Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)

1993-01-10 / 9. szám

Reverend Mun pécsi rabszolgái A lelkek gyilkosai - a szekta tagad A hír annyi volt: egy új szekta kezdett el terjesz­kedni a fiatal felnőttek, az egyetemisták körében. Pé­csett az utóbbi hetekben többen is tagjává lettek egy mozgalom­nak. A 21 éves egyetemistára és 26 éves társára már nem lehet ráismerni. Az értelmes, érdek­lődő fiatalemberekből betanult szövegeket szajkózó bábok let­tek. Új megváltóban hisznek, akinek a neve: Reverend Mun.- Ez az egyik legkártéko­nyabb szekta - állítja Németh Géza református lelkész, aki Segítő Barát néven munkakö­zösséget hozott létre szülőkből és szakemberekből.- Bemennek az egyetemekre, kollégiumokba, s mint úgyne­vezett „diákkörösök”, előadá­sokat tartanak modem kérdé­sekről, intellektuális problé­mákról. Áldozataikon átnevelő tanfolyamok keretében (melye­ket ők konferenciáknak nevez­nek) az agymosás legváltozato­sabb technikáit alkalmazzák. A végeredmény teljes rabszolga­ság. A szektatag teljes vagyonát és minden idejét, munkaerejét felajánlja. A munisták például „műtárgyakat”, lézerképeket árainak. A szekta elsősorban a középosztály nem vallásos gye­rekeire pályázik. Közben térítenek az Egyesítő Egyházba, ahogyan magúkat nevezik. A megalapító egyéb­ként az 1923-ban Koreában szü­letett Szán Miung Mun, aki úgy tartja, ő hivatott az új emberiség létrehozására. Ő és párja (aki je­lenleg ötödik a sorban) fiatalok ezreit párosítja össze, gyakran csak fényképek alapján. Tavaly Szöulban 25 magyar mondott igent többségében olyanoknak, akiket nem is ismertek. Reve­rend Mun egyébként a világ egyik leggazdagabb milliár­dosa. Még börtönben is ült, 18 hónapot, adócsalásért. A New Yorkban élő üzletembernek szállodái, üzemei vannak, sőt Koreában fegyvergyára is. Miközben bővíteni akarom információimat, egy budapesti címhez jutok. Az Egyesítő Egyház számán egy most vég­zett egyetemista jelentkezik, aki a CARP nevű nemzetközi diák- szervezet legutóbbi magyaror­szági vezetőjének mondja ma­gát. Először készségesen nyi­latkozik, két nappal később azonban, amikor megbeszélé­sünk szerint visszaolvasom neki a szövegét, már húzódozik a do­logtól. így más informátorhoz fordulva tudom meg, hogy a CARP és az Egyesítő Egyház is az úgynevezett Egyesítő Moz­galom része. Mindhárom szervezet megte­remtése Mun atya nevéhez fű­ződik. A CARP arra törekszik, hogy megszüntesse a különböző egyetemek elszigetelődését. Budapesten, Szegeden, Debre­cenben, Pécsett is dolgoznak, szociális munkákat, előadásokat szerveznek, gyermekotthonok­ban is. A CARP csak diákokkal foglalkozik, az Egyesítő Moz­galom a professzorokkal, poli­tikusokkal is. A prominens személyek gyakran nem is sej­tik, mihez is adják a nevüket. Mun követői tagadják, hogy neonácikkal állnának kapcso­latban, és követelik, hogy vá­lasszák külön mozgalmuk há­rom fő tevékenységi körét. Saj­nos azonban logikus elme nehe­zen feltételezheti, hogy ugyan­azon névvel fémjelzett szerve­zetek egyike önzetlenül és elhi­vatottan segít a rászorultaknak, míg másika a szerencsétlenek­ből vakhitű, ellenállásra képte­len marionettfigurákat csinál. Ami az áldozatokkal történik, a gyilkosságnál is rosszabb. A lelkűket ölik meg, ráadásul úgy, hogy maguk sem veszik észre. A másodéves pécsi egyete­mista fiú karácsonykor a szek­tához költözött. Az anya azóta nyugtatókon él. Az apa riadt kétségbeeséssel futott segítsé­gért. A rendőrség azonban tehe­tetlen, a gyerek nagykorú, „bűncselekmény hiánya miatt” eljárni nem lehet.- Nem merjük a nevünket adni, félünk, hogy a gyereknek lesz baja belőle - mondta az anya. Férje és fiuk iskolatársa megpróbálták visszahozni a gyereket, egy veszprémi kis fa­luban tartott „konferenciáról”. Órák hosszat könyörögtek, ér­veltek. Hiába. Az apa akkor azt mondta: „az én fiam halott”. A fiú egy barátja, Tóth Ba­lázs bemerészkedett az oroszlán barlangjába. - 15-20 fiatalt lát­tam. Ködös tekintettel ültek. Látszott, hogy nincsenek tuda­tában annak, mi történik velük. Ellentétben a vezetőjükkel! Ő teljesen józan volt, racionális!- Minden szülőnek üzenem - sírta el magát az édesanya -, figyeljen oda, hová jár el a gye­reke, és kikkel. Mi is azt hittük, jó helyen van. Csak későn vet­tük észre, hogy megváltozott, felhagyott régi szokásaival, zárkózott lett. Istenem, ha visz- szakaphatnánk... H. L Gy. Mekkorát ugrik a tévétorony? Húsz méter nevetés Viccpályázatunk egyik különdíjasa mesél Paksi kicsi szekerek A csántéros, azaz hordószállító kocsi az alkotó kezében- Hogy melyik az én kedvenc viccem a beküldött több ezer közül? Talán, hogy: mi az, fel­dobod fehér, leesik sárga, és akkorát ugrik, mint a tévéto­rony? Válasz: a tojás, ugyanis a tévétorony nem ugrik semekko- rát - mondja a 18 éves Somogyi Gergely, aki az Új Dunántúli Napló által indított viccpályá­zatra több mint húsz méter hosszú számítógépes papíron több ezer viccet küldött. Somogyi Gergely ezzel el­nyerte a pályázat egyik különdí- ját, és most egy kicsit zavarban van.-Nincs több viccem, min­dent beküldtem. Talán, ha hú­szat gyűjtöttem azóta.- Volt olyan poén, amit te ta­láltál ki?- Nem nagyon, inkább stili­záltam, és barátaimnak, akiknek sok viccet és eredeti, angolból fordított anyagot köszönhetek, segítettem gépre vinni a gyűj­teményt, hiszen a pécsi Radnóti Miklós Közgazdasági Szakkö­zépiskola negyedikese vagyok, számítógépes tagozaton.- Hát most bejött a számítá­sod ezzel a pályázattal.- Bevallom, számítottam a sikerre. Nehéz elképzelni, hogy sok embernek lenne Baranyá­ban ekkora, eredeti és legújabb angol könyvekből fordított anyaggal kiegészített viccgyűj­teménye.- Mióta gyűjtési?- Öt éve kezdtem, közben megismerkedtem budapestiek­kel is, állandó vicccserében va­gyunk. Az Új DN viccpályázatára több mint száz olvasónk küldött be összességében mintegy hat­ezer viccet. íme most még né­hány, Somogyi Gergely gyűjté­séből. Mielőtt elkezdik olvasni, ne feledjék: egy viccet egy em­ber biztos, hogy ismer, viszont minden viccet nem ismerhet senki. Reméljük, eddig ismeret­len viccel is találkoznak.- Melyik, a leglassúbb állat? A kakaóscsiga.- Mi a fasírt többesszáma? Fák sírtak.- Honnan lehet megismerni a messziről jött embert? Közelről.- Mi az a molyzsák? Aplyó pici kenyélydalyabkák. És végül egy örök érvényű tanmese: A medve találkozik a róká­val. „Te, medve, mi az a nagy papír a kezedben?” „Lista azok­ról, akiket ma meg kell ennem.” „A róka rajta van?” „Igen.” „Akkor engedd meg, hogy előtte haza menjek, és elbú­csúzzam a családomtól.” Ha­zamegy, visszaér, a medve rög­tön megeszi. Megy tovább a medve, talál­kozik a farkassal, beszélgetnek, kiderül, hogy a farkás is rajta van a listán, kéri, mehessen bú- csúzkodni, visszaérve a medve őt is megeszi. Megy tovább a medve és ta­lálkozik a nyúllak Beszélget­nek. „Van olyan a listádon, hogy nyúl?” „Van.” „Nem le­hetne kihúzni?” „De”, feleli a medve és kihúzta a nyuszi nevét a listáról. Bozsik László Pakson él Molnár József 83 éves tanító, aki több száz kocsi kicsinyített mását készítette el élete során. A 32 darabból álló gyűjteményét a leendő honis­mereti múzeumnak kívánja ajándékozni.- Már kicsi gyerekként is csináltam szekereket - meséli az idős tanító. - Annak idején még a cérnát faspulnira tekerték rá. Ezt vágtuk ketté, ebből lettek a kerekek, ehhez két fadarabot rögzítettünk oldalt, már kész is volt a szekér. Később, ahogy nagyobb lettem, egyre jobban kidolgoztam a szekereimet. Megfigyeltem, hogy a munká­jukhoz hányféle módon hasz­nálják a kocsijaikat a paraszt- emberek. Némelyiknél csak egy rúd, egy deszka más, annak megfelelően, hogy mire hasz­nálták. Elkészítettem az egy- és kétlovas, valamint egy- és két- ökrös szekerek hű kicsinyített mását. Három ökröset Vas me­gyében láttam katonakoromban, azt is megfaragtam, mindent a legapróbb részletekig. Egy sze­kér 286 darabból áll és még a vasalásához 150-200 elemet kell csinálni drótból, fémleme­zekből. Mindezt bicskával, rás­pollyal, reszelővei, dörzspapír­ral. Kedvtelésből készítettem még hozzájuk apró szerszámo­kat, ásót, fa- és tarlógereblyét, boronát. Az alapanyagot köny- nyű volt összeszedni, a Duna és az erdő közel volt. A műhely minden egyes pol­cára jut modell. Látható itt csán­téros, vagyis hordószállító sze­kér, francia kiránduló kocsi, sá­toros cigánykocsi, amit nem­csak ők, hanem a dinnyések, a •vándorszínészek és cirkuszok is használtak, ezzel'járták a vidé­ket és a parasztgazdaságok sze­kerei minden változatban. Az asztalon egy éppen felújításra váró pihen. Molnár József ke­zébe veszi és közben magyaráz: - Amikor tanító lettem, a gyerekeknek a kézimunka és a gazdaságtan tantárgy keretei között tanítottam meg a szekér készítését. Egerágon kezdtem 1933-ban és ott voltam 1937-ig. Onnan a tanítványaimmal készí­tett kocsikból nyolc vagy tíz da­rabot elküldtünk a Vöröske­resztnek, amelyek továbbkerül­tek Amerikába, ahonnan kap­tunk két nagy zsákot, tele köny­vekkel, színes ceruzákkal, fes­tékekkel, különféle papírokkal. Innen Bölcskére kerültem kán­tornak, itt voltam addig, amíg be nem hívtak katonának. Fog­ságba estem, miután hazajöttem folytattam a kántorságot és a kocsifaragást. Dunaföldváron voltam négy évig és 1954-ben kezdtem el a szülőfalumban, Pakson tanítani. Húsz éve men­tem nyugdíjba. Ismerősöknek, rokonoknak készített kocsikat. A tanítványai közül többen továbbadták a tu­dásukat a gyerekeiknek, meg maguk is folytatták a makettek készítését.- A legnagyobb bánatom az, hogy nehezen mozognak az uj- jaim és nem tudok új kocsikat csinálni. Nagyon hiányzik a fa­ragás, de hiába, elmúltam nyolcvan éves. Már csak póto­lom az eltört elemeket. Tudo­másom szerint nem készít az or­szágban rajta kívül senki ilyen kicsi kocsimodelleket. Már kiál­lításon is szerepeltek a szeke­reim. Sz. K. Karosszéria- lakatos - a „kis piktor” Pénteken több mint száz em­ber köszöntötte első önálló kép­zőművészeti kiállításán Fehér Attila karosszéria-lakatos mes­tert Pécsett, az Istenkúti Köz­ponti Művelődési Házban. A holnap estig megtekinthető kiál­lítást Pozsonyi László, a műve­lődési ház vezetője nyitotta meg, majd Besenczi Árpád, a Pécsi Nemzeti Színház művésze a „Kis piktor” című verssel kö­szöntötte a különleges adottsá­gokkal megáldott vasmunkást.- A festés, a korongozás hob­bim, s nem látok semmi különö­set abban, ha az, aki fizikai munkát végez, netán ecsetet vesz a kezébe - mondotta érdek­lődésünkre. -Megjegyzem, egy roncs autóból sokszor nagyobb feladat újat varázsolni, mint mondjuk az agyagból kihozni egy megálmodott formát. Hisz az utóbbi esetben szárnyalhat a fantázia, szerepe lehet a vélet­lennek is, míg a karosszériás­nak mindig az eredeti állapotot kell visszaállítania milliméteres pontossággal. Fehér Attila egyébként ma­gabiztosan játszik billentyűs hangszerein is, Kővirág úti la­kásán, barátai körében. Az ecsettel való bánás mesterfogá­sait a POTE Medgyessy Ferenc Képzőművészeti Szakkörében sajátítja el Dr. Pandur József irányításával, míg a korongo­zást a pécsi Nevelési Központ kerámia műhelyében tanulta. Ez utóbbit az Istenkúti Művelődési Központ általános iskolásainak nem kis örömére, akiknek már másfél éve kerámiaszakkört ve­zet az iskolában. Balog N. Baranyai betörők tündöklése és bukása Siklóson Suzy, a nyomozókutya forró nyomon jutott el a bűnözőhöz Nem akármilyen betörésso­rozat végére kerülhetett pont a közelmúltban Baranya me­gyében. A Pécsi Rendőrkapi­tányságon folytatott bizonyí­tási eljárás végeztével az ügyészségen a napokban ké­szült el a vádirat V. J. 34 éves fiatalember ügyében, aki 1990 novembere óta több mint 2 millió forintos kárt okozott betöréseivel, lopásaival. A sorozat a Pécsi Távközlési Üzem egyik Ladájának „elköté­sével” indult 1990 végén, az esetek jó részében ezzel a lopott járművel járt „árubeszerző kőr­útjaira” a korábban már 10 évet börtönben ült bűnöző. A következő év elején egy kaposvári ruházati mintaboltba látogatott el, és több mint fél millió forintos árukészlettel tá­vozott V. J. A zsákmány között tízes nagyságrendben szerepel­tek férfiöltönyök, márkás pólók és pulóverek, de még néhány Billerbeck paplannak is volt hely a kocsiban. A következő nagy fogás 1991 augusztusában volt, mikoris V. J. - mint a művészetek nagy pártolója - a Sümegi Városi Múzeum „Liliké” emlékházá­ban fordult meg záróra után. A porcelánok és festmények mel­lett két barokk ikont is magával vitt, alaposan kirámolta az em­lékszobát. A két ikon értéke el­érte a 300 ezer forintot. A sorozat koratélen a kapos­vári video-téka és vetítő-klub műszaki berendezéseinek teljes kipakolásával folytatódott. Az ezt követő időben V. J. munka­helyi szarkaként is aktivizálta magát, jó néhány dolgot ello­pott cégétől. 1992. elején a pécsi Nuklex Kft-t károsította meg több mint 400 ezer forinttal, a műhold­vevő egységeket forgalmazó cég üzletébe ablakrács lefeszí- tés módszerével jutott be a profi bűnöző. Nem sokkal később még vissza is tért ide, hogy az épület tetejéről elvihesse az „ott felejtett” parabolát. Ekkor lépett a specializálódás útjára, a műholdvevő berende­zések, parabola antennák ré­mévé vált Pécsett. A Bálicsi úton két parabolát is leszerelt a tetőkről pár napon belül. A letartóztatást egy lopott áru értékesítése és a rendőrség ala­pos adatgyűjtő munkája hozta meg V. J. számára. ■sk Az írásunk alcímében emlí­tett ügy egészen újkeletű. Ja­nuár harmadikén a Siklósi Rendőrkapitányságra butikbe­törésről érkezett lakossági beje­lentés. A helyszínre érkező nyomozók Suzy, a rendőrkutya segítségével forró nyomon in­dulhattak el, a „nyomolvasás­ban” segítségükre volt a frissen hullott hó is. A rendkívüli szimattal ren­delkező kutya a bűnüldözőket egy családi ház hátsó udvará­nak ajtajához vezette, ahonnan nem volt hajlandó tágítani. Nem véletlenül. Az ott albér­letben lakó (Nagyharsányból beköltözött) fiatalember ugyanis csak akkor készült le­fekvéshez, s mint a rögtönzött házkutatás során bebizonyoso­dott, az ágyneműtartójában volt a butikból eltulajdonított ruhák mindegyike. Vállfákkal, árcé­dulákkal, ahogy illik. Az a kér­dés, hogy a most leleplezett ügy összefüggésbe hozható-e a Sik­lós térségében nagy gyakori­sággal előfordult más butikbe­törésekkel? Balog Nándor Főzzünk változatosan! A pizza méltán vált gyorsan népszerűvé nálunk is, mivel viszonylag olcsó, elkészítése egyszerű. Fontos, hogy jó mi­nőségű legyen az alaptészta, amire a töltelék (ragu) kerül. A pizza töltéséhez fölhasznál­hatunk maradék főtt vagy sült húst, húskonzervet, szalonnát, gombát, tojást, zöldségeket, sőt, maradék babfőzeléket is. Ezúttal alaptészták recept­jeit közöljük, a töltelék készí­tését a következőkben ismer­tetjük. FINOM PIZZATÉSZTA. Hozzávalók 4 személyre: 30 deka liszt, 6 deka margarin, 2 tojás sárgája, 2 deka élesztő, tej, só, mokkás kanál cukor. Az élesztőt kevés langyos cukros tejben megfuttatjuk. A margarint a tojássárgákkal el­keverjük, hozzáadjuk a lisztet, a sót, majd annyi langyos te­jet, hogy kemény galuska ál­lagú tésztát kapjunk. Ezt a masszát fakanállal jól kidol­gozzuk egy tálban. Gombóc nagyságú darabokat szagga­tunk, és lisztes kézzel kb. 1 cm vastag kerek lapokká formál­juk. Kivajazott sütőlapra tesz- szük és meleg helyen keleszt- .jük. Ha már kellően megkelt, forró sütőben elősütjük, majd a tölteléket ráhalmozva készre sütjük. BURGONYÁS PIZZA­TÉSZTA. Hozzávalók: 30 deka héjában főtt burgonya, 15 deka liszt, 2 tojássárgája, 6 deka margarin, 2 deka élesztő, 1 deci tej, só. Hasonló módon készítjük, mint az előző masz- szát, hozzá keverve az áttört burgonyát. Ha megkelt, liszte­zett gyúródeszkán 1 centi vas­tagra nyújtjuk, és 10x10 centis négyszögeket vágunk belőle. A tetejére ragut halmozunk és megsütjük. vasárnapi 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents