Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)
1993-01-27 / 26. szám
8 aj Dunántúli napló 1993. január 27., szerda Középiskolai humán képzés a Janusban és a Kodályban Több út is vezet a célhoz Ma már minden iskolában új és új módszereket próbálnak kidolgozni a pedagógusok. Gyakran csak egy jó ötlet kell az eredményesebb munkához. Tulajdonképpen nem találták fel a spanyolviaszt a Janus Pannonius Gimnázium és Szakközép- iskola, illetve a Kodály Zoltán Gimnázium tanárai akkor, amikor humán képzést indítottak, mégis számottevő a különbség, ami az új és a régebbi munka között megmutatkozik. A szemlélet más A Janusban a négy év során a történelmet, a magyar irodalom és nyelv tárgyat, a zenetörténetet, a művészettörténetet, a filozófiát (vagy inkább a gondolkodás történetét) sőt, lassan a földrajzot is integráltan tanulják a diákok. Ez annyit jelent, hogy kor és téma szerint egyeztették a tananyagot, így egy-egy történelmi időszakról többirányú, széles spektrumú ismeretszerzésre nyílt lehetőség.-A decemberi történelemtanári konferencián a miénkhez hasonló programokról számoltak be a kollégák - mondta el dr. Fischerné dr. Dárdai Agnes, a humán munkaközösség vezetője. - Baranyában azonban mi voltunk az elsők. A lényeg az, hogy óraátcsoportosítással a történelmet előbbre hoztuk. Ez egyfajta racionalizálás, az ismereteket így hatékonyabban tudjuk átadni. Mindez egyszerű metodikai kérdés. A képzés hivatalos neve: szinkron tantervű humán program. Az ötletadó, M. Császár Zsuzsa.- Harmadik éve tanítunk ebben a rendszerben. Az eredmények már láthatók, például a vizsgákon is, ahol a felelőnek egy-egy korszakot kell komplexen bemutatnia. Nem a tudás a több, hanem a szemlélet más! De talán az sem érdektelen, hogy ezek a tanulók olvasottab- bak a társaiknál, s büszkék szellemi összetartozásukra is. Barta Imrénél művészettörténetet tanulnak. A századforduló magyar művészetét például a Modern Magyar Képtárban tárgyalták. ..-Jelenleg 15 tanuló választotta a művészettörténetet, mint érettségi tárgyat is. Az tény, hogy le kellett mondani a régi, manuális tevékenységekről, kevesebb a rajzos feladat, a hangsúly a műalkotások elemzésére tevődött át. Aki azonban rajzolni akar inkább, azt is megteheti. Diák és tanár számára áldozatot követelő munkát jelent ez a képzés. A tanulók, miközben reál tárgyaikból a szokásos órákat veszik fel, a humán tárgyakból intenzívebben készülnek, s ez a terhelés meglehetős erőpróba. Az is igaz, hogy eredményeikkel ösztönzik a többieket is. A pedagógusok számára elsősorban az okoz nehézséget, hogy nincsenek készen eszközök, szemléltető anyagok, mindent maguknak kell megcsinálni, összeszedni, fóliasorozatot, videofelvételt készíteni, a vizsgákat kidolgozni. Az érdeklődés nagy, tartanak is rendszeresen tájékoztatót, hírverést maguknak. Az igazgatónő, dr. Hetesi Istvánná azzal is kiegészítette az elmondottakat:- Minden igényes humán munkaközösség a mi cipőnkben jár: átalakítani, újítani próbál. Sajnos, a négy év adott óraszámai erősen megkötik a kezünket. Jobb lenne, ha például egy alacsonyabb reálkövetelmény- nyel koncentráltabb humán képzést nyújthatnánk azoknak, akiket ez érdekel jobban. Kísérleti szellem Lényegesen kevesebbet írhatunk egyelőre arról a vállalkozásról, melyet a pécsi Kodály Zoltán Gimnáziumban kezdtek meg az idei tanévben. Tavaly ősszel megindították humán tagozatukat, ahová azok a gyerekek kerültek, akik az átlagosnál nagyobb érdeklődést mutattak a művészetek, az irodalom, a történelem, az idegen nyelvek, vagyis a szorosabban vett emberi, humán értékek és tudományok iránt. A cél az volt, hogy segíteni tudják a gyerekeket egyéni érdeklődésük kielégítésében, de ezen túl későbbi továbbtanulási terveik valóra váltásában is. Az induló képzésről még korai lenne értékelő ítéletet mondani, de részleteiről az igazgató, Veres János szívesen nyilatkozott.- A magyar és a történelem a preferált tárgy, a nyelvvel. Harmadik osztálytól lépnének be az olyan tárgyak, mint az esztétika például. Jelenleg egy 36 fős osztályunk tanul ebben a rendszerben. Nem sok hagyományunk van ... Természettudományos tárgyakból a törzsanyagot tanulják a gyerekeink, tulajdonképpen csak a hangsúlyok tolódtak el. Annyi biztos, hogy aki ide jár majd, annak valószínűleg jobb esélyei lesznek egy sikeres jogi felvételire, mint egy sikeres műszakira. Ettől függetlenül a harmadik osztálytól fakultációs órákban megmaradnak a reál tárgyak is, hogy ne legyen esélytelen senki. Mi azt is szeretnénk, ha ezzel a képzéssel más szemléletű emberek kerülnének ki az iskolánkból, olyanok, akikről el lehet mondani: „Tessék, ezt a gyereket nem kell odaerőltetni a színházba, hiszen ez magától is elmegy ...” Az biztos, hogy a Kodály Gimnázium most induló humán képzési programja előtt még nagy lehetőségek vannak. Szerencsés, hogy olyan iskolában vállalkoztak erre, ahol a kísérletező szellem szintén nem idegen a pedagógusoktól. Jelenleg is a 22 osztályból 10 speciális. Mindehhez itt is hozzájárul egy fontos tényező, az, hogy a gárda kiegyensúlyozott, vannak igazán tudós tanáregyéniségek, de vannak szakmához vagy más módon kapcsolódó műhelyek is. Egy a lényeg: felkészültebb, jól tájékozódó, a megszerzett tudásanyagban könnyen eligazodó fiatalokat nevelni. Talán nemcsak a humán gondolkodásmód vírusával oltják majd be őket, hanem esetleg még versenyképesebbek is lesznek, amire nagy szükségük lesz ebben a farkastörvények uralta világban. H. I. Gy. Művészettörténet óra a Janus Gimnáziumban Fotó: Proksza L. Postaszolgálat! bélyeg nélkül feladható! POSTAHIVATAL HELYBEN Az iskolások rendszeresen látogatják a szőkédi könyvtárat Fotó: Proksza László Szőkédi könyvtárélesztgető A kocsmából a dombtetőre Története kész regény - mondják a falubeliek. Való igaz, a kevesebb mint 400 lelkes falu könyvtára, amely egy- időben Szőkéd kocsmájába is bekéredzkedett, valamikor szebb napokat látott Ez olyannyira igaz, hogy az 1948-as megalakulását követő években a „pécsi járás első olvasási lehetőséggel bíró könyvtárává vált” - írja róla jelenlegi vezetője, Müller Kálmán, aki a polgári foglalkozására nézve esztergályos. A Vándor János nevéhez köthető hőskorszakban még II. Rákóczi Ferenc nevét is felvette a kis fiókintézmény és a ,Járás legjobb könyvtára” címet is elnyerte. Annakidején, amikor a könyvek a kocsmába költöztek, Vándor János Magnusz József segítségével a tűz karmaiból is ki tudta menekíteni az egyszer- volt értékeket, de évtizedekkel később, 1987-ben az érdektelenség apályától, a tanácsi bürokrácia szégyellni való önzésétől - a könyvek akkori szégyenletes kiárusításától nem. Felinger József - amíg csak .az ereje bírta - Vándor János nyomdokait követve gondozta a könyveket, de Egerágra költöztetését, „bekörzetesítését”, majd a könyvek szó szoros értelmében vett széthordását ő sem tudta megakadályozni. Később, már a rendszerváltás után, a bibliofilek szerencséjére Karakai László került a falu élére - szól a dokumentum -, aki maga is az elsők között és könyvadománnyal sietett az újjászerveződő könyvtár segítségére. Ahogyan Horváth Gábor, Fehér Józseféi mások is. A gyűjtést Felinger József vezette. Hónuk alá csapott könyvekkel érkeztek a kultúr- ház könyvtárszobájába a kisdiákok is: Schaub Mirjam, Bu- nyevácz Dóra, Müller Viktor, Müller Melinda és osztálytársaik. Érkezett könyv a szomszédvár Egerági Könyvtárból, közel ötszázzal ajándékozta meg őket a megyei kórház.- Néhány ritka, becses saját értékre is büszkék lehetünk - mondja Müller Kálmán. - Szőkédi lakos dr. Kovács Attila pszichológus, neki köszönhetjük, hogy vallási tárgyú könyveink, Bibliánk van, sőt, helyi szerzőktől is vannak könyveink: Müller Géza a község mező- gazdaságának történetét, Felinger Jóska bácsi pedig - akitől a könyvtári teendőket átvettem - bevonulását és hadifogoly éveit írta meg.- Olyan községről van szó - mondja a polgármester -, ahol a vízvezetéképítéstől a gazdasági gondokig számtalan a tennivaló. Szerény kezdeményezésünknek - aminél most sajnos vannak sürgősebb teendőink is - mégis időszerűséget ad. hogy a Művelődési és Közoktatási Minisztériumtól 30 ezer, a Pécs-Baranyai Kulturális Kamarától 10 ezer forintot nyertünk pályázat útján, majd a testületi ülésünkön 20 ezret szavaztunk meg könyvtárfejlesztésre. így gondolkodhatunk egy kisebb, könyvtárszobához csatlakozó olvasóhelyiség kialakításán is. A kezdeményezés jelentőségét én többek közt abban látom, hogy egy falu a saját kulturális igényei szerint, a saját akaratából képes megvalósítani valamit, amit most majd igazán a magáénak tudhat. B. R. Jön a Mini-Mercedes! A veszteséges évet záró stuttgarti Benz művek változtatni kíván üzletpolitikáján, és ismét élre kíván kerülni az autógyárak öldöklő versenyében. Terpeszkedő monstrumok tervezése helyett a Mercedes-mér- nökök a jövőben többet kívánnak törődni az egyszerű autósok igényeivel. Konkrétan ez azt jelenti, hogy a híres autógyár először rukkol elő kisautóval, amely ráadásul még a Volkswagen Golfnál is kisebb. A tetszetős „városi Mercedes” mindössze 3,80 méter hosszú, két ajtós, a csomagtartó ajtaja pedig felfelé nyílik. Négy személy kényelmesen elfér az üléseken, ám annál kevesebb csomag helyezhető el hátul. A legnagyobb titoktartás mellett kifejlesztett prototípus lényegében elkészült, az olasz forma- tervezők csupán az utolsó simításokat végzik rajta. Érdekes újdonság, hogy a kiskocsi elektromos, illetve dízelmotor meghajtású. Ennek a kombinációnak az az előnye, hogy a városi használat során a környezet nagy mértékben kímélhető, míg a városon kívül, dízelolajjal üzemelve (3 liter 100 kilométeren) egyszersmind az akkumulátorok is újratölthetők. A háromhengeres dízelmotorral egyébként 160 km/óra végsebességet lehet elérni. A stuttgarti autógyár a „hibridüzem” kifejlesztésével az amerikai környezetvédelmi előírásokra is gondolt. Kaliforniában például 1998-tól drasztikus megszorításokat vezetnek életbe, öt évvel később pedig már az autók tíz százalékának nem lehet égésterméke. A dízelmotor az első tengelyt hajtja meg, az elektromos a hátsót; a két hajtómű egymástól független. A parkolást szervokormány könnyíti meg, ezt leszámítva a normál kivitel nem kínál semmi extrát. Tervek szerint ez a változat kb. harminc ezer márkába fog kerülni. A Mini-Mercedes sorozatgyártása 1996-ban kezdődik meg. Csempészáru-cikklista Az a kis hír, miszerint sugármérő berendezéseket állítottak üzembe a záhonyi határállomáson, joggal kelthetett izgalmakat, de ugyanakkor érdeklődést is az irányban: hányféle cikkel kísérleteztek a csempészek az elmúlt évben, és mik voltak az igazán kurrens áruk? Ha a viszonylag kis helyen, nagy érték behozatalát tekintjük irányadónak, akkor a különböző kábítószerek mellett az uránszármazékokról kell szót ejteni. Hozzák a kis, sötétbarna pasztillákat, amelyek atomerőművek fűtőanyagául is szolgálhatnak. Ugyancsak „traznitutasként” lépi át határunkat a vörös por, vagy vörös higany, amely sokkal kisebb helyen elfér, mint azok a dollármilliók (!), amelyeket értük egy-egy közel-keleti ügynök szívesen megad. Ha a tételeket külön-külön nézzük - mondja a vámőrségi főnyomozó — akkor első helyen az alkohol áll, majd a gépkocsik következnek. Az elkobzott üvegek sok tízezres tételben állnak a raktárokban. De van ott BMW 750-es vagy 500-as Merci is. 1992 első kilenc hónapjában több mint száz ilyen hamis iratokkal érkező nagyértékű kocsit sikerült lefoglalnunk. Ezután jön a füstös áru. így mondják az expresszvonatok kutatói, akik leginkább Pull- mann-kocsik padlásairól kotorják össze a - természetesen gazdátlan - cigarettás csomagokat. A „toplistán” ezek után a sportviseletek szerepelnek. A drága szabadidő-ruhák összepréselve, zsákba húzva utaznak a kamionokon, mint „hézagkitöltő rongyok”, miközben a Reebok divatcipők és a Weckenbrock cég más sportcikkei habszivacs göngyölegben kerülnek „Fragile”, azaz törékenynek minősített ládák rugalmas bélésére. A rangsorban a márkás órák, a bizsunak álcázott aranytárgyak, az ikonok, majd a legcsat- tanósabb holmik: a fegyverek következnek. Utóbbiak esetében már azt is kiügyeskedték a csempészek, hogy szétszedett állapotban, mint alkatrészek, ártatlan külsőt mutassanak. A leltárba tartoznak még azok a gyógyszerek, amelyek már közel állnak a droghoz. Záróepizódként megemlíthető, hogy Ukrajna felől megkezdődött a közép-ázsiai eredetű élőállat-csempészés is. Legutóbb 1150 kirgiz teknőst, 21 siklót és 15 skorpiót fogtak el egyetlen furgonban. A vámosok annak ellenére rájuk találtak, hogy az ajtókon többnyelvű felirat állt: „Ne közelíts!” L. B.
