Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)
1993-01-11 / 10. szám
8 uj Dunántúli napló 1993. január 11., hétfő Apad a japán pénzfolyam? Jelképnek is beillik az a te- lek-foghíj, ami a chicagói árutőzsde közvetlen szomszédságában éktelenkedik immár esztendők óta. 1990 elején itt nagy építkezésnek kellett volna elkezdődnie. • A dologból nem lett semmi. Azért nem, mert a fő beruházók, a japánok, akik ötszáz millió dollárral szálltak volna be ebbe az üzletbe - visszaléptek. Egy terv léggömbnek bizonyult és kipukkadt. A baj az, hogy most már nemcsak Európa és Amerika üzleti világa van tele ilyen kipukkadt gazdasági „lufikkal”, hanem a minap még elnyühetetlennek látszott Japán is. A világméretű recesszió - aminek olyan „melléktermékei” vannak, mint a nyugat-em rópai idegengyűlölet és az amerikai elnökválasztások eredménye - legújabb és egyik legbaljósabb jele éppen az, hogy a felkelő Nap Országából erősen apadni kezd az eddig megszokott, majdnem korlátlan pénzfolyam. Röpke két esztendeje Japán még magasan a világ legnagyobb tőke-exportőrének számított. A szigetország beruházói csak az Egyesült Államokban, csak ottani értékpapírból hétszáz milliárd dollár (!) értékben vásároltak. Ehhez egyebek között az kellett, hogy a prosperáló üzleti élet haszonélvezői és ugyanakkor biztos szeizmográfjai, a bankok a szó szoros értelmében korlátlan hiteleket nyújtsanak valamennyi japán cégnek és Vállalkozásnak. A láncreakció ennél a „szemnél” kezdődött, Nipton nagybankjai óvatosabbak lettek. Az eredmény jól látható a számok tükrében. Az úgynevezett hosszútávú tőkeforgalom 1989-ben még 89,2 milliárd dollár deficitet mutatott Japánban - egyszerűen azért, mert olyan hatalmas tőke áramlott ki, ami messze meghaladta a császárságba „importált” tőke nagyságrendjét. A következő esztendőben, 1990-ben a husszú- távú tőkeforgalom japán hiánya már az 1989-es deficitnek durván a fele volt, pontosan 43,6 milliárd dollár. Ez bizony egyértelműen annyit jelent, hogy Japán egyetlen esztendő alatt ötven percenttel kevesebb pénzt áramoltatott külföldre, hiszen ezért csökkent e sajátos faktor deficitje a felére. Hogy a folyamat folytatódik, sőt, gyorsul, arra bizonyság, hogy a tőkeforgalmi mérleg már - hosszú idő óta először! — 37,1 milliárd dollár japán aktivumot mutat. A távol-keleti pénzfolyam tehát tovább apad. Propagandagyőzelem az arab világban Szaddám Husszein titka Ali Hasszán iraki védelmi miniszter, Szaddám Husszein testvére a testőrgárda díszszemléjén. Bagdad visszautasította a szövetségesek ultimátumát a légelhárító rakéták visszavonására. Ukrán zsidóság 90 százalékuk asszimilálódott Kevesebb katona Oroszországban Az orosz polgári és katonai hírszerzés változatlanul agresz- szív felderítést folytat az Egyesült Államok ellen, elsősorban a csúcstechnológiák után kémkedve - jelentette ki a CIA vezetője. Robert Gates egyúttal közölte: vizsgálják az együttműködés lehetőségét az orosz felderítéssel a kábítószerek és a tömegpusztító fegyverek továbbterjedése elleni munkában. Az orosz fegyveres erők egyébként nem jelentenek közvetlen veszélyt sem a moszkvai kormányra, sem a Nyugatra, mert belső nehézségeikkel vannak elfoglalva: a hadsereg létszáma 1,5 millióval a tervezett létszám alatt van, főként, mivel a sorkötelesek nem vonulnak be. Az ezredvég napelemei Áttörést jelentett be csütörtökön a japán Canon cég a napelemgyártás technológiájában, amely lehetővé teszi, hogy az eddigieknél olcsóbb és hatékonyabb napelemeket állítsanak elő. A közlemény szerint az új eljárás, az amorf szilikon megújított használata ugyan csak a század végére lesz versenyképes a hagyományos energiatermelési módokkal, ám az általa nyert elemek használata sokrétűbb lesz. Az ezredvég napelemei például már videofelve- vőkbe, televíziókba, porszívókba, légkondicionáló berendezésekbe és sok mindenbe másba is beépíthetők lesznek. Mi lehet Szaddám Husszein célja a nyugati szövetségesek provokálásával, azon kívül, hogy még utoljára megfricskázza Bush amerikai elnököt, aki sehogyan sem bírt vele? - Ezt kutatják-keresik ezekben a napokban a politikai elemzők világszerte. A mérsékelt arab országok vezető diplomatái úgy vélik, az iraki elnök különösebb nehézség nélkül elviseli a nyugati légitámadásoktól várható kisebb veszteségeket, cserébe az odahaza és az arab világban elérhető propagandagyőzelemért. Irakba utazó külföldiek mostanában ámulattal látják, hogy milyen nagymértékben újjáépült az ország infrastruktúrája. Ezzel együtt új vállalkozói réteg alakult ki, amelynek jövője Szaddám Husszein túléléséhez kötődik. - Az elnök elleni merényletkísérletekről szóló pletykák csak nyugati vágyálmok. Szaddám erősebb, mint valaha - nyilatkozta a The Times című londoni lapnak egy Jordániában dolgozó diplomata. Az áramszolgáltatás az 1991-es Öböl-háború előtti szinten van, a telefonközpontok egyharmadát újjáépítették és ismét működnek a tévéadáshoz és a katonai távközléshez szükséges földi műholdállomások. Újjáépítették a hidak többségét is. Az elnök melletti tömegtüntetések persze megrendezettek, mindazonáltal a Nyugat nem számíthat rokonszenvre az iraki lakosság körében, a folytatódó embargó miatt. A közszükségleti cikkek árai átlagosan 40 százalékkal magasabbak, mint a háború előtt, ezen belül a liszt ára negyvenszeresére nőtt. A rizs kilója 10,5 iraki dinárba kerül, a háború előtti 0,2 dinár helyett. Ám a nehézségekért az iraki propagandafőnökök minden felelősséget át tudnak hárítani a Nyugatra. Az iraki ellenzékkel kapcsolatban álló, Szaddám-ellenes mozgalmakat Jordániából koordináló nyugati hírszerzési ügynökök meggyőződése, hogy népi elégedetlenség kirobbanására nem lehet számítani, legfeljebb a belső körből ölhetné meg valaki az elnököt. De a rendszer gondoskodik róla, hogy támogatói részesüljenek a szűkös javakból. Az ENSZ fegyverellenőrei mostanában ismét aggódnak amiatt, hogy milyen erős fegyverzete maradhatott az iraki hadseregnek a leszerelésére tett intézkedések ellenére. A háború óta újjáépült légvédelemnek 3200 ütege és sok rakétája van. Néhány rakéta elvesztése árán Szaddám Husszein ismét az amerikai imperializmus ellen egyedül kiálló vezető képében tetszeleghet az arab világban, épp amikor a palesztinok kiutasítása miatt megint nyugat-ellenes elkeseredettség terjed az emberek körében, - mutatnak rá megfigyelők. (A The Times alapján) Leonyid Kravcsuk ukrán elnök izraeli útja ismét előtérbe helyezte az Ukrajnában élő, illetve az onnan gyors ütemben kivándorló zsidóság problémáit. Az 1770-es évek végéig viszonylag kis létszámú, mintegy 2-300 ezres zsidóság élt ukrán földön. Oroszország ebben az időben jelentős lengyel területeket csatolt el, ahol tömegesen laktak zsidók. Falvaikat a következő évszázadban ismételt pogromok tizedelték, csak a gazdagabbak tehették meg, hogy Pétervárra, Moszkvába vagy Kievbe költözzenek. A századfordulón három millió zsidó élt a cári Oroszországban, de a bolsevikok hatalomra jutása után százezrével hagyták el az országot. A következő elvándorlási hullám a második világháború éveire esik, akkor a becslések szerint 4-600 ezren menekültek Oroszország belső vidékeire. Kétszázezren azonban nem tudtak idejében elmenni, a hírhedt Babij Jar-i náci táborban lelték halálukat. Pontos adatok nem láttak napvilágot arról, hogy jelenleg hány zsidó él Ukrajnában. Kievi szakértők decemberben közölt Rudolf Seiters német belügyminiszter radarral és infravörös sugarakkal kívánja a német-lengyel és a német-cseh határt figyeltetni - közölte a Bild című lap. A nagy példány- számú újság rendelkezésére áll egy belső irat, amelyben a minisztérium leszögezi: bevezetik, illetve kipróbálják a határ automatizált ellenőrzését, figyelését radar és infravörös készülékek segítségével. Ilyen eszközöket szórványosan már eddig is alkalmaztak. Mint a Bild írja, a határőrség nem képes tökéletesen eleget tenni feladatának, a határ „lyukas,,: ötezer állás betöltetlen, az elektronikát hívják segítségül. Tavaly november végéig közel 54 ezren kerülték meg a határállomásokat, keltek át Németországba a zöld határon keresztül, zömmel Lengyelország és Csehország irányából. Ugyancsak a német belügyminisztérium közölte, hogy becslése szerint körülbelül 300-400 ezer főről van szó. Egyharmaduk a fővárosban, 70 ezren pedig a kereskedő szellemnek egykor otthont adó Odesszában telepedett le. Egy nemrégen nyilvánosságra hozott tanulmány szerint a zsidók 90 százaléka asszimilálódott, erős a russzifikálódás, de az ukrán szokások és hagyományok átvétele is meghatározó. A zsinagógák állapota siralmas az országban, a jiddist csak a decemberben indult első Nemzetközi Zsidó Egyetemen tanulják. A kivándorlók újabb tízezrei a Gorbacsov-éra utolsó éveiben kerekedtek fel, miután Moszkva és Tel-Aviv viszonya gyökeresen megváltozott. Az elvándorlást elsősorban a katasztrofális ukrán gazdasági helyzet gyorsítja, bár a szélsőséges megnyilvánulásoktól sohasem mentes Nyugat-Ukrajnában az erősödő antiszemitizmus is sokakat késztet új haza választására. Ezek közül Izrael, az Egyesült Államok Kanada áll az élen. A hagyományos célországok közé az utóbbi időben Brazília és Ausztrália is feliratkozott. Mester Nándor 1992-ben 230 ezer német ajkú telepedett át Közép- és Kelet- Európából Németországba, tízezerrel többen, mint az előző évben. Listavezető a volt Szovjetunió, csaknem 200 ezer fővel, míg a Lengyelországból és Romániából áttelepülők száma erősen visszaesett. Romániából 16 ezren jöttek, két évvel korábban még több mint százezren. A közép- és kelet-európai kérelmezők száma tavaly meghaladta a 400 ezret, egy évvel korábban a félmilliót. A német ajkú áttelepülőket különválasztják a Németországot letelepedési helynek kiszemelő gazdasági menekültektől: az ő számuk tavaly meghaladhatta a 400 ezret, hivatalos adatok nincsenek. A mérvadó német pártok az idén fel akaiják tartóztatni az áradatot, s a német ajkú áttelepülők esetében is irányszámot határoztak meg: évente 200 ezer németet kívánnak beengedni az országba. Elektronikus zár a német határon 400 000 gazdasági menekült Veszélyben Garibaldi életműve A közmondások is elavulhatnak. Sokasodnak annak a jelei, hogy manapság nem minden út vezet Rómába, sőt, egyre hangosabb az „El Rómától” kiáltás. Ma még ez furcsán hangzik, de lehet, hogy belátható időn belül veszélybe kerül Garibaldi életműve, a nemzeti egység és Itália, jó esetben föderációs alapon, több részre szakad. „Az olasz állam - mondja Onorevole Franco Rocchetta velencei honatya és az Északi Liga alelnöke - mesterséges képződmény és napjai meg vannak számlálva. Egy egységes olasz nemzet léte is megkérdőjelezhető. Nemrég még szentségtörés lett volna ilyet mondani, ma viszont ezzel szerez egyre több yoksot Umberto Bossi, az Északi Liga vezére, akiről hívei azt mondják, hogy bármit hozzon is a jövő, ő már arra van ítélve, hogy vagy a Repubblica del Nord, az Északi Köztársaság elnöke legyen, vagy legrosszabb esetben - Milano polgármestere. Valami lehet a jóslatban, mert a Ligának tavaly még egyetlen helye volt a képviselőházban és ugyancsak egy szál széke a szenátusban, az áprilisi választások óta viszont 25 szenátort és 55 (!) alsóházi képviselőt mondhat a magáénak. Ez volt Itália egész történetének egyik leggyorsabb politikai előretörése. Forrása a gazdag észak kiábrándulása a hagyományos pártokból és az a meggyőződése, hogy Róma az általuk keresett pénzt másoknak juttatja, ahol herék és bűnözők prédája lesz. Az olaszoknak fontos a jól megválasztott jelkép; a Ligáé a carroccio, a középkori lombardok harci szekere lett. A szervezet nagygyűléseken gyakran nevezi magát „a carroccio pártjának”. Tagjai Alberto da Gius- sano utódainak tartják magu- kat.Giussano az 1176-os legna- noi csata hőse volt. Bossiék szerint Itáliának egy északi, egy közép- és egy déli föderációs tartományra kell oszlania. A székhely északon természetesen Milano (részben Mantua), középen az Örök Város, Róma, délen pedig Nápoly lenne. Rómában a Liga meghagyná azokat a központi hivatalokat, amelyek túlélnék a föderativ berendezkedést, elsősorban a külügy-, a hadügy- és az igazságügyminisztériumot és csatolt szerveiket. A pénzügyeket szigorúan a tartományokban intéznék; ez lenne a „válás olasz módra” című színjáték lényege. Postaszolgálati bélyeg nélkül feladható! POSTAHIVATAL HELYBEN
