Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)
1993-01-13 / 12. szám
Hízósertés átvétel új árakon Kompenzációs felár a költségek ellentételezésére (5. oldal) Közgyűlés Pécsett Pécs Megyei Jogú Város Ön- kormányzatának Közgyűlése január 14-én, csütörtökön 9 órai kezdettel tartja a Városháza nagytermében ez évi első ülését. Az előzetes napirendi javaslatok között szerepel a szervezeti és működési szabályzat módosítása, az Ipari Vásár Kft. ügye, a kereskedelmi szakközépiskolák közös igazgatás alá vonása, az „Esztergár Lajos” Szociális Szolgáltató Intézet támogatása. A közgyűlés ülése nyilvános, azon bármely állampolgárjelen lehet. Fórum az égetőműről Három községbe szervez fórumot a Zöld Párt Baranya megyei Szervezete és a Pécsi Zöld Kör. Január 15-én (pénteken) - Garéban 16 órakor, Turonyban egy órával később, Szalántán pedig 18 órakor kezdődik a rendezvény. A beszélgetések témája a Garéban létesítendő égetőmű, amelynek feladata a község határában felhalmozott veszélyes hulladék elégetése lenne. Mint ismert, a környék falvaiban élő lakosság erőteljesen tiltakozik az égetőmű megépítése ellen. Tornacsarnok épül Szalántán Kihasználják Szalántán a hirtelen jött jó időt az építők: a napokban befejezik az épülő tornacsarnok tetőfedését. A két éve átadott új általános iskola melletti tornacsarnok 12 millió forintba kerül, kivitelezője a Siklósi Építőipari Szövetkezet. A szalántai önkormányzat a beruházás egy részének forintjait pályázaton nyerte el. Nyitott nap középiskolásoknak A pályaválasztást segítendő, tartanak január 14-étől Nyitott kapuk címmel, hetenkénti gyakorisággal tájékoztatót a győri Széchenyi István Műszaki Főiskolán. Az országos beiskolázású intézménybe, ahol üzemmérnököket, üzemmérnök-tanárokat, illetve üzemgazdászokat képeznek, baranyai fiatalokat is várnak. A végzős középiskolások, érdeklődők, szülők kérdéseire a főigazgató és közvetlen munkatársai válaszolnak, minden csütörtökön 10 és 12 óra, illetve 16 és 18 óra között, a 96/26-623-as telefonon, február 25-éig. Megkezdődött az átépítés KÖZÉLETI NAPILAP vu Dunántúlt napló IV. évfolyam, 12. szám 1993. január 13., szerda Ára: 13,80 Ft Továbbra is megnyugtató az ország energiahelyzete Továbbra is megnyugtató az ország energiahelyzete, mind kőolajból, mind benzinből rendelkezésre állnak a normál készletek, rendkívüli intézkedésekre nincs szükség - mondotta József Gábor, a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság (MÓL Rt.) ügyvezető igazgatója az MTI munkatársának. Január első hetében érezhetően csökkent a benzinfogyasztás, az autósok részben az áremelkedés, részben a rendkívül kedvezőtlen időjárás miatt otthon hagyták gépkocsijaikat, aki pedig tehette, az előzőleg megvásárolt készletből töltötte meg üzemanyagtartályát. így az egyébként ilyenkor szokásos mennyiségnél mintegy 30 százalékkal kevesebb üzemanyagot vásároltak a MÓL kútjainál. A cég egyébként arra számít, hogy már január második felében a szokásos napi 3 ezer tonna fölé emelkedik a forgalom. Tavaly a MÓL mintegy 5 millió tonna kőolajat és több mint 5,1 milliárd tonna földgázt importált Oroszországból. Ezen kívül 1,8 millió tonna kőolajat hazai forrásból fogyasztott az ország, földgázból pedig 4,8 milliárd köbméter fogyott az importon kívül. Az idei kilátásokról szólva József Gábor elmondta: a Mineralimpex már megkötötte orosz partnereivel a földgázszerződéseket. Kőolajból az elmúlt évhez hasonlóan az idén is arra kell számítani, hogy több partnertől szerzi be a külkereskedő cég, illetve a MÓL Rt. a szükséges mennyiséget. Arra a kérdésre válaszolva, hogy miként érinti az oroszországi csökkenő kőolaj- termelés Magyarország esetleges kőolajimportját, József Gábor közölte: remélhetően nem lesz kedvezőtlen hatása, ám a (Folytatás a 2. oldalon) Szorító költségvetés Közmeghallgatás Szigetváron A szigetvári önkormányzat egyik szeme sír, a másik pedig nevet az 1993. évi költségvetéssel kapcsolatban - röviden így lehetne összegezni a tegnapi közmeghallgatás tapasztalatait. Örvendetes, hogy idén több, mint 100 millió forintot fordítanak beruházásra, ebből mintegy 60 millió az állami támogatás és 20 milliónyi a hitel. Szintén pozitívumként könyvelhető el, hogy emelkedett a közalkalmazottak és köztisztviselők bére, azonban az idei költségvetésben ez jelenti az egyik legnagyobb problémát is. Az ország költségvetési törvényében idén már nem szerepel a dologi- és bérautomatizmus, ezen összegek kigazdálkodását a helyi önkormányzatokra, intézményekre bízza a kormány. A tavalyi intézményi bevételek még fedezni tudták a törvény által a közalkalmazottaknak biztosított 13. havi fizetést, a megemelt jubileumi pénzt, és a béremelés költségvonzatát, azonban idén rosszabb a helyzet. Amennyivel emelkedett az egyes intézmények önkormányzati támogatása, azt mind felemészti a bérrel kapcsolatos kiadás, ezáltal a működésre fordítható összegek a tavalyihoz képest nem változtak, sőt néhol még csökkentek is. Ezzel szemben fizetni kell az intézmények működéséhez szükséges megemelt közüzemi díjakat és egyéb indokolt beszerzéseket, amelyek szintén drágultak a tavalyihoz képest. Több intézményvezető is jelezte, hogy a bölcsődékben és iskolákban nem jut pénz a tisztítószerekre, fűtésre, gyógyszerekre, egyebekre, amelyek hiánya a működőképességet veszélyeztetik. Több képviselő javasolta, ne a kórház eszközbeszerzését támogassa az önkormányzat 5 millió forinttal, hanem ebből a pénzből fizessék ki az intézmények legfontosabb kiadásait. Privatizációs bevétel Az elmúlt évben 72 milliárd 15? millió forint volt az Állami Vagyonügynökség bruttó privatizációs bevétele - mondotta Csépi Lajos, az ÁVÜ ügyvezető igazgatója az MTI munkatársának kedden. Kifejtette: a vagyonügynökség korábban nyilvánosságra hozott adatai szerint a privatizációs bevételekből 27 milliárd 800 millió forintot fizetett be az ÁVÜ a Magyar Köztársaság költségvetésébe. Az 1992. évi költségvetési törvény előírásainak megfelelően a költségvetési egyensúly megalapozására 20 milliárd forintot fizettek be, míg az állami vagyon utáni részesedés címén 4 milliárd 440 millió forintot utaltak át. Az ünnepségen pezsgő mellett idézték meg a pécsi rádiózás hőskorát a résztvevők. Fotó: Proksza László Negyven éve sugároz műsort a Pécsi Rádió Hamarosan áj stúdióval gazdagodnak A pécsi rádió negyven évvel ezelőtt, január 12-én jelentkezett az éter hullámain. A hallgatóságnak kezdetben napi egy órányi magyar és húsz percnyi szerb-horvát műsort sugároztak. Ma 11 órás műsort adnak naponta a baranyai, somogyi, tolnai, zalai és bács-kiskun megyei rádióhallgatók számára magyar, német, horvát és szerb nyelven. A pécsi rádió hamarosan új stúdióval gazdagodik - sztereo műsorokat készíthetnek itt. A négy évtizedes fennállásuk ünnepi megemlékezését tegnap délelőtt Pécsett, a Lenau Házban tartotta a Pécsi Rádió. Hajdanvolt és ma is dolgozó külsős és belső munkatársakat, kollégákat, riportalanyokat köszöntött tegnap Dán Tibor, a Pécsi Rádió vezetője. Elmondta, hogy a technika állandóan változik, fejlődik és ezzel a pécsiek is lépést tartanak. Az új stúdiójuk már kész: a sztereo keverőpult pedig hamarosan megérkezik. Krassó László - aki csaknem harminc évig pécsi rádiósként dolgozott, jelenleg a Magyar Rádió Körzeti és Nemzetiségi Adások Főszerkesztősége főosztályvezetője Budapesten. Felidézte a Pécsi Rádió „gyermekkorát”, a kollégákat. Nosztalgiával emlékezett vissza, amikor Kovács Imre fiatalemberként sietett egy-egy téma után, Nádor Tamás mint rádiójátékszerző izgult első darabjának hangfelvételénél... Mint mondotta: tőle gyakran megkérdezik, milyen lesz a rádió? A válasza: ugyanolyan, mint ezelőtt volt. Á. E. Az átlagkeresetek alakulása A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb kimutatása szerint novemberben az 50 főnél többet foglalkoztató vállalatok dolgozóinak bruttó átlagkeresete 25 795 forint volt. A legmagasabb havi bruttó átlagkeresete a pénzügyi területen dolgozóknak volt, fizetésük meghaladta a 40 600 forintot. Ezen belül a szellemi dolgozók 41 520, a fizikaiak 26 524 forintot kerestek átlagosan. A legalacsonyabb - 16 293 forintos - átlagjövedelmeket változatlanul a textilruházati iparban regisztrálták, továbbá a feldolgozóipar egyes ágazataiban. Az építőipari dolgozók javadalmazása nem érte el a 21 000 forintot, s alig valamivel az átlag felett kerestek a járműjavítók, a faipari dolgozók és a bányászok. (MTI) A nyugdíjszámítás buktatói (10. oldal) A Pécsi Önkormányzat által adott területen a Munkaügyi Minisztérium közel 300 millió forintos beruházásában a Bázis- DÉV volt tanműhelyének bővítésével és átalakításával megkezdődött a Pécsi Regionális Munkaerő Fejlesztő és Képző Központ kialakítása a Bau- komplex Rt. kivitelezésében és a Ber-Ing Kft. lebonyolításában. A szeptember elsejére elkészülő kétszintes objektum 14 oktatóteremmel rendelkezik majd. Mezőgazdasági fórum Pellérden A pellérdi székhelyű Pécsi Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ január 13-án 9 órai kezdettel fórumot tart a megye mezőgazdaságában érdekelt szakmai szervezetek, oktatási intézmények képviselőinek részvételével. A fórum gazdasági erők és érdekek bevonásával szeretne oktatási stratégiát kidolgozni a mezőgazda- sági munkanélkükliség mérsékléséért. Az első magyar egyelem alapjai a pécsi Bazilika mögötti ásatási területen Fotó: Proksza László A középkori egyetemért Szerepel a világkiállítási tervekben is Jó tíz éve folynak a feltárási és állagrögzítési munkálatok Pécsett a dóm mögötti területen, ahol Közép-Európa legrégebbi egyetemének maradványai találhatók. A feltáró régészt, Dr. Sándor Máriát, az Országos Műemlékvédelmi hivatal főtanácsosát kérdeztük a pillanatnyi helyzetről. Élmondta, hogy a kutatás anyagi hátterét 95 százalékban az Országos Műemlékvédelmi Hivatal biztosítja, a többit a helyi önkormányzat. A helyreállítás terveit a hivatal elkészítette, sőt szerepel a hivatal világkiállítási terveiben is. Ahhoz, hogy a feltárt épületek ne pusztuljanak el, és a középkori egyetem és a gótikus szobrok kulturált körülmények között bemutathatok legyenek a nagyközönségnek, a város, Mikes Éva alpolgármester asszony elképzelése szerint, alapítványt kíván létrehozni. Az alapítvány mindaddig élne, amíg a múzeum átadására sor nem kerülne. Mert az nem tartható, hogy egy összeomlás határán lévő, kátránypapír tető alatt legyen Közép-Európa első olyan egyeteme (1367), amelynek középkori épületmaradványai ma még állnak. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a többi középkori egyetem alapítás - Prága, Bécs stb. - esetében, ami néhány év különbséggel történt csupán, azoknak az épületeknek a középkori állapota, minthogy az egyetem tovább élt, nem rekonstruálható. A munkálatok során egyébként feltárták az egyetem épületén kívül az Aranyos Mária kápolnát gótikus szobraival, az egyik leggazdagabb középkori püspökség, a pécsi, korabeli épületeit, az udvarmesteri házat, amely a Keresztelő Szent János kápolna alapjait őrzi. Cs. L.
