Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)

1993-01-31 / 30. szám

Kárpótlási tudnivalók videón A földárverésben érdekel­tek eligazodását segíti a Pest Megyei Földművelési Hivatal, úgy, hogy videokazettára vet­ték fel Sepsey Tamásnak, a Kárpótlási Hivatal vezetőjé­nek útbaigazító előadását a kárpótlás legfontosabb tudni­valóiról, és egy szimulált föl­dárverést is megörökítettek a szalagon. Ezen bemutatják mindazokat a szabályokat, amelyeknek ismeretében a va­lós árverésen a licitálás kore­ográfiája áttekinthetőbbé vá­lik. A kazetta máris igen ke­lendő információs eszköznek bizonyult. A városok, falvak művelődési házaiban estén­ként nagy érdeklődés mellett játsszák le a kazettákat. (MTI) Drágább műszaki vizsgáztatás? Hónapok óta foglalkoztatja az autósokat a gépjárművek műszaki vizsgáztatási díjának emelése. Persze, nem is csoda, hiszen a gépkocsikkal rendelke­zők anyagi terhei az átlagosnál jobban nőttek - elég, ha csak a különféle adó növekedésekre, biztosításokra utalunk. így, ér­zékenyebbek vagyunk minden olyan híresztelésre, amely a zsebünket érinti. A vájtfülüek úgy tudták, hogy az év elején bekövetkezik ez a „változás”, most pedig azt terjedt el, hogy február elejétől a jelenleginek - személygépkocsiknál 620 forint - az ötszörösére nő. Valóban emelkedik a mű­szaki vizsgáztatás összege, s ez tényleg február elsején várható? Tóth István, a Közlekedési Fő- felügyelet főigazgatója szerint hétfőtől egészen biztosan nem lesz drágább a vizsgáztatás, de hozzátette, még február hónap­ban bekövetkezik a növekedés. Az illetékesek már hónapok óta foglalkoznak e kérdéssel, de tovább nem halasztható az eme­lés - tette hozzá a főigazgató -, mert az általános árnövekedés olyan mértékű, hogy ráfizetéses ez a tevékenység. S, bár a fel­ügyeletek úgynevezett non-pro­fit, azaz nem nyereségre dol­gozó szervezetek, azt azonban nem engedhetik meg maguk­nak, hogy veszteségesek legye­nek: Már csak azért sem, mert íz államtól egy fillér dotációt ;em kapnak. Mennyivel drágul a vizsgáz- atás? Igaz ugyan, hogy az ár- neghatározás nem a Közleke- lési Főfelügyelet „asztala”, Tóth István azonban annyit el- irult, várhatóan a mostaninak 'alamivel több mint a dupláját izethetjük a gépjárművek mű- zaki vizsgáztatásáért. R. N. Nincs több lyuk a nadrágszíjon Bajban vannak az önkor­mányzatok, amikor az idei költ­ségvetést össze kell állítaniuk. Bár a központi támogatás min­denütt nagyobb, mint tavaly volt, ám a személyi jövedele­madó visszajuttatásának 50-ről 30 százalékra csökkentése, a különféle intézmények fenntar­tásához szükséges költségek emelkedése, valamint a köz- szolgálati törvényből eredő kia­dások növekedése az ez évi be­vételek és a rendelkezésre álló pénzek nagy részét elviszik. Mint azt az egyik polgármester megfogalmazta: a nadrágszíjat már nem tudják jobban össze­húzni, mert nincs több lyuk rajta. A Baranya megyei Szentlő- rincen az elmúlt héten fogadták el a költségvetés tervezetét. 1992-ben 227 millió forinttal gazdálkodtak, most ez az ösz- szeg 286 millióra növekedett. Ez azonban szinte semmire sem elegendő, legfőképpen a fejlesz­tésre és felújításra nem jut. Az idén az elosztható összeg meg­közelítőleg 84 százalékát viszi el az önkormányzat irányítása alá tartozó intézmények műkö­dési kiadása. Mint azt dr. Varga Adám polgármestertől megtud­tuk, csak részben lehet kielégí­teni a közalkalmazotti törvény­ből eredő béremeléseket, s arra már gondolni sem mernek, a jö­vőben hogyan fogják a távfűtést megoldani. Baján is 500 millióval kellett csökkenteni az igényeket - mondta Butterer Péter közgaz­dasági irodavezető. Növekedtek a bevételek, de a kiadások még jobban, hiszen az oktatásra for­dított normatív támogatások, a közalkalmazotti törvényben előírtak végrehajtása, az áfa-változások, az élelmezési kiadások emelkedés és az ener­gia áremelkedés szinte a bevéte­lek kétharmadát tünteti el. A Zala megyei Lentiben 326 milliós bevétel elosztásáról kel­lett gondoskodni. „Akárhogy számolunk, mindenképpen ke­vés a pénz” - mondja Horváth József polgármester. 23 milliós hiányuk lesz, ha az idén nem veszik figyelembe a közalkal­mazottak törvényben előírt bér­emelését, ha 50 százalékban ki­elégítik, 80 millió, ha minden­kinek megadják, akkor 127 mil­lió a deficit. Kénytelenek lesz­nek majd igénybe venni az ön­hibájukon kívül működésképte­lenné vált önkormányzatok megsegítésére létrehozott köz­ponti alapot, bár tavaly is pá­lyáztak, de kérelmüket elutasí­tották. Néhány ingatlan eladá­sából jön valami bevétel. Min­denesetre fejlesztésre egy fillért sem tudnak szánni, az óvoda konyhájának, tetőszigetelésé­nek, valamint a gimnázium központi fűtésének felújítására az idén nem kerül sor. B. G. Szentlőrinci főutca Fotó: Proksza László Tiszai László, aki negyedszázadig volt a Füles főszerkesztője Fülesbagoly - Tiszai módra Tiszai Lászlót rengetegen is­merik és még többen szeretik. Egykor legnépszerűbb rejtvé­nyújság, a Füles főszerkesztője volt közel negyedszázadig, s egy időben a legnagyobb pél­dányszámú hetilapok táborába vitte azt. (680 000 példány volt a csúcs.) Aztán a minap hirtelen távoznia kellett: a szakma Aranytollával kitüntetett neves kollégát az ifjúsági lapkiadót privatizáló holland cég képvise­lője nyugdíjba küldte.- A holland úrnak mindehhez joga volt - mondta Tiszai László -, az eljárása azonban megbocsáthatatlan. Elképzelni is nehéz azt a helyzetet, amikor a lapon feltüntetve az én nevem áll ott, mint főszerkesztő, s ki vagyok tiltva a házból. Amikor arra kértem a hollandust, hogy legalább hetente egyszer a la­pért bemehessek, azt mondta: vedd meg az újságárusnál. .. (Amikor régi munkatársuk, a neves magyar színművész, Rá- tonyi Róbert meghalt, egyene­sen megtiltotta, hogy nekroló­got közöljön a lap.)- Ön mégse adta föl, s feltá­masztott egy korabeli szórakoz­tató lapot, rejtvényújságot, melynek első példánya már az utcán van.- Vallom, a múlton nem ér­demes rágódni, s ezért a régi Füles-gárda egy részével vidám rejtvényújságot készítettünk. A „Fülesbagoly” havonta 48 ol­dalon jelenik meg számtalan csalafinta feladvánnyal, nyúl­farknyi érdekességekkel, kvíz­zel, mindenféle agytomával és természetesen szokatlan pályá­zatokkal amelyek díjai sem szokványosak. K. F. LEGO: a játékok királya Duplo, system, technik - egy rendszer a kreativitásért Amikor néhány évtizeddel ezelőtt egy dániai kisváros asz­talos műhelyében kifaragták azokat a fakockákat, amelyek­kel a környékbeli gyerekeknek sok-sok örömöt szereztek, még aligha gondolta volna bárki is, hogy „világjáték” született. Igaz ugyan, hogy időközben a fát felváltotta a műanyag, s az építő kockák mellett a legkü­lönfélébb elemek, figurák, echnikai megoldások nyújta­lak szórakozást valamennyi lyerek korosztálynak, de az el- cépzelés maradt: játszva krea- ivitást fejleszteni. Ez a LEGO-koncepció lé- tyege, s hogy erre mennyire 'evők voltak a világ minden észen a felnőttek, s játszótár­ak a gyermekek bizonyítja, a lillundi központú cég - amely- lek a közel-múltban alakult meg magyarországi leányválla­lata - óriási üzleti sikereket ér el. Hazánkban majd húsz évvel ezelőtt jelentek meg az első LEGO építőkockák, de emlék­szünk, még néhány évvel ez­előtt is vadászni kellett ezekre az okos játékokra, mert jósze­rivel csak pult alatt lehetett hozzájuk jutni. Manapság már a LEGO-program három már­kája - a duplo, a system és a technik - több száz áruház, já­tékbolt polcain megtalálható, s a LEGO Hungária Kft. tervei szerint egyre több kiskereske­dővel veszik fel a kapcsolatot. A LEGO-család folyamato­san bővülő tagjaival tehát ez­után rendszeresen találkozhat­nak a gyerekek: így például az alapdobozokkal, a toolo-val, a basic-kel, a kalózokkal, a vá­rakkal, városokkal, vonatokkal, hajókkal, világűrrel, jármű mo­dellekkel, az össze illeszthető és szerelhető, a csavarozható és motoros játékok számos válto­zatával. Tény, hogy nem olcsóak ezek a játékok, a szülőknek alaposan a zsebükbe kell nyúlni a vásárláskor, de az is igaz, tar­tós örömöt szereznek gyerme­küknek. A magyar leányválla­lat - mint kizárólagos nagyke­reskedő működik - létrejötte nem teszi olcsóbbá a LEGO-kat, de azt ígérik, hogy zökkenőmentes lesz a vevők kiszolgálása. A LEGO kifejlesztett olyan programokat is, amelyek óvo­dák, iskolák számára készültek, s csoportos foglalkozások kere­tében fejlesztik a kreativitást. Most már nálunk is. (Roszprim) Egy meggyógyított kórház Zalában A hazai egészségügy kétség­kívül legnagyobb szenzációját - a hazánkban is sikeresen meg­oldott szívátültetés mellett - egy nem mindennapi beruházás jelentette. Az ország a televízió révén kapott először hírt az új Zalai Megyei Kórház 1,2 mil- lárdos beruházásának sikeréről, amely immáron a befejezéséhez közeledik. Hogyan sikerült gyógyító környezetet varázsolni - a meg­lévő régit korszerűsítve-bővítve - a zalai megyeközpontban? Az egészségügy mostani állapotá­ban reménykedhetünk-e abban, hogy a nagyszerűen felszerelt intézmény nem kerül majd a mainál nehezebb helyzetbe gazdálkodását tekintve sem?- A közpénzek gyűjtése már a nyolcvanas években megin­dult, de a kórházi apparátus kezdeményezésére mintegy négy éve nyertük el a címzett támogatást, amely a beruházás nagyrészét fedezi - mondja tá­jékoztatásul dr. Várszegi József orvos-igazgató. A baleseti am­bulancia, az új mentőbeálló már 1991-ben elkészült, tavaly a hat műtőből álló korszerű műtő­blokk is. Komputertomográffal, korszerű diagnosztikai eszkö­zökkel és technológiákkal ren­delkezünk. Amit a saját erőnk­ből tettünk a beruházáshoz: minden egyes kórteremhez önálló vizesblokkok csatlakoz­nak - így a hat ágyas szobák öt ágyasak lettek. Személyi változásokra nem volt szükség - mondja az or­vos-igazgató - , de erkölcsi ér­telemben nagyon sok minden változott. Az itt dolgozók mun­kája a szó jó értelmében „üzem- szerűbb”, azaz zökkenőmente­sebb lett. Persze a feltételelek javulásának nem is elsősorban az orvosokat, hanem a betegek gyógyulását kell szolgálnia.- A kórházban dolgozók át­lagbérét az új körülmények per­sze nem változtatták meg - mondja dr. Várszegi József -, itt is csak annyi nagyjából a fizetés mint az egészségügyben másutt. De talán más az orvosok közér­zete. Hogy minderről egzaktabb képünk legyen, felmérést vé­geztünk - lélektani tényezőket is elemző attitűdvizsgálatot. A betegek körében is - hasonló visszajelzésekkel. A vizsgálat alapja annak is, hogy ahol lehet, ott újabb lépéseket tegyünk munkánk javítása, a betegek ér­dekében. Ezek közé tartozik például a beteg-orvos kapcsola­tot elősegítő kommunikációs tanfolyamunk a vezető beosztá­súak számára.- Ha új programmal kell bő­víteni a gyógyító munkát, ezt valamennyi érdekelttel - mi­nisztériummal, megyei önkor­mányzattal - természetesen egyeztetni kell, de a társada­lombiztosítás szerepe továbbra is elsődleges. A város részvé­tele a feladatok részbeni válla­lásában még tisztázatlan, holott lakóit éppúgy ellátjuk. A par­lamenti döntéseket kórház-re­konstrukciós bizottság is segíti. Munkájában részt vettem - mondja az igazgató - végiglá­togattuk a hazai kórházakat, tu­dom, többségük múlt századi körülmények között működik. Ki-ki saját erőből próbálkozik. A bizottság kidolgozott egy fel­újítási programot, de korai lenne városokat sorolni amíg nincs döntés, sokunkban csak a hiú reményt táplálná. B. R. Sok az eszkimó, kevés a fóka (Folytatás az 1. oldalról) tűk - az elmúlt évben összesen mintegy 300 millió forintot használtak fel főleg kis- és kö­zépüzemek támogatására. Eb­ből az első ütemben 420, a má­sodik ütemben pedig 258 mun­kahely létesült. Itt is jellemző az ipari beruházás, a pályázóknak jelentős része - mintegy 80 szá­zaléka - termelő tevékenységet kíván folytatni. Az idén csak 240 millióval gazdálkodhatnak. Tolnában már az elmúlt év­ben is lényegesen nagyobb volt az igény, mint a lehetőség. Ta­valy nagyon sok jó pályázat ér­kezett, ennek csak egy részét tudták kielégíteni, holott ennél jóval többen feleltek meg a kö­vetelményeknek. Kelemen Ist­ván, a megyei munkaügyi köz­pont osztályvezetője elmondja: 220 millió forint volt kioszt­ható, ebből 1037 munkahely te­remtéséhez nyújtottak segítsé­get 1992-ben. Éppen ezért úgy döntöttek, hogy az idén az el­múlt évi megfelelő pályázatokat is sorra veszik, a mérlegbeszá­molók alapján a még megfele­lőknek, az idei összegből pró­bálnak nyújtani támogatást. Itt is döntően termelő vállalkozók jelentkeztek, s a tapasztalatok szerint döntő részük megfelelt az előírásoknak. Ha más haszna nem is volt a pályázatoknak, minthogy a támogatást igénybe vevő vállalkozókat rászorította a pontos, alapos üzleti terv ké­szítésére, már megérte az évről évre megismétlődő akció életre hívása. A munkahely teremtésre szánt összegek egy része nem közvetlen beruházások támoga­tására fordítják, ebből finanszí­rozzák a közhasznú munkát, az átképzéseket, a részmunkaidő­sök bérének kifizetését. B. G. Űj szakok a barcsi iskolában Napjainkban nagy fejtörést okoz a tizenéveseknek az álta­lános iskola utáni továbblépés, hiszen amelyik szakma ma még kapós a munkaerőpiacon - hol­nap talán már a munkanélkülie­ket ontja. Kedvező változás, hogy újabban mind több közép­iskola igyekszik bővíteni a vá­lasztás alternatíváit. A barcsi Erdészeti-, Vízépí­tési és Vízgazdálkodási Szak- középiskola is a választás sza­badságát és a tanterv korszerűsí­tését tűzte céljául. A Világbank oktatási pályázatán nyert 300 ezer dollár pályadíjat az oktatás szerkezetének megújítására fordítják. Első lépéseként a most felvételizők háromféle szakágazat közül választhatnak. Az öt éves környezetvé­delmi-vízgazdálkodási szakma- csoportban az alaptantervű osz­tályok mellett magyar-angol nyelvűt is indítanak. A mező- gazdasági szakmacsoport kép­zési ideje 5-6 év. Az erdészeti technikusi szakon német-ma­gyar nyelvű csoport is indul, a nyelvvizsgát a második tanév végére tervezik. Az iskola célja a magyar kö­zépfokú oktatás általános mű­veltség-tartalmát korszerűsítve megőrizni. A tantárgyi kör in­formatikai, közgazdasági isme­retekkel és intenzív idegennyelv tanulással párosul. A diákok ok­tatásában nem a speciális, ha­nem az általános szakmai okta­tásra helyezik a hangsúlyt, hogy a majd végzők az általános mű­veltség és szakismeret birtoká­ban a későbbiekben is sokféle szakma közül választhassanak. Az oktatás széleskörű környe­zetvédelmi szakismeretekkel egészül ki, de gépkocsivezetői vagy nehézgépkezelői jogosít­ványok megszerzéséhez is segí­tik a tanulókat. Az első-második tanévben a három tagozat tanagyaga alig 93. JANUAR 31., VASARNAP tér el egymástól, így a diákok­nak a második év végén kell dönteniük; a szakmacsoportos képzés a harmadik évben kez­dődik. A technikusi képesítés mellett rövidebb idejű speciális szakképesítés megszerzésére is mód nyílik, amelynek szakjait a mindenkori gazdasági szükség­leteknek megfelelően indítják; példaként nagyüzemi vagy csa­ládi gazdaságok vezetése, me­zőgazdasági gépész, áruforgal­mazó szak. A 6 osztályos reál gimnázium alapvető célja a továbbtanulásra való felkészítés. A természettu­dományok tanterve a gyakorlati készségek fejlesztésével páro­sul, ami lehetővé teszi érettségi után a vízügyi, környezetvé­delmi, erdő- és vízgazdálkodási technikusképzésbe való bekap­csolódást. A dél-dunántúli beiskolázású intézmény február 15-éig vátja a jelentkező diákokat. Tröszt E. Új VDN 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents