Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)

1993-01-19 / 18. szám

A fehér köpeny szürke foltjai A krónikus baranyai nővérhiányról írásunk a 7. oldalon Szociológiai felmérés Pécsett Pécs Önkormányzata és a Janus Pannonius Tudománye­gyetem által múlt év áprilisá­ban közösen alapított Eszter- gár Lajos Szociális Szolgáltató Intézet alapos szociológiai ku- tatást-felmérést végez idén Pé­csett. Az önkormányzat területi szociális központjainak mun­káját segítő felmérés elkészíté­sét a város 753 000 forinttal támogatja. Azért ennyivel, mert az intézet pályáztatási gondok miatt tavaly ténylege­sen még nem kezdhette meg működését és 1992 évi önkor­mányzati támogatási keretéből ekkora összeg maradt felhasz­nálatlanul. Fagykárok Legkorábban március végén, április elején mérhető fel, hogy megközelítőleg mekkora kárt okozott a földeken az elmúlt he­tek igen hideg időjárása. Az őszi vetésű növények téli fagy­károsodását a tavaszi, március 25—i állapotminősítéskor lehet megállapítani - hangzott el hét­főn a Földművelésügyi Minisz­térium tájékoztatása. A tapasz­talatok alapján hazánkban álta­lában nem a téli hideg, hanem a tavaszi belvíz okoz gondokat. Az elmúlt 10 évben téli-tavaszi kipusztulás a vetett terület 0,5- 5,2 százalékán jelentkezett. T akarékszövetkezeti kamatcsökkentések A takarékszövetkezetek feb­ruár 1-jétől átlagosan 1-3 szá­zalékkal csökkentik az egyes betéti kamatokat. A kamatmér­séklés a takaréklevélre és az if­júsági takarékbetétre vonatko­zik. Jelenleg a takarékszövetke­zetek nem kívánnak verse­nyezni a forrásokért az OTP-vei. Ezzel együtt az 1-3 százalékos mérték csak a szö­vetség ajánlata. Az egyes taka­rékszövetkezetek maguk dönt­hetnek a csökkentés mértékéről. A szászvári bányatársulásról az Akadémián Budapesten, az Akadémia székházában, szerdán délután 14 órai kezdettel a Gallup Inté­zet és a Magyar Tudományos Akadémia rendezésében, az al­kalmazott társadalomtudomá­nyi kutatások témakörében elő­adások hangzanak el. Ezek so­rában dr. Varga Károly profesz- szor szól a szászvári magán bá­nyászkodásról. Korreferens Verbőci József, a Szászvár Bá­nya Kft. és Szászvár Bányatár­sulás BT. ügyvezető igazgatója. KÖZÉLETI NAPILAP qji Dunántúli napló IV. évfolyam, 18. szám 1993. január 19., kedd Ára: 13,80 Ft Nem volt kapós a föld Mozsgón és Szabadszentkirály térségében A Mozsgón és Almáskeresz- túron tegnap megtartott földár­veréseken nem igazán volt ke­letje a földnek, s az élénk pén­teki árverést követően a szabad­szentkirályi mezőgazdasági szövetkezet földjeire is gyér ér­deklődés mutatkozott a hétfő délelőtti licitáláskor. A fél 10-re meghirdetett mozsgói árverésre öt érdeklődő érkezett, ám az árverésre került 2400 aranykorona értékű szán­tóból csak 250 aranykorona ér­tékű terület talált vevőre. A 6 aranykoronás erdőrész viszont teljes mértékben gazdára lelt, a helybeli Pintér Ottóné szerezte meg a tulajdonjogát. A vevők nem licitáltak egymásra, a terü­letek 500 forint/aranykorona áron keltek el. A mozsgói tsz-hez tartozó Almáskeresztúron ugyancsak öt érdeklődő jelentkezett. Vala­mennyien erdőterületet vásárol­tak kárpótlási jegyeikkel, az ajánlott szántóra nem voltak vevők. Ma a térségben Szuli- mánban, Csertőn és Almamel­léken lesz földárverés, Keller Ferenc árverésvezető reményei szerint a hétfőit talán megha­ladja majd az érdeklődés. A szabadszentkirályi pol­gármesteri hivatalban pécsba­gotai, velényi, gerdei, kisasz- szonyfai és tésenyi földek kerül­tek hétfőn kalapács alá. Az ér­deklődés langyos voltát mu­tatja, hogy ezek közül csak pécsbagotai és velényi földrész­letek keltek el. Ugyancsak az erdő volt a kapósabb, a négy li­citáló az apróka erdőterületeken osztozott. Horváth Attila árve­résvezető elmondta, a térségben legközelebb február 9-én és 10-én tartanak árverést, akkor már főképp szántókra licitálhat­nak. Megjegyezte: ■ a pénteken tartott szabadszentkirályi árve­rés jóval sikeresebb volt. (Folytatás az 5. oldalon) Robbanásszerű fejlődés előtt a vasút Lakossági fórumon értékelte a közlekedési, vízügyi és hír­közlési tárca munkáját hétfőn Balassagyarmaton Siklós Csaba miniszter. Mint a távközlésről elmondta, ez év végére elkészül az ország 54 települését össze­kötő optikai gerinchálózat, amelyre a helyi hálózatokat te­lepíthetik majd. Ezzel 1994 vé­gére a főváros, egy évre rá pe­dig a vidék összes vállalkozójá­nak telefonigényét kielégítik, 1996 végére pedig egy évre csökken a telefonbekötésre való várakozás átlagos ideje. A továbbiakban Siklós Csaba leszögezte: noha a tárcát szám­talan kritika éri emiatt, a közle­kedés fejlesztésében továbbra is az alapközút-hálózat kiépítése élvez abszolút elsőbbséget. Öt éven belül ugyanis ezer lakosra várhatóan 250-300 gépkocsi jut majd, fogadásukra a mai ma­gyar úthálózat alkalmatlan. Meg kell építeni az autópá­lya-rendszert, és az összekötő gyűrűket, valamint az országot kelet-nyugati és észak-déli irányban átszelő tranzitfolyósó­kat, hogy Magyarország az élénkülő kereskedelem közle­kedési piaca is lehessen. A vasúti szárnyvonalak eset­leges megszüntetését firtató kérdésre válaszolva a miniszter kijelentette: nem kell felülni minden hímek, az 1500 kilomé­ternyi vasúti mellékvonal bezá­rására vonatkozó terv a kor­mány részéről soha nem hang­zott el. Sok értelme amúgy sem volna, hiszen a leggazdaságta- lanabbnak minősített 750 kilo­méter hosszú mellékvonal fel­számolása is mindössze 250 millió forint megtakarítást hozna, miközben a MÁV elmúlt évi vesztesége 12 milliárd forint volt. A vasút robbanásszerű fej­lődés előtt áll, gazdaságos mű­ködtetése azonban a többi kö­zött megköveteli a pályafelújí­tást, a villamosítást és a könnyű motorvonatok közlekedtetését. A költségek előteremtése felte­hetően a helyi önkormányzatok tehervállalását is szükségessé teszi. (MTI) Antall József tárgyalásai Japán ipari miniszterével Antall József miniszterel­nök hétfőn fogadta Yosiro Móri japán külkereskedelmi és ipari minisztert. Mindkét fél egyaránt eredményesnek ítélte és a további fejlesztésre alkalmasnak találta politikai ; és gazdasági kapcsolatainkat. Yosiro Móri kiemelte, hogy az esztergomi Suzuki-gyár si­keres működése motorja lehet a további gazdasági együtt­működésnek. Antall József hangsúlyozta, hogy Magyar- ország nem folytat diszkrimi­natív külgazdasági politikát. Országunk célja az Európai Közösség rendes tagságának elérése, ugyanakkor határo­zott törekvésünk a Japánhoz fűződő kapcsolatok elmélyí- í tése. Antall József rámutatott Japán jelenlétének fontossá­gára a stabilizációra törekvő Közép-Kelet-Európában. Ebéd Pécsett, a Felsővámház utcai iskolában Fotó: Läufer Az iskolai étkeztetés Újabb támogatásra várva Az emelkedő árak miatt az étkezés egyre nagyobb problé­mát jelent mindannyiunknak. Különösen gondos odafigye­lésre van szükség a még fejlő­désben lévő gyermekeink ese­tében otthon és az iskolában. Körülnéztünk néhány iskolá­ban, hogy milyen gondokat okoz a nyersanyagárak vészes emelkedése. A pécsi Apáczai Nevelési Központ illetékese elmondta, hogy a norma eddig még nem változott, viszont tegnaptól emelkedtek a húsárak 4-5 száza­lékkal, s nőnek a zöldség és gyümölcsárak is. Megszűnt né­hány olcsóbb termék, például a zacskós kakaó, helyette csak a drágább dobozost lehet kapni. Várják az önkormányzat dönté­sét a normamódosításról, mely javaslatuk szerint körülbelül 20 százalékos emelést jelentene. A nehézségek ellenére tegnap csurgatott tojáslevest, borsófő­zeléket vagdalttal, ma rizslevest és rántottcsirkét burgonyasalá­tával kaptak a diákok. A pécsi Felsővámház utcai iskolába hozzák az ebédet. Ok­tóber elsejétől fizetik az emelt díjakat, azóta még nem volt normaemelés. Az iskola a foko­zatos áremelkedéseket úgy pró­bálta ellensúlyozni, hogy az is­kolai segélykeret terhére vál­lalta a jelentkező pluszt. Febru­ártól viszont emelt díjakat kell fizetniük a szülőknek, 58 forint a háromszori étkezés, 38 forint az egyszeri. (Folytatás az 5. oldalon) A szövetkezeti vagyon egyötöde új tulajdonban Harmincezer magángazdálkodó A vagyonnevesítés után szétosztott szövetkezeti vagyon 15-20 százaléka, közel 50 mil­liárd forint értékű üzletrész ke­rülhet a szövetkezetekből ki­válni szándékozó vállalkozók és új szervezetek tulajdonába a de­cember elejei adatok szerint - tájékoztatta Becz Miklós, a Földművelésügyi Minisztérium osztályvezetője az MTI-t. A kiválók jelentős része vár­hatóan a volt termelőszövetke­zetek ipari és szolgáltató ágaza­taiból alakult új szervezetekben keres megélhetést. Előrejelzé­sek szerint, az átalakulások be­fejeződése után a tagság egy­harmada fog megválni a szö­vetkezettől és egyéni, vagy tár­sas vállalkozásba kezd. Az előrejelzések alapján 25-30 ezer, átlagosan 5 hektár­ral rendelkező magángazdálko­dóra számítanak 1993-ban. Elő­zetes jelzésük szerint 60 száza­lékuk főállású mezőgazdasági tevékenységbe kezd, míg 40 százalékuk várhatóan kisegítő foglalkozásként gazdálkodik majd. Az 5 hektár nagyságú te­rület azonban inkább csak önellátó gazdálkodáshoz ele­gendő. Komoly vállalkozáshoz emiatt a gazdáknak társulniuk kell. Kádár Béla: Sok függ a külgazdaság fellendülésétől Az évszázad végére 18-20 milliárd dolláros évenkénti exportot kell elérni - mondta Kádár Béla külgazdasági mi­niszter azon a menedzserkon­ferencián, amelyet Külkeres­kedelmi Iránytű ’93 néven rendeztek hétfőn Budapesten. A miniszter szerint, ha az évszázad végén 15 milliárd dollárnyi külföldi tőke műkö­dik az országban, ez évi 5-6 milliárd dolláros bruttó nem­zeti termék (GDP) növekedést eredményezhet. Mindez fel­gyorsíthatja a külkereske­delmi folyamatokat. A minisz­ter úgy véli, hogy az állam­polgárok 90 százaléka kö­zömbös a gazdasági folyama­tok iránt, de az is bizonyos, hogy ez a 90 százalék is jól akar élni. Ez pedig lehetetlen akkor, ha a GDP visszaesik. A növekedés világgazdasági nyi­tás nélkül elképzelhetetlen. Ha az exportbővítés meghozza a várt eredményeket, automati­kusan fellendül a belgazdaság is. Ha viszont nem sikerül a külgazdasági fellendülés, a gazdaságban folyamatos vál­ságra lehet számítani. Kádár Béla rámutatott: mi­nimálisan 3 százalékos gazda­sági növekedést kell elérni ah­hoz, hogy a munkanélküliség ne bővüljön. Számításai sze­rint 10 ezer dolláros export- többlet teszi lehetővé egy ha­zai munkahely teremtését. Ta­valy először sikerült 10 év óta növelni az exportot. A korábbi évenkénti 9-10 milliárd dol­lárral szemben, a tavalyi kivi­tel körülbelül 11 milliárd dol­lárt ért el. A 8-9 százalékos ér­téknövekedés mellett a meny- nyiség körülbelül 7-8 száza­lékkal bővült. Ne állj le a tilosban Pécsett! Nagyszabású közlekedésbiz­tonsági akcióba kezdtek a Pécsi Rendőrkapitányság és a Közte­rületfelügyelet munkatársai tegnap Pécsett, elsősorban a tör­ténelmi belváros területén. Az akció során szigorúan bírságol­ják a tilosban várakozó gépjár­művek tulajdonosait és a többi szabálysértőt is. A balesetve­szélyt, vagy más közlekedési nehézségeket okozó gépkocsi­kat azonnal elszállítják az In- terglob Megyeri úti telepére. A szállításban tegnap nyolc autó­mentőgépkocsi vett részt, ame­lyekkel húsznál is több gépko­csit vittek a telephelyre. A jogos tulajdonosaik, a rendőrségi el­lenőrzések után, kemény bírság lefizetésével juthatnak ismét au­tóikhoz. A közlekedésbizton­sági akció a napokban is folyta­tódik. Fotó: Läufer László

Next

/
Thumbnails
Contents