Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)

1993-01-11 / 10. szám

Nem kellenek a milliók? A fel nem vett lottónyereményekről írásunk a 6. oldalon Vegyes vállalat a mecseki metán hasznosítására Eredménnyel jártak a felszá­molás alatt álló Mecseki Szén­bányák metánlecsapolásra irá­nyuló nemzetközi tárgyalásai. A mecsekiek vegyesvállalat lét­rehozásában állapodtak meg a kanadai FRACMASTER cég holland leányvállalatával. A megbeszélések értelmében a megalakított METHANE MASTER Kft. idén tüzetes vizsgálatot indít a mecseki szénmedencében megtalálható gáz kinyerési és hasznosítási le­hetőségeinek feltárására. A kül­földi partner 3 millió dollárt biz­tosít a kutatások zavartalan le­bonyolítására. Áramszünet Pécsett Pécsett tegnap délelőtt a Do- mus melletti transzformátorál­lomás beázott és egy meghibá­sodott vezeték zárlatot okozott. Háromnegyed órán át nem volt áram, ami 8-900 fogyasztót érintett. A Domus környékén azonban csak egy órakor gyul­ladtak fel ismét a lámpák. Szerkesztőségünkben egy meghibásodott kapcsoló miatt délelőtt 10 órától délután csak­nem 2 óráig nem volt áram, el­hallgattak a telefonvonalak. Ez­úton kérünk elnézést azoktól az olvasóinktól, akik ezen idő alatt kerestek bennünket hiába. Bertók László elismerése Ünnepélyes keretek között adták át szombaton Budapesten a Soros Alapítvány szépiro­dalmi és történettudományi dí­jait a Merlin Színházban. A díjazottak között volt a Pé­csett élő költő, Bertók László is, aki a kuratórium javaslata alap­ján Weöres Sándor díjat kapott. A díjakat idén, Soros György moszkvai elfoglaltsága miatt, Vásárhelyi Miklós, az alapít­vány alelnöke nyújotta át. Heidelbergi szak­emberek Pécsett Heidelbergi cég nyerte el Pécs város és Baranya energeti­kai átvilágítása érdekében kiírt tendert. Öt német szakember érkezik e hónap közepén, s a Zöld Híd irodájába tervezett saj­tótájékoztatót követően rövid időn belül elkezdik a felmérő munkát. KÖZÉLETI NAPILAP U) Dunántúlt napló IV. évfolyam, 10. szám 1993. január 11., hétfő Ára: 13,80 Ft Az MDF-nek egységesnek kell lennie A keresztény nemzeti közép- osztály megerősödését, határo­zottabb cselekvést, cselekvőké­pesebb államot, a nemzeti kul­túra értékvédelmét sürgettek szombaton az MDF népi-nem­zeti körének második országos találkozóján, Budapesten. Lezsák Sándor, a pártelnök­ség tagja megerősítette: az MDF nem lesz soha jobboldali párt, hanem olyan gyűjtőpárt marad, amely a középtől a jobbközépig ívelő széles részt magába foglalja, és így alkal­mas arra, hogy 1-2 millió sza­vazattal választást is nyerjen. Csurka István „Merre tart a Magyar Út?” címmel tartotta meg előadását. A „Magyar Út” céljairól szólva kiemelte: az alapítványt a „rendszerváltás forgalmi dugói” miatt hozták létre. Az MDF-et a rendszervál­tozásban ugyanis megállapodá­sok kötik, és bizonyos nemzet­közi nyomás is tapasztalható, szükség van tehát egy olyan szervezetre, amelyet ezek a pak­tumok nem érintenek, és fel tudja készíteni a keresztény­nemzeti centrumot arra, hogy - törvényes eszközökkel - a kö­vetkező választásokon „ki sza­vazza a kommunizmust”. Antall József, az MDF el­nöke, miniszterelnök záróbe­szédében visszatekintett az MDF választási győzelme óta eltelt időre, amely alatt Ma­gyarország - az új demokráci­ákkal összehasonlítva - elöl járt az átalakulásban. Az átalakulást olyan kormány irányítja, amelynek egyik tagja sem tarto­zott a kommunista párthoz, és MSZP fórum a szélsőjobb veszélyről A szélsőjobb feléledésének okairól és következményeiről rendezett fórumot szombaton Budapesten az MSZP Szociál­demokrata Társulása. Vitányi Iván, az MSZP Or­szágos Választmányának el­nöke vitaindítójában rámutatott, hogy míg Nyugat-Európában a demokráciák 1945 után szem­benéztek saját múltjukkal, ad­dig nálunk nem történt meg ténylegesen a fasizmusnak ez a belső feldolgozása. Nem alakult ki az a stratégiánk, amellyel fel lehet venni a harcot a szélső­jobb ellen. Az 1990-ben kor­mányzatra került csoportok nem zártak a szélsőjobboldal felé, sőt sok esetben elválaszthatat­lanul összefonódnak azokkal. A továbbiakban felszólaló politikusok álláspontja csaknem minden tekintetben egybecsen­gett a vitaindítóban elhangzot­takkal. Pető Iván a szabadde­mokraták pártelnöke szerint 1994—ben a között kell válasz­tani, hogy hazánk demokratikus ország lesz és az marad-e, vagy sem. Pető Iván végezetül úgy vélte: a szélsőjobb ellen a legha­tározottabban a jobboldal lép­hetne fel azzal, hogy éles határt emelne a két irányzat közé. Eh­hez azonban a pártelnök nem fűzött sok reményt. Fodor Gá­bor, a FIDESZ választmányi tagja szerint míg a fejlett de­mokráciák jobboldalai bizonyos távolságtartással szemlélik az államot, hazánkban éppen hogy a jobboldal központosítási tö­rekvéseinek vagyunk tanúi. ez a kabinet az egyetlen, amely • nem lépett koalícióra sem az előző rendszer pártjával, se szakértőivel, és megválasztása óta helyén tudott maradni. Antall József - mint kifejtette - bízik abban, hogy a Magyar Demokrata Fórum VI. országos gyűlésén - a viták ellenére - a magyarság szolgálatának fe­lelőssége, a nemzeti gondolat és az európai szabadságeszmék vezérelnek majd mindenkit. Az MDF-nek már csak azért is egy­ségesnek kell lennie, mert enél- kül a koalíciós partner, az FKgP sem lesz egységes. A koalíció­nak pedig azért is fenn kell ma­radnia, mert Antall József sze­rint a másik oldalon, az ellen­zékben nincs olyan párt, amely­nek nyugodt szívvel át lehetne adni a kormányzást. A doni áttörés emlékére rendezett ünnepség résztvevői Pécsett, a Széchenyi téren Fotó: Proksza László Megemlékezés Pécsett a doni áttörésről Emlékművet épít a város a II. világháború áldozatainak Iszonyatos lehetett. Bár iga­zából csak azok tudják, akik át­élték 1943 januárjában a doni áttörést, s csodával határos mó­don hazatérhettek. A 2. magyar királyi hadsereg majdnem egé­szében odaveszett. Egykor élet­erős, szép jövőről álmodó ifjak, fiúk és apák nyugszanak vala­hol többnyire jeltelen sírokban valahol Oroszországban. Szerte az országban a hét vé­gén emlékeztek meg a doni át­törés jubileumára. Szombaton délelőtt Pécsett, előbb a bazili­kában majd a város főterén haj­tott főt a város polgársága a hő­sök emléke előtt. Sokan a régi harcostársak, a túlélők, fehér hajjal, az emlékek súlya alatt megtörve. Ötven év hallgatás után első alkalommal szólhattak az elpusztult magyar katonák­ról, először mondhattak nyilvá­nosan imát érettük. A Pécsi Bazilikában a meg- emlékezők a következőket emlí­tették meg többek között: E ka­tonák hősök. Hiszen bár helyte­len politika áldozataként, de kö­telességüket teljesítve pusztul­tak el a Donnál. De szerencsére nem ér már idáig a győztesek gőgje, amely azt sem engedte meg az elmúlt 45 évben, hogy halottainkra emlékezzünk. Dr. Rajczi Péter nyugalma­zott történelemtanár, majd Har- gittay János frontharcos, egy­kori tábori lelkész imájukban megfogalmazták: Leljenek a holtak örök nyugalmat, legyen álmuk csendes. A zsidó munka­szolgálatosokra gondolva Ber­ger István főrabbi a roppant ál­dozatvállalásra emlékeztetett, mondva, akadtak olyan magya­rok is a Donnál, akiknek nem­csak az ellenséggel s a téllel, hanem honfitársaikkal, vala­mint bajtársaik és parancsno­kaik embertelenségével is meg kellett küzdeniük. Az ima után a Széchenyi té­ren, a felújított, tábláiban az eredetiek másolatával kiegészí­tett első világháborús emlék­műnél folytatódott az emlékün­nep. Dr. Rajczi Péter nyugal­mazott történelemtanár a mába utaló gondolatokat fogalmazott az emlékezés fonalán. Szerinte a doniak mához szóló üzenete az, hogy kicsinyes érdekek mi­atti politikai acsarkodás helyett fogjon össze a nemzet. Tény: a demokrácia és a nemzetérzés nem egymással ellentétes fo­galmak, de nem is helyettesíthe­tik egymást. Nem szabad en­gedni, hogy a nemzet értékeit félrerúgni szándékozó, törpe ki­sebbség akarata érvényesüljön, hogy politikai zűrzavar legyen úrrá a nemzeten éppen ma, ami­kor a környezetünkben fegyve­rek dörögnek, amikor a környe­zetünkben sok helyütt anarchia van. Meg kell becsülni azt a po­litikai stabilitást, ami ma ha­zánkat jellemzi. (Folytatás az 5. oldalon) A világ békéjéért Pécsi kapcsolódás az Assisiben tartott ökumenikus imatalálkozóhoz Az 1986-ban megrende­zetthez hasonlóan, II. János Pál pápa e hét végén ökume­nikus imatalálkozót tartott a világ békéjéért Assisiben, Szent Ferenc városában. Eh­hez a találkozóhoz csatlakoz­tak a pécsi Miasszonyunk Női Kanonokrend tagjai: a Szent István téri Zárdatemplomban az itáliai eseményekkel párhu­zamosan szombaton 19 órától vasárnap 10 óráig engesztelő imaórát tartottak, s erre invi­táltak másokat is. A 15 óra alatt a kis zárda­templomban szeminaristák, szerzetes nővérek, egyházi csoportok váltották egymást a virrasztásban a közös engesz­telő imaóra folyamatosságá­ért. Ám rajtuk kívül a rend templomába hosszabb-rövi- debb időre mások is betértek még a késő este és az éjszaka folyamán is a békéért fohász­kodni: fiatalok és idősek egy­aránt. Szinte mindig tele volt a templom és vidékről is elég sokan jöttek még a mostani télvíz idején is, hogy közös fohászkodásban elmélyülje­nek Assisi Szent Ferenc imá­jának alapgondolatában: „Uram, tégy engem a Te bé­kédnek eszközévé!" Az engesztelő imatalálkozó teljesen szinkronban volt az assisi eseményekkel. Ahogy a Szentatya Assisiben, vasárnap délelőtt 10 órakor Pécsett Mayer Mihály megyéspüspök szentmise bemutatásával fe­jezte be az imatalálkozót. D. I. Körtemetés Közel kétszázan tolongtak szombat este a Pécsi Kisgaléri- ában Körtvélyesi László, alias Körte fotókiállításán. A gyanút­lan betérő azt gondolhatta volna, hogy ünnepélyes meg­nyitó zajlik, hiszen fotósok hada nyüzsgött a zsúfolásig megtelt termekben. Pedig ekkor zárt a tárlat. A fotós barátai, művészek és „civilek” jöttek össze, hogy ők is tevékenyen részt vegyenek a rendhagyó „temetésben”, vagy úgy, hogy maguk is közremű­ködnek a képek leszedésében, vagy fellépnek, mint Bicsár Vendel, aki Koszits Attila szö­vegét olvasta fel, Pál Zoltán, aki élő szobrot alkotott, Tresz Zsuzsa fantasztikus ruhakölte­ményeivel, Koszits-é s Kálóczy Attila gitárzenével, vagy Har- nóczy Örs az általa szerkesztett színes Körte-katalógussal, amelynek példányait szétosztot­ták a jelenlévők között. Cs. L. Bosnyák politikus halála A Biztonsági Tanács sürgős összehívását kérte Bosz­nia-Hercegovina azt köve­tően, hogy pénteken Szaraje­vóban szerb fegyveresek meggyilkolták Hakija Turajlic bosznia-hercegovinai minisz­terelnök-helyettest. A bosz­niai politikust az ENSZ béke- fenntartó erőinek egyik jár­művében lőtték le, a szaraje­vói repülőtér közelében.- A szarajevói ENSZ-erők parancsnokának szombati közlése szerint szerb fegyve­resek képviselői közölték vele: szerb alakulatok őrizetbe vették Hakija Turaljic gyilko­sát. Szombaton Szarajevóban, 300 ezer ember jelenlétében az elnökségi épület közelében lévő Ali Pasa mecsetnél elte­mették Hakija Turaljicot.

Next

/
Thumbnails
Contents