Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)

1993-01-13 / 12. szám

1993. január 13., szerda üj Dunántúli napló 3 Pályázat az energia tudatos hasznosítására A Magyar Villamos Művek Rt. és az áramszolgáltató rész­vénytársaságok az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztérium, va­lamint a Művelődési és Közok­tatási Minisztérium támogatá­sával országos versenyt hirdet­nek a gimnáziumi osztályok ré­szére, „az energia tudatos hasz­nosítása” címmel. A verseny célja, felhívni a figyelmet az energia tudatos használatának fontosságára, különösen az ifjú­ság, mint a legfogékonyabb ré­teg és az energia jövőbeni fel­használója körében. A dél-du­nántúli régióban a DÉDÁSZ Rt. szervezi a versenyt, az üzemi­gazgatóságok szakemberei közvetlen támogatást is nyújta­nak a jelentkező osztályoknak. A versenyen részt venni az egyes osztályok által, az energia témakörében készített bármi­lyen pályamunkával lehet (pl. az energiatakarékosság, új fel­használási ötletek, előállítási módok témakörökben). A pá­lyázatra való előzetes jelentke­zés határideje január 31., a munkák beküldési határideje pedig tnárcius 31., a munkákat a DÉDÁSZ Rt. Pécs, Rákóczi u. 73/b. címre kell eljuttatni. Tűzoltóképzés Győrben Az országban elsőként a Győr-Moson-Sopron Megyei Tűzoltóparancsknokság az 1993-94-es tanévben tűzvé­delmi gimnáziumi osztályt indít Győrben, a Bercsényi Miklós Gimnázium és Közlekedési Szakközépiskolában. Az okta­tás elsődleges célja hivatásos tűzoltók képzése. A leendő diá­kok az általános gimnáziumi tanterven belül számítástechni­kai, harmadik osztálytól tűzol­tói, tűzvédelmi és katasztrófa elhárítási ismereteket szerez­nek, speciális idegennyelvű, nehézgépkezelői szakmai, és testnevelés tagozatos testi kép­zésben részesülnek. Negyedik év végén érettségi, tűzvédelmi és nehézgépkezelői, valamint egy idegen nyelvből középfokú nyelvvizsgát tesznek. Hivatásos gépjárművezetői jogosítványt szereznek. Azok a fiúk jelent­kezhetnek az ország egész terü­letéről, akik 1993. március 1-ig betöltik 14-ik életévüket, a ta­nulmányi átlaguk legalább 4,5, sportos alkatúak és tudnak úszni. A jelentkezési lapokat január 1-től február 15-ig lehet beküldeni az iskola címére: 9025 Győr, Cinka Panna u. 2., dr. Gacs Zoltán igazgatónak. Bővebb információkat Pécsett, a Munkaügyi Központ Pályavá­lasztási Intézetében és a Bara­nya Megyei Pedagógiai Intézet­ben kaphatnak az érdeklődők. Képernyő előtt Itt mindenki vesztő, mondja valaki, üldögélve a lépcsőn, itt mindenki vesztő, mondja a fő- guberáns, a kutyapecér, gube- ránsnak és kutyapecérnek titu­lálva magát valahol a Nagy Színmagyar Ügetőn, ezen a mesterséges, ám annál költőibb nagy magyar csurkai rónán, ahol még visszarévedhetünk azokra az ősi időkre, amikor még nem kétkerekűn furikáz­tunk, hanem fenn ültünk a lo­von; carramba!, mondja, dédel­getve a korsó sárga hasát, a szü­leim négyéves koromban egy kocsma előtt felejtettek, ez a színmagyar valóság az ügetőn, ahonnan Koltai filmjét beha­rangozzák, ez az élet, a nagy utazás, csakhogy van-e Törő- csik Marinak felsőfokú végzett­sége, ez azért elég nyomós érv mellette és ellene, attól füg­gően, mely pártálláspont felől (nem) nézzük, és attól, hogy A pécsi „Makár-tanya” kálváriája Önellátó sportcentrum az egyetemi városrészben? Mérlegelni - és döntésre kellene jutni az ügyben A Lakásépítő Mérnöki Iroda az elmúlt tíz évben több, mint 20 000 négyzetméternyi terüle­tet épített be Pécsett, többnyire belvárosi foghíjakat. Az első épületük a Boldogság Háza volt, a legutóbbi kettő a Római udvar és a Hitelbank székháza. Az iroda, amely gyakorlati­lag azonos a City Build Trade Kft-vel, két évvel ezelőtt a Pé­csi Állami Gazdaságtól vásá­rolta a Középmakár dűlő, és a Jakabhegyi út sarkán lévő 2,5 hektáros területet, hogy oda sa­ját vállalkozásban sportcentru­mot építsen. Mégpedig olyat, amely önellátó lehet, ez pedig sportlétesítmények esetében meglehetősen ritkaságnak szá­mít hazánkban. Az 1992-es költségszinten is több, mint 300 millió forintos beruházás első ütemében 8 sza­badtéri salakos teniszpályát, 2 squash pályát, több, mint 1000 négyzetméteres klubházat, ét­termet - s ezekhez kapcsoló­dóan kifejezetten sport jellegű testkultúra szalonokat - vala­mint 24 apartmant foglal ma­gába. A második ütemében kétpá- lyás teniszcsamok és a telek északi, különösen lejtős terüle­tén - amely sportcélra a ródlizá- son kívül aligha használható - 12 átriumház megépítése szere­pel. Az egész terv arra alapul, hogy a vállalkozás a lakásépíté­sekből teremt elő annyi hasznot, hogy a terület kétharmadán a sportpályák, sportlétesítmények megvalósulhassanak, hiszen ilyeneket manapság hitelből aligha lehet létrehozni. A terv kivitelezése tulajdon­képpen meg is kezdődött, hi­szen a társasházak már enge­déllyel épülnek is a Jakabhegyi út mentén, s 50 százalékuknak tulajdonosa is van. A beruházás sorsa azonban mégsem alakul simán. Az előzmények közül a legfontosabbak közé tartozik, hogy a város általános rendezési terve ezt a területet sport célú intézményi területnek jelölte meg. A városi építési szakható­sággal egyeztetve ennek tudatá­ban kezdett bele a cég a terve­zésbe és a vállalkozás megvaló­sításába. Ám tavaly januárban Pécs Közgyűlése - mint utólag bebizonyosodott - szabálytalan körülmények között és végképp törvénysértő formában, határo­zatban módosította a Makár ol­dal rendezési tervét. Ennek a módosításnak az volt a célja, hogy a tervezett Tiborc utcai Német Oktatási Centrumnak te­rületet biztosítsanak. Azóta az oktatási centrum létrehozása ­legalábbis eredeti volumenében - meghiúsult. Ám, ha nem így lenne, akkor sem terjedt volna ki arra a területre, amelyre a City Build Trade Kft. a sportlé­tesítményeit tervezte, s amelyre a rendezési tervet szabálytala­nul módosító határozat építési tilalmat rendelt el. A legfurcsább, hogy hóna­pokkal később a Hatósági Iroda műszaki osztálya mindezek után a vállalkozás első ütemé­nek programját augusztusban engedélyezte, majd néhány hét­tel később azt - a januári köz­gyűlési határozatra hivatkozva - részleges engedéllyé változ­tatta. Emiatt kezdődhetett meg a társasházak építése, de a sport­pályáké nem. Áz ominózus határozatot csak egy hónapja hatálytalaní­totta Pécs Közgyűlése. Ezzel a rendezési tervben mondhatni visszaállt az eredeti állapot. így valószínűsíthető, hogy a sport­pályák megépítésének nem lesz engedélyezési akadálya. A vál­lalkozó azonban a késedelem miatt - már csak a kétkulcsos ÁFA hatására is - jelentős kárt szenvedett, a beruházás költsé­gei növekedtek, a cég 50 fizikai dolgozóját nem tudta munkával ellátni. Ennek ellenére a kft. ügyve­zető igazgatói úgy nyilatkoz­nak, hogy nem mondtak le ter­vük megvalósításáról. Szeret­nék elérni, hogy végre a város vezetői elé tárhassák beruházá­sok közcélú előnyeit. Nem kér­nek pénz az önkormányzattól, inkább kölcsönösen előnyös együttműködést kínálnak. Ezek között szerepel például az is, hogy költségkímélés szempont­jából össze lehetne hangolni a beruházással a lakosság által rég áhított Makár-oldali köz­művesítést, útépítést. A cég legfőbb gondja azon­ban mégiscsak az, hogy a sport- centrum beruházása akkor való­sulhat meg teljesen, akkor lehet önellátó, ha a tervezett lakások is megépülnek határszélein. Márpedig a telek északi részén a 12 átriumház sorsa igencsak függőben van. Az Országos Építésügyi Szabályzat előírásait szigorúan alapul véve erősen kérdéses, hogy az általános ren­dezési tervben intézményi terü­letnek jelölt telekre lehet-e la­kásokat építeni. Az OÉSZ nem nyitott ehhez kiskaput. Vagyis az önkor­mányzat testületének, szakbi­zottságának, építésügyi és vá­rosrendezési szakembereinek mérlegelniük és döntésre kel­lene jutniuk most már végre: eléggé előnyös-e a városnak a Makár-tanya Sportcentrum. S ha igen, olyan besorolást kel­lene kapnia a területnek a ren­dezési tervben, amely lehetővé teszi lakások építését is. Annál is inkább, mert ismere­teink szerint nemcsak sportléte­sítmények, de lakások építésé­vel sem foglalkozik túl sok vál­lalkozó Pécsett. Dunai Imre Négy-öt magyar összehajol színmagyar-e, lehet, hogy őt is leleplezik, mert akinek ebben a nagy, büdös Kárpátok ölelte bi­liben egy leleplezése vagy egy ellenleleplezése nincs, az meg­nézheti magát ezután. Itt egyébként is csak a kisgyere­kekben van erő megbocsátani. Szlovákiában bélistáznak, a következő évezredben, azaz hét szűk esztendő múlva visszafelé folyik majd a Duna, Japánban a zengio, a japán ember önki- zsákmámnyolása az ott gyártott termékek olcsóságának titka -, és ezzel be is fejeződne a pén­teki szent evangélium a televí­zióban, de mi, négy-öt kuruc ' összehajolva, szombaton, sőt vasárnap is kocsmában vagy az ügetőn verjük a blattot, vetjük el a maradék pénzünket, ahol valaki újra megjegyzi, amit mindenki tud, Magyarországon árkartellek vannak, hogy megöl bennünket a sok duma meg a piac, hiába kel föl hajnalban megetetni a maradék disznait, csak a bolti húsár egyharmadát fizetik ki neki a nagyfelvásár­lók, ez a magyar zengio, és hogy itthon egy mohácsi asz- szonynak a magos minisztérium lépcsőit kell taposnia ma is, hogy egy tangazdaságot az ön- kormányzat az ottani szakkö­zépiskola számára megvásárol­hasson, és mi lesz ebben a nye­reség, kérdezi a minisztérium fölpiacosult aggyal, és belénk könyököl a frász, hogy kétszáz kilométerrel odébb, az Alpok oldalán azokon a szépre fésült, rossz termőtalajú legelőkön a gazda bezzeg négy-öt tehén te­jének az eladásából is megél, de a hús és gabonatermelők izzadt­ságát is megfizetik. Na persze, ott van a háttérben ipar is, piac is, és egymásba gúvasztjuk a szemünk, de tudjuk, ez a kis magunk-teremtette borízű nyil­vánosság éppolyan hatástalan, önköreiben vergődő, szorongá­sokat, pletykákat termő, mint amilyen az a másik, a Gom­bár-módra szaporodó fejekkel a képernyőn, ahol a magyar nyelvtani rend szerint tagolható mondatokat, a köznyelvi kom­munikáció szintjén is értelmes­nek tetsző gondolatokat hallunk elnököktől, államtitkároktól, mégis paranormális az egész. Paranormális, mert - a régi, pes­ties kiszólás szerint - látja az egész kávéház, hogy a dologban svindli van. Négy-öt kuruc ilyenkor összehajol,- pusmog megint, azt hallani a kávéházi sarokból, hogy a műsorkészí­tőknek’ismét „leszóltak” - va­laki magyarázná meg a kor­mány bizonyítványát is. „S itt valahol, ott valahol/ Esett, szép szomorú fejekkel/Négy-öt ma­gyar összahajol./Miért is, miért is, miért is?” Bóka Róbert Svájci emlékek Svájcban vendégeskedett nemrég a pécsi Nevelők Háza Kamarakórusa: sok szép él­ménnyel, nagy siker emlékével tértünk haza. Ünnepélyes fogadás Sión vá­ros önkormányzatának egyik épületében, az 1506-ban épült Supersaxo-ház dísztermében. Amíg a polgármester francia nyelvű köszöntőjét hallgatom, szemem lassan végigjáija a fa­ragott ajtókat, a korabeli míves bútorokat, végül a dombormű­vekkel díszített színes mennye­zetet. Közepén egy kör, benne egy kifaragva a betlehemi ese­mény, Jézus születése. A körön kívül pedig tizenkét alak, a Gyermeket imádó pásztorok, s az ajándékokat hozó három ki­rály. A Nevelők Háza Kamarakó­rusa idén ott, Sionban kapta meg karácsonyi ajándékát. Mert ajándék volt - s egyben egy si­keres év méltó befejezése - ez a svájci hangversenyút. Az elmúlt negyedszázadban bejártuk ugyan majd egész Európát, né­mely országban többszörösen visszatérő vendégek is voltunk, de Svájcba még nem jutottunk el. Meghívásunkat Ambroise Barrasnak, a JPTE két éven át volt francia lektorának köszön­hetjük, aki többször hallotta már a kórust, így biztos volt koncertjeink várható sikerében. A kelet-nyugati kulturális kap­csolatokat ápoló Pro Helvetia Alapítvány anyagi támogatásá­val, a tavaly Pécsett is fellépő Novantiqua kórus szervezésé­ben öt hangversenyt adhattunk Valais kanton központjában, Sionban és környékén. Az elsőre Vercorinban, a népszerű síparadicsomban ke­rült sor, majd ugyancsak két sportközpont, Nax és Crimentz következett. Mindenütt szép­számú nemzetközi közönség töltötte meg a hangvesenyeink színhelyéül szolgáló templo­mokat. A Kodály-évforduló al­kalmából előadott Kodály-mű- veket nagy tetszéssel fogadták. S minden alkalommal kirob­banó sikerük volt a francia nyelvű műveknek, különösen Rossini Új évi köszöntőjének. Szilveszter estéjén a sioni Sacré-Coeur templomban az esti szentmise alatt énekeltünk dr. Kopjár Gábor orgonakisére- tével. Legjelentősebb fellépé­sünk színhelye az ugyancsak si­oni, XVI. századi Saint-Théo- dule templom volt. A hangver­seny végén a Novantique króus- sal közösen adtuk elő Bárdos Lajos egy művét, Kodály Esti dalát s mindig népszerű népdal- feldolgozását, a Túrót eszik a cigányt. A sikeres hangversenyeken, a zenei élményeken túl egyéb örömeink is voltak. Elsősorban is maga a város, Sion, a Rhone völgyében fekvő rómaiak alapí­totta, középkori épületeit féltő gonddal őrző 25 000 lakosú vá­ros, közepén kimagasló két- dombbal. Egyiken a 13. szá­zadi, már romos Tourbillon kas­tély, a másikon a vele egykorú félig erőd, félig templom, benne a világ legrégebbi, még működő orgonája. Nappal a környező havasok látványa, szürkülettől pedig a fényárban úszó közép­kori épületek nyújtottak gyö­nyörű látványt. S feledhetetle­nek a kis hegyi falvak is fából épült lakóházaikkal, a síelőktől tarka hegyoldalak, a sárkányre­pülők, a kék ég alatt lebegő szí­nes ejtőernyők... Vendéglátóink kedvessége külön is említést érdemel. Őszintén reméljük, hogy jövőre viszonzásul újra fogadhatjuk majd őket Pécsett. S. M. A három testőr helyett a csodálatos Júlia Elmarad a Pécsi Nemzeti Színház legközelebbi bemuta­tója, a Három testőr. Mielőtt té­ves hírek kezdenének el kerin­geni a szokatlan eseményről, megkérdeztük a színház ügyve­zető igazgatóját, Simon Istvánt, miért került le a darab a műsor­ról.- A bemutatót február 26-ára terveztük, majd ez az időpont is egy hetet csúszott. A rendező, Gárdos Péter egy nehéz, külföl­dön végzett műtéthez kellett, hogy utazzon, ahol mint donor több hetet tölt el. Az első hírek­kel szemben, melyek szerint ja­nuár végére hazajöhet, a műtét elhúzódik, s így neki is marad­nia kell. A bemutatót azonban tovább már nem halaszthattuk volna, így a Három testőr he­lyett más darab színre vitele mellett döntöttünk. Remélhető, hogy nem kell lemondani a produkcióról, és a jövő évadban láthatjuk majd. Idén azonban február 26-án a nagyszínházban Sommerset Maugham sikerdarabja, a Cso­dálatos vagy Júlia! kerül bemu­tatásra Seregi Zoltán rendezésé­ben. A Verebes István -féle ze­nés változatban Vári Éva, Héjjá Sándor, Nádházy Péter, Sólyom Katalin, Füsti Molnár Éva, Be- leznay Endre és Palásti Gabri­ella játszik. H. I. Gy. Koncepció a szelektív hulladékgyűjtésre Koncepciót dolgozott ki a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium a ház­tartási hulladék szelektív gyűj­tésére, hasznosítására. A terve­zet érvényesítéséhez szükséges jogszabályok az elképzelések szerint még idén a parlament elé kerülhetnek. Mint a tárcánál az MTI ér­deklődésére elmondták: nem­zetgazdasági érdek, hogy széle­sebb körben megkezdődjék a hulladékok szelektív gyűjtése. Elsőként a veszélyes hulladék­nak számító szárazelemeket, gyógyszereket, festék- és nö- vényvédőszer-maradékokat, fá: radtolajat, akkumulátorokat, kimerült fénycsöveket kellene elkülönítve összegyűjteni, s megoldani ártalmatlanításukat, hasznosításukat. A nagy meny- nyiségű háztartási hulladékkal együtt jelenleg ezek az anyagok is a szemétlerakóba kerülnek veszélyeztetve a talajt, talajvi­zet. A koncepció szerint megol­dásra vár a másodnyersanya­gok, így a papír-, üveg-, fém-, műanyagféleségek külön gyűj­tése és ismételt hasznosítása. Az elkülönítést a háztartások­ban kellene elkezdeni. Ehhez érdekeltté kívánják tenni a la­kosságot, az önkormányzatokat, a vállalkozókat és a háttéripart. Múlt év tavaszán Budapesten a kijelölt gyűjtőhelyeken, il­letve mozgógyűjtéssel néhány nap alatt 14 köbméter festéket, 10 köbméter gyógyszert, 18 tonna akkumulátort, 3,5 köbmé­ter fáradtolajat, 2 köbméter nö­vényvédőszert, 1 köbméter használt fénycsövet, 0,4 köbmé­ter szárazelemet gyűjtöttek ösz- sze. A gyűjtésre a minisztérium és a Fővárosi Önkormányzat 2,3 millió forintot fordított, az ak­ciót a szponzorok 1,6 millió fo­rinttal támogatták. Az akció so­rán az ilyen jellegű veszélyes anyagok mintegy 0,5-1 százalé­kát sikerült összegyűjteni.

Next

/
Thumbnails
Contents