Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)
1993-01-14 / 13. szám
8 uj Dunántúli napló 1993. január 14., csütörtök VÁLLALKOZÁSOK — ÜZLET Kisvállalkozóknak az amerikai proftól * Állandó figyelmet a pénzügyi egyensúlyra! Újévi, legális adótrükkök Válaszol az Adóhivatal Vállalkozóknak általában a legnagyobb gondja: hogyan intézze pénzügyeit. Köznapi értelemben természetesen a bevétel- kiadás egyenlegét kell figyelembe vennie: nyereséges-e tevékenysége, avagy veszteséget könyvelhet el. Mindez persze csak egy bizonyos idő elteltével derülhet csak ki (általában az éves mérleg alapján), ám év közben is szüksége volna fizetőképességének megállapítására. A vállalkozó tevékenysége során például annak örül a legjobban, ha fokozatosan tudja bővíteni termelését, áruinak van piaca. Ha viszont nem tudja követni időről időre a pénzügyi folyamatokat, a gyors növekedés mellett előfordulhat, vállalkozása egy bizonyos határon túl likviditási gondokkal néz szembe. Miért van ez így? Mindenek előtt a termelés folyamatában keletkező bevételeket, s a termék előállításához szükséges költségeket kell alaposabban szemügyre venni. Az üzleti mérleg készítésekor az aktívákat (a rendelkezésre álló készpénzt, a követeléseket, készletet, az állóeszközöket), valamint a passzívákat, az esedékes kötelezettségeket (tartozások, bérek és azok járulékai, adók, kamat- fizetések, osztalékok, hiteltörlesztés) kell számba venni, ez jelenti a mérlegkészítés alapelemeit. Majd az összbevételből le kell vonni az eladott áruk költségeit, a működéshez szükVállalkozónak minden fillérre szüksége van. Márcsak azért is, mert manapság a bizalom megrendült a pénzügyi tranzakciókban, az üzletemberek csak a készpénzben bíznak, nemigen fogadják el a banki átutalást, csekket, fizetési megbízást, vagy egyéb készpénz helyettesítő eszközöket. Márpedig ha a vállalkozónak mondjuk kéthetente le kell tennie 200 ezer forintot és azt csak egy hónap múlva látja viszont, akkor az bizony veszteség, kétszeresen is. Egyrészt a pénz ára nem folyik bé a kasszába, másrészt nem jut hozzá ahhoz az üzleti haszonhoz, amelyet, ha a pénzt befektetné, jogosan' megilletné. Egy pécsi vállalkozó bérmunkában dolgozik német cégnek. Termékük idénycikk, s hogy gyorsítsák a feldolgozást, nem kamionnal vagy vasúton küldték el az alapanyagot, hanem repülőgépen. Annak rendje módja szerint meg is kapta az értesítést, hogy két napon belül a Ferihegyen vegye át az árut, mert ha nem, akkor bizony tárolási költséget is felszámolnak. Amikor viszont jelentkezett az alapanyagért, kiderült, csak kaució lefizetése ellenében veheti át. Szerencsére volt nála pénz, ki tudta fizetni a letétet. Az eset eddig említést sem érdemelne, ám annyit hozzá kell tenni, a bérmunka vámmentes tevéA Vállalkozók Országos Szövetsége meghatározta programjának fő pontjait, amelyekre építve konkrét formát ölthet a novemberi közgyűlésen megválasztott új vezetőség tevékenysége. A témakört szerdai ülésén tűzte napirendre a VOSZ elnöksége. A program megfogalmazza majd a VOSZ belföldi és külséges pénzmennyiséget, a kamatot és az adókat, a végösszeg jelenti a nettó jövedelmet. Aki vállalkozásra adja a fejét, mindezt azért bizonyára tudja. Ahhoz viszont, hogy pénzügyi egyensúlyi állapotát is figyelemmel kísérhesse, már szüksége van más számítások elvégzésére is. A rendelkezésére álló tőke (a hosszú lejáratú hitel plusz a tulajdonosi tőke), valamint a működéshez szükséges pénzmennyiség (követelések, készlet, készpénz, szállítói követelések) összevetéséből egyértelműen kiderül a likviditási állapot. Ha például a végeredmény negatív, lehetőség van a beavatkozásra. Kölcsönfelvétellel, a készpénz csökkentésével, a készlet egy részének eladásával, a szállítókkal szembeni tartozások kiegyenlítési határidejének hosszabításával az egyensúly még helyreállítható. Ez az egyszerűen elvégezhető számítás tehát arra való, hogy a vállalkozó tisztában legyen pénzügyi helyzetével, s ha kell, a módosítást még időben el tudja végezni. Szakembereknek természetesen ez nem igen jelent gondot, a Pécsi Kisvállalkozás-fejlesztési Központ viszont éppen azért szervez ilyen témájú előadásokat (nemrégiben például egy amerikai professzor elemezte részletesen a fent leírtakat), hogy a pénzügyi elemzésekben járatlan vállalkozók is értő módon gazdálkodjanak. kenység, a kauciót vissza lehet igényelni az illetékes hatóságtól. És innen kezdve már gondok vannak. Mert amíg a vámot (a vasúton és kamionban érkezett áruknál ez így van) Pécsettinté- zik, egy-két nap alatt hozzájuthat a pénzéhez. A repülőtéri procedura viszont közel egy hónapos készpénzlekötést jelent (ennyi idő alatt utalják vissza a kauciót) kamat- és profitveszteséggel. Nem beszélve arról, hogy ha időközben újabb szállítmány érkezik, már lehet hogy hitelt kell felvennie a kaució kifizetésére. Pedig a vállalkozó fizetőképes, csak éppen a bürokrácia útvesztőiben vesztegel a pénze. Persze a vámosok nemigen tehetnek arról, hogy egy rendeletet végre kell hajtaniuk, de ehhez nincsenek meg a feltételek. A Ferihegyen és a fővárosi vámparancsnokságon is elmondták: a vámkezelés gyorsítására nincs lehetőség, a pénz visszautalása pedig ennyi időt vesz igénybe. Mostmár csak az a kérdés, ki fizesse a révészt, vagyis ki egyenlíti ki a használt pénz árát? A kérdés természetesen csak költői, hiszen mindenki tudja a választ: senki. Vagyis a veszteséget nyelje le a vállalkozó, amíg a gombóc meg nem akad majd a torkán és tönkre nem megy. földi piaci fejlesztésre, a foglalkoztatáspolitika, a privatizáció, a monetáris folyamatok befolyásolására, a vállalkozói feltételek javítására irányuló tevékenységét. A szervezet ennek érdekében külön hangsúlyt fektet az érdekképviseleti munka fejlesztésére, a pártokkal való együttműködésre és bővíteni kívánja szolgáltatásait is. Az Új Dunántúli Napló 1993. január 4-i számában megjelent Újévi, legális adótrükkök című cikkre az alábbi választ adjuk: 1. Az „Újévi, legális adótrükkök” cím megtévesztő, mert a cikkben foglalt trükkök csak részben újéviek, másrészt azok nem mindenben legálisak. Az adótanácsok egy része az 1992. évben hatályban volt adótörvények rendelkezéseit tartalmazza, s bár a bevallásoknál természetesen az 1992. évi adó- jogszabályokat kell alkalmazni, ezek a jogszabályok nem újéviek, a cikkben foglalt trükkök pedig a jelen válaszunk 4. pontjában kifejtettek szerint nem legálisak. 2. A cikk szerint: „azok, akiktől az elmúlt évben személyi jövedelemadó-előleg címén többet vontak le, mint amennyit a szerzett jövedelem után kellett volna, minél előbb adják be nyilatkozatukat a visszaigénylésről.” A cikkben említett „nyilatkozat” kifejezés minden valószínűség szerint a személyi jövedelemadó bevallást jelenti, melynek 82. sorában rendelkezhet az adózó a visszajáró adóelőleg visszautalásáról. Az adózás rendjéről szóló, módosított 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art) 20. § (1) bekezdése szerint az adóbevallásnak olyan adatokat kell tartalmaznia, amelyek a valóságnak megfelelnek. E követelménynek az adózó a rendelkezésére álló bizonylatok, igazolások alapján tud csak saját maga számára is megnyugtatóan eleget tenni. Ezeket a bizonylatokat és igazolásokat 1993. január 31-éig kell az adózó részére kiadni (pl.: jövedelemadó kedvezmény igény- bevételére szóló igazolás: lakáscélú megtakarításról, munCéginformáció adatbankból Az elmúlt három évben Magyarországon több céginformációs rendszer és kiadvány látott napvilágot - javarészt nyugat-európai partnerek és módszerek jóvoltából. Az információs kultúra hiánya, illetve nem megfelelő fejlettsége miatt azonban nálunk még sokan egy kategóriába sorolják a yellow pages jellegű telefonkönyveket a céginformációs címtárakkal és az egyedi, jórészt pénzügyie- lemzés-szintű céginformációkkal, holott ezek különböző célokat kell hogy szolgáljanak. Ahhoz, hogy a vállalatok az árunak piacot, a termeléshez beszállítókat találjanak és figyelemmel kíséijék a konkurenciát - többre van szükség annál, amit egy telefonkönyv nyújt. Ilyen igények kielégítésére jött létre a Hoppenstedt Bonnier and Társa Információs Kft. a németországi székhelyű Hoppenstedt kiadócsoport, a svéd Bonnier vállalatcsoport és a Magyar Gazdasági Kamara részvételével. Az immár budapesti társaság számítógépes adatbankja azokról a magyar cégekről gyűjt adatokat, amelyek tőkéje legalább 15 millió forint, éves bevételük eléri a 150 millió forintot, avagy legalább száz főt foglalkoztatnak. Az adatok felvétele és aktualizálása ingyenes. Az időszerű adatokat könyv és CD-ROM alakjában évente jelentetik meg magyar, német és angol nyelven. káltató által fizetett biztosítási díjról). Ezeknek az igazolásoknak a hiányában - bármennyire is kedvezőnek tűnik a bevallás mielőbbi benyújtása - az adózó nem tud pontos, precíz bevallást készíteni. Az Art. 27. § (4) bek. alapján a visszatérítendő adót az igény (bevallás) benyújtásától számított 30 napon belül kell kiutalni. Ebből következően - a cikkben foglaltakkal szemben - az ösz- szeg kézhezvételének napja a postai átfutás, illetve a banki átutalás időtartamától függően a benyújtástól számított 30 napot jogszerűen meghaladhatja. 3. A cikk szerint: „akik nehéz anyagi helyzetbe kerültek, még március 20-ika előtt érdemes részletfizetési kedvezményt kérniük.” Az Art. 81. § (1) bek. ezzel szemben úgy fogalmaz, hogy az adózó átmeneti, neki fel nem róható fizetési nehézsége esetén fizetési halasztást, részletfizetést kérhet. Az adóhatóság ezt csak akkor engedélyezheti, ha az adótartozás későbbi megfizetése nem veszélyeztetett. E kérelmekre 300 forint eljárási illetéket kell leróni. Annak, aki ezt a lehetőséget csak azért akarja igénybe venni, hogy a fizetésre néhány hónapos indokolatlan haladékot nyerjen, felhívjuk a szíves figyelmét arra, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdés szerint a fellebbezés illetéke a fellebbezéssel érintett összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 50 forint, de legalább 600 forint. A cikkben foglalt tanács megfogadása esetén az alacsony jövedelemmel rendelkező és nehéz anyagi helyzetbe került adózók adott esetben nagyobb összeget fizethetnek ki illeték- bélyegre, mint amekkora összeget az időhúzó eljárással a késedelmi pótlékon nyerhetnek. Meglehetősen bonyolult lesz idén adózniuk azoknak, akik magántulajdonú gépjárművüket szolgálati célra is használják (ahol az alkalmazás feltétele a saját tulajdonú gépjármű használata, ott nem az itt leírt szabályok érvényesek). 1992 ugyanis az első év, amikor az amortizáció, a fenntartási költségek levonhatók a költségtérítési bevételből. Bonyolítja a dolgot az is, hogy másképp kell számolni az 1992-ben autózott első negyedévi és másként az ezt követően megtett kilométerek után. 1993 január 1-től pedig ismét változott a jogszabály. 1992. április 1-ig az átalány elszámolás módját a 9/1991 (V.16) KHVM. rendelet alapján kell végezni, útnyilvántartás nélkül, az üzemanyagnormákat napi üzemanyagáron 1000 kilométerre vetítve. 1992. április elseje után a 60/1992 (IV. 1.) Korm. rendelet alapján igazolás nélkül számolható el az üzemanyag, viszont ekkortól kötelező az útnyilvántartás. A jogszabály szerint vagy általányban történik az elszámolás - mértéke függ a gépjármű lökettérfogatától, s nincsen korrekciós tétel -, vagy a gépjármű alapnormájának és az üzemanyag ár szorzatának korrigált összegét számolják el, a választott 4. A cikk szerint: „a házépítésre készülők még most is kereshetnek egy kis „aprót” ... ne garázst és műhelyt tervezzenek, hanem olyan létesítményt, amire jár az ÁFA-visszatérítés.” Az épület rendeltetése valóban a későbbiek során legálisan megváltoztatható, de ilyen esetben az ÁFA erre eső részét vissza kell fizetni. Amennyiben a revízió a cikkben írt „legális” trükköt tár fel, az adóhatóság adócsalás- miatt büntető feljelentést tesz.-sk 5. A cikk szerint: „akiknek pénztárgépre van szükségük, ... a pénztárgép árát vissza lehet igényelni. Ha tehát valakinek például január 10-én megjön a visszaigazolás, azonnal felveheti a pénzt...” Az 1992. évben hatályos, többször módosított 1989. évi XI. törvény 72. § szerint az adóalany az előzetesen felszámított adóként figyelembe vehető forint összeget legkorábban a pénztárgép hivatalos megrendelése visszaigazolásának kézbesítési napjától kezdődően vonhatja le, igényelheti vissza. Ez konkrétan azt jelenti, hogy ha 1992. decemberben érkezik meg a visz- szaigazolás, úgy 1993. január 20. napjától igényelheti vissza, melyre szintén vonatkozik az Art. 27. § (4) bekezdésben meghatározott 30 napos kiutalási határidő. A megrendelés visszaigazolásával tehát nem lesz azonnal az adózó kezében a pénz, amelyet ezért nem is „forgathat” a pénztárgép leszállításáig. Az 1993. január l-jétől hatályos 1992. évi LXXIV. törvény 77. § szerint a pénztárgép üzembe helyezéséhez kedvezmény vehető igénybe. A kedvezmény pénzátvételi helyenként egy darab pénztárgép egyszeri beállítására terjed ki. A kedvezmény formáját, mértémódszertől azonban év végéig nem lehet eltérni. A további számításokhoz lényeges adatok: az útnyilvántartás (fel- kell tüntetni január 1-jén, április 1-jén és december 31-én a kilométeróra állását) azért szükséges, mert ebből állapítják meg a gépjármű futásteljesítményét és a hivatali célú használat mértékét. A hivatali célból megtett út/az összes megtett út azt az arányszámot adja meg, amelynek alapján 1992. április 1-től a kifizetett költségek megfelelő része az évközi költségelszámolásokból leírható. Számlával kell igazolni a fenntartási költségeket, vagyis a tulajdonost kötelezően terhelő kiadásokat - kötelező felelősségbiztosítás, CASCO, súlyadó, valamint a gépjármű javítására fordított összegeket - például műszeres beállításokat, működőképességgel összefüggő névreszóló kiadásokat -, melyeknek az arányszámmal számított része vonható le az évközi 6,50 forint/km üzemanyag térítés feletti költség hozzájárulás összegéből. Ugyancsak ebből az összegből írható le a gépjármű érték- csökkenésének mértéke is. Ez az amortizációs tétel akkor jár, ha a gépjárművet 1992. április 1-jét megelőzően 3 éven belül vásárolta a tulajdonosa. Márkét, igénybevételének egyéb feltételeit és módját, valamint visszafizetésének eseteit külön jogszabály fogja meghatározni. Erre vonatkozóan pénzügyminiszteri rendelet még nem jelent meg. 6. A cikk szerint a munkáltató által a dolgozóknak adott bon, ha arra rányomtatják, hogy „Kizárólag azonnal fogyasztható élelmiszer vásárlására jogosít” havi 1000 forintig adómentes. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló, 1992. évi LXXXV. törvénnyel módosított 1991. évi XC. tv. 7. § (1) bekezdés 15. pontja valóban kimondja, hogy 1993. január l-jétől a munkáltató által természetben nyújtott étkeztetés legfeljebb havi ezer forintig adómentes. A jogszabály tehát természetben nyújtott étkeztetésről és nem élelmiszervásárlásról beszél. Ebből következően a munkáltató akkor adhat bont a dolgozójának, ha azt kizárólag és bizonyíthatóan készétel (s nem alapanyag) elfogyasztására jogosító utalvány formájában juttatja a dolgozónak. Az adójogszabályok igen sok adómentességet, adókedvezményt tartalmaznak, amelyeket bárki jogkövető magatartással, „adótrükkök” nélkül igénybe vehet. Az adózás rendjéről szóló törvény előírja az adóhatóságnak a méltányos eljárást, a törvények megtartásához, az adóbevallás és az adófizetés rendjéről az adózók tájékoztatását, valamint a jogaik érvényesítésére figyelmeztetését. Ezzel a válaszunkkal is a jogszabályok pontos ismertetésére vonatkozó kötelezettségünknek kívántunk eleget tenni. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Baranya Megyei Igazgatósága téke a vásárlási okiratban szereplő ár 20 százaléka (5 évig lehet beszámítani ezt az ösz- szeget), de a tavalyi évben ez is kap egy 0,75-ös szorzót, mivel csak háromnegyed évig volt érvényben ez az elszámolási mód, s természetesen itt is igaz, hogy a hivatali célú út arányszámát figyelembe kell venni. Külön jogszabály - 9/1991 (IV. 16.) KHVM. - rendelkezik az eseti utak, valamint a munkábajárás - 1/1991 (1.31.) PM. - térítéséről. 1993. január l-jétől az új SZJA törv.ény szerint továbbra is vezetni kell az útnyilvántartást és a kilométeróra állásokat. Ugyanakkor ezek után is két módszer közül lehet választani. Az üzemanyag ár igazolható fogyasztási norma alkalmazásával, számlákkal alátámasztva, vagy az APEH által közzétett értéket kell elfogadni. Egy adóévben azonban csak az egyik módszer használható. Az üzemanyag- költségek feletti kiadásokat pedig bizonylatok nélkül 8 Ft/km normaköltséggel lehet elszámolni, vagy a régiek szerint továbbra is igazolni kell az egyes költségtételeket. Utóbbi módon viszont az évi összes kiadás elszámolható ezután, nincs maximálva a kifizetett költségtérítések összegében. Ki fizesse a révészt? VOSZ elnökségi ülés Január l-jétől változott az elszámolás rendje Adózás gépjármű használata után Egy év alatt háromszor módosult a rendelet
