Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)

1993-01-07 / 6. szám

1993. január 7., csütörtök új Dunántúli napló 9 Pécsi Körkép Fekete macska Nem szeretnék senkit sem a babonák útvesztői közé csábí­tani, sem pedig riogatni, de tény, ami tény: ez az év péntek­kel kezdődött. Márpedig Krúdy Álmoskönyvében az szerepel, hogy amelyik esztendő péntek­kel kezdődik, az eleve rossz lesz. • Ezt persze könnyen lehetne cáfolni azzal, hogy 1992 szer­dával kezdődött és mégis... Ám az már rég volt ahhoz képest, hogy emlékezetünk hajlamos leragadni a mindennapok törté­néseinél. Ráadásul minden más babonánál elevenebb az a re­ménykedés, hogy az új eszten­dővel egy kicsit új életet is kezdhetünk: jobbat, szebbet. így az optimista évkezdet hangulatában különösen kiáb­rándító, ha „fekete macskák” futnak keresztül előttünk, ha a rideg’tények úgy verik bizako­dásunkat az elszontyolító reali­tásokba, mint a gazdi a kiskutya orrát a szobatisztaság cáfola­tába. S ezeket a rideg tényeket még akkor is az idei esztendő­höz kötjük, hogy tudjuk: tavalyi döntések eredményei. Például az is, hogy az árak felmásztak két kulcsos ÁFÁ-ra. Az érvénybe lépő áremelke­dések mellett már csak bosszú­ságnak számított az év végi ün­nepek idején, hogy a beígért szemétszállítás javarészt elma­radt, hogy az alapvető élelmi­szerek tekintetében diadalát ül­hette az ellátási felelőtlenség, hogy az első komolyabb téli na­pok ismét az indokoltnál na­gyobb zűröket hoztak a város közlekedésében. így a buszköz­lekedésben is, ami rossz propa­gálója volt a 27 Ft.-os jegynek. Sokaknak eszükbe juthatott ezekben a napokban Murphy azon „törvénye”, mely szerint ami jól kezdődik, rosszul vég­ződik, ám ami rosszul kezdődik, az is. Nem tudhatom, hogy má­sik végéről is alkalmazható-e ez a formula. A Pécsi Közgyűlés tavalyi legutolsó ülésnapján át­futott a testület előtt egy-két ré­gebbről ismert „fekete macska”. Az ominózus tömegközlekedési viteldíj vitájában és elfogadásá­nál a tavalyi költségvetést övező botrány szele lengede­zett. Egy vezető óvónő kineve­zése körüli hercehurcában pedig újra kísértett az felfogás, hogy mivel az illető a választások idején más politikai nézetet vagy éppen választási propa­ganda felfogást helyeselt, mint egy bizonyos párt (amely most nemcsak nevében képvisel ki­sebbséget a közgyűlésben), ez hiába alkotmányos joga: legyen bármennyire is szakmailag ki­váló, nem kap attól támogatást. Ideje lenne már ezeket a „macskákat” elsiccegetni, mert valószínűleg idén is lesznek ki­nevezések és lesz költségvetési vita. Kívánatos lenne, ha ezek nem botrányízűen zajlanának. Csakhogy a legkonokabb fe­kete macska éppenséggel Murphy egy másik alaptétele, ameíy szerint minden esemény bekövetkezésének valószínűsége fordítottan arányos annak kívá­natos voltával. Sicc!!! Dunai Imre A kéményseprésben idén még monopoihelyzet van Pécs Közgyűlése december­ben hatályon kívül helyezte a kéményseprő munkák díjáról szóló rendeletét. Egyúttal azon­ban elfogadta azt az 1993 de­cember 31-ig terjedő időszakra vonatkozó megállapodást, amely szerint ezt a szolgáltatást a városban a Baranya Megyei Kéményseprő és Tüzeléstech­nikai Vállalat végzi. Más nem is végezhetné, hi­szen jelenleg a vállalat verseny­társ nélkül monopolhelyzetben van. Ebből következően az ön- kormányzat a díjtételekről sem 1960 novemberében „Az épülő Pécs városrendezési kér­dései” címmel ankétot rendez­tek. Ennek vitathatatlanul máig is ható ajánlásai között még át­tételesen sem fogalmazódott meg egy új városközpont építé­sének az igénye. Igaz, akkor a város még igen­csak az Uránváros építésével volt elfoglalva. Ám alig egy év­tized múlva már olyannyira lé­tezett az ilyen igény, hogy a „Pécs városfejlesztési irányel­vei" című 1971-ben megjelent igényes kivitelű úgynevezett képeskönyvben már túlzás nél­kül mondva szinte vezető sze­repe volt az új városközpont­nak, amelynek a terveit a kü­lönböző szervek igényei alapján a PTV dolgozta ki. Ez a Rákóczi úttól délre, a Szabadság út és a Bajcsy-Zsi- linszky út közti területre he­lyezte a városközpontot. Ennek egy része - igaz, foghíjasán - meg is épült az elmúlt két évti­zedben. Nem mondhatjuk sze­rencsésnek, főleg azért, mert a korabeli divatnak megfelelően irodaházakat halmoztak egy­másra, ami azzal a következ­ménnyel jár, hogy a városköz­pont-kezdemény a hivatali idő letelte után kihalt, sötét „lyukká” válik a város élő, lük­tető testében. Ezt próbálta enyhíteni az If­júsági Ház és a melléje elkép­zelt megyei művelődési köz­pont. Csakhogy ez már a létesí­tésére irányult első kísérlet so­rán kimúlt: az akkori, a 70-es évek vége felé volt tanulmány­tervi szintű félmilliárdos költ­ség (ami a kivitelezés végéig a milliárdig meg sem állt volna), a megvalósítástól való csendes elállást váltotta ki. Azóta ez a hihetetlenül értékes terület au­tóparkoló. Vajon meddig? A 80-as évek elejére már lát­szott, hogy a 70-71-ben szüle­folytathatott áralkut. A közgyű­lés viszont a jövőre tekintettel úgy döntött, hogy idén május végéig helyi szakmai rendelet­ben szabályozza a kéményseprő ipari szolgáltatás gyakorlásá­nak, valamint az ilyen tevé­kenységet folytató cégek verse­nyeztetésének feltétéleit és en­nek alapján koncessziós pályá­zatot ír ki. A megállapodás szerint az egyedi kémények évenkénti kö­telező kétszeri tisztítása és ne­gyedévenkénti kötelező vizsgá­lata darabonként 142 forint; a tett városközpont-terv átértéke­lésre szorul (az abban érdekelt szervek egy része más megol­dásokat választott), s ha már így van, akár ki is bővíthető. így írt ki a város az ÉVM-mel közösen tervpályázatot a Szabadság úttól a 48-as térig terjedő területre mint új városközpontra. A leg­jobb terveket az akkori viszo­nyoknak megfelelően jó pénzért megvette a város, de tette ezt kevés haszonnal. Hiába voltak ugyanis remek­nél remekebb ajánlatok a Bajcsy-Zsilinszky út-Rózsa Fe­renc utca közti terület beépíté­sére, világos volt, hogy azokból belátható időn belül semmi sem lesz. Az ember - s ebbe értsünk korabeli tanácsi és pártbizott­sági vezetőt is - a legvadabb álmaiban sem képzelhette el, hogy olyan keményen odabeto­nozott iparvállalatokat, mint a BÉV és a Sopiana, onnan ki le­hessen mozdítani. Nem is lehe­tett! És még mindig nem le- het!(?) Annak idején rendkívül központi kémények kötelező egyszeri tisztítása és negyed- évenkénti kötelező vizsgálata folyóméterenként és alkalman­ként 30 forint; a gyűjtőkémé­nyek évenkénti kétszeri köte­lező tisztítása és negyedéven­kénti kötelező vizsgálata 514 forint darabonként; az egyedi tartalékkémények ellenőrzése, tisztítása és felülvizsgálata da­rabonként 82 forint; a gyűjtő- és központi tartalékkémények el­lenőrzése, tisztítása és felül­vizsgálata pedig 286 forint da­rabonként. balszerencsés városi döntés (?) volt Pécsnek e hallatlanul érté­kes területét csak úgy, minden kikötés - például itteni fejlesz­tési tilalom -, és főleg ellen­szolgáltatás nélkül kiszolgál­tatni a BÉV-nek. Pár éve, amikor a már agoni­záló BÉV megkezdte a területe­inek - közte ennek is - a kiáru­sítását, felvetettük, hogy ha már így áll a helyzet, az értékesítés­ből feltétlenül részesednie kell a városnak is ... Most pedig olvastuk, hogy ismét tervpályázatot írtak ki - ezúttal már - a városi önkor­mányzat az új városközpont rendezési tervére. Az erre vál­lalkozó építészeknek most jóval nehezebb dolguk lesz, mint volt az előzőknek, akiknek - leegy­szerűsítve a folyamatot - csak be kellett gyűjteniük a számí­tásba jöhető vállalatok, intéz­mények igényeit, s azokat épí­tészeti formába önteni. De ma? Hol az a cég - intézményről már nem is beszélve -, amelyik A kötelező kéményseprő ipari szolgáltatások díjait a szolgáltatást igénybe vevő tar­tozik megfizetni. A díjak be­szedése a vállalkozó feladata. A díjtételekhez képest csak érdekes - s netán majdan város­történeti jelentőségű - adatsor, hogy a megállapodás-tervezet elkészítésekor, az elmúlt év no­vemberében Pécsett 49 454 egyedi, 840 központi (10 669 méter), 1653 gyűjtő-, 14 524 egyedi tartalék- és 344 gyűjtő- és központi tartalékkéményt vehettek számba. D. I. meg merné kockáztatni vala­mely idevágó igényét? De hol az a cég, amely akár egyetlen irodaház építésére tudna saját tőkéből vállalkozni úgy, hogy ha majd elkészül, a házat részle­tekben értékesíti? A mai eszünkkel még azt sem tudhatjuk, hogy akad(nak)-e vállalkozó(k) bérházak építé­sére itt, az új városközpontban? Mert azt - úgy véljük - monda­nunk sem kell: a korábbi és még élő példa alapján még csak gondolni sem szabad arra, hogy olyan új városközpont épüljön meg, amely a nap egy részében holt város. Egyébként valaha léteztek úgynevezett városi bérházak. Tessék csak elképzelni: milyen luxusbérű luxuslakásokat le­hetne itt építeni! Persze, bármit is ajánlanak majd az építészek, mindaz illúzió marad mindad­dig, amíg az említett iparterüle­ten a felszámolásnak legalább a kezdetét nem látjuk. Hársfai István Városvédők Jó, tudjuk: nehéz gazda­sági, szociális helyzetben van polgáraink jó része. Jó, tud­juk: nagy a kiábrándultság minden téren. De akkor is többeknek kellett volna ott lenniük a pécsi polgárok kö­zül, amikor az az egyesület vet számot éves tevékenysé- géval, amelyiknek városunk szépítése és védelme a fel­adata. Érdekes vetített képes előadást tartott Boros László a Bazilikáról, de már itt sem voltak nagyon sokan, s az azt követő rendezvényen egyre kevesebben lettek, ahogy sorban szállingóztak el az emberek. Pedig a Pécsi Vá­rosvédő és Városszépítő Egyesület Közgyűlésén szó volt a városról, a városszépí­tésben elért eredményekről és a jövő feladatairól. Ázt hi­szem, ez közügy mindazok­nak, akik ebben a városban élnek. így, jobb híján, egy­másnak mondták el a részt­vevők a témákkal kapcsola­tos gondolataikat. De nemcsak a polgárok, hanem a sajtó és az önkor­mányzat sem képviseltette magát, ami nagy aggoda- lommmal tölthet el bennün­ket: azt mutatja^ hogy senki sem kíváncsi ránk, nem va­gyunk téma sem a Városhá­zán, sem a szerkesztőségek­ben. Dr. Vargha Dezső Ez évre áthúzódó útfelújítások Három tavaly elkezdődött út­felújítás befejezése húzódott át idénre. Mindhárom kivitelezője a Pécsi Építő Kft. A Hunyadi úti burkolatfelújítás befejezésének határideje március 31., az Anna utca burkolat- és járdafelújításé ( a megye és a Szent Mór utca közti szakaszon), valamint az Árvácska utcai vízelvezetésé pedig április 15. Parkolóbérlet és behajtási engedély A tavaly váltott parkolóbérle­tek január 31-ig érvényesek. E hét elejétől január 31-ig mun­kanapokon 9 és 11, valamint 12 és 14 óra között lehet megvál­tani az I. negyedévi parkolóbér­letet a Városgondnokságon. A várható árváltozás miatt éves bérletet nem adnak ki. Az 1992-es behajtási engedélyek február 28-ig érvényesek. A várható árváltozás miatt az idei évre érvényes engedélyek kivál­tási időpontját csak később teszi közzé a Városgondnokság. Az órákban megszabott behajtási engedélyeket már nemcsak a Városgondnokság ügyeletén, hanem a fizető parkolókban is meg lehet vásárolni. Városvédő őrjárat Hivatali idő után sötét lyuk a város testében A városközpont vitatható évtizedei Az egykori Szalai András út rendezési terve a „Pécs városfejlesztési irányelvei” című, 1971-ben megjelent kiadványban Nagyon fontos, hogy egy város megfelelő színvonalú utcanévtáblákkal rendelkezzen: öröm legyen reájuk tekinteni és segítsé­gükkel bárki könnyedén eligazodhasson az utcák között. Ha híres személyiségekről nevezünk el utcákat, akkor közművelődési feladataink is vannak: ismertessük röviden, ki is volt, mit is tett az, aki kiérdemelte ezt a megemlékezést. Ne becsüljük le ennek je­lentőségét, mert - „hála” a hézagos iskolai oktatásnak - , sokan nem tudják, kikről is van szó, milyen érdemeik voltak. A Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület - mint arról már beszámoltunk - folyamatosan helyezi el ezeket az ismertető táblákat, ame­lyekből most újabb kettőt mutatunk be. Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső F orgalom technika Jégcsapmentesítést végzett a DÉDÁSZ Rt. kosaras kocsija a Kálvária utcai közúti alagútban. A Bagoly dűlőben súlykorláto­zást rendeltek el, mert az út le­szakadással fenyeget. Az idei évre az útburkolatjelek festését versenytárgyaláson a ROAD SIGNAL Kft. nyerte el, míg a KRESZ-táblák elhelyezésének, karbantartásának feladatát a Fodor és Társa Kft. Zúzalékolt parkolók helyreállítása A Városgondnokság megbí­zásából az ORIGÓ Kft. helyre­állította a Búza téri és az Ár- pád-híd alatti zúzalékos parko­lót. Az előbbi felújítása 450 000, az utóbbié 1,05 millió forintba került.

Next

/
Thumbnails
Contents