Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)

1993-01-16 / 15. szám

Alkotmánybíróság: kedden határozat a népszavazásról Az Alkotmánybíróság január 18-i és 19-i teljes ülésén foly­tatja az Országgyűlés alkotmá­nyügyi bizottsága indítványá­nak megtárgyalását, amely arra a kérdésre vár választ, hogy népszavazás tárgya lehet-e az Országgyűlés feloszlatása. Az Alkotmánybíróság ebben az ügybén várhatóan kedden dél­után nyilvános ülésen hirdet ha­tározatot. A keddi napirenden szerepel a az egyházi tulajdon visszaadásáról szóló törvény al­kotmányossági vizsgálata is. Elkészült a tízezredik Opel Astra Elkészült a tízezredik hazai gyártású Opel Astra személy- gépkocsi pénteken Szentgott- hárdon a General Motors Hun­gary gyárában. A fehér színű Astra Caravan Olaszországba kerül, ahová Németország mellett tavaly a legtöbb gépkocsit exportálták. Mint Emst Hofmann, a gyár ve­zérigazgatója elmondta: az Opel a legkeresettebb nyugati típus lett idehaza, hiszen az Astrából csaknem 8 ezer darabot rendel­tek. a vásárlók. A szentgotthárdi gyár az idén két újdonságot kínál: a turbó dí­zel motorral felszerelt 82 lóerős Astrát, illetve egy új színt, a ,Miami” kéket. A General Mo­tors Hungary az idén két jubile­umra készül: a motorgyárban elkészül a százezredik motor, s az összeszerelő üzemben pedig átadják az év során a húszezre- dik Astrát. Egyharmaddal kevesebb gabona Az ország szántóterületén az elmúlt évben 9,7 millió tonna gabona termett, az előző évinél 5,6 millió tonnával - 37 száza­lékkal - kevesebb - állapítható meg a Központi Statisztikai Hi­vatal előzetes jelentéséből. Kalászos gabonákból 5,4 mil­lió tonnát takarítottak be a gaz­daságok, 31 százalékkal keve­sebbet, mint egy évvel koráb­ban. A termésmennyiség csök­kenésének oka: 179 ezer hektár­ral - 11 százalékkal - kisebb te­rületen termesztettek tavaly ka­lászosokat, és a termésátlag is elmaradt az előző évitől, hektá­ronként átlagosan 20 százalék­kal. Ütemes építkezés Pellérden Jó ütemben halad Pellérden a selejtgumi feldolgozó üzem épí­tése a Commer Autohaus Kft. telephelyén. A nagyszabású be­ruházás generálkivitelezője, a nyíregyházi Stahlbau Kft., va­lamint az alvállalkozó, a pécsi Bau Max Kft. szakemberei ki­használva a tavaszias i(iőt már a majdani üzemcsarnok vázszer­kezetét állítják össze. A földből szokatlan gyorsasággal „kinőtt” létesítmény átadása ez év már­ciusában várható. Környezetvédelmi MÉV munkaterv A Mecseki Ércbányászati Vállalat környezetvédelmi te­vékenységének költségeit 1993-ban megközelítőleg 300 millió forintra tervezik. A mun­kák között szerepel a Tótvári légakna, az V-ös és a III-as számú bányaüzemek meddőhá­nyóinak rekultivációja, de meg­valósíthatósági és környezeti hatástanulmányokat is készíte­nek a perkolációs terek és a zagytározó környezetvédelmi helyrehozatalának lehetőségeit vizsgálva. Lágy dombhajlatok Palko- nya és Villánykövesd között, magányos templom Nagynyá- rádon, Ófalu temploma, Ma- gyarbólyban a régi góré, Óbá­nya utcarészlete, a fekedi kő­krisztus, a bólyi kálvária; Pa- lotabozsok, Véménd, Kisjakab- falva, Nagyharsány, Szűr, Sze- bény, Vókány, Bakonya, Töt- tös, Nagyharsány és sok más település régi házai - a néme­tek kitelepítésének egykori színhelyeit bemutató fotók. „Emlékkép a szülőföldről” címmel Szél Ágnes fotómű­vész kiállításaként láthatók Mohácson, a könyvtár gyer­mekolvasójában. A második világháború után a Magyarországról kitelepített több mint 200 ezer németajkú ember többsége élt a megyének ebben a szögletében, ahol Szél Készülhetnek a frekvenciára várók Emlékképek a szülőföldről Várhatóan néhány hónapon belül kiírják a pályázatokat a helyi rádiózást és televíziózást szolgáló frekvenciák elosztá­sára - közölte Katona Tamás, a Miniszterelnöki Hivatal politi­kai államtitkára a pénteki kor­mányszóvivői tájékoztatón. A döntést bejelentve Katona Tamás hangsúlyozta, hogy a moratórium részleges feloldásá­ról van szó, miután a kormány most a helyi jellegű műsorsz­órás megteremtését tűzte célul. A kabinet megítélése szerint mindenekelőtt arra van szükség, hogy létrejöjjenek és megerő­södjenek az állampolgári ön- szerveződések, amit a helyi rá­diózás és tévézés meghonosí­tása hathatósan támogathat. Ami az elvi döntés műszaki hátterét illeti, a hírközlési tárca illetékese arról számolt be, hogy akár egy héten belül is „szállítani” tudják a helyi su­gárzásra szétosztható frekven­ciák katalógusát. Műszaki szempontból gyakorlatilag nincs akadálya annak, hogy a helyi műsorsugárzási igények­nek akár 90-95 százalékát is ki­elégíthessék. A jelenleg nyil­vántartott 340 igényből 43 or­szágos, 238 regionális, 59 pedig helyi rádiózáshoz, illetve tele­víziózáshoz kéri a frekvenciát. Fontos alapelv lesz, hogy az engedélyeket meghatározott időre adják. Az időtartamára még nincsenek pontos elképze­lések; az illetékesek szavai alap­ján várhatóan két évtől 10 évig terjedő időszakra adható frek­vencia-engedély. Az máris biz­tosra vehető, hogy a pályázatok elbírálásának összetett jellege miatt a döntéshozónak a mérle­gelési jogkörre kell majd tá­maszkodnia. Szóba került a médiaügyek egy másik vetülete is. Katona Tamás megerősítette a kormány állásfoglalását: a közalkalma­zottak jogállásáról szóló tör­vény rendelkezései alapján a Magyar Rádió és a Magyar Te­levízió elnökének lemondása olyan agyoldalú jognyilatkozat megtételével történt, amelynek érvényességéhez nem szüksé­ges elfogadó, hozzájáruló nyi­latkozat, így a köztársasági el­nök hozzájárulása sem. Az el­nökök közalkalmazotti jogvi­szonya legkésőbb a lemondási idő (két hónap) lejártával auto­matikusan, minden külön intéz- . kedés nélkül megszűnik. A Duna Televízió Az adás és a vétel lehetőségei A karácsonykor elindult Duna Televízió műsorait egye­lőre nem sokan látták. Hogy egyáltalán mit, mikor és hogyan sugároz, és milyen lehetősége van a tv-nézőknek az adás fogá­sára, annak jártunk utána. Elő­ször Szekeres Lászlót, a Duna- TV ügyvezetőjét kérdeztük:- Ez műholdas adás, amelyet háromféleképpen lehet fogni, először is mikroláncon keresz­tül, ez csak Budapestre érvé­nyes. A második, és legnagyobb lehetőség, az országos kábelte­levíziós hálózatok által, ezek­ben az esetekben vagy saját döntés alapján, vagy lakossági kérésre sugározhatják a társasá­gok. Megkérdeznek minket is, hogy beleegyezünk-e, természe­tesen örömmel és ingyen. A harmadik az egyéni antennás kör, ők Astra vevő-tányérral és felszereléssel rendelkeznek, amit ki kell egészíteni egy fej­jel. Dé ez a dolog egy kábeltár­saságnak föl sem említhető, csekély- többletköltséggel jár csupán. .- Mely napokon, met- től-meddig sugároznak műsort?-Minden nap adunk, 16 órá­tól 23.30-ig. Ez a visszafogott szakasz körülbelül március kö­zepéig tart, attól kezdve tudjuk kialakítani a végleges formát. Jankovich Marcelll, a Hun­gária Tv. Alapítvány kuratóri­umának szóvivőjét a műsorpoli­tikáról kérdeztük:-Az volt a kiindulási pon­tunk, hogy ez kulturális televí- - zió legyen. Hosszú távon olyan televízió akar lenni, nem meg­tagadva természetesen a keres­kedelmi haszonszerzést sem, amely a pártatlan közművelő­dés, tájékoztatás és távoktatás jegyében működik.- Jelenleg konzervműsorokat adnak?- Egyelőre igen. Filmeket, frissen készült beszélgetéseket, riportokat lehet látni. (Folytatás a 3. oldalon) Klaus véleménye nem változott Václav Klaus cseh minisz­terelnök semmit nem változta­tott saját véleményén a viseg­rádi országok együttműködé­sével kapcsolatban: ugyanaz az álláspontja, mint amit An­tall József kormányfőnek ki­fejtett, legutóbbi budapesti ta­lálkozójukon. Egyebek közt ezt hangsúlyozta Klaus pénte­ken, az MTI prágai tudósító­jának adott nyilatkozatában. A cseh álláspont lényege: Csehországnak kölcsönös ér­dekei fűződnek a Szlovákiá­val, Magyarországgal és Len­gyelországgal - legközelebbi barátaival - való sokoldalú együttműködéshez, ugyanak­kor a cseh fél soha nem töre­kedett Visegrád intézményesí­tésére. Prága olyan „klubnak” fogja fel a visegrádi csoportot, amelyen belül az országoknak számos okuk van az együtt­működésre, s arra, hogy meg­beszéljék dolgaikat. Költöztetik az Agroker Áruház készletét Fotó: Proksza László r Aruház helyett diszkont üzletház A hír igaz: valóban meg­szüntetik a pécsi mezőgazda- sági termelők kedvelt bevá­sárlóhelyét, az Agroker Áru­házát..Jobban mondva csak a funkciója változik, az épület­ben Peugeot autószalon, az emeleten autófelszerelés, -al­katrész kereskedelmi szaküz­letet alakítanak ki, ennek megnyitása február elején várható. A mezőgazdasági termelés­ben utóbbi évbén mutatkozó zavarok, a tevékenységhez szükséges felszerelések, ' nö­vényvédő szerek, műtrágyák iránti keresletcsökkenés arra ösztökélte az Agroker Rt-t, hogy kereskedelmi tevékenysé­gében más területeken próbálja meg a kieső bevételeit pótolni. Tavaly több autómárka gyárral folytattak tárgyalásokat, míg végülis kikötöttek a Peu- geot-nál. Választásuk azért esett az európai eladási listán igen előkelő helyet foglaló francia cégre, mert onnan közvetlenül importálhatják a gépkocsikat, nem kellett a csak árat növelő kereskedőket bevonni az üz­letbe. Mint azt dr. Kelemen László elnök-vezérigazgatótól megtud­tuk: a mezőgazdasági termelők igényeinek kielégítését nem hagyják figyelmen kívül, ezen­túl is foglalkoznak e tevékeny­ség folytatásához elengedhetet­lenül szükséges termékek for­galmazásával. Az áruházat ugyan autószalonnak alakítják át, a mellette lévő épületben vi­szont nemsokára, terveik szerint még a következő hónap elején, megnyitják a hagyományosan mezőgazdasági termékeket áru­sító diszkont Uzletházat. Az át­meneti időszakban - míg az épületet berendezik, feltöltik átuval sem szünetel a kiszoL gálás, a vásárlók a helyszínen beszerezhetik a tavaszi munkák elkezdéséhez szükséges gépe­ket, alkatrészeket, vetőmagokat, műtrágyákat, növényvédő sze­reket és facsemetéket. B. G. Munkástanácsok a máért A Munkástanácsok Baranya Megyei Szövetségének vá­lasztmányi gyűlése volt tegnap délután Pécsett, a Szakszerveze­tek Házában, amelyet meghatá­roztak a tavaszi rendkívüli fel­adatok, az üzemi tanácsok, a szakszervezeti és a társadalom- biztosítási önkormányzatok vá­lasztása. Bóka József megyei elnök­ségi tag arról tájékoztatott, hogy az országos szövetség választ­mányának februári ülésére ké­szülve Baranya javasolja a ter­vet, miszerint a szövetség csat­lakozzon a Munka Világszövet­ségéhez, a hágai székhelyű, hetven éve Hollandiában alakult nemzetközi szervezethez, a ha­zai érdekvédelmi szervezetek közül elsőként. Az országos szövetség febru­árban szervező bizottságot ala­kít a választások előkészítésére, amelyben Baranyából Gulyás Béla megyei elnököt delegálják. Várható a szervezeti és műkö­dési szabályzat módosítása is, többek között ezzel összefüg­gésben kezdeményezi a bara- (Foly tatás az 5. oldalon) Ágnes fényképezőgépével járt. Negyvennyolc baranyai telepü­lésen készültek ezek a fényké­pek, amelyekkel emléket állít az elüldözöttek egykori lakhe­lyének. Eddig Kakolcsán és térségében, Szekszárdon és Kapolcson mutatta be alkotá­sait a művész. Következő munkája is Baranyába hívja: pincefalvakat, bortermelő vi­dékeket fényképez. S hogy mi­ért vonzódik annyira a kistele­pülésekhez? Vallja: „Ahol munka van, ott biztonság. Ahol biztonság van, ott béke van, ahol béke van, ott csend van, és a falu csendes, mert ott föld van, ami munkát, tehát mindent ad!” A kiállítást tegnap délután dr. Szűcs József, a Megyei Közgyűlés elnöke nyitotta meg. B. M. Osztrák tulajdonban a mecseki kőbányák 35 millió tonnás áj bányamező Komlón (6. oldal) KÖZÉLETI NAPILAP aj Dunántúli napló IV. évfolyam, 15. szám 1993. január 16., szombat Ára: 13,80 Ft Szél Ágnes fotóművész beszél képeiről a mohácsi kiállítás megnyitóján Fotó: Proksza László

Next

/
Thumbnails
Contents