Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)
1993-01-13 / 12. szám
10 üj Dunántúlt naplö 1993. január 13., szerda Az Új Dunántúli Napló politikai vitafóruma A közvélemény bizalmatlan a privatizációval kapcsolatban Számoljon be a Vagyonügynökség! Az utasok 95 százaléka bérletes A tömegközlekedésről A KDNP Elnöksége 1993. január 6-i ülésén ismételten tárgyalta a privatizáció kérdését. Megállapította, hogy a tulajdonreform és privatizáció eddigi menetét a magyar közvélemény egésze a legnagyobb bizalmatlansággal, sőt fokozódó ellenségességgel figyeli. Ebből a folyamatból a nép legnagyobb része kimaradt: a nemzeti vagyonból csak kevesen részesedhetnek, sok vagyontárgy jut olcsón külföldieknek. A koalícióval szemben általános elégedetlenség egyik legfontosabb forrása, hogy a koalíció ezt a folyamatot beavatkozás nélkül szemléli. A KDNP mint párt nem rendelkezik közvetlen befolyással ezekre a folyamatokra, de mint koalíciós párt nem vonja ki magát a felelősség Miért szkeptikus a tudomány? A kérdés az Új Dunántúli Napló 1993. január 2-i számában megjelent „Óriási anyahajó a kisbolygó övezetben” c. cikk kapcsán merül fel. A választ - többek között - megtalálhatjuk dr. Kulin György: Amit a csillagokról tudni kell! Csillagászat középiskolásoknak c. szakköri füzet 56. és 96. oldalain:- Ha egy tízezer tonnás csillagközi űrhajót kívánunk indítani és visszahozni a Földre egy emberöltő időtartam alatt, akkor - hagyományos üzemanyaggal számolva - az induló rakéta tömegének nagyobbnak kellene lennie, mint a Naprendszer egész tömege.- Mindmáig nem ismerünk más életformát, mint ami a Földön található. Nem kaptunk sehonnan értelmes lényekre valló üzenetet. Nem őriz a Föld egyetlen olyan emléket sem, amely valaha itt járt idegen lények kétségtelen bizonyítéka lehetne. Hát ezért kételkedő a tudomány, és teljesen más kérdés, hogy ki miben hisz. Dr. Turza István oki. bányamérnök Pécs A különbség egyértelmű Jogos felháborodási jelenetnek lehettünk tanúi január 6-án délután a TESZ elnökével folytatott tárgyalásunk folyamán. Kalányos Ferenc, mint „kisebbségi önkormányzati képviselő” tartott volna fogadónapot elsősorban cigány származású munkanélküliek számára. A fogadónap az ügyfelek számát illetően mozgalmas lehetett volna, ha megtartották volna, így azonban a mintegy tizenhét reményekkel teli munkanélküli csak várt a semmire, mivel a hirdetett időponton túl nem jött a fogadónapot tartó „kisebbségi önkormányzati” képviselő. Kétszeresen is félre informálásról volt szó. Nevezetesen a fogadónapot illetően, melyet nem tartottak meg, ez a dolog egyik része. A másik: mi a Roma Kisebbségi Önkormányzat nem tudunk arról, hogy Kalányos Ferenc testületünk tagja lenne. Az viszont teljes mértékben igaz, hogy ő valóban a Pécs Városi Önkormányzat nemzetiségi szószólója. Úgy gondoljuk a kettő közötti különbség egyértelmű, ezért el kell utasítanunk a bennünket ért vádakat a fogadónap meg nem tartása miatt. Ajtai János a ROMA Kisebbségi Önkormányzat titkára alól. Ezért az alábbiakra hívja fel a figyelmet: Az elnökség szükségesnek tartja, hogy a párt gödöllői kongresszusán 1992. áprilisában elfogadott téziseknek megfelelően valósuljon meg a privatizálás, a tulajdonreform. Ennek értelmében és a közvélemény megnyerése céljából a tulajdonreform egységes és a főbb arányokat illetően számszerűen megfogalmazott elveit kell kidolgozni és a reformot ennek alapján kell megvalósítani. Az egységes koncepciónak négy célt kell szolgálnia: a gazdasági fejlődés megindítását, harmonikus társadalmi viszonyok kialakítását, a politikai stabilitás fenntartását és a nemzeti felemelkedés lehetővé tételét. A tulajdonviszonyok rendezésének legfontosabb célja az, hogy minél több állampolgár váljék tulajdonossá. Akár egyéni, akár társas vállalkozás formájában. Éppen ezért támogatjuk a hiteljegyes privatizációt. Az eddig lezajlott privatizációs folyamatok körüli bizalmatlanság csak a nyilvánosság megteremtésével oszlatható el. Követeljük, hogy az Állami Vagyonügynökség készítsen beszámolót eddigi tevékenységéről. Ebben a vonatkozó adatok részletes ismertetésével adjon számot a rábízott állami vagyon értékesítéséről, illetve megóvásáról. Az ezzel kapcsolatos háttér-adatok is legyenek nyilvánosak. Az Állami Számvevőszék végezzen részletes vizsgálatot az ÁVÜ egész eddigi tevékenységére vonatkozóan, ennek eredményét terjessze az Országgyűlés elé. A vizsgálatok eredményeképpen szükségessé váló felelősségre- vonást és személyi cseréket végre kell hajtani. Az ország jelen helyzetében nem a privatizáció mindenáron való felgyorsítása, hanem a kialakult válság-gócokban lassítása indokolt. A válság-körzetekben az üzemek megóvása legyen a cél, ezért fontos olyan regionális válságkezelő tanácsok létrehozása, amelyek kezdeményező és koordináló szerepet töltenek be a regionális válságok megoldásában. KDNP Elnöksége Ursprung János elnökségi tag Dr. Toller László „Felületi kezelés” címmel január 6-án közölt cikke azt sejteti, hogy az MSZP-frakció képviselője jószándékú és a tárggyal kapcsolatos összes ismeret birtokában van, ennek ellenére mégis elvetették javaslatát. Véleményünk szerint, jószándék helyett inkább a tényeket figyelmen kívül hagyó, szociális és gazdasági kérdéseket összemosó felelőtlenségről van itt szó. Dr. Toller tájékozottsága felületes. A lehető legkörültekintőbben Áremelésről dönteni, egyetlen politikai párt számára sem öröm, de még kevésbé lenne az, ha valós tények figyelmen kívül hagyása, politikai népszerűség hajhászása miatt, Pécs tömeg- közlekedése összeomlana. Az ármegállapítás kötelezettsége alól kitérni az önkormányzat sem tud, mert törvény kötelezi erre, ám ha már meg kell tennie, megpróbál a lehető legkörültekintőbben eljárni. így tett a tömegközlekedési díj emelésénél, és így tett a távfűtés díjának meghatározásánál is. Es most néhány kevésbé ismert tény: A helyi tömegközlekedést igénybe vevők kb. 5 %-a utazik vonaljeggyel, tehát 95 % valamilyen bérlet-típust használ. A felmérések alapján a jeggyel utazók döntő többségét nem a pécsi lakosok teszik ki, hanem az idelátogatók. Az eladási adatokból az is kiderül, hogy a 178 000 pécsi lakosból 92 000 ember használja bérlettel a buszokat, és kb. 35 000 lakos (a hat év alattiak és a hetven év felettiek) mentesítve vannak a díjfizetés alól. A pécsi tömegközlekedés vi- teldíj-struktúrája jelentősen eltér az ország más, hasonló méretű városaiban alkalmazottól. 1. A vonaljegy ára kb. 10-15 %-kal magasabb az átlagosnál. Az így befolyó 15 millió forint többletbevétel a bérletek árát csökkenti. A fent leírt utazási szokásokból tehát az látszik, hogy az idelátogatókkal „dotál- tatjuk” a pécsi bérleteket. 2. Az egyvonalas bérlet ára Pécsett, az összvonalas bérlet árának 48 %-a, míg az átlagos, az ország nagyvárosaiban 73-75 %. 1992-ig nálunk is ilyen arányok voltak. Pécsett átlagosan, az összvonalas bérlettel utazó 2,2 vonalat vesz igénybe. Ennek alapján úgy gondoljuk, az általunk kialakított arány, a költség és az ár közötti összhangot jobban fejezi ki, mint más váróA nyugdíjszámítás buktatói Az 1993 január 2-án Koós Tamás „Milyen évre számít a Társadalombiztosítás” című cikkre, valamint dr. Szigeti György pécsi országgyűlési képviselő parlamenti felszólalását idéző cikkhez szeretnék néhány gondolatot fűzni. Először is az 1992 évi 19,5%-os (!) nyugdíjemelésről. Ha valaki 6 hónapon át 13%-al emelt összeget, majd a következő 6 hónapban a már megemelt összeg 6,5%-át kapja, az nem egyenlő a 12 hónapon át kapott 19,5%-os emeléssel. Ennyit tavalyról. 1993. évre a kormány beterjesztése 12,3%-os nyugdíjemelést tartott elfogadhatónak. (A kormány nem emlékezett az Országgyűlés által 1992 elején jóváhagyott törvényre, miszerint az átlagkeresetnek megfelelően kell a nyugdíjakat is emelni!) Az Érdekegyeztető Tanáccsal történő hosszas húza-vona után jelenleg úgy néz ki, hogy a nyugdíjemelés mértéke 14%-os lesz. Dr. Szigeti György szerint: „ .. .az előzetes jelek szerint 16%-osra tervezik a nettó átlag- kereset emelkedését, ami most már úgy néz ki, hogy lehet 17%, sőt lehet 17,5% lesz.” Kérdem: hogy jön össze a nyugdíj és az átlagkereset törvény szerinti emelése? Ez is nagyon egyszerű, szintén dr. Szigeti György felszólalásából idézve: „ ... a kormány beterjesztette a törvényjavaslatát, melyben szerepelne az, hogy a nettó átlagkereset mértéke 20%-al csökkenthető”. Az ez évre tervezett nyugdíj- emelésről néhány szót és számot. Ebben a részben hivatkozók dr. Botos Józsefre, a Társadalombiztosítási Főigazgatóság főigazgatójára, aki több más kérdésre válaszolva (megjelent ÚDN 1993. jan. 2.-i számában) a következőket mondta: „ .. .1993-ban 580 milliárd bevételre számítunk, kiadásunk pedig 620 milliárd lesz. Ebből a nyugdíjágazatnak 360 milliárd jut, mert jövőre két lépcsőben 14%-al kívánjuk emelni a nyugdíjakat.” Ennél a nyilatkozatnál az aggály kétféle. Egyik: a 14%., a másik a két lépcső. Ugyanis nem mindegy a „két lépcső” megoszlása. Amennyiben ez az arány 10 és 4% (ez kb. a tavalyi) akkor mintegy 5,6 milliár- dot „keres” a nyugdíjasokon az állam. És így még ott is vagyunk, amit a kormány elfogadásra javasolt, a 12,3%-nál. Ugyanis a „megtakarított” 5,6 milliárd az alapnyugdíj 1,7%-a! Ezt néhány közérthető számmal szeretném bizonyítani - nem a teljesség igényével. Alapadatot szintén dr. Botos József főigazgató nyilatkozatából vettem, úgy mint: „Jelenleg a nyugdíjasok száma 2,8 millió. A nyugdíjak átlaga: 9 300 Ft. Tehat: Az évi fizetendő nyugdíjak összege (9300 x 2,8 millió x 12) 312,5 md Ft Tervezett emelés (papíron 14%) 43,8 md Ft így ki kellene fizetni: 356,3 md Ft Ezzel szemben (a 10 és 4% lépcsőzést figyelembe véve) Első 6 hónapra fizetendő nyugdíj 156,3 md Ft 10%-os első emelés 15,6 md Ft I. félévi nyugdíj 171,9 md Ft Második 6 hónapra fizetendő nyugdíj 171,9 md Ft 4%-os második emelés 6,9 md Ft II. félévi nyugdíj 178,8 md Ft Vagyis: I. félévi nyugdíj + II. félévi nyugdíj 350,7 md Ft Nyugdíjak egyszeri 14%-os emelése 356,3 md Ft „Nyert” a kormány 5,6 md Ft-ot, mely az alapnyugdíj kb. Érdekegyeztető Tanács is meg- első lépcső %-a növekszik, és 1,7%-a. így a kormány által ja- nyugodhat. Természetesen a viszont. Farkas János vasolt 12,3% is megvan, és az „megtakarítás” csökken, ha az Pécs, Lokomotív u.2. Időnként nézzük meg a tényeket is ... A mezőgazdaság esélyei 1993-ban Olvasom, hallom a mező- gazdaság helyzetéről nyilatkozó politikusokat, egyben találom egységesnek megnyilvánulásaikat: soha nem említenek tényeket, mindig általánosságban beszélnek. Pedig hát köztudottan a tények makacs dolgok és nem célszerű hosszútávon figyelmen kívül hagyni őket. Nézzük meg hát tényszerűen, hogy mi a mezőgazdaság pozíciója jelenleg és ebből mi várható 1993-ra! A mezőgazdaság vesztesége viszonylag nagy pontossággal 30 milliárd forintra tehető 1992-ben, jelenleg is tartós tendenciaként jelentkezik a termelőalapok csökkenése. A növénytermelés csökkenésére teszi ki az össz-mezőgaz- dasági termelés csökkenésének (mintegy 70 milliárd forint) kétharmdát, melynek fő okaiként a vetésterület 300 000 hektáros csökkenését, és a kukoricát, cukorrépát ért aszálykárt kell említeni. A gabonafélék termékmennyiségeinek alakulása. (Millió t-ban) Növény: 1991 1992 % Gabona ossz.: 15,6 10,0 64 Ebből: - búza 5,9 3,4 58 kukorica 7,5 4,5 60 Még a becslések alapján. Az állattenyésztés termelése körülbelül 25 százalékos csökkenést mutat (ez 25-30 milliárd forint), ezen belül legnagyobb mértékű a sertésállomány és a tehénállomány csökkenése. Számszerűleg: a sertésfelvásárlás körülbelül 50 százaléka, a tejfelvásárlás körülbelül 75 százaléka az 1990. évihez képest és a tehénkivágás mértéke még növekedni fog a szövetkezeti csődeljárások miatt. Az 1992. évi exportteljesítés kisebb lesz, mint az 1991. évi, pedig 1991-ről a gabonaszállítások egy nem kis része áthúzódott 1992-re. Nőtt viszont a kelet-európai országokba irányuló export! A főbb jellemzők után mit lehet prognosztizálni 1993-ra? Nem valószínűsíthető az egyharmados mennyiségi csökkenés mellett sem, hogy gabonafélékből hiány lesz, annak ellenére sem, hogy a csökkent mennyiség már 1,5 millió tonnával kevesebb, mint az átlagos hazai felhasználás, mert az állatállomány csökkenésével természetszerűleg vele jár a takarmányfelhasználás csökkenése. Kicsi a valószínűsége annak, hogy a növénytermelés jó termést produkálhat, mivel gyakorlatilag harmadik éve már, hogy nem történik műtrágyával tápanyag-visszapótlás. Ennek hatása ugyan nehezen jósolható, de biztos, hogy negatív irányban hat. Növekedés lehetséges a sertéstermelésben, mert stabilizálódni látszik a magas felvásárlási ár, ez növelheti a termelői szándékot. Jelenleg a 80 Ft/kg körüli önköltséggel szemben decemberben 100 Ft feletti ár volt a tőzsdén, bár szinte biztosra vehető, hogy ez valamelyest csökkenni fog. Mindenesetre az export csökkenésével biztosítottnak látszik a hazai ellátás, annál is inkább, mivel a hazai piac is számottevően szűkül. Egyáltalán nem várható a tejár stabilizálódása mellett sem tejtermelési felfutás, ennek tenyésztési-biológiai korlátái vannak. Ha importtal a továbbiakban nem fogják a tej árát csökkenteni - ami nagyon észe- rűtlen intézkedés lenne -, akkor sokban, azaz kedvezőbb a lakosságnak. Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése fennállása óta nem támogatta a tömegközlekedést. Ennek okait korábban többször is kifejtettük. Vannak megye- székhelyek, ahol adtak támogatást, és ennek ellenére a bérletek ára 15-25 %-kal magasabb a pécsinél. Ilyenek: Miskolc, Debrecen, Szeged. Dr. Toller László állításával szemben, a Pannon Volán az 1991-92-es visszafogott áremelések hatására már kényszerhelyzetben van. Az indokolt költségek elismerése nélkül a kényszerhelyzet csődhelyzetté válna. Ez a városban senkinek nem lehet érdeke. Kíváncsiak lennénk, vajon milyen újabb ötlettel állna elő akkor, ha javaslata miatt megbénul Pécs közlekedése? A mostani áremelést kikényszerítő tényezők: a mindenki által tapasztalt üzemanyag-áremelés (gázolajnál kiugróan magas!), a forgalmi fizikai dolgozók béremelése (18 %), a 6 %-os ÁFA viteldíj árában való megjelenése, a kötelező felelősségbiztosítás kb. 30 %-os növekménye, stb. Rt. lesz a Pannon Volán A korábbi időszakban az ön- kormányzat törekvését a többségi tulajdonú tömegközlekedési társaság létrehozására, a kormányzat nem tette lehetővé. A helyzet azonban 1993. január 1-től gyökeresen megváltozott. A Pannon Volán Rt-vé alakul, és ezzel egyidőben a minisztérium is lehetővé teszi az új tömegközlekedési társaság megalakítását. A tárgyalások november elején megkezdődtek, és december végére már jelentős kérdésekben elvi megegyezés is született. A kapkodásnak, mondvacsinált, minden alapot nélkülöző határidők kitűzésének azonban nincs helye. Jelentős vagyonról, dolgozók százainak sorsáról, a város tömegközlekedésének jövőjéről megfontoltan, felelősséggel kell dönteni, amit egy kitűzött határidő csak negatívan befolyásolhat, rontva nehezen kivívott tárgyalási pozícióinkat. Ha a tárgyalások szándékaink szerint alakulnak, a lehetőségek ismeretében még az év első felében megkezdheti működését a Pécsi Tömegközlekedési Rt. Pécs M. J. Város Önkormányzat SZDSZ-frakciója megőrizhető a jelenlegi termelési szint úgy, hogy a tejtermelésjövedelmező is lehet. Óriási veszélyt látok viszont abban, hogy létre jöhet egy „újraállamosítás” a mezőgazdasági szektorban. Ugyanis a most már teljesen magán-vagyonú szövetkezeteknek legnagyobb részt az állami bankoknál vannak hiteltartozásai. Ez a tartozás tartósan növekszik, a csődbejutott szövetkezetek felszámolása során így állami vagyonná válhatnak, hacsak rövidesen és tartósan nem javul a mezőgazdasági termelés jövedelempozíciója. A javulás viszont kizárólag csak akkor következhet be, ha az agrárpiaci-rendtartásba erre nézve garanciákat építenek be, és azt a kormány úgy is akarja működtetni. Ellenkező esetben a jövedelmezőség kedvező alakulása aligha várható, akkor folytatódik az ágazat „mélyrepülése” a teljes összeomlásig. Ami elvileg senkinek sem állhat érdekében. Buzássy Lajos Agrárszövetség
