Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)
1993-01-04 / 3. szám
1993. január 4., hétfő üj Dunántúlt napló 3 Baranya gazdasági „leg”-jei 1992-ben A betéti társaság volt tavaly a legkedveltebb társulási forma Módosították a vámeljárás egyes szabályait A pénzügyminiszter és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere módosította a vámeljárás egyes szabályait. A jogszabályváltozás a 135. számú Magyar Közlönyben jelenik meg PM-NGKM közös rendeletként. Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a változások a következők: A bérmunka címén behozott vámárukra megerősítést nyer - az általános szabályokban már meglévő mentességeken felül - a vámbiztosíték nyújtása alóli mentesítés. A már működő ipari vámszabadterületek tekintetében biztosítja a változatlan feltételekkel történő tevékenységet. Az Európai Gazdasági Közösségekkel kötött textilmegállapodásból adódó feladatokra eljárási szabályokat ír elő a származás igazolásának módjára vonatkozóan. A tehergépjárműként kedvezményes vámtétellel vámkezelt gépkocsik üzemeltetéséhez korlátozást ír elő annak érdekében, hogy a vámkedvezményt az eredeti gazdasági célnak megfelelően ténylegesen csak a jármű tehergépjárműkénti üzemeltetése esetén élvezhessék. A 6 évesnél idősebb személygépkocsi és a 8 évnél régebbi gyártású haszongépjármű, valamint a sérülés miatt üzemképtelen - akár 6 ! évnél fiatalabb - gépjárművek csak a közlekedési és környezetvédelmi hatóságok előzetes engedélye alapján vámkezelhetők forgalomba helyezés céljából. Amennyiben a két hatóság az engedélyt nem adja meg, csak alkatrész céljára lehet a járművet vámkezelni. Az utas- és ajándék- forgalomban a jelenlegi 5000 forintról 8000 forintra emelkedik a vámmentes keret, míg a 14 éven aluli utas kedvezménye 1000 forint helyett 2000 forint lesz. (MTI) A piacgazdaságra való átállás, a privatizáció az elmúlt esztendő során számos, sokak számára emlékezetes eseményt produkált Baranya megyében. Ha mérleget készítünk róluk, sajnos azt kell megállapítanunk, hogy szám szerint a negatív szenzációk voltak túlsúlyban. A teljesség igénye nélkül, saját megítélésünk alapján válogattuk össze 1992. baranyai gazdasági „leg”-jeit. A legnagyobb privatizációs üzlet: A British-American Tobacco Company megvásárolta a Pécsi Dohánygyárat. Az angol tulajdonos 20 millió fontot fordít a gyár technológiai és biztonsági korszerűsítésére, a termékszerkezet átalakítására. A legnagyobb beruházás: A firenzei Hantarex cég teljes egészében megvásárolta a csődbe jutott Mechlabor Pécsi Gyáregységét, és üzleti céljainak megvalósítása érdekében egy több, mint 3 milliárd forintos beruházásba kezdett. A számítástechnikai és elektronikus berendezéseket gyártó cég ezzel mintegy 1300 új munkahelyet teremt a megyeszékhelyen. A legnagyobb átalakulás: A korábban közel 8000 embert foglalkoztató Mecseki Ércbányászati Vállalat konkrét termelő üzemeiből megalakult az egykori létszám egynegyedét számláló Mecsekurán Ércbányászati Kft. A legnagyobb késedelem: Ezért a címért ketten is „versenyben vannak”. Az egyik esélyes pont a MEV átalakulását folyamatosan figyelemmel kísérő ír GLENCAR cég, amely mindannyiszor újabb és újabb feltételeket szabva bújik ki a közös vállalat megalapítása alól. Hasonlóan régóta várat magára a pécsi ipari zóna beruházásainak elindítása, melynek esetében részint az olasz fél, részint pedig a pécsi önkormányzat okolható a késedelemért. (Pedig lépni kellene, mert Győrben már megindult, Kaposvárott is jó úton halad egy hasonló projekt megvalósítása, így aztán félő, hogy éppen Pécs fog lemaradni róla.) A legnagyobb bukás: Nem vitatható, hogy ez a titulus a Bi- lia Kft-nek jár, amelynek vezetője mintegy 300 millió forintos adósságot maga mögött hagyva külföldre távozott, és azóta is ismeretlen helyen tartózkodik. A legnagyobb felszámolás: Ez a jelző a megye még mindig legnagyobb vállalatára, a Mecseki Szénbányákra illik ebben az évben. Az egykor szebb napokat látott, 10000-nél is több embert foglalkoztató cég mai létszáma alig több 4000-nél, megkezdték a régi aknák felhagyását, betömedékelését, a hitelezők kielégítése érdekében árverezik vagyontárgyait. A még működő bányákat 1993-ban összevonják a pécsi hőerőművel. Az év vállalkozása: Ezt a címet nálunk a Mecseki Szénbányákból önállósodó Szászvár Bánya Kft. nyerte el, amely az államosítások óta elsőként az országban magán bányatársaságot alakított, megélhetési lehetőséget biztosítva vállalkozókedvű korábbi dolgozóinak. Az év csalódása: Amikor nem jöttek azok a hong-kongi üzletemberek, akik előzetesen bejelentették vételi szándékukat a teljes csődtömegével az ön- kormányzatra nehezedő pécsi 25 emeletes toronyházra. A legnagyobb gazdasági katasztrófa a megyében: A Mecsekurán Kft.-nél történt aknabaleset, mely három bányász életét követelte. A szállítóakna helyreállítási munkái több tízmillió forintba kerülnek, ugyanakkor jókora veszteséget jelent a társaságnak az is, hogy a IV és aknaüzem hosszabb időre kiesett a termelésből. Az év legreménytelibb csődeljárása: Ezzel a kétes dicsőségű címmel véleményünk szerint a Szigetvári Cipőgyár rendelkezik, ahol az utolsó pillanatban sikerült fél éves haladékot kapni a vállalatnak, s így csaknem 500 ember dolgozhat tovább. Megmaradt arra is az esély, hogy külföldi tőke, vagy másféle segítség után talpra álljon a cég. A legkedveltebb társasági forma: 1991-ben a születő vállalkozások többsége korlátolt felelősségű társaságként alakult meg. Tavaly viszont a társulási formát illetően a betéti társaságok átvették a vezető szerepet. Részvénytársaság ugyanakkor mindössze 8 esetben jött létre. Osszeségében az előző évinél 600-zal kevesebb, 1448 új cég került bejegyzése. Még sajnálatosabb, hogy időközben megtízszereződött a végelszámolással megszűnt cégek száma. Kaszás E--Mészáros B. Endre Alig négyezren dolgoznak a Szénbányáknál Fotó: Läufer L. Nem leleplezés - műhelymunka Tanítható tanulmányok A pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola három másodéves diákja, Bicskei Gábor, Kovács Zsolt és Szabó Sándor az IMS- vázszerkezetek korróziójáról szóló és az épületek megerősítését elemző tanulmányával az MTA Pécsi Akadémiai Bizottság pályázatának első díját nyerte el. A szakemberek szerint nagy eséllyel arra, hogy a legsikeresebbek közt szerepeljen az országos versenyen is.- Ami az IMS-építkezéseket illeti, ezzel a tanulmánnyal remélhetően minden csontot lerágtunk erről a témáról - mondja dr. Orbán 70z.se/f0isko- lai tanár, akinek a vezetésével most is tizenkét hallgató vesz részt tudományos diákköri munkában. - Különösen az épületek megerősítésével kapcsolatos tapasztalatok összegzése figyelemreméltó a tanulmányban.- Tudományos tapasztalataik hozzáadhatnak-e még valamit az eddigiekhez?-Nem újdonság, csak tény, hogy Jugoszláviában sokkal nagyobb fegyelemmel, fejlettebb technológiával, ellenőrzés mellett és szakmunkások végezték a csomópontok illesztését, nem úgy mint itt. De még ott is vannak problémák, mert semmiképp sem szerencsés az illesztéseknél kloridos pasztát alkalmazni. A klorid már a betonban lévő nedvesség hatására kioldódik, és eljut a vashoz, hogy megkezdődjék a korrózió. Az IMS-épületek - összesen 380 ezer négyzetméter alapterület - többségükben a régióban épültek. Lassan túljutunk az ún. „egyetemes” épületek megerősítésén, de ennél nehezebb, épületenként változó feladatot jelentenek a több elemből álló födémszerkezetek. A neheze még hátra van, sajnos egyetlen épület sem hagyható ki a munkából.- Mi keltette fel a diákok kíváncsiságát, ha a téma szakmailag már nem ígért különösebb meglepetést?- A hallgatók nagyon is „haraptak” erre a témára, mert szakmailag is sajátos probléma, mert családjuk vagy társaik révén közvetlenül is érintette őket, nem utolsósorban a tervezők személyében gyakran egykori iskolatársuk vagy oktatójuk munkáját is revízió alá vehették. Az elismerés számomra azért öröm, mert bizonyítja, az elmélyült, elemző kíváncsiság a gyakorlati szakembereket képző főiskola hallgatóiból sem hiányzik. Sőt, az utólagos falszárításra, a beton és vasbeton védelmére és rehabilitációjára vonatkozó kutatásainkban is első díjas munkáink vannak, melyekkel a tavaszi, kecskeméti országos konferenciára készülünk. Sokat ígérnek az épített környezet radioaktivitására vonatkozó legfrissebb kutatásaink is. Gondolja meg, csak Pécsett 25 millió köbméter pernye van felhalmozva, amelynek egy része megfelelő kezeléssel hasznosítható lenne az építőiparban is. Reményünk, hogy ez a műhelymunka a főiskola csatlakozását is elősegíti, hogy egy európai szintű univerzitásba tagolódjon. Bóka Róbert Újévi, legális adótrükkök Január eleje van, közeleg az adóbevallások ideje. Vajon ér demes-e arra várni, hogy az APEH megküldje a formanyomtatványt, vagy megéri, ha magunk megyünk el érte, s mielőbb kitöltjük, majd beadjuk azt? — kérdezte munkatársunk dr. Górván János adószakértőtől, az APEH volt megyei igazgatójától. Az alábbiakban erre is választ kap az olvasó. — Azoknak, akiktől az elmúlt évben személyi jövedelemadó-előleg címén többet vontak le, mint amennyit a szerzett jövedelem után kelleti volna, mindenképpen azt javaslom, ne várjanak csípőre tett kézzel — mondja dr. (lárván. - Menjenek be akár már holnap az APEH-hez és kérjenek egy formanyomtatványt, majd minél előbb adják he nyilatkozatukat a visszaigénylésről. A dolog lényege, hogy az APEH-nek 30 napon belül ki kell fizetnie a visszaigényelt összeget, s ha ezt nem teszi meg - ami a csúcsidő- szak alatt könnyen előfordul —, a 30 nap utáni időszakra kamatot kell fizetnie. Márpedig jelen pillanatban az APEH fizeti az országban a legmagasabb kamatot. Azoknak viszont, akiknek fizetési kötelezettségük lesz, ha igazolni tudják, hogy nehéz anyagi helyzetbe kerültek, még március 20-ika előtt érdemes részletfizetési kedvezményt kérniük Amennyiben ezt elutasítják fÖllebbezai lehet, s míg másodfokon is elbírálják az ügyet, időt lehet nyerni, s a pótlék sem „ketyeg” __ M int az adószakértő egy másik példájában mondja, a házépítésre készülők még most is kereshetnek egy kis „aprót” — nem kell mást tenniük, mint, hogy megkérik a tervezőt, ne garázst és műhelyt tervezzen például az alsó szintre, hanem olyan létesítményeket, amire jár az AFA-vísszatérítés. Mondjuk, kamrát, konyhát, mosókonyhát, s egyebeket. S ha mindenképpen szükség van a garázsra, vagy műhelyre, a használatbavételi engedély birtokában kell átalakítani ezeket a helyiségeket azzá, aminek eredetileg szerette volna az ember__Az épület rendelt etése ugyanis utólag - mindenféle következmény nélkül — legálisan megváltoztatható. Folytatva a trükkök sorát, dr. (iárván szerint azoknak a vállalkozóknak, akiknek pénztárgépre van szükségük, most kivételesen olyan cégtől kell azt megrendelniük, amelyik lassan teljesít. Tudvalévő ugyanis, hogy a pénztárgép árát vissza lehet igényelni az adóelszámolási irodától, de már akkor, amikor a megrendelést a szállító cég visszaigazolta. Ha tehát valakihez például január 10-ikén megjön a visszaigazolás, azonnal felveheti a pénzt, s forgathatja azt, egészen addig — akár több hónapig is -, amíg a szállítás meg nem történt. Az étkeztetésekkel kapcsolatban a cégeknek, s alkalmazottaiknak tanácsolható: bár romlottak a lehetőségek, egy még maradt. Havi 1000 forint értékben továbbra is adható bőn a dolgozóknak azzal a feltétellel, hogy a bonra rá kell nyomtatni: „Kizárólag azonnal fogyasztható élelmiszer vásárlására jogosít.” így, a havi 1000 forintnyi bőn idén is adómentes marad... Pauska Zsolt Kétszázezret szeretnének Az érintettek információhiánya miatt lapunkban is egymásnak ellentmondó hírek jelentek meg a Létminimum Alatt Élők Társasága által kezdeményezett, s a parlament feloszlatását célzó aláírásgyűjtési akció pécsi állásáról. Miközben a baranyai megyeszékhelyen vita alakult ki arról, hogy az országos vezetőség kit ismer el „pécsi kapcsolatnak”, a Létminimum Alatt Élők — mint Valencsik Ferenc, a LA ÉT elnöke munkatársunknak elmondta —, a hét végén számításaik szerint már több, mint százezer aláírás összegyűjtéséről számolhatnak be. Bár Pécsett egyelőre egyetlen hölgy, Mezei Jánosné gyűjt aláírásokat — elmondása szerint délutánonként a kertvárosi, Diana téri piacon —, kétezemyi „voks” már itt is összejött. A hír viszont, mely szerint január ha- todikán a Tüzér utcai Mozgalmi Házban alakulna meg a LAÉT pécsi tagozata, Valencsik úr szerint minden alapot nélkülöz. Az általa lelkes kívülállónak titulált úr ugyanis, aki lapunkat értesítette a megalakulásról, az elnök szerint nem illetékes az ügyben. A LAÉT-vezetők álláspontja ezügyben az, hogy a pécsi alakuló ülésre egyelőre nincs konkrét időpont. Érdeklődésünkre, hogy mikor adják be az Országgyűlés elnökének az aláírásokat, Valencsik Ferenc a következőket mondta: —Naponta 8-9 ezer aláírás gyűlik össze, s 200 ezerig megyünk Mivel az Állami Népességnyilvántartó Hivatal minden aláírásgyűjtésnél kidobál néhány ezret, mely nem hiteles, szükség lesz az előírás szerinti 100 ezer duplájára. Ez szerintem január közepére összejön. — Mi a véleménye arról, hogy a FIDESZ az alkotmánybírósághoz fordult az Önök aláírás- gyűjtése miatt? — Nem lepődtünk meg rajta. Abban, hogy nem akarják átadni a jól fizetett helyüket, sajnos egységes az összes parlamenti párt. Bár a gazdasági és szociális kérdésekben lennének ennyire egységesek és abban, hogy valóban a fontos kérdéseket tárgyalják a parlamentben!- Egyes vélemények szerint a kialakulóban lévő demokratikus ritmust töri meg akciójuk.- Magyarországon látszat demokrácia van. A választók nem bírnak befolyással képviselőikre. Azok ugyanis, ha bekerültek a parlamentbe, négy évig azt csinálnak amit akarnak a polgár meg tiltakozhat, amíg csak akar, hiszen az érdekérvényesítő mechanizmusok nem működnek A demokrácia tekintélyét tehát nemhogy aláásná, de még növeli is az akciónk Azzal, hogy újra beleszólást ad az állampolgárnak a közügyek intézésébe.- Ha sikerül kiíratniuk a népszavazást, s az eredményes lesz, legkorábban jövő októberben lehetne kiírni az új parlamenti választásokat. Magyarul fél évvel korábban, mint egyébként is esedékes. Megéri? __- Valóban októberre keltene a választásokat kiírni, ott pedig valószínűleg a jelenlegi ellenzék tarol. De számunkra nem is ez az érdekes, hanem, hogy a te- hetségtelenségüket idáig bebizonyító képviselők az új parlamentbe már ne kerüljenek be. Egyik oldalon se.- S mi a biztosíték arra, hogy a következő parlament jobb lesz? Hiszen a lehetőségek behatároltak.- Egy bizonyos fokig! De azért lehetne ezt jobban is csinálni. Szó sincs arról, hogy a szociális gondokat ne lehetne enyhíteni! A bizalmat kell visz- szaszerezni, s mert ez a parlament a bizalmat már eljátszotta, mennie kell. Kérdés, a többség is így gondolja-e? Pauska Zs. 1