Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)

1993-01-20 / 19. szám

1993. január 20., szerda aj Dunántúli napló 3 ✓ / Új AFA-törvény - jelentős változások Ki és mit jelentsen be az adóhatóságnak? Határidő: 1993. január 31. Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvényt jelentős változásokat eredmé­nyezett a a korábbi előírásokhoz képest. A következményeket már minden kedves olvasó ta­pasztalhatta, ha betért egy üz­letbe vásárolni. A törvénymódo­sítás szinte minden adózót érinti valamilyen formában, ezért a legfontosabb bejelentési kötele­zettség alá eső vagy a bejelent­kezést érintő változásokat emel­jük ki a jogszabályból. Tárgyi, alanyi adómentesség A tárgyi, alanyi adómentesség választása terén az alábbi válto­zások léptek életbe: A törvény 2. számú melléklete rendre felso­rolja azokat a termékeket és szolgáltatásokat, amelyek érté­kesítése, illetve nyújtása adó­mentes. Ezek köre némileg bő­vült a tavalyihoz képest: A 0 %-os adókulcs csak a háztartási villamos energia és a gyógy­szerek esetében maradt meg. Az 1. számú melléklet pedig 119 olyan tevékenységet és szolgál­tatást tartalmaz, amelyeket a 6%-os adókulcs alá soroltak. Minden egyéb esetben 25 %-os általános forgalmi adót kell fel­számítani az adóalanynak az ér­tékesítései után. Az alanyi jogon is választható adómentességet a törvény egy, a bevételből származó összeghatár eléréséhez köti. Ez az értékhatár a bolti kiskereskedelmi és ven­déglátóipari tevékenység esetén egymillió forint (ez nem válto­zott), egyéb gazdasági tevékeny­ség esetén azonban háromszáze­zerről ötszázezer forintra módo­sult. Az ÁFA-körbe történő be­ás kijelentkezéshez az adóév vagy az adóévek elteltére van szükség (erre részletesen kitér a törvény), év közben csak az ér­tékhatár elérése miatt „ÁFA-be- lépést” teszi lehetővé a jogsza­bály. Ezt a módosítást általában minden év december 31-ikéig je­lenthetik be az adózók az adóhi­vatalokban, így a változás a kö­vetkező év január 1-jétől lép ha­tályba. 3,5%-os mértékű adót kell fi­zetnie a kereskedelmi szálláshe­lyeladási tevékenységet folytató adóalanynak, ha a bejelentést megelőző évben a bevétele és a bejelentés évében a várható be­vétel az egymillió-ötszázezer fo­rintot nem éri el. Különleges elszámolási módok A törvény 5. és 6. számú mel­lékletében leírt számítási mód­szer szerint jogosult az általános forgalmi adóját elszámolni a bolti kiskereskedelmi jellegű forgalmazást végző adózó. Az idegenforgalmi tevékenységre továbbra is megmaradtak, a ven­déglátásra azonban megszűntek a különös adózási szabályok, így a jelenleg még forgalomban lévő adóbejelentkezési és adatmódo­sító lapokon szereplő különleges elszámolási mód már nem vá­lasztható és nem alkalmazható idén január 1-jétől. A hatályos AFA-törvény egy különleges helyzetben lévő adó­alanyt „hozott létre” azon mező- gazdasági tevékenységet folytató adóalanyoknál, akik e tevékeny­ségi körben termékértékesítést teljesítenek. A jogszabály csak a 4. számú mellékletben felsorolt, saját előállítású termékek értéke­sítését minősíti mezőgazdasági tevékenységnek. További felté­telként szabja meg a mezőgazda- sági termelő számára, hogy a termelést ne kereskedelmi tevé­kenységként gyakorolja, és ne rendelkezzen valamilyen bolttal, üzlettel vagy pavilonnal. Az át­vevő adóalany (a felvásárló), aki a mezőgazdasági tevékenységet végzőtől átvesz bizonyos termé­nyeket és termékeket, a felvásár­lási áron felül, de az ellenérték részeként egy ún. kompenzációs felárat is meg kell hogy fizessen január 1-jétől. A kompenzációs felár %-os mértékét az egyes nö­vényi és állati termékekre vonat­kozóan tételesen tartalmazza a törvény, továbbá leíija azt a számítási módszert is, ami alap­ján meg kell határozni a felvásár­lás után kompenzációs felárként felszámított összeget. A mező- gazdasági termelőnek ilyen mó­don kifizetett összeg majd a fel­vásárlónál jelenik meg, ő előze­tesen felszámított adóként jogo­sult figyelembe venni. A mezőgazdasági tevékeny­séget folytató adóalany adófize­tésre nem köteles, nem terheli számlázási, adónyilvántartási, -megállapítási, -bevallási és el­számolási kötelezettség, de nem illeti meg az adólevonás joga sem. Egyetlen kötelezettsége van csak a felvásárlóval szemben, mégpedig az, hogy egy írásos nyilatkozatban adja meg a nevét, a címét és az azonosításra alkal­mas számát, ami a korábbi tájé­koztatásból eltérően nem adó­szám, hanem a mezőgazdasági termelőszemélyi száma. Ezzel szemben a felvásárlónak egy 2 példányos igazoló bizonylatot kell kiállítania, amelynek tartal­mára az ÁFA-törvény melléklete részletesen kitér. A különleges jogállás és a kompenzációs felár érvényesí­tése megilleti a gazdálkodó szer­vezeteket is a „rendes” adóigaz­gatási adószámuk nyilatkozaton történő feltüntetésével. A mező- gazdasági tevékenységet folyta­tóadó alany jogosult arra, hogy a fenti különleges jogállását meg­változtassa, tehát választhat téte­les elszámolást is. Ez a döntés azonban köti az adóalanyt, mert a választásától a változtatást kö­vető második adóév végéig nem térhet el. Határidő-módosítás Az általános forgalmi adóról szóló törvény 74. §-ának (5) be­kezdése alapján minden adóa­lanynak (egyéni és társas vál­lalkozásoknak egyaránt) az adómentesség, az AFA-körbe történő belépés és a különleges elszámolási módok tekinteté­ben 1993. január 31-éig kell nyilatkoznia a választásáról. A bejelentést nem az egyébként használatos adatmódosító la­pokon kell megtenni, hanem az APEH Adóalany-nyilvántartó Csoportjánál (Pécs, Rákóczi u. 54-56. földszint 3. szoba (egyéniek), 6. szoba (társas vállalkozások) meglévő külön térítésmentes nyomtatványon. A nyomtatványokat postai úton is el lehet juttatni az adóható­ságnak, vagy pedig személye­sen állunk az ügyfelek rendel­kezésére az ügyfélszolgálati idő tartama alatt: minden nap 8-13, és szerdán délután is 14-15.30 óra között. Dr. Szecsődi Andrea APEH Baranya Megyei Igazgatósága Pécsi gyerekkórus utazik Nantes-ba A pécsi Testvérvárosok Téri Általános Iskola gyerekkórusa versenymeghívást kapott a fran­ciaországi Nantes-ban február 10-én kezdődő Nemzetközi Gye­rekkórus Fesztiválra. A meghí­vást a tavalyi belgiumi nemzet­közi fesztiválon elnyert kiemelt első díjuknak köszönhetik. A gyerekkórus munkáját Tillai Au- rélné karnagy és két kollégája, Polányi Imréné és Gyöngyösi István irányítják. Az igen rangos fesztiválon három kötelező fran­cia nyelvű művel is fel kell lép­niük, s ez a felkészülés során ket­tőzött erőfeszítést követel az an­gol, német illetve olasz nyelven tanuló kisdiákoktól. Kórusműso­ruk gerincét Kodály Zoltán mű­vei alkotják, terveik szerint a vendéglátó várost is önálló mű­sorral köszöntik majd. Diákok üzemeltetik a büfét a szentlőrinci I. sz. általános iskolában. A 8. A. osztály diákjai az is­kolától vették át vállalkozás formájában, ők szerzik be az árut, ők értékesítenek. A nyereséget osztálykirándulásokra fordítják. Fotó: Proksza László Képernyő előtt Kerékbe tört Hunyadiak Először is meg kell tanulni jó mélyre nyúlni. Ahhoz, hogy mi, egyszerű, utcáról jött, könnyen zavarba ejthető versenyzők, elég mélyre tudjunk nyúlni és ezen a módon elérjük a Nagy Szerencsekerék ellenségesen meredező tüskéit és megbarát­kozzunk vele, puhára simogas­suk, ahhoz át kell hajolnunk az előttünk lévő pulton. (Egy kis feszültséget oldó közjáték: most pedig kimondot­tan fiú majorettek vonulnak a kanadai Edmonton utcáin! A képernyőn fiú majorettek, de kezükből a kenyér, ami az új magyar Ráma-margarinnal van megkenve, sajnos hiányzik. De lásd a Rámát Pécsett!) Amikor áthajoltunk, meg kell markolni a fémtüskék egyikét - melyek az óra fokbeosztásához hasonlóan vannak elhelyezve és aprócska, jelképes kerítésként meredeznek, mint egy díszkert­ben - szóval markolunk, lendü­letet veszünk és így megforgat­hatjuk a szerencsekereket. Ezért aztán ebből a játékból mindazok ki vannak rekesztve, akiknek történetesen be van gipszelve mindkét kezük, lor- dózisuk, mi több, porckorong­sérvük, lumbágójuk van, tehát nehezen hajolnak, vagy egysze­rűen csak fekvőbetegek. Ami­kor erre gondolunk, valameny- nyien hálásak vagyunk, hogy itt lehetünk, és különösen hálásak azért, mert hajolhatunk is. A hajlásban leplezhetjük zavarun­kat, hogy egyszerű állampol­gárként csak egy grillsütőre vá­gyakozunk és eleve röstelljük, hogy ilyen földhözragadt, még a fridzsiderszocializmusból át­mentett álmaink vannak. Go­lyónk az ötezresen és máris a keblünkhöz szoríthatjuk Moli- nex Fritut a lámpák csillagocs- káiból kirakott mézeska­lács-szív előtt. Törekszünk, az áthajlásban abszolúte semmi rendszerspecifikus ne legyen, az áthajlás egyébként is párt­semleges, nem kell miatta sen­kit leváltani, lenépszavazni, ar­ról már nem is szólva, hogy a lendszerencsekerék lendítése milyen sportossá teszi a ver­senyt. Persze a piaci teljesítmé­nyelvhez ragaszkodó öntuda­tunkat sértené az ilyen in­gyen-ajándék, Fortuna istenasz- szony ledérkedésre csábító aján­lata. A játékot a kor követelmé­nyei szerint ezért alaposan megnehezítették. Ki vannak irtva belőle az időrabló sallan­gok, a félrevezető kérdések, ki van irtva belőle minden, amin vájtfülű literátorok, mucsai nyelvcsőszök, bigott történé­szek csámcsoghatnának, amin hamiskártyás matematikusok és más agyalágyultak törhetnék a fejüket és ki van irtva belőle Vágó István, e nevezetes bűn­bakok egyike is. Ugyanakkor konkrétan meg van mondva mindenkinek, aki magyar, hogy ez itt egy magyar államférfi, mi több, egy török­verő hadvezér lesz a rejtvény­ben, aki a törökök kiűzésével megalapította a Centrum Áru­házak magyarországi hálózatát még 1456-ban, aki maga is ja­vasolta, hogy a készleten lévő árutól megszabadulni így a leg­gazdaságosabb. Már látni, a neve H-val kezdődik, a mással­hangzók is meg vannak, csak azok a fránya magánhangzók ne lennének. Á hálás közönség lel­kesen tapsol mind, ezek a sors­döntő feladatok várnak rájuk is a következő fordulókban. Itt a csőd se csőd. Ugyan ké­rem. Csak egyet forgatunk és ott állunk a fődíj kapujá­ban. Bóka Róbert A gazdasági ügyek a legfontosabbak Beszélgetés dr. Bányai Elekkel, az MDF megyei választmányának elnökével A hét végén rendezik a Ma­gyar Demokrata Fórum hatodik országos gyűlését. A honi párt­élet egyik legnagyobb idei ese­ményén megválasztják a kor­mányzó párt új vezetését és döntenek arról is, hogy az MDF milyen taktikát folytasson a kö­zeljövőben. Baranya több mint ezeregyszáz emdéefes tagját 19 küldött képviseli a rendezvé­nyen. Baranyában is az elmúlt hét végén tanácskoztak terveik­ről. Lapunk dr. Bányai Eleket, az MDF megyei választmányá­nak elnökét kérdezte.- Bányai úr, a vasárnapi kül­dött-találkozón ismertették a megyei választmány állásfogla­lását. Ebben szerepel, hogy a küldöttek ,, szavazataikkal és közreműködésükéi törekedjenek arra, hogy az MDF cselekvőké­pes egysége megmaradjon ”. Mit jelent ez részleteiben ?-Abból indulnék ki, hogy ezen az országos gyűlésen el­dőlhet a párt jövője. A baranyai küldöttek arra fognak törekedni, hogy kis csoportok ne válhassa­nak hangadóvá az MDF egé­szén, érvényesüljön a cent­rum-irányzat, amit eddig is szí­vesen láttunk az MDF-ben.- Olvastam, hogy a baranya­iak egyértelműen Antall József elnökké választása mellett tették le előzetesen a voksot, és azt szeretnék, ha az elnökválasztás mielőbb megtörténne az orszá­gos gyűlésen.- Nevekről nem volt szó, a küldötek döntő többsége viszont az eddigi centrum-politika mel­lett foglalt álást. Természetesen a hét végén a küldötteket szub­jektív érzések is befolyásolhat­ják, mindenesetre az lenne jó, ha elsősorban gazdasági ügyekkel foglalkoznánk az országos gyű­lés meghatározó részében, a bér­ből és fizetésből élők gondjaival, a privatizáció gyorsításának segí­tésével, a szociális piacgazdaság kialakításával, valamint a párt információs rendszerének bőví­tésével.- Szerintem az Országos gyű­lés végére, viták után, minden eddiginél nagyobb konszenzus jön létre a pártban, aztán újra folytatja harcát az MDF-en belül meglévő három irányzat.- Nem szívesen bocsátkozom jóslásokba, de úgy ítélem meg, hogy valóban konszenzus jön létre a hétvégi országos gyűlé­sen. Ugyanakkor én nem három irányzatról szólnék, hanem há­rom, a pártön belül valóban lé­tező szellemi felfogásról: a ke­reszténydemokrata, a népi-nem­zeti és a nemzeti-liberális felfo­gás különbözőségéről. Úgy vé­lem, néhányan azért túlozzák el ezeket a különbségeket, hogy va­lamiféle szalámi-taktikához ha­sonló módszerrel megosszák az MDF-et.- Elképzelhető. Politológusok szerint minden párt a választá­sok előtt megismerteti az embe­reket szélsőségeivel is, így is nyerhet választókat.- Elképzelhető, de én az MDF-ben nem ezt élem át. Min­denesetre azt szeretném, ha az MDF gyűjtőpártként elsősorban a gazdasági kérdésekkel foglal­kozna, különös tekintettel a kis­emberek napi problémáira. Bozsik László Csaknem 5000 ellátatlan munkanélküli Baranyában A Baranya Megyei Munkaü­gyi központ legfrissebb statisz­tikai adatai szerint az óév utolsó hónapjában több mint ezer fő­vel, 28 680-ra emelkedett me­gyénkben a regisztrált munka- nélküliek száma. A növekedés mögött elsősorban a mezőgaz­daságban, illetve a hozzá kap­csolódó feldolgozóiparban ta­pasztalható tömeges létszámle­építés húzódik meg. Kirendelt­ségenként vizsgálva Sellyén (154-gyel) és Szigetváron (247-tel) nőtt a legnagyobb ütemben a munkanélküliség, aminek hatására a megyei mun­kanélküliségi ráta 13,3-ról 14 százalékra emelkedett. A bejelentett betöltetlen ál­láshelyek száma az elmúlt év végén 1818 volt, a legtöbb (1305)' munkalehetőséget Pé­csett, a legkevesebbet pedig Szentlőrincen (3) és Sellyén (12) kínálták. A megyében 100 bejegyzettmunkanélkülire 6,3 bejelentett álláshely jutott, a mutató romlott a novemberi adatokhoz képest. Más szem­szögből vizsgálva a kínálatot, az egyedül a betanított munká­sok számára nőtt decemberben. A számon tartott munkanél­küliek korösszetételét vizsgálva meglehetősen riasztó a kép, hi­szen több, mint 50 százalékuk az erejük teljében lévő, 26-45 év közötti korosztályból kerül ki. A nemek aránya nem válto­zott, a baranyai munkanélküli­ség 56,4 százalékát férfiak, 43,6 százalékát pedig nők alkotják. Decemberben 23 780 fő jo­gosult munkanélküli járadékra, illetve segélyre, számuk 725-tel több, mint az előző hónapban. Különböző okok miatt 2637 fő nem részesült egyik formában sem, 2263-an szociális'segélyt kaptak. Ez azt jelenti, hogy a baranyai munkanélküliek 17,1 százaléka szorult ki a munka- nélküli ellátásból.Munkanélküli járadékban 22 143 fő részesült. A részükre folyósított bruttó összeg személyenként 8761 fo­rint volt. K. E. Testvérvárosunk Kolozsvár Az utolsó forduló kérdései Utolsó fordulójához érkezett a pécsi Szivárvány Gyermekház és az Erdélyi Magyar Közműve­lődési Egyesület által meghirde­tett városismereti vetélkedő. A népszerű „Testvérvárosunk Ko­lozsvár” vetélkedő selejtezője a VII. forduló megfejtése után végetér. A kialakuló sorrend alapján folytatja majd a játékot a legjobb eredményt elért 18 csapat az elődöntőben. Á záróforduló Kolozsvár néprajzi érdekességeivel ismer­teti meg a versenyzőket. A VII. forduló kérdései: 1. Mi a Hóstát? Kolozsvár mely negyedei a hóstátok? 2. Mivel foglalkoznak a hós- tátiak? 3. Milyen a hóstáti férfiak és nők ma is élő viselete? 4. Miért fekete az alapszíne a széki viseletnek? 5. Milyen tragikus történelmi eseményre emlékeznek a szé­kiek Szent Bertalan napján? A válaszadásban ezúttal is segítséget nyújt a Magyar Rádió Pécsi és Nemzetiségi Körzeti Stúdiója január 22-én pénteken, a reggel háromnegyed hét és hét óra közötti adásidőben. További segédletek: Kincses Kolozsvár és Utazások Erdélyben című könyvek. A válaszokat legkésőbb feb­ruár 3-ig várják a Szivárvány Gyermekház címére (7633 Pécs, Veress E. u. 6.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents