Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)

1993-01-13 / 12. szám

10 üj Dunántúlt naplö 1993. január 13., szerda Az Új Dunántúli Napló politikai vitafóruma A közvélemény bizalmatlan a privatizációval kapcsolatban Számoljon be a Vagyonügynökség! Az utasok 95 százaléka bérletes A tömegközlekedésről A KDNP Elnöksége 1993. január 6-i ülésén ismételten tár­gyalta a privatizáció kérdését. Megállapította, hogy a tulaj­donreform és privatizáció ed­digi menetét a magyar közvé­lemény egésze a legnagyobb bi­zalmatlansággal, sőt fokozódó ellenségességgel figyeli. Ebből a folyamatból a nép legnagyobb része kimaradt: a nemzeti va­gyonból csak kevesen részesed­hetnek, sok vagyontárgy jut ol­csón külföldieknek. A koalíció­val szemben általános elégedet­lenség egyik legfontosabb for­rása, hogy a koalíció ezt a fo­lyamatot beavatkozás nélkül szemléli. A KDNP mint párt nem rendelkezik közvetlen be­folyással ezekre a folyama­tokra, de mint koalíciós párt nem vonja ki magát a felelősség Miért szkeptikus a tudomány? A kérdés az Új Dunántúli Napló 1993. január 2-i számá­ban megjelent „Óriási anyahajó a kisbolygó övezetben” c. cikk kapcsán merül fel. A választ - többek között - megtalálhatjuk dr. Kulin György: Amit a csil­lagokról tudni kell! Csillagászat középiskolásoknak c. szakköri füzet 56. és 96. oldalain:- Ha egy tízezer tonnás csil­lagközi űrhajót kívánunk indí­tani és visszahozni a Földre egy emberöltő időtartam alatt, akkor - hagyományos üzemanyaggal számolva - az induló rakéta tö­megének nagyobbnak kellene lennie, mint a Naprendszer egész tömege.- Mindmáig nem ismerünk más életformát, mint ami a Föl­dön található. Nem kaptunk se­honnan értelmes lényekre valló üzenetet. Nem őriz a Föld egyetlen olyan emléket sem, amely valaha itt járt idegen lé­nyek kétségtelen bizonyítéka lehetne. Hát ezért kételkedő a tudo­mány, és teljesen más kérdés, hogy ki miben hisz. Dr. Turza István oki. bányamérnök Pécs A különbség egyértelmű Jogos felháborodási jelenet­nek lehettünk tanúi január 6-án délután a TESZ elnökével foly­tatott tárgyalásunk folyamán. Kalányos Ferenc, mint „kisebb­ségi önkormányzati képviselő” tartott volna fogadónapot első­sorban cigány származású munkanélküliek számára. A fo­gadónap az ügyfelek számát il­letően mozgalmas lehetett volna, ha megtartották volna, így azonban a mintegy tizenhét reményekkel teli munkanélküli csak várt a semmire, mivel a hirdetett időponton túl nem jött a fogadónapot tartó „kisebbségi önkormányzati” képviselő. Kétszeresen is félre informá­lásról volt szó. Nevezetesen a fogadónapot illetően, melyet nem tartottak meg, ez a dolog egyik része. A másik: mi a Roma Kisebbségi Önkormány­zat nem tudunk arról, hogy Ka­lányos Ferenc testületünk tagja lenne. Az viszont teljes mértékben igaz, hogy ő valóban a Pécs Vá­rosi Önkormányzat nemzetiségi szószólója. Úgy gondoljuk a kettő közötti különbség egyér­telmű, ezért el kell utasítanunk a bennünket ért vádakat a foga­dónap meg nem tartása miatt. Ajtai János a ROMA Kisebbségi Önkormányzat titkára alól. Ezért az alábbiakra hívja fel a figyelmet: Az elnökség szükségesnek tartja, hogy a párt gödöllői kongresszusán 1992. áprilisá­ban elfogadott téziseknek meg­felelően valósuljon meg a priva­tizálás, a tulajdonreform. Ennek értelmében és a közvélemény megnyerése céljából a tulajdon­reform egységes és a főbb ará­nyokat illetően számszerűen megfogalmazott elveit kell ki­dolgozni és a reformot ennek alapján kell megvalósítani. Az egységes koncepciónak négy célt kell szolgálnia: a gaz­dasági fejlődés megindítását, harmonikus társadalmi viszo­nyok kialakítását, a politikai stabilitás fenntartását és a nem­zeti felemelkedés lehetővé téte­lét. A tulajdonviszonyok rende­zésének legfontosabb célja az, hogy minél több állampolgár váljék tulajdonossá. Akár egyéni, akár társas vállalkozás formájában. Éppen ezért támo­gatjuk a hiteljegyes privatizá­ciót. Az eddig lezajlott privati­zációs folyamatok körüli bizal­matlanság csak a nyilvánosság megteremtésével oszlatható el. Követeljük, hogy az Állami Vagyonügynökség készítsen beszámolót eddigi tevékenysé­géről. Ebben a vonatkozó ada­tok részletes ismertetésével ad­jon számot a rábízott állami va­gyon értékesítéséről, illetve megóvásáról. Az ezzel kapcso­latos háttér-adatok is legyenek nyilvánosak. Az Állami Szám­vevőszék végezzen részletes vizsgálatot az ÁVÜ egész ed­digi tevékenységére vonatko­zóan, ennek eredményét ter­jessze az Országgyűlés elé. A vizsgálatok eredményeképpen szükségessé váló felelősségre- vonást és személyi cseréket végre kell hajtani. Az ország jelen helyzetében nem a privatizáció mindenáron való felgyorsítása, hanem a kia­lakult válság-gócokban lassí­tása indokolt. A válság-körze­tekben az üzemek megóvása le­gyen a cél, ezért fontos olyan regionális válságkezelő ta­nácsok létrehozása, amelyek kezdeményező és koordináló szerepet töltenek be a regionális válságok megoldásában. KDNP Elnöksége Ursprung János elnökségi tag Dr. Toller László „Felületi kezelés” címmel január 6-án közölt cikke azt sejteti, hogy az MSZP-frakció képviselője jó­szándékú és a tárggyal kapcso­latos összes ismeret birtokában van, ennek ellenére mégis elve­tették javaslatát. Véleményünk szerint, jószándék helyett in­kább a tényeket figyelmen kívül hagyó, szociális és gazdasági kérdéseket összemosó felelőt­lenségről van itt szó. Dr. Toller tájékozottsága felületes. A lehető legkörültekintőbben Áremelésről dönteni, egyet­len politikai párt számára sem öröm, de még kevésbé lenne az, ha valós tények figyelmen kívül hagyása, politikai népszerűség hajhászása miatt, Pécs tömeg- közlekedése összeomlana. Az ármegállapítás kötelezettsége alól kitérni az önkormányzat sem tud, mert törvény kötelezi erre, ám ha már meg kell tennie, megpróbál a lehető legkörülte­kintőbben eljárni. így tett a tö­megközlekedési díj emelésénél, és így tett a távfűtés díjának meghatározásánál is. Es most néhány kevésbé is­mert tény: A helyi tömegközlekedést igénybe vevők kb. 5 %-a utazik vonaljeggyel, tehát 95 % vala­milyen bérlet-típust használ. A felmérések alapján a jeggyel utazók döntő többségét nem a pécsi lakosok teszik ki, hanem az idelátogatók. Az eladási ada­tokból az is kiderül, hogy a 178 000 pécsi lakosból 92 000 ember használja bérlettel a bu­szokat, és kb. 35 000 lakos (a hat év alattiak és a hetven év felettiek) mentesítve vannak a díjfizetés alól. A pécsi tömegközlekedés vi- teldíj-struktúrája jelentősen el­tér az ország más, hasonló mé­retű városaiban alkalmazottól. 1. A vonaljegy ára kb. 10-15 %-kal magasabb az átlagosnál. Az így befolyó 15 millió forint többletbevétel a bérletek árát csökkenti. A fent leírt utazási szokásokból tehát az látszik, hogy az idelátogatókkal „dotál- tatjuk” a pécsi bérleteket. 2. Az egyvonalas bérlet ára Pécsett, az összvonalas bérlet árának 48 %-a, míg az átlagos, az ország nagyvárosaiban 73-75 %. 1992-ig nálunk is ilyen ará­nyok voltak. Pécsett átlagosan, az összvonalas bérlettel utazó 2,2 vonalat vesz igénybe. Ennek alapján úgy gondoljuk, az álta­lunk kialakított arány, a költség és az ár közötti összhangot job­ban fejezi ki, mint más váró­A nyugdíjszámítás buktatói Az 1993 január 2-án Koós Tamás „Milyen évre számít a Társadalombiztosítás” című cikkre, valamint dr. Szigeti György pécsi országgyűlési képviselő parlamenti felszólalá­sát idéző cikkhez szeretnék né­hány gondolatot fűzni. Először is az 1992 évi 19,5%-os (!) nyugdíjemelésről. Ha valaki 6 hónapon át 13%-al emelt összeget, majd a követ­kező 6 hónapban a már meg­emelt összeg 6,5%-át kapja, az nem egyenlő a 12 hónapon át kapott 19,5%-os emeléssel. Ennyit tavalyról. 1993. évre a kormány beter­jesztése 12,3%-os nyugdíjeme­lést tartott elfogadhatónak. (A kormány nem emlékezett az Or­szággyűlés által 1992 elején jó­váhagyott törvényre, miszerint az átlagkeresetnek megfelelően kell a nyugdíjakat is emelni!) Az Érdekegyeztető Tanáccsal történő hosszas húza-vona után jelenleg úgy néz ki, hogy a nyugdíjemelés mértéke 14%-os lesz. Dr. Szigeti György szerint: „ .. .az előzetes jelek szerint 16%-osra tervezik a nettó átlag- kereset emelkedését, ami most már úgy néz ki, hogy lehet 17%, sőt lehet 17,5% lesz.” Kérdem: hogy jön össze a nyugdíj és az átlagkereset tör­vény szerinti emelése? Ez is na­gyon egyszerű, szintén dr. Szi­geti György felszólalásából idézve: „ ... a kormány beter­jesztette a törvényjavaslatát, melyben szerepelne az, hogy a nettó átlagkereset mértéke 20%-al csökkenthető”. Az ez évre tervezett nyugdíj- emelésről néhány szót és szá­mot. Ebben a részben hivatko­zók dr. Botos Józsefre, a Társa­dalombiztosítási Főigazgatóság főigazgatójára, aki több más kérdésre válaszolva (megjelent ÚDN 1993. jan. 2.-i számában) a következőket mondta: „ .. .1993-ban 580 milliárd be­vételre számítunk, kiadásunk pedig 620 milliárd lesz. Ebből a nyugdíjágazatnak 360 milliárd jut, mert jövőre két lépcsőben 14%-al kívánjuk emelni a nyugdíjakat.” Ennél a nyilatkozatnál az ag­gály kétféle. Egyik: a 14%., a másik a két lépcső. Ugyanis nem mindegy a „két lépcső” megoszlása. Amennyiben ez az arány 10 és 4% (ez kb. a tava­lyi) akkor mintegy 5,6 milliár- dot „keres” a nyugdíjasokon az állam. És így még ott is va­gyunk, amit a kormány elfoga­dásra javasolt, a 12,3%-nál. Ugyanis a „megtakarított” 5,6 milliárd az alapnyugdíj 1,7%-a! Ezt néhány közérthető számmal szeretném bizonyítani - nem a teljesség igényével. Alapadatot szintén dr. Botos József főigazgató nyilatkozatá­ból vettem, úgy mint: „Jelenleg a nyugdíjasok száma 2,8 millió. A nyugdíjak átlaga: 9 300 Ft. Tehat: Az évi fizetendő nyugdíjak összege (9300 x 2,8 millió x 12) 312,5 md Ft Tervezett emelés (papíron 14%) 43,8 md Ft így ki kellene fizetni: 356,3 md Ft Ezzel szemben (a 10 és 4% lépcsőzést figyelembe véve) Első 6 hónapra fizetendő nyugdíj 156,3 md Ft 10%-os első emelés 15,6 md Ft I. félévi nyugdíj 171,9 md Ft Második 6 hónapra fizetendő nyugdíj 171,9 md Ft 4%-os második emelés 6,9 md Ft II. félévi nyugdíj 178,8 md Ft Vagyis: I. félévi nyugdíj + II. félévi nyugdíj 350,7 md Ft Nyugdíjak egyszeri 14%-os emelése 356,3 md Ft „Nyert” a kormány 5,6 md Ft-ot, mely az alapnyugdíj kb. Érdekegyeztető Tanács is meg- első lépcső %-a növekszik, és 1,7%-a. így a kormány által ja- nyugodhat. Természetesen a viszont. Farkas János vasolt 12,3% is megvan, és az „megtakarítás” csökken, ha az Pécs, Lokomotív u.2. Időnként nézzük meg a tényeket is ... A mezőgazdaság esélyei 1993-ban Olvasom, hallom a mező- gazdaság helyzetéről nyilat­kozó politikusokat, egyben találom egységesnek meg­nyilvánulásaikat: soha nem említenek tényeket, mindig általánosságban beszélnek. Pedig hát köztudottan a té­nyek makacs dolgok és nem célszerű hosszútávon fi­gyelmen kívül hagyni őket. Nézzük meg hát ténysze­rűen, hogy mi a mezőgazda­ság pozíciója jelenleg és eb­ből mi várható 1993-ra! A mezőgazdaság vesztesége viszonylag nagy pontossággal 30 milliárd forintra tehető 1992-ben, jelenleg is tartós ten­denciaként jelentkezik a terme­lőalapok csökkenése. A növénytermelés csökkené­sére teszi ki az össz-mezőgaz- dasági termelés csökkenésének (mintegy 70 milliárd forint) kétharmdát, melynek fő okai­ként a vetésterület 300 000 hek­táros csökkenését, és a kukori­cát, cukorrépát ért aszálykárt kell említeni. A gabonafélék termék­mennyiségeinek alakulása. (Millió t-ban) Növény: 1991 1992 % Gabona ossz.: 15,6 10,0 64 Ebből: - búza 5,9 3,4 58 kukorica 7,5 4,5 60 Még a becslések alapján. Az állattenyésztés termelése körülbelül 25 százalékos csök­kenést mutat (ez 25-30 milliárd forint), ezen belül legnagyobb mértékű a sertésállomány és a tehénállomány csökkenése. Számszerűleg: a sertésfelvásár­lás körülbelül 50 százaléka, a tejfelvásárlás körülbelül 75 szá­zaléka az 1990. évihez képest és a tehénkivágás mértéke még növekedni fog a szövetkezeti csődeljárások miatt. Az 1992. évi exportteljesítés kisebb lesz, mint az 1991. évi, pedig 1991-ről a gabonaszállí­tások egy nem kis része áthúzó­dott 1992-re. Nőtt viszont a ke­let-európai országokba irányuló export! A főbb jellemzők után mit lehet prognosztizálni 1993-ra? Nem valószínűsíthető az egyharmados mennyiségi csök­kenés mellett sem, hogy gabo­nafélékből hiány lesz, annak el­lenére sem, hogy a csökkent mennyiség már 1,5 millió ton­nával kevesebb, mint az átlagos hazai felhasználás, mert az állatállomány csökkenésével természetszerűleg vele jár a ta­karmányfelhasználás csökke­nése. Kicsi a valószínűsége annak, hogy a növénytermelés jó ter­mést produkálhat, mivel gya­korlatilag harmadik éve már, hogy nem történik műtrágyával tápanyag-visszapótlás. Ennek hatása ugyan nehezen jósolható, de biztos, hogy negatív irány­ban hat. Növekedés lehetséges a ser­téstermelésben, mert stabilizá­lódni látszik a magas felvásár­lási ár, ez növelheti a termelői szándékot. Jelenleg a 80 Ft/kg körüli önköltséggel szemben decemberben 100 Ft feletti ár volt a tőzsdén, bár szinte biz­tosra vehető, hogy ez valame­lyest csökkenni fog. Minden­esetre az export csökkenésével biztosítottnak látszik a hazai el­látás, annál is inkább, mivel a hazai piac is számottevően szű­kül. Egyáltalán nem várható a te­jár stabilizálódása mellett sem tejtermelési felfutás, ennek te­nyésztési-biológiai korlátái vannak. Ha importtal a további­akban nem fogják a tej árát csökkenteni - ami nagyon észe- rűtlen intézkedés lenne -, akkor sokban, azaz kedvezőbb a la­kosságnak. Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése fennállása óta nem támogatta a tömegközlekedést. Ennek okait korábban többször is kifejtettük. Vannak megye- székhelyek, ahol adtak támoga­tást, és ennek ellenére a bérletek ára 15-25 %-kal magasabb a pécsinél. Ilyenek: Miskolc, Debrecen, Szeged. Dr. Toller László állításával szemben, a Pannon Volán az 1991-92-es visszafogott áremelések hatá­sára már kényszerhelyzetben van. Az indokolt költségek el­ismerése nélkül a kényszerhely­zet csődhelyzetté válna. Ez a városban senkinek nem lehet érdeke. Kíváncsiak lennénk, va­jon milyen újabb ötlettel állna elő akkor, ha javaslata miatt megbénul Pécs közlekedése? A mostani áremelést kikény­szerítő tényezők: a mindenki ál­tal tapasztalt üzemanyag-ár­emelés (gázolajnál kiugróan magas!), a forgalmi fizikai dol­gozók béremelése (18 %), a 6 %-os ÁFA viteldíj árában való megjelenése, a kötelező felelős­ségbiztosítás kb. 30 %-os nö­vekménye, stb. Rt. lesz a Pannon Volán A korábbi időszakban az ön- kormányzat törekvését a több­ségi tulajdonú tömegközleke­dési társaság létrehozására, a kormányzat nem tette lehetővé. A helyzet azonban 1993. január 1-től gyökeresen megváltozott. A Pannon Volán Rt-vé alakul, és ezzel egyidőben a miniszté­rium is lehetővé teszi az új tö­megközlekedési társaság meg­alakítását. A tárgyalások no­vember elején megkezdődtek, és december végére már jelen­tős kérdésekben elvi megegye­zés is született. A kapkodásnak, mondvacsi­nált, minden alapot nélkülöző határidők kitűzésének azonban nincs helye. Jelentős vagyonról, dolgozók százainak sorsáról, a város tömegközlekedésének jö­vőjéről megfontoltan, felelős­séggel kell dönteni, amit egy kitűzött határidő csak negatí­van befolyásolhat, rontva nehe­zen kivívott tárgyalási pozíció­inkat. Ha a tárgyalások szándé­kaink szerint alakulnak, a lehe­tőségek ismeretében még az év első felében megkezdheti mű­ködését a Pécsi Tömegközleke­dési Rt. Pécs M. J. Város Önkormányzat SZDSZ-frakciója megőrizhető a jelenlegi terme­lési szint úgy, hogy a tejterme­lésjövedelmező is lehet. Óriási veszélyt látok viszont abban, hogy létre jöhet egy „új­raállamosítás” a mezőgazdasági szektorban. Ugyanis a most már teljesen magán-vagyonú szö­vetkezeteknek legnagyobb részt az állami bankoknál vannak hi­teltartozásai. Ez a tartozás tartó­san növekszik, a csődbejutott szövetkezetek felszámolása so­rán így állami vagyonná válhat­nak, hacsak rövidesen és tartó­san nem javul a mezőgazdasági termelés jövedelempozíciója. A javulás viszont kizárólag csak akkor következhet be, ha az ag­rárpiaci-rendtartásba erre nézve garanciákat építenek be, és azt a kormány úgy is akarja működ­tetni. Ellenkező esetben a jöve­delmezőség kedvező alakulása aligha várható, akkor folytató­dik az ágazat „mélyrepülése” a teljes összeomlásig. Ami elvileg senkinek sem állhat érdekében. Buzássy Lajos Agrárszövetség

Next

/
Thumbnails
Contents