Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)
1993-01-14 / 13. szám
1993. január 14., csütörtök a j Dunántúli napló 5 Földjeikért fellebbeznek a pécsszabolcsiak! Azok az emberek, akik kárpótlásként földet akarnak, az 1992. évi IL-es törvény értelmében névszerinti földigénylést adhatnak le annak a polgármesteri hivatalnak, ahol a földet kérik. A Pécs megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Hatósági Irodája igazgatási osztályára befutott jelentkezések szerint, a város körül és közelében óriási a földigény - ötszöröse annak a területnek, amelyet a hat mező- gazdasági üzem (a reménypusztai tsz, a bogádi tsz, a görcsönyi tsz, a Pécsi ÁG, a Bikali ÁG, és a MEFAG) kárpótlásra kijelölt. Az elmúlt év őszén 150-en jelezték az igazgatási osztályon, hogy földet kérnek vissza. A becslések szerint mégegyszer ennyien vannak, akiknek jogos az igényük, de tavaly nem rendelkeztek kárpótlási jeggyel. Nekik már nem kell igényt benyújtani a hivatalhoz: elegendő, ha kárpótlási jegyükkel, személyi igazolványukkal és az igényük jogosságáról szóló határozattal vesznek részt a kiszemelt föld licitálásán. (Azok, akik felvásárolták más kárpótlási jegyeit, nem vehetnek részt egyelőre földárverésen!)- Nehéz igazságot tenni, hogy ne marakodnának az emberek a „darabka” földön - mondta tegnap Klátyik József, aki az igazgatási osztályon dolgozik mezőgazdasági mérnök-szakértőként és az Egyeztető Fórum-ok állandó tagja. A pécsi Közgyűlés a mezőgazda- sági nagyüzemek földnevesítésének egyeztetésére hozta létre az említett fórumokat. Mindegyik nagyüzem elkészítette a rendelkezésére álló földterületek felosztását - állami részarány, tagi részarány, kárpótlási földalap képzése. Az egyeztető fórumok (a tagok az adott területet igénylők közül választódtak ki) a jogosultak érdekvédelmét látta el. Pécsett, a bogádi Zengő Gyöngye tsz kivételével sikerült az egyezkedés. Az általuk kijelölt kárpótlási földterület kevés, a hely is vitatott, javarészt Hird és Vasas határában található. A pécsszabolcsiak nehezményezik ezt, tőlük annak idején sok földet vettek el. Gond, hogy ezek egy részén bánya, honvédség, lakótelep, szőlő, gyümölcsös húzódik - így nem is igényelhetik vissza - a mostani használóké az elővételi jog. Viszont a tsz tagi részéből szívesen elfogadnának területet. Tegnap az Egyeztető Fórum tagsága a Kárpótlási Hivatal által meghozott határozatot - a bogádi tsz által kijelölt földalapok elfogadásáról - sérelmezte, ezért törvényes fellebbezési jogával él. A fellebbezést az Országos Kárpótlási, Hivatalhoz nyújtják be. Ádám Erika Bogádot körülölelő földek is árverésre várnak Fotó: Proksza László Antal György (balról) a tiszteletére rendezett ünnepségen a Liszt Ferenc Zeneiskola Sörház utcai dísztermében Fotó: Hári C. P. Születésnapi köszöntő a Zeneiskolában Maradnak-e mezőőrök Mohácson? Rendszeresen dézsmálják a termést Kevesen vállalják a költséget Csurka István Komlón Csurka István író, országgyűlési képviselő lesz a helyi Gondolkodó Klub vendége január 15-én 18 órakor Komlón, a Színház és Hangversenyterem aulájában. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. A horvátországi magyar nyelvű oktatásért A Horvátországban újraszerveződő magyar anyanyelvi oktatás elősegítésére módszertani továbbképzés lesz január 14-én 10 órától Pécsett a Belvárosi Általános Iskolában. A továbbképzést a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet szervezi. Elsősegély-vizsgák az autósiskolákban Januártól az autósiskolákat végzőknek elsősegélynyújtási ismeretekből gyakorlati vizsgát kell tenniük. A baranyai autósiskolákban a Vöröskereszt és a Mentőszolgálat szakembereinek közreműködésével kedden és szerdán már megkezdték az új típusú vizsgáztatást. Határsértők Fokozott ellenőrzés során 30 török állampolgárt találtak a gyulai vámosok egy török kamionban. Miután a teherautóról lepakolták a mogyorót tartalmazó zsákokat, egy deszkából készített rejtekhelyre bukkantak a vámosok. A zsákokkal körülvett deszkatákolmányban 30 török állampolgár volt összezsúfolva. (MTI) Pécs zenei életében fontos szerepet játszik a Liszt Ferenc Zeneiskola. Az általános iskolás gyerekek közül most több mint 1000 növendék vonós, fúvós, zongora, gitár hangszeres oktatását végzik a Rákóczi úti és a Sörház utcai épületben. A magas színvonalú képzést mi sem bizonyítja jobban, mint az innen kikerülő országos, sőt világhírt szerzett tanítványok névsora. Ezek között olyan nevek szerepelnek, mint Jandó Jenő zongoraművész és Ligeti András, az MR Szimfonikus Zenekarának vezető karnagya. A tanárok, diákok is bekapcsolódnak a város zenei életébe, az oktatók legtöbbje a Pécsi Szimfonikus Zenekarban játszik, a hallgatók közül is sokan különféle zenekarokban hasznosítják tudásukat. A hangszeres oktatók szinte valamennyien a helyi főiskolában szerezték ismereteiket, amelynek hosszú időn keresztül volt igazgatója Antal György. Az idős mester 75. születésnapja alkalmából nemrégiben ünnepségen emlékeztek meg az iskolában. A diákok hangversennyel köszöntötték a nyugdíjas pedagógust, a volt diákjai, a jelenlegi tanárok pedig megemlékeztek a főiskola igazgatójának a zenei kultúra fejlesztésében szerzett kimagasló érdemeiről. A zeneiskola további terveiről Mihályi István igazgatóhelyettes csak annyit mond: szeretnék ezt a színvonalat továbbra is tartani, hogy mind több gyermeknek öröme teljen a hangszeres zenélésben. B. G. Még koraősszel történt a mohácsi Szőlőhegyen, hogy az egyik porta idős gazdája ebéd utáni szundikálásból ébredve fölfigyelt a mellettük lévő szőlő sorai között hajladozó fiatalemberre. A szorgos előszüretelőt kérdőre vonta a gyanús idegent, mire az szemrebbenés nélkül állította: ő a területnek az új gazdája. Miután az öreg, a gyors tulajdonosváltás tényét nem hitte, a szőlőtolvaj durva fenyegetéseinek kíséretében, a szomszéd javainak óvása helyett a saját testi épségét mentve rohant sgítségért. A szőlők mellett a város alatti konyhakerteket is évről-évre mind gyakrabban dézsmálják. Előforult olyan, hogy a teljes fokhagyma termés fölszedésétől és hazaszállításától „kímélték meg” a gazdát, aztán tűnt el egyik napról a másikra ágyás- szám paprika, paradicsom, s olyant már be sem jelentenek, ha néhány sor krumpli, sárgarépa, zöldség hiányzik. A gyümölcsök és zöldségfélék tolvajait mindeddig Mohácson a városháza foglalkoztatásában állt három mezőőr igyekezett fékentartani. Igaz, óriási a terület, amelynek szószerinti őrzése soha nem valósult meg, ugyanakkor a hívatlan gyűjtögetőknek legalább számolniuk kellett az egyenruhás, lőfegyveres emberek felbukkanásával. Viszont a jövőben kétséges, hogy ennyi védelmet is érezhetnek majd a gazdák, mert a mezőőrök alkalmazása a városnak sokba kerül. Két évvel ezelőttig mezőgazdasági őrszolgálati díj címén, adó formájában, a több mint 4000 zártkert tulajdonosa fizette a mezőőröket. Egy 1992. januárjától érvényes rendelet e gyakorlatot megszűntette. Tavaly az egymillió forintos kiadás az ön- kormányzat költségvetését terhelte. A képviselőtestület határozata értelmében 1993-tól újra a lakosság anyagi hozzájárulásával kívánták a szolgálatot fenntartani, de a kiküldött 4000 nyilatkozatból mindössze 85 érintett tulajdonos foglalt állást, és közülük is csak 53-an vállalnának fizetési kötelezettséget. Miután az önkormányzatnak egyéni szerződéskötések alapján áll módjában mezőőri díj címén pénzt beszedni, az egyértelmű, hogy önkéntes alapon ez nem jön össze. így egyetlen megoldás kínálkozik: kettő mezőőrt megtartanak, a bér- és járulékos kiadásaikat, mintegy 700 ezer forintot újra a költség- vetésből fedezik. Ezen kívül még egy lehetőség van, Mohácson tovább hivatalból senki nem riogatja a termések tolvajait. Hogy melyik megoldás mellett döntenek a képviselők, az a januári első testületi ülésen dől maid el. B. M. Oldódjék a görcs! (Folytatás az 1. oldalról.) létesíteni, akkor az önkormányzattól vállal át feladatot. Mindenki számára alapvető érdek, hogy az ifjúság értékeket adó intézményeket kapjon, s az egyházi iskolák ilyenek. A fórumon ezek után Platthy Iván minisztériumi főosztályvezető főtanácsos, dr. Korzenszky Richárd miniszteri biztos és dr. Kömyei István jogász adott útmutatót a törvény értelmezéséhez, s igyekeztek eloszlatni a az egyházi iskolák visszaadását övező tévhiteket, görcsös aggodalmakat. A törvény alapelvei szerint az egyházi ingatlan visz- szaadása funkcióhoz és feladatok ellátásához kötődik, mégpedig úgy, hogy újabb jogsérelem ne keletkezzen és helyi megegyezésen alapuljon. Elhangzott, hogy 1991 októberéig 6500 igény jelentettek be s ezek közül eddig 3700 felelt meg az előírt feltételeknek. Négyszáz ügyben sikerült az egyházaknak és az önkormányzatoknak megállapodniuk. Viszont 159 ügyben nem, s ezek közül 122-ben a kormány döntött az ingatlan funkciókiváltásához szükséges kártalanításról, amelynek összege tavaly 1,1 milliárd forint volt. Ebből több, mint 800 milliót az önkormányzatoknak ítéltek meg. Ameny- nyiben az ingatlan funkciójának ellátását nem tudja vállalni az egyház, részleges kárpótlásban részesül. így - az ingatlant és az intézményt különválasztva - kell értelmezni azt is, hogy 2000 oktatási intézmény ingatlanát igényeltek vissza az egyházak. Jelenleg összesen 150 iskola van egyházi fenntartásban. Számuk növekedése a felmerülő ilyen jellegű oktatási igényekhez igazodik. D. I. Csodagyerek címmel Karinthy Frigyes írásaiból készült összeállítást adott elő tegnap este Bagossy Levente Pécsett, a Művészeti Szakközépiskolában. A Művészetek Házába és a Pécsi Kisszín- ház színpadára is terveznek bemutatót. Fotó:Tóth Önálló kisebbségi csoport létrehozása Egy pécsi önkormányzati képviselő fogadónapján Kalányos Ferenc a pécsi ön- kormányzat kisebbségi szószólója. Kedden délelőtt kilenctől este hatig tart fogadónapja Pécsett, az Apáca utca 15-ben. Fiatal házaspár érkezik. Házhelyet vásároltak, lakásépítési gondjaik vannak. Kiderül, hogy elmúltak már 35 évesek, nem kaphatják tehát meg a fiatal házasoknak nyújtható támogatást. Az újságban olvasták, hogy Pécsett fogadónapja van Kalányos Ferencnek, így jöttek hát ide tanácsért. Sásdról. Zömmel cigány származásúak jönnek, tudjuk meg, de előfordulnak néha más kisebbségek képviselői is, vagy mint például előző nap, egy nyugdíjas magyar ember, aki, mint kifejtette, szimpatizál a cigánysággal, szeretne részt venni valamelyik cigányszervezet munkájában, segíteni rajtuk. Verseket is hozott, amelyeket ő írt. Több, mint tízen jönnek különböző munkahelyi problémákkal. Főleg a munkahelyek hiánya az, ami aggasztó. Biztatásként elhangzik a Baranya Alapítvány neve, amelyet a különböző cigányszervezetek hoztak létre. Bakóczán az ottani hátrányos helyzetű fiataloknak gombatermesztési lehetőséget biztosítottak. Felmerül a tevékenység esetleges kibővítésének lehetősége. Kalányos Ferenc elmondja, hogy a napokban adtak be pályázatot a pécsi önkormányzathoz, amely húsz fő közhasznú munkalehetőségéről szól. A neveket a Munkaügyi Központtól kapták meg. A döntés a közeli napokban várható. Égető gond a különböző cigányszervezetek helyiség-gondja. A Roma Önkormányzat jelenlévő képviselői szeretnének egy cigány közösségi házat létrehozni, ebben remélnek segítséget az önkormányzattól, ezért is vannak itt. Ha ez sikerülne, végre lehetne hajtani közművelődési, közoktatási feladatokat, működtetni hagyományőrző együtteseket, amelyek még élnek a megye kisebb településein, vagy zenére oktatni gyerekeket, amint ezt Dörömböző Géza teszi. Bár az Öreg Rajkó Zenészek Szervezetének, amelynek ő a vezetője, sincs helyisége. Pedig a gyere- , kék tehetségesek, amit fellépéseik sikerei bizonyítanak. A Roma Kisebbségi Önkormányzat képviselője elmondja, hogy komplex előteijesztést nyújtottak be a pécsi önkormányzathoz önálló kisebbségi csoport létrehozására, amely összefogná a megyében működő cigányszervezeteket, igyekezvén a közös hangot megtalálni. Az apró helyiségben hatan ülünk. A cigarettafüst sűrűn gomolyog, csípi a szemet. Jó lenne, ha az önkormányzatnak lenne kész programja a foglalkoztatási gondok megoldására, hangzik el az óhaj. Hiszen sok cigány bányász volt, vagy építőmunkás nemrégiben. Ma az utcán vannak, többen a lakásukat is elvesztették. Mindennaposak a kényszerbeköltözések. Legelőször a cigányok kerülnek ki a munkahelyekről, egyrészt azért, mert nem iskolázottak, másrészt azért, mert cigányok. Egybehangzó vélemény, hogy a hatalmon lévő pártoknak a cigányságtól annakidején csak a szavazatok kellettek. Hangsúlyozzák, hogy ők is magyarok, sőt elsősorban azok, akik itt születtek, itt kívánnak élni, tisztességgel tevékenykedni, s megőrizni a cigány kultúra hagyományait. Cs. L.
