évtized múlva már olyannyira létezett az ilyen igény, hogy a „Pécs városfejlesztési irányelvei" című 1971-ben megjelent igényes kivitelű úgynevezett képeskönyvben már túlzás nélkül mondva szinte vezető szerepe volt az új városközpontnak, amelynek a terveit a különböző szervek igényei alapján a PTV dolgozta ki. Ez a Rákóczi úttól délre, a Szabadság út és a Bajcsy-Zsi- linszky út közti területre helyezte a városközpontot. Ennek egy része - igaz, foghíjasán - meg is épült az elmúlt két évtizedben. Nem mondhatjuk szerencsésnek, főleg azért, mert a korabeli divatnak megfelelően irodaházakat halmoztak egymásra, ami azzal a következménnyel jár, hogy a városközpont-kezdemény a hivatali idő letelte után kihalt, sötét „lyukká” válik a város élő, lüktető testében. Ezt próbálta enyhíteni az Ifjúsági Ház és a melléje elképzelt megyei művelődési központ. Csakhogy ez már a létesítésére irányult első kísérlet során kimúlt: az akkori, a 70-es évek vége felé volt tanulmánytervi szintű félmilliárdos költség (ami a kivitelezés végéig a milliárdig meg sem állt volna), a megvalósítástól való csendes elállást váltotta ki. Azóta ez a hihetetlenül értékes terület autóparkoló. Vajon meddig? A 80-as évek elejére már látszott, hogy a 70-71-ben szülefolytathatott áralkut. A közgyűlés viszont a jövőre tekintettel úgy döntött, hogy idén május végéig helyi szakmai rendeletben szabályozza a kéményseprő ipari szolgáltatás gyakorlásának, valamint az ilyen tevékenységet folytató cégek versenyeztetésének feltétéleit és ennek alapján koncessziós pályázatot ír ki. A megállapodás szerint az egyedi kémények évenkénti kötelező kétszeri tisztítása és negyedévenkénti kötelező vizsgálata darabonként 142 forint; a tett városközpont-terv átértékelésre szorul (az abban érdekelt szervek egy része más megoldásokat választott), s ha már így van, akár ki is bővíthető. így írt ki a város az ÉVM-mel közösen tervpályázatot a Szabadság úttól a 48-as térig terjedő területre mint új városközpontra. A legjobb terveket az akkori viszonyoknak megfelelően jó pénzért megvette a város, de tette ezt kevés haszonnal. Hiába voltak ugyanis remeknél remekebb ajánlatok a Bajcsy-Zsilinszky út-Rózsa Ferenc utca közti terület beépítésére, világos volt, hogy azokból belátható időn belül semmi sem lesz. Az ember - s ebbe értsünk korabeli tanácsi és pártbizottsági vezetőt is - a legvadabb álmaiban sem képzelhette el, hogy olyan keményen odabetonozott iparvállalatokat, mint a BÉV és a Sopiana, onnan ki lehessen mozdítani. Nem is lehetett! És még mindig nem le- het!(?) Annak idején rendkívül központi kémények kötelező egyszeri tisztítása és negyed- évenkénti kötelező vizsgálata folyóméterenként és alkalmanként 30 forint; a gyűjtőkémények évenkénti kétszeri kötelező tisztítása és negyedévenkénti kötelező vizsgálata 514 forint darabonként; az egyedi tartalékkémények ellenőrzése, tisztítása és felülvizsgálata darabonként 82 forint; a gyűjtő- és központi tartalékkémények ellenőrzése, tisztítása és felülvizsgálata pedig 286 forint darabonként. balszerencsés városi döntés (?) volt Pécsnek e hallatlanul értékes területét csak úgy, minden kikötés - például itteni fejlesztési tilalom -, és főleg ellenszolgáltatás nélkül kiszolgáltatni a BÉV-nek. Pár éve, amikor a már agonizáló BÉV megkezdte a területeinek - közte ennek is - a kiárusítását, felvetettük, hogy ha már így áll a helyzet, az értékesítésből feltétlenül részesednie kell a városnak is ... Most pedig olvastuk, hogy ismét tervpályázatot írtak ki - ezúttal már - a városi önkormányzat az új városközpont rendezési tervére. Az erre vállalkozó építészeknek most jóval nehezebb dolguk lesz, mint volt az előzőknek, akiknek - leegyszerűsítve a folyamatot - csak be kellett gyűjteniük a számításba jöhető vállalatok, intézmények igényeit, s azokat építészeti formába önteni. De ma? Hol az a cég - intézményről már nem is beszélve -, amelyik A kötelező kéményseprő ipari szolgáltatások díjait a szolgáltatást igénybe vevő tartozik megfizetni. A díjak beszedése a vállalkozó feladata. A díjtételekhez képest csak érdekes - s netán majdan várostörténeti jelentőségű - adatsor, hogy a megállapodás-tervezet elkészítésekor, az elmúlt év novemberében Pécsett 49 454 egyedi, 840 központi (10 669 méter), 1653 gyűjtő-, 14 524 egyedi tartalék- és 344 gyűjtő- és központi tartalékkéményt vehettek számba. D. I. meg merné kockáztatni valamely idevágó igényét? De hol az a cég, amely akár egyetlen irodaház építésére tudna saját tőkéből vállalkozni úgy, hogy ha majd elkészül, a házat részletekben értékesíti? A mai eszünkkel még azt sem tudhatjuk, hogy akad(nak)-e vállalkozó(k) bérházak építésére itt, az új városközpontban? Mert azt - úgy véljük - mondanunk sem kell: a korábbi és még élő példa alapján még csak gondolni sem szabad arra, hogy olyan új városközpont épüljön meg, amely a nap egy részében holt város. Egyébként valaha léteztek úgynevezett városi bérházak. Tessék csak elképzelni: milyen luxusbérű luxuslakásokat lehetne itt építeni! Persze, bármit is ajánlanak majd az építészek, mindaz illúzió marad mindaddig, amíg az említett iparterületen a felszámolásnak legalább a kezdetét nem látjuk. Hársfai István Városvédők Jó, tudjuk: nehéz gazdasági, szociális helyzetben van polgáraink jó része. Jó, tudjuk: nagy a kiábrándultság minden téren. De akkor is többeknek kellett volna ott lenniük a pécsi polgárok közül, amikor az az egyesület vet számot éves tevékenysé- géval, amelyiknek városunk szépítése és védelme a feladata. Érdekes vetített képes előadást tartott Boros László a Bazilikáról, de már itt sem voltak nagyon sokan, s az azt követő rendezvényen egyre kevesebben lettek, ahogy sorban szállingóztak el az emberek. Pedig a Pécsi Városvédő és Városszépítő Egyesület Közgyűlésén szó volt a városról, a városszépítésben elért eredményekről és a jövő feladatairól. Ázt hiszem, ez közügy mindazoknak, akik ebben a városban élnek. így, jobb híján, egymásnak mondták el a résztvevők a témákkal kapcsolatos gondolataikat. De nemcsak a polgárok, hanem a sajtó és az önkormányzat sem képviseltette magát, ami nagy aggoda- lommmal tölthet el bennünket: azt mutatja^ hogy senki sem kíváncsi ránk, nem vagyunk téma sem a Városházán, sem a szerkesztőségekben. Dr. Vargha Dezső Ez évre áthúzódó útfelújítások Három tavaly elkezdődött útfelújítás befejezése húzódott át idénre. Mindhárom kivitelezője a Pécsi Építő Kft. A Hunyadi úti burkolatfelújítás befejezésének határideje március 31., az Anna utca burkolat- és járdafelújításé ( a megye és a Szent Mór utca közti szakaszon), valamint az Árvácska utcai vízelvezetésé pedig április 15. Parkolóbérlet és behajtási engedély A tavaly váltott parkolóbérletek január 31-ig érvényesek. E hét elejétől január 31-ig munkanapokon 9 és 11, valamint 12 és 14 óra között lehet megváltani az I. negyedévi parkolóbérletet a Városgondnokságon. A várható árváltozás miatt éves bérletet nem adnak ki. Az 1992-es behajtási engedélyek február 28-ig érvényesek. A várható árváltozás miatt az idei évre érvényes engedélyek kiváltási időpontját csak később teszi közzé a Városgondnokság. Az órákban megszabott behajtási engedélyeket már nemcsak a Városgondnokság ügyeletén, hanem a fizető parkolókban is meg lehet vásárolni. Városvédő őrjárat Hivatali idő után sötét lyuk a város testében A városközpont vitatható évtizedei Az egykori Szalai András út rendezési terve a „Pécs városfejlesztési irányelvei” című, 1971-ben megjelent kiadványban Nagyon fontos, hogy egy város megfelelő színvonalú utcanévtáblákkal rendelkezzen: öröm legyen reájuk tekinteni és segítségükkel bárki könnyedén eligazodhasson az utcák között. Ha híres személyiségekről nevezünk el utcákat, akkor közművelődési feladataink is vannak: ismertessük röviden, ki is volt, mit is tett az, aki kiérdemelte ezt a megemlékezést. Ne becsüljük le ennek jelentőségét, mert - „hála” a hézagos iskolai oktatásnak - , sokan nem tudják, kikről is van szó, milyen érdemeik voltak. A Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület - mint arról már beszámoltunk - folyamatosan helyezi el ezeket az ismertető táblákat, amelyekből most újabb kettőt mutatunk be. Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső F orgalom technika Jégcsapmentesítést végzett a DÉDÁSZ Rt. kosaras kocsija a Kálvária utcai közúti alagútban. A Bagoly dűlőben súlykorlátozást rendeltek el, mert az út leszakadással fenyeget. Az idei évre az útburkolatjelek festését versenytárgyaláson a ROAD SIGNAL Kft. nyerte el, míg a KRESZ-táblák elhelyezésének, karbantartásának feladatát a Fodor és Társa Kft. Zúzalékolt parkolók helyreállítása A Városgondnokság megbízásából az ORIGÓ Kft. helyreállította a Búza téri és az Ár- pád-híd alatti zúzalékos parkolót. Az előbbi felújítása 450 000, az utóbbié 1,05 millió forintba került.
