Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)
1993-01-30 / 29. szám
1993. január 30., szombat üj Dunántúli napló 3 Baranyai diáksikerek Baranyai díjazottjai is vannak annak a nemzetközi gyermek- és iparművészeti pályázatnak, melyet 1988 óta Szivárvány címen rendeznek. A Gyermekalkotások Galériája 1976 óta kétévente hirdeti meg a versenyt, melyre legutóbb 12 ezer 280 pályamunka érkezett. A 232 magyar helyezett közül aranydiplomás lett An- talffy Krisztina és László Zoltán, ezüstdiplomás Balázs Nikoletta, Németh Aliz, Rácz Melinda és Tóth Péter, bronzdiplomát szerzett Schüller Ildikó, Hullmann Eszter, Bázing Anita, Szent- györgyvári Dóra, Fekete Gyöngyi, Czakó János, Loggó Balázs, Bogyó Tímea és Hegedűs Gabi. A nyertesek pécsi, pécsváradi, siklósi, komlói és hidasi általános iskolások. Építőipari szakmai nap Építőipari szakmai napot rendez február 4-ikén Pécsett a Hotel Hunyorban kivitelezőknek, vállalkozóknak és felhasználóknak a Baumit és az Austrotherm Kft. A csütörtökön 9 órakor kezdődő szakmai továbbképzés résztvevői megismerkedhetnek a Baumit hőszigetelő habarcsokkal, vakolatokkal, gipszfalakkal, festékekkel, csempe- és padlóragasztási rendszerrel valamint az Austrotherm padlószerkezetekkel, lapostető és homlokzati hőszigetelő rendszerrel és díszítőelemekkel. Pécsi szabadalom sorozatban A pécsi Gyenis Sándor tömlőszivattyú-gyártó a sikeres prototípust és a null-szériát követően megkezdte saját szabadalmaként a „Perszi” anyatej-leszívó berendezés sorozatgyártását, miután termékére az Országos Kórház- és Orvostechnikai Intézet (ORKI) megadta a forgalombahozatali enge- : délyt és az egészségügyi ] használatra alkalmas minősítést. Az ORKI az eddig használt mellszívók közül a | pécsi gyártó termékét találta ; a legjobb szívóhatásúnak. A ! pécsi berendezés iránt Kali- . j fomiából is érdeklődtek már, \ l; de a gyártó nem adja el ter- í méke licencét. A berende- j zést Pécsett és Baranyában is f í] eredményesen tesztelték és ; 1 használják a kismamák. Ha az alsó lakó fűt, a 2-3 ujjnyi széles repedésen áramlik ki a füst Lakások döglegyekkel Járványveszély az időjavulásával Giesz János leemeli a tv-t a kis szekrénykéről, hogy jobban látszódjék a falon végighúzódó, kacskaringós repedés.- Tavaly még csak hajszálvékony volt - mondja -, mostanra már 2-3 ujjnyi széles lett. Mögötte van a kémény, amit a gabonaleeresztőbői alakítottak ki. Ez ugyanis valamikor malom volt. Az a szerencsém, hogy a földszinti lakónak nincs pénze tüzelőre. Mert ha fűt, itt jön ki az összes füst. Megfulladnánk. Czerék-völgyben vagyunk, Pécs külterületén. Az egyemeletes lakóépületek alatt bányavágatok húzódnak. Már ’66-ban szükséglakássá minősítették őket. Akkoriban vasbetonkoszorúval meg is erősítették az épületeket, de a süllyedés feltartóztathatatlan. Hat lakó még tavaly szeptemberben kérvényt nyújtott be lakásaik lakhatatlanná nyilvánítása érdekében. A Polgármesteri Hivatal szeptember 23-i keltezéssel ezt elutasította azzal, hogy kötelezi a PIK Vállalatot a felújításra. Ezeket a munkálatokat 90 napon belül kellett volna elvégezni. A PIK-nek azonban erre nincs pénze. Az ÁNTSZ szakvéleménye szerint a lakások közegészségügyi szempontból súlyos kifogás alá esnek, és felhívja a figyelmet arra, hogy a járvány veszély az idő javulásával fokozódni fog. Az idő pedig javul.- Addig volt itt jó, amíg a bánya át nem adta a lakásokat a PIK-nek - magyarázza Giesz János -, azóta csak romlik minden. Tizenkét éve nem tisztították a derítőt, úgyhogy nem csak a talajvíz, hanem a szennyvíz is felszivárog a falakon. Ebédidő van. Kint az udvaron tavaszias szellő fújdogál. Valamelyik szomszédból átleng a pörkölt illata, finoman keveredve az udvaron csordogáló szennyvíz és az épületeket abroncsként körülvevő szeméthegyek bűzével.- Itt szemben - mutat a szomszéd ház emeleti ablakára - két éve, három hétig feküdt egy hulla. Megölték, és elrejtették az ágyneműtartóba. A rendőrök nem akartak bemenni. Aztán az egyik lakó betörte az ablakot, csak úgy áradt ki a bűz. Már folyt a nagy melegben. Orsós Flóra súlyos beteg a szívével. Élete végéig kell gyógyszert szednie. Mutatja is a tablettákat, meg az orvosi látleletet, bizonyságul, hogy igazat mond.- Hat éve vagyunk itt, mindent rendesen fizetünk, mégsem kapunk lakást - mondja, és egy dossziét kotor elő, amelyben az eddigi összes befizetett számla bizonylatai sorjáznak.- Kihívtam a Köjált, nézzék csak meg, milyen körülmények között élünk itt. Megállapították, hogy tényleg borzalmas, s mindjárt fizettettek velem háromszáz forintot. Itt nem lehet élni, higgye el. Éjjel nem merek kimenni a WC-re, tudja, a lépcsőházban van, mert nincs kinn villany. Sokan inkább vödörbe csinálnak és kiöntik az udvarra. Ezért nyáron a lakások tele vannak döglegyekkel. Olyanok ezek, mint az ősemberek. Kurvákat hoznak fel éjjelente, aztán összeverik őket. Egyébként tüdőbeteg is vagyok - vált hirtelen -, vért köpök. Berta József a földszinten lakik, ’68 óta. Nyugdíjas bányász. Felhajtja a fal mentén álló ágyak fölötti falvédőket.- Nézze, tiszta penész minden! A parketta itt a szélén már teljesen elrothadt. Nagyon sokan jártak már itt, különböző hivataloktól. Mindenki ször- nyűlködött. Aztán nem történt semmi. Az épület viszont állandóan mozog, szétpattannak az ablaküvegek. A lakásban jelenleg nem fű- tenek, a levegő hideg és nyirkos, erős dohszag nehezíti a légzést. Csend van. Váijuk az üveg pattanását.- Három lakás lakhatatlan, eltüzelték a parkettát, az ajtókat felaprították - mondja váratlanul Berta úr. Tizenhárom lakásban illegálisan laknak. Nem fizetnek lakbért, lopják az áramot. A Dédász egyébként fél éve kiszerelte a biztosítékokat, s összecsavarta a drótokat. Bármi történhet tehát. Itt egyszer az összes vezeték ki fog égni a falban. Éjjel fejszével megyünk ki a klotyóra - mondja kicsit lehalkítva -, hogy meg tudjuk védeni magunkat. Bármikor ösz- szeverhetik az embert a szomszédok. Az udvaron négy-öt felnőtt ácsorog, apró, szőke, maszatos arcú gyerekek kergetőznek körülöttük. Ügyesen ugrálják át a nyitott szennyvízcsatornát.- Ha az ember kijön a lakásából - szól egy idős úr -, először ki kell lesnie, nehogy a nyakába kapja a sz .. t, amit a nejlon zacskókban dobálnak ki rendszeresen az emeletről. Felnéz az égre, de ott csak egy hatalmas utasszállító gép száll méltóságteljesen; ezüstös teste jól kivehető a tiszta, kék égbolton. Lassan eltűnik az épületeket szorosan körülölelő dombok mögött, ahol a szemét és az emberi ürülék halmai között, lehajló ágakon, százszámra vilit a csipkebokor égőpiros bogyója. Cs. L. Futnak a képek A megtalált macska Vajon hány Magyar Dezső nevű filmrendező létezik? így mutatkozott be immár több mint két évtizede az a fiatal „balázs- bélás”, akinek Büntető expedíció című filmje hosszú ideig beszédtémául szolgált az egykori filmklubokban. Nemcsak sallangmentes stílusa és szokatlanul fegyelmezett előadásmódja, hanem szikár, kemény képvilága s dermesztőén egységes hangulata is emlékezetessé tette e művet. Tudtuk, hogy alkotója nem sokkal később elment az országból, majd értesültünk arról is, professzor lett Los Angelesben. Ő az egyik Magyar Dezső. A másik pedig az az amerikai filmrendező, akinek 1990-ben készült Tinikrimi című munkáját most tűzik műsorra a hazai mozik. Hitelt érdemlő források azt állítják, e két filmes egy és ugyanaz a személy. Nekem azonban erős kétségeim támadtak eme azonosítás jogosultságát illetően. Az új „Dezső Magyarénak ugyanis nem csupán a két pont hiányzik a nevéből, de mostani filmje is nélkülözi mindazon értékeket, amelyek hajdani remeklését maradandó alkotássá teszik. Hevenyészett dramaturgiája, silány jellemábrázolása és felületes környezetrajza következtében nem is szabadna amazzal egy lapon említeni. A Tinikrimi három kamaszlány hétvégi „bulizásáról” szól. Állítólag valahol Amerikában vagyunk, de ugyanúgy lehetnénk Fokföldön is, vagy akár a Holdon. A film eredeti címe (No secrets - Nincsenek titkok) bizonyára a hősök őszinteségére utalna, arra, hogy egymás előtt nincs takargatni valójuk. Mégis szándéktalan önkritikaként értelmezném inkább. Átlátszóan gyermeteg ugyanis az egész. Nemcsak titkok nincsenek, de jellemek sincsenek, sőt cselekményről sem beszélhetünk. Filmről is alig. Már az alaphelyzet gyanús. Három kislány egy magányos házban. Hiszen ebből csak úgy lesz valami, tudom előre, ha jön egy titokzatos idegen. Már itt is van! Mérget veszek rá, még cifra dolgok derülnek ki róla. Persze, katonaszökevény, gyilkos, meg miegymás. De azért nem olyan rossz ember. Igaz, futólag értesülünk az ügyről, megölte a kiképző tisztjét, de annak úgy kellett, miért akarta korlátozni e jó- ravaló, derék fiúnak az autonómiáját. Egyszóval mindent tudunk előre. De meglepetések azért mégis érnek bennünket. Szökevényünk például fél napot kuksol ing- ben-glóriában egy fal tövében, az újdonsült lakók jönnek-men- nek a házban, járnak ki-be, őt azonban nem veszik észre. Máskor az egyik lány fürdés után csuromvizes fejjel kilép a szobából, de mire a következő képen beteszi maga mögött az ajtót, teljesen száraz a haja. Azt már nem is említem, hogy azzal a készülékkel telefonálnak, amit az egyik előző jelenetben összetörtek, vagy fényes nappal bejelentik, hogy inkább nem gyújtanak villanyt. Nem kötözködöm tovább, belátom, rosszkedvű vagyok, s bizonyára igazságtalan, hiszen a kákán is csomót keresek. Úgy látszik, hiába tudtam, a Büntető expedíció óta sok víz lefolyt a Dunán, hát még a Mississippin, mégis valami ahhoz mérhetőre számítottam. És szomorúan vettem tudomásul, hogy a rendező szakértelmére legfeljebb abból a néhány jelenetből következtethetek, amelyek Jim Jarmuscht vagy David Lynchet idézik. Csak a régi Magyar Dezsőre nem emlékeztet semmi. Él még egyáltalán? A filmet, mint leleplező motívum, egy macska keretezi. Erről a történet elején megtudjuk, hogy elkóborolt, ám az utolsó jelenetben közlik velünk, megkerült. Mégsem tudunk osztozni éretlen gazdája örömében. Mert a film viszont elveszett. Nagy Imre Pécsi beszélgetés dr. Fodor Gáborral Politikai filozófiát, etikát és filozófia történetet oktat az ELTE jogi karán, emellett országgyűlési képviselő, a parlament emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának elnöke s a nemzetbiztonsági bizottságnak is tagja. Dr. Fodor Gábornak tehát van mivel elfoglalnia magát. Az utóbbi hónapokban mégis mintha eltűnt volna a nyilvánosságból, s ha ez nem is teljesen igaz, a FIDESZ másik két ..legendájához” Orbán Viktorhoz és' Deutsch Tamáshoz képest mindenképpen kevesebbet szerepel. Munkatársunk, aki csütörtökön este a politikust a pécsi Értelmiségi Klub műsor- vezetőjeként kérdezte, először arról érdeklődött: miért?- Az úgynevezett Fidesz-trió a választások idején alakult ki, egy teljesen tudatos stratégia elemeként - mondja Fodor Gábor. - Közös döntés eredménye volt, hogy több fajta üzenetet kell eljuttatnunk a választókhoz, s e több fajta üzenethez - mivel a mi pártunk sem volt olyan helyzetben, hogy egyetlen emberre építhette volna a kampányt -, a párt többségének véleménye szerint Orbán, Deutsch és jómagam személyének hangsúlyozása tűnt igazán célravezetőnek.- Bejött. Viszont másfél éve egy brit lap, a Sunday Times a FIDESZ miniszterelnök-jelöltjeként még egyértelműen Fodor Gábort említette. Mostanában azonban úgy tűnik, Orbán Vik tor a biztos befutó. Talán, meri időközben jóval többet szerepelt. Szóval, hol és ki döntötte ezt el?- Az ilyesmi mindig a párt belső vitáin dől el. A FIDÉSZ esetében jórészt a választmányi tagok véleménye a mérvadó - egy-egy fontosabb megnyilatkozás előtt például közösen határozzuk meg, ki vigye a szót, nyilván többféle mérlegelési szempont alapján. De, hogy a kérdés lényegére is mondjak valamit: az, hogy Orbán Viktort tartják ma a legesélyesebbnek a miniszterelnök-jelöltségre, valószínűleg annak tudható be, hogy jobban tudott válaszolni az utóbbi hónapok politikai kihívásaira, mint mondjuk, Deutsch vagy én.-A Fiatal Demokraták Szövetségének létező, vagy talán még nem is létező árnyékkormányában Fodor Gábornak milyen szerep juthat?- Ez olyan kérdés, amire nagyon nehéz jó választ adni. De ha már eljátszunk a gondolattal: nyilvánvalóan hosszas koalíciós tárgyalások során dőlhetnek csak el a miniszteri posztok. S ha esetleg a tárgyalásokon úgy alakulna, hogy én is beleférek a képbe, akkor például a kulturális, oktatási tárcánál tudnám elképzelni magam - igaz, máshol is. Több ilyen terület is lehet -, no, persze, senki ne gondolja azt, hogy a fideszesek ilyen kérdéseken törik a fejüket manapság. Van már annyi tapasztalatunk, hogy tudjuk, a politikában akár egyik napról a másikra is megváltozhat a helyzet, s amely párt az új kihívásokra nem tud megfelelő válaszokat adni, az könnyen pórul járhat.- Mint az illetékes parlamenti bizottság elnöke hogy látja, miért születik meg ilyen lassan a kisebbségi törvény? Főként, hogy a környező országok magyar kisebbségei számára is nagyon fontos lenne ez, már csak a példa miatt is. S ha már itt tartunk: vannak, akik a FIDESZ-t azzal támadják, nincs koncepciója a határon túl élő magyar kisebbség problémáinak megoldására, s egyáltalán: nem is érdeklődik az elcsatolt területek, kisebbségi helyzetben élő magyarsága iránt.- Utóbbira könnyebb válaszolni, tehát itt kezdeném: ezt csak azok mondják, akik nem ismerik a tényeket. A FIDESZ évek óta kitűnő kapcsolatokat ápol a határon túli magyarság szervezeteivel, arról nem is beszélve, hogy évről évre vendégül látunk erdélyi, felvidéki és máshonnan érkező magyar fiatalokat. Amolyan tapasztalat- csere formájában próbáljuk segíteni őket az eligazodásban, viszont, s ez nagyon fontos: a FIDESZ valóban nem irányítani szeretné őket, mint ahogy mások esetleg ezt tennék legszívesebben, hanem segíteni. Tudják ők, hogyan oldhatók meg a problémáik. Jobban, mint mi, itt Magyarországon. A hazai kisebbségi törvényről pedig: bonyolult és hosszú történet, de valóban összekapcsolható a határokon túli magyarság kérdésével. Nevezetesen, mert a magyar külügyminiszter a tárcához kerülése utáni első évben minden létező fórumon kiállt a kisebbségek autonómia-törekvései mellett. Kizárólag a határon túli magyarság miatt - az ő koncepciójuk ugyanis ez. A dolog akkor vált kínossá, amikor a hazai kisebbségek is magukévá tették az önkormányzati törekvéseket ... Az azóta kirobbant viták lényege ismert: a kormány egészen más jogokat képzel el a hazai nemzetiségek számára, mint a határokon túli magyaroknak, ami természetesen nem megy. Azért én bizakodom. Most úgy tűnik, elérhető közelségbe került a hatpárti konszenzus, s ha ez így van, rövidesen a törvény is megszülethet. Pauska Zsolt Két bibliobusz járja az ország településeit A mozgókönyvtár jelenlegi helyzetéről Jelenleg mindössze két bibliobusz járja az ország könyvtár, illetve könyvesbolt nélküli településeit. Áz egyik Ceglédről indul a környékbeli falvakba, a másik tavaly november óta Pécs peremterületét látogatja. Januárban a Könyvtárellátó Vállalat indított országjáró könyvesbuszt, ám az inkább könyvesboltot, s nem könyvtárat pótol - mondta Soron László, a Művelődési Minisztérium könyvtári osztályának vezetője az MTI munkatársának. Ä szakember szerint az újonnan „bevetett” busz részben enyhíti a gondokat, de további, mintegy 50 könyvkölcsönzésre is alkalmas buszra lenne szüksége az országnak. Soron László elmondta, hogy a nyolcvanas években Kaposvár és Érd körzetében is működtek mozgókönyvtárak, de a buszok elhasználódtak, üzemeltetésük ráfizetésessé vált. Ebben az időszakban még minden településen volt könyvtár, két-három éve viszont az 500 főnél kisebb lélekszámú településeken megszűnőben vannak, illetve szüneteltetik működésüket. Ennek oka a szaktárca illetékese szerint elsősorban az, hogy az önkormányzatoknak nincs elegendő anyagi hátterük sem a könyvtárak, sem a bibliobuszok fenntartására. Ezeknek az önkormányzatoknak össze kellene fogniuk és egy jól működő ellátó rendszert kellene létrehozniuk - vélte a szakember.
