Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)

1993-01-25 / 24. szám

1993. január 25., hétfő aj Dunántúli napló 3 Elárverezik az Otthon kifőzdét? Személyével semmi bajuk Amit egy bő évvel ezelőtti írásunkban már pedzettünk, az hamarosan bekövetkezik: priva­tizálják a pécsi Otthon étterem bérleti jogát. Tulajdonképpen nem is étterem ez a vendéglátó­ipari egység, hanem kifőzde. A bejárata fölé is ez van kiírva. Il­lik rá az Otthon név, hiszen egy tágasabb szobának megfelelő méretű ebédlőjében mindig kockás térítőkkel takarták le az asztalokat, családias hangulat­ban beszélgetve ebédeltek az évek óta idejáró, egymást jól ismerő környékbeliek. No és innét étkeztetett két szociális gondozási központ olyan idős embereket, akiknek a körülmé­nyeik miatt erre szükségük volt. „Kátyúzás” Pécsett A Városgondnokság a rend­kívül enyhe téli időben a héten is folytatja a pécsi utcákon a ki­sebb javításokat, a kátyúk meg­szűntetését. Egyébként várják a pécsi közgyűlés döntését a pénzügyi keretükről, mert ettől függ, hogy az ez évre tervezett feladatokból mit tudnak megva­lósítani. Addig is gyűjtik az in­formációt a tennivalókról, hogy a felhasználható pénzek ismere­tében egyeztessék terveiket a közmű cégekkel. A Városgondnokság - min­den nap - 24 órás ügyelete a 12-290-es telefonon érhető el. Kétfokozatú mérnökképzés Gödöllőn Kísérleti jelleggel kétfoko­zatú képzést vezetnek be szep­tembertől a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem gépészmér­nöki karán. A nyugati országok felsőfokú képzéséhez hasonló rendszer­ben nyolc félév sikeres elvég­zése után általános mérnöki ok­levelet vehetnek át a hallgatók, ezt pedig további két félév kö­veti, amely után okleveles mér­nöki diploma jár. Az első fokozat megszerzé­séhez összesen hét új szak - a többi között mérnök-matemati­kus, szaktanácsadó, környezet- gazdálkodó - közül választhat­nak a hallgatók. A következő stúdiumban az elmélyültebb tu­dományos ismeretek megszer­zése, a kutatómunka követke­zik. A korszerűsítések a megújuló mezőgazdasághoz igazodó szakember-utánpótlást céloz­zák; ha e képzési forma beválik, fokozatosan más tanszékeken is áttérnek erre a módszerre. Ma még látszólag fölösleges múltidőben beszélni a kifőzde szolgáltatásairól, de február 9-e hamar itt lesz, s akkor elárvere­zik a kifőzde bérleti jogát. Va­lószínű, hogy aki megveszi, nem ugyanilyen profillal akarja tovább vinni.-Az 1990. évi 74-es számú törvény meghatározta azoknak az üzleteknek a körét, amelye­ket az előprivatizációban az AVÜ értékesít - mondja dr. Farkas Zoltán, a Baranya Me­gyei Vendéglátóipari Vállalat igazgatója. - Harmadik éve tart ez a folyamat, az Otthonra most kerül sor. Mivel mi itt bérlők voltunk, az AVÜ a bérleti jogot adja el. Lúzsok januárban: ködös, sá­ros, nem nagyon vetődik erre idegen, se kíváncsiskodó tu­rista. De évek óta már nyáron is hiába jönnének, akár külföldről is, mert az egykor szépen felújí­tott, s cigány naiv festők tárla­tával nyitvatartó tájház már öt éve zárva. Pedig nagy sikere volt sokáig Fenyvesi József, Csonka Ferenc, Orsós Teréz és Erzsébet képeinek, még vásá­rolni is akartak belőlük. Aztán jött a nagy romlás, em­lékszik vissza Czigler Józsefné a ház volt gondnoka, tönkre­ment a tetőzet, főleg a hátsó traktus ázott be, két festmény tönkre is ment. Berogyott a tető, a kémény is leomlott, így aztán 1987-ben a mintegy harminc Maga az épület önkormány­zati tulajdon. Az önkormányzat pedig ebből a kifőzdéből is ét­keztet idős embereket, s ugyan­úgy nem örül a hamarosan be­következő változásnak, mint az ide járók. Mivel a profilhoz kö­töttség kimondatása - ami azt jelenti, hogy az árverezés után is ilyen tevékenyéget kellene itt folytatni - nem történt meg, most már azon kell gondol­kodni, hogy milyen megoldást találjanak mindazok számára, akik eddig itt méltányos árért étkezhettek. A napokban össze is ültek az önkormányzat és a vállalat képviselői. A vállalat a Szliven éttermet ajánlotta, mint lehetőséget, illetve arról beszél­képet biztonságosabb helyre szállították, a házat pedig bezár­ták. Úgy volt, hogy ideiglenes állomáshelyük a vajszlói Kodo- lányi Ház lesz, ám végül is Pécsre kerültek, a Janus Panno­nius Múzeumban tárolják őket. Simon László, Lúzsok jelen­legi polgármestere ez ügyben a következőket tudta mondani:- A rendszerváltás után a volt tájház önkormányzati tulaj­donba került, és lassan hozzá­fogtunk az ismételt felújításhoz, kaptunk rá némi pénzt a Műem­lékfelügyelőségtől. Maga az épület a múlt századból való, vályogtéglából épült, egyszerű lakóházként szolgált. A jelen­legi tervek szerint a cigány naiv festők gyűjteménye ide már gettek, hogy a magán vállalko­zásban üzemeltetett Csillag, il­letve Mecsek Éttermet kell még a lehetőségekről megkérdezni. Az Otthonból étkezők kese­regnek, de sejtik: hiába a ra­gaszkodásuk, valószínű, hogy februárban változás lesz, ami számújára nem kedvező. Most először érzékelik több- százan, hogy a méltányos árú, illetve a szociális étkeztetésben is sokminden változhat. Pilla­natnyilag csekély vigasz, amit nem hivatalos információként hallottunk: a meglévők mellett vannak, akik olyan vendéglátós vállalkozás terveit dédelgetik, amelybe a szociális étkeztetés is belefér. T. É. nem kerül vissza. Ugyanis eb­ben az épületben szeretnénk ki­alakítani a polgármesteri hiva­talt, ám hogy múzeum-funkci­ója se szűnjön meg teljesen, két helyiséget meghagynánk kiállí­tás céljára. Itt, az Ormánság kö­zepén egy helyi kis múzeumot rendeznénk be, anélkül, hogy ez skanzen lenne, hisz nagyon is „élne”.- Mikorra várható, hogy mindez elkészül?- Csak pénzkérdés az egész. Számításaim szerint legalább félmillió forint kellene a mun­kákhoz, hogy a falakat megerő­sítsük és a belső részt kialakít­suk. Szerencsére a zsupptető már fent van, az tavaly nyáron lett készen. M. K. A pécsi Magyar Lajos Gyermekotthonban - a nyugdíjba vonuló igazgató helyének betöltésére - az ön- kormányzat, a jogszabá­lyoknak megfelelően, pályá­zatot írt ki. A posztra két, az otthonban dolgozó szakem­berjelentkezett, s a tantestü­let mindkettőjük meghallga­tása után 73,3 százalékban a 30 éves, művészetterápiás munkájáról ismertté vált Platthy István nevelőtanár mellett tette le voksát. Az önkormányzat viszont sem őt, sem a másik pályázót nem nevezte ki - ellenben új pályázat kiírása mellett dön­tött. Munkatársunk az oktatási bizottság elnökétől, Mata- vovszky Ivántól azt szerette volna megtudni, miért?-Az új pályázat eredmé­nyének kihirdetéséig az igaz­gatóhelyettes viszi az ügyeket - mondja elöljáróban a bizott­sági elnök. - A közgyűlés ugyanis úgy döntött, ki kell írni az új pályázatot.- A közgyűlés viszont arról is határozott, hogy az igazga­tóhelyettest nem nevezi ki megbízott igazgatónak. Ennek ellenére a napokban a pol­gármesteri hivatal felkérte erre őt.-Az ügymenet zavartalan­ságát biztosítani kell. Valóban minősített többségű határozat kellett volna a döntéshez, a kormánykoalíciós pártok frak­ciói viszont leszavazták a ja­vaslatot. Csak azt nem tudom, miért?- Talán azért, mert nem ér­tenek egyet azzal, hogy a tan­testület több, mint kétharma­dának támogatását élvező pá­lyázót a bizottság nem java­solta az igazgatói posztra - el­lenben az egyharmadnál is ke­vesebb szavazatot kapó igaz­gatóhelyettest — igaz, hogy csak ideiglenes megbízatással, de mégis - kinevezzék.- Na jó, de akkor ezt a köz­gyűlés előtt miért nem vetette fel senki? S különben is: a koa­líciósoknak sem lehet érdekük, hogy egy iskola, ha csak ideig­lenesen is, de gazda nélkül ma­radjon. A Határőrség az elmúlt 48 órában 64 határsértőt fogott el a zöld határon. Ötvenötén - 49 román, egy bolgár, három török és két jugoszláv állampolgár - kifelé kísérelte meg átlépni a határt, befelé hat román, egy szlovák és két török állampol­- Egyébként miért nem tar­tották alkalmasnak az igazga­tói poszt betöltésére azt a pá­lyázót, akinek a tantestület több, mint kétharmada - véle­ményezési jogával élve, majd' öt órás meghallgatás után - bizalmat szavazott? Ennek igen nyomós oka kell, hogy le­gyen.- Semmi bajunk sincs Platthy István személyével. Attól viszont félünk - bár el­ismerem, festőművésznek, rajztanárnak ő jó, s nagyon rendes ember is -, hogy anya­gilag, pénzügyileg nem tudja majd vinni az intézmény ügyeit.- Dehát erre semmi jel nem utal. . .Sőt.- Na, most, ha a következő pályázatra is jelentkezik és úgy néz ki a dolog, hogy nála al­kalmasabb, nagyobb rutinnal rendelkező jelölt nincs, akkor nem zárkózunk el a személyé­től.- Gondolom, a tantestület­nek a következő alkalommal is véleményeznie kell a jelölteket.- Persze.- Csakhát azt nem tudom, hogyan lehet elvárni ettől a tantestülettől ezek után, hogy újra komolyan és felelősségtel­jesen csinálja végig a proce­dúrát, ha egyszer már figyel­men kívül hagytaák a vélemé­nyüket?- Elnézést, de ebben a vá­rosban, az elmúlt két évben több mint húsz igazgatót ne­veztünk ki és két esettől elte­kintve mindig a tantestület vé­leményét vettük alapul!- Ez, persze, a gyermekott­hon tanárainak nyilván nem sokat jelent, de elfogadom: ezek szerint nem lehet minden napos gyakorlatnak nevezni, hogy az önkormányzat a szak­mai közösségek véleményével szemben is érvényesíti akara­tát. Mikor írják ki a következő pályázatot?-Amint a közgyűlés kine­vezi ideiglenes vezetőnek az igazgatóhelyettes urat. Gondo­lom, szeptembertől már új igazgató vezetheti a Magyar Lajos Gyermekotthont. Pauska Zsolt gár próbálkozott. Erről Krisán Attila a Határőrség szóvivője tá­jékoztatta az MTI-t. Elmondta: Rajkán a belépő teherforgalom­ban résztvevőknek négy órát, Nagylakon a kilépő teherautó­soknak 17 órát, Gyulán pedig 20 órát kell várakozniuk. Polgármesteri hivatal lesz a lúzsoki táj ház Már nem kerül vissza a cigány festők gyűjteménye Most már üres az egykori kiállítóterem Fotó: Szundi György Határsértők a zöld határon Komló: sajtó mortále ‘Nézze, nekem az a vélemé­nyem, ha bebizonyítható, hogy Tóth József rosszul tett valamit, azt írják meg” - összegzi a saj­tóval kapcsolatos álláspontját Tóth József, Komló polgármes­tere. S hogy a város vezetőjét a lapkészítés rejtelmeiről, s nem mondjuk Komló ezévi költség- vetéséről kérdeztük, véletlenül sem „adáshiba”. A polgármes­ternek ugyanis - helyesebben a komlói önkormányzatnak - az utóbbi két évet tekintve nem volt szerencséje a helyi lap ve­zetőivel. Többes számot használunk, két év alatt ugyanis harmadik főszerkesztőjét fogyasztja a mindenkori komlói újság, mi­után az önkormányzat által kia­dott Komlói Újságot (így, nagy betűvel), nemrégiben, anyagi okokra hivatkozva felszámolta a képviselőtestület. A volt főszerkesztő erre be­perelte az önkormányzatot - de újságfronton ettől függetlenül sem nyugodt a helyzet. Úgy néz ki, a váltást egy másik jogvita is kísérni fogja. Történt ugyanis, hogy a testü­let a megszüntetett lap pótlására pályázatot hirdetett, s ezt a pá­lyázatot meg is nyerte valaki. Valaki, írjuk, mert bár a pol­gármester, a testület és a Fe­renci Press Betéti Társaság ügyvezetője, Ferenci Demeter biztos benne, hogy a Ferenci Press Bt. (FPBt.) vitte él a pál­mát, Ferenci volt társa, az ere­detileg leendő főszerkesztőként bemutatott dr. Marton Göngyi vitatja ezt. Mit vitatja!... Több min­dennel is vádolja Ferenci Deme­tert, a képviselő-testületet pedig azzal marasztalja el, hogy sze­rinte egy formai ok miatt jogi­lag is kérdéses, ki nyerte dönté­sük nyomán a pályázatot? Fe­renci Demeter és ő, dr. Marton Gyöngyi, mint két magánsze­mély, vagy tényleg a Ferenci Press Bt.? Dr. Marton Gyöngyi azzal érvel, a pályázat felerészben az ő szellemi terméke - a formai ok pedig szerinte az, hogy a pá­lyázatot senki nem írta alá, így az önkormányzat nem is ítél­hette a támogatást - kizárólag - a Ferenci Press-nek. Az ügyet - felülvizsgálati kérelemmel - a Köztársasági Megbízotti Hiva­tal elé kívánja terjeszteni. Ehhez képest volt társa éppen három hete, hogy egy vitát kö­vetően levélben tudatta dr. Mar­ton Gyöngyivel: a továbbiakban nem kíván együttműködni vele. A fent írtakra egyébként Fe­renci Demeter azt mondja, nem foglalkozik a történtekkel, s az általa rágalmaknak nevezett vá­dak ellen sem védekezik. Csa­pata összeállt: újságot szeretne csinálni, mégpedig olyat, ami a komlóiaknak is tetszeni fog - hiszen - s ezt már mi tesszük hozzá - az önkormányzat a tá­mogatást végül is a komlóiaktól levont adóból fizeti. A pályázatot viszont, mint Ferenci Demeter mondja, nem ketten, hanem ennél többen ír­ták, így az 50-50 százalékos arány eleve nem áll. S ha volt társa valóban jogvitát kezdemé­nyez, áll elébe - úgy gondolja, nincs mitől tartania. A dr. Marton Gyöngyitől tör­ténő elválása persze, gondot okozott a polgármesternek is. Tóth József szerint ugyanis - az eredeti pályázati kiírástól elté­rően - azért került bele az ön­kormányzat és az FPBt. által a napokban aláírt szerződésbe egy, a most induló lap függet­lenségét sokak szerint megkér­dőjelező pont, mert nem a leg­biztosabb benne, hogy a dr. Marton nélkül maradt Komló és Vidéke működőképes szerkesz­tőséget tud kiállítani. (S itt kell megjegyezni: dehogy untattuk volna a T. Olvasót a két lapala­pító váláshoz vezető vitájával - kizárólag azért vagyunk kényte­lenek fölvázolni a történteket, mert egyrészt Tóth József dr. Marton Gyöngyi kényszerű tá­vozásával indokolta, hogy meg­csappant a bizalma a Komló és Vidéke szerkesztőségében, másrészt, ha dr. Marton Gyöngyi valóban a Köztársa­sági Megbízotti Hivatalhoz for­dul, a fentiek nélkül a kívülálló nehezen érthetné indítékait. S a polgármester indoklása alap­vető kérdés, hiszen cikkünk el­sősorban egy, az alábbiakban idézendő szerződési pont lé­nyegére próbál rávilágítani.) „Kellett valami biztosíték arra, hogy feleslegesen egyetlen fillért se adjunk ki” - állapítja meg a polgármester, utalva arra, hogy a biztonság kedvéért ha­vonkénti bontásban utalják Fe- renciék számlájára az évi három milliót. Más színezetet ad viszont a dolognak, hogy az említett, s a Ferenci Press által aláírt szerző­désben - a polgármester kéré­sére- a következőkről szóló, nyolcadikként jelölt pont is sze­repel: ha az önkormányzat elé­gedetlen a lap szellemiségével, minősített többségű határozat esetén akár egy hónap lefor­gása alatt is beszüntetheti a lap támogatását. E nélkül pedig a Ferenci Press nem tudja kiadni a lapot. Magyarul: bármennyire is sze­retné majd az újságíró Ferenci Demeter (vagy várja el tőle az olvasó), hogy adott esetben - a lakosság érdekében - a nyilvá­nosság biztosításával kontrollt gyakoroljon a helyi hatalom, az önkormányzat felett, az önkor­mányzat által támogatott lapki­adó üzletembernek - ugyanen­nek a Ferenci Demeternek - ez nem áll érdekében, hiszen az új­ság anyagi hátterét, s így saját és munkatársai egzisztenciáját kockáztatná ezzel. Erre mondják néhányan, bár­hogy is csűrjük-csavaijuk, az önkormányzati kézivezérlés le­hetőségét jelenti a nyolcas pont- s azt Tóth József is elismeri, hogy a lap függetlenségét in­tézményes garancia immár nem védi az esetleges önkormány­zati diktátumoktól. Védi viszont- személyes garanciaként - ő, a polgármester, olyannyira, hogy a kiadónak megígérte: ha egy-két hónapig bizonyítanak, saját kezűleg húzza ki a szerző­désből az ominózus bekezdést. Ferenci Demeter azt mondja, ő is nagyon bízik ebben. Azon kérdésünkre pedig, nem tart-e ezek után attól, hogy néhány kritikus írás miatt esetleg előde­ihez hasonlóan, idő előtt lesz kénytelen megválni a laptól, csak annyit mondott: egyrészt tájékoztatni, s nem kritizálni szeretne, másrészt a polgármes­teri ígéretnél jobb garancia számára nem kell. Mégha az úgymond intézményes is. Hoz­zátéve mindehhez: a lapja sza­vahihetőségéért „kívülről” ag­gódókkal szemben egyáltalán nem tart attól, hogy a lakosság szemében a nyolcadik pont mi­att szemernyit is veszíthetne hi­teléből az újság. Ezzel akár le is zárhatnánk a történetet. Egyelőre persze kér­dés, az önkormányzati képvise­lők is úgy gondolkodnak-e, mint a polgármester, s egy lát­ványos gesztussal esetleg hagy­ják-e kicsúszni kezükből az el­lenőrzés lehetőségét a helyi sajtó fölött? Kérdéses ez elsősorban is, ugye, a közelgő választási kam­pány miatt... Pauska Zsolt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents