Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)

1993-01-09 / 8. szám

1993. január 9., szombat új Dunántúli napló 3 A mérkőzés az erdőben dől el Kellemetlen örökséget próbál lerázni magáról a vezetésében és szellemében is megújult Me­cseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. Emberek tízezreiben rossz kép alakult ki munkájuk­ról az elmúlt évtizedekben. Hogy csak pusztítják - a gyors gazdasági sikerek érdekében - az erdőket, nem pótolják a tarra vágott területeket, nem törőd­nek az erdők többcélú haszno­síthatóságával. Röviden: nem tartják szem előtt a bölcs kínai mondást: „Az erdész az unokái örökségével gazdálkodik.” Az 1990-ben a vállalat élére került új vezetés azonnal dekla­rálta szándékát: a gazdálkodás mellett a baranyai erdők újra­termelése a legfontosabb fel­adata. Mégpedig egy lényegé­ben azóta sem változott köz- gazdasági helyzetben tettek erre ígéretet. Ennek bonyolult út­vesztőiből most csak egyet em­lítünk meg, a gazdaságban meg­Új utakon a MEFAG termelt nyereséget nem állt módjukban „visszaforgatni” az erdőbe. Vagyis miközben egyik oldalról az új program találko­zott számos addig ostorozó - természet- és környezetvédők, általában a közvélemény - ér­dekeivel, elképzeléseivel, má­sik oldalról szembe kell nézniük a megmerevedett közgazdasági környezettel. A MEFAG vezérkara most is úgy véli: a feladatot teljesíteni tudják, s ennek egyik első lé­pése a közvélemény által meg­fogalmazott arculatuk jó irányba változtatása. Ezért programjukat a legszélesebb nyilvánosság előtt szeretnék végrehajtani, állandóan tájékoz­tatni fogják a baranyai polgá­rokat, hogy mikor, mit csinál­nak, s azt miért kell éppen akkor elvégezniük. Ugyanakkor bizo­nyos szakmai alapfogalmak közkeletűvé tétele is cél: keve­sen tudják például, hogy való­jában mit takar a természetszerű erdőgazdálkodás, vagy milyen­nek nevezhető a korrekt kapcso­lat az erdő- és a vadgazdálko­dás között? Kétségtelen, hogy a siker kulcsa nem elsősorban az iro­dákban van. A mérkőzés - ahogy a vállalatnál fogalmazzák - az erdőben dől el. Az erdésze­tek igazgatóin, a műszaki veze­tőkön, a kerületvezetőkön, az erdőművelőkön, a fakitermelő­kön, az erőgépek kezelőin mú­lik, milyen ritmusban és milyen irányba változik meg a kívülál­lók véleménye a MEFAG-ról. Néhány, a tendencia első lép­csőiként említhető ismérvet már felsorakoztathatnak. Például azt, hogy példamutatóan jó a munkakapcsolatuk a különböző társszervekkel, az erdőgazdál­kodással kapcsolatban álló szervezetekkel - például a ter­mészetvédelemmel, vagy a va­dászok szövetségével -, ami or­szágos szinten igen kevés he­lyen mondható. Azt pedig, hogy valóban tel­jes nyíltsággal kívánnak dol­gozni, bizonyítja: az üzemtervi tárgyalásokra meghívják majd a sajtót. Ezeken a tárgyalásokon dől el ugyanis, hogy - mert 10 éves ciklusokra terveznek - a következő évtizedben mit és hol dolgoznak az erdőkben, mit tesznek újratermelésük érdeké­ben. Hogy ez mennyire fontos, s milyen mértékben tartozik a nyilvánosságra: az üzemtervi tárgyalásokról a finn televízió közvetítést ad . .. M. A. Megújuló MTESZ Lezárult a MTESZ szervezeti megújulásának folyamata a Műszaki és Természettudomá­nyi Egyesületek Szövetségi Kamarájának pénteki vezetőtes­tületi ülésén. Az érdekvédelmi szervezet szövetségi tanácsának tagjai ugyanis kinevezték a szervezet új ügyvezető igazga­tóját Halmai László személyé-- ben. A korábbi főtitkár, Tóth Já­nos megbízatásának lejártával nyugdíjba ment. Az új tisztség létrehozásának az volt a célja, hogy a MTESZ központi orszá­gos apparátusa hatékonyabban tevékenykedhessen a szövetségi kamarába tömörült tagegyesüle­tek és területi szervezetek érde­kében. Halmai László 44 éves és 15 éve dolgozik a MTESZ-ben. Ez alatt az érdekvédelmi szervezet jogtanácsosaként és a központi titkárság vezetőjeként tevé­kenykedett. Sok szakember kívül került a saját boltján Ötvenkét vendéglátó egység vár értékesítésre Baranyában Az Állami Vagyonügynök­ség megbízásából két év alatt közel nyolcvan egységet értéke­sített versenytárgyaláson a Ba­ranya Megyei Vendéglátó Vál­lalat. A gazdaságosan üzemel­tethető kis presszók és kocsmák gyorsan elkeltek az első árveré­sen, míg a közétkeztetést is végző üzleteket többször is meg kellett hirdetni, hogy azok ve­vőre találjanak. Eddig nagyon sok szakember kívül került a sa­ját boltján és a tőkeerős nem szakmabeliek lettek a tulajdo­nosok. A tavaly életbe léptetett LIV., az állami vagyon védel­méről szóló törvény viszont már remélhetően felgyorsítja a pri­vatizációt, azzal is, hogy akik Az egyéni vállalkozók adóbevallása Az egyéni vállalkozóknak február 15-éig kell teljesíte­niük bevallási kötelezettségü­ket éves bevételeikről. Az áfa-fizetésre és visszatérítésre vonatkozó adatokat a vállalko­zók szintén február 15-éig kö­telesek beküldeni az adóható­sághoz. Az APEH ugyanakkor szeretné, hogy ha ezek a vál­lalkozók - az elvileg március 20-ig esedékes - a személyi jövedelemadójuk bevallására vonatkozó nyomtatványokat is ezekkel együtt postáznák. Azoknak, akik már az elmúlt évben is fizettek jövedelema­dót, több mint félmillió nyom­tatványt adott postára az adó­hivatal. 5-10 éve szerződéses üzletben talpon tudtak maradni, forgalmi értéken is megvásárolhatják az üzletet anélkül, hogy verseny- tárgyaláson kellene indulniuk, de ebben az esetben is a vagyonértékelő által megálla­pított forgalmi érték a mérvadó. Valójában mit is takar a for­galmi érték? A vagyonértékelés alapja az ingatlan műszaki értéke, vala­mint a piaci hozadék értéke és e kettő kombinációjának összeve­tése a befektetett és a pénzügyi tőke várható hozadékával. De például a Misina Éttermet hiába is értékelték közel 40 millió fo­rintra, amikor az csak megköze­lítően 14 millióért talált vevőre, ami nagyjából már talán megfe­lel a reális hozadéknak. A legerősebb, ugyanakkor legdrágább jog a tulajdonjog. A bérleti jogot, mely határozatlan időre szól és tőkésített 10 évre, nagyon sokan meggondolják, tartva a várhatóan magas bérleti díjaktól, amit az épület tulajdo­nosa vet ki. S ha ez utóbbit túl magasra szabják meg, akkor dugába dönt minden előzetes gazdaságossági számítást. A megyei vendéglátónál az LIV. törvény hatálya alá 52 egység tartozik. A végrehajtási folyamat beindult, s márciusig be is fejeződik. A határnapok igencsak fontosak. A törvény meghirdetését követően 45 na­pig lehetett jognyilatkozatot tenni a megvételi szándékra: öt jelenlegi bérlő nemmel vála­szolt, negyvenhét meg kívánja vásárolni bérleményét a maj­dani árak ismeretében. Közben a vagyonértékelések elkészül­tek, ezekről kiértesítették a nyi­latkozatot tevőket, akiknek 8 napon belül kellett visszajelez­niük, hogy elfogadják-e ezt az árat, avagy nem. E nyolc nap le­telte utáni 45 napon belül meg kell kötni a szerződést. Aki nem kívánja megvásárolni, az a szerződés végéig üzemeltetheti az általa addig bérelt egységet, melyet azt követően verseny- tárgyaláson értékesítenek.- Véleményem szerint az „ötvennégyes” törvény nagy­mértékben segíti a hosszú idő óta a szakmában dolgozók tu­lajdonossá válását, ez pedig a szakmai színvonal növekedését is előbb-utóbb magával hozza - összegezi véleményét dr. Far­kas Zoltán, a vendéglátó válla­lat igazgatója. Murányi L. Az elmúlt év képei a Somogyi Hírlapban A Somogyi Hírlap munkatársainak, Csobod Péternek, Gyer- tyás Lászlónak, Király J. Bélának és Kovács Tibornak képeiből látható sajtófotó-kiállítás Kaposváron a megyeházán. Az elmúlt év képein megjelennek a megye legfontosabb eseményei, az ott élők mindennapjai, de eljutottak a lap munkatársai a horvátor­szági hadszínterekre is. Csobod Péter: Alkonyi Szilvia asztaliteniszező Király J. Béla: Vándorköszörűs Futnak a képek A kiskandúr meg a szerelem Nem akarok hinni a szemem­nek! Ez aztán a kurázsi! Jean-Cla.ude Van Damme, a po­fozófilmek koronázatlan csá­szára, úgy látszik, filmszínészi babérokra pályázik. Az Orosz­lánszív című filmben nemcsak az öklét, hanem a szívét is meg akarja mutatni nekünk. Ezért ahelyett, hogy - mint eddig megszoktuk tőle - egyszerűen tönkreverné félelmetes ellenfe­lét, Attilát, most ráadásul egy hosszan kitartott közelképen, nyilván megvetése és erkölcsi fölénye jeleként, kiguvadó szemekkel mered rá. Nos, ez az, amit nem tudok elhinni. Ezt a nézést. így utol­jára a némafilm korai időszaká­ban néztek, mikor a lelkes, ám gyakorlatlan szereplők, beszéd híján, kézzel-lábbal-fintorokkal próbálták tájékoztatni a nagyér­demű publikumot a lelkűkben viharzó érzelmekről. Nevezte- sen Harold Lloyd vágott ilyen képet egy burleszkjében, mikor habcsók helyett tévedésből le­nyelt egy teniszlabdát. Ponto­sabban szólva csak lenyelte volna, de az megakadt a nyel- deklőjén. Se le, se föl. Akkor nézett így. Amin nem is lehet csodálkozni. Van Dame nézése még akkor sem hiteles, ha meggondoljuk, hogy a derék Attila őszintén szólva nem valami szép ember. Nem is annyira „Isten ostorára” emlékeztet, inkább a bécsi ter- mészetrajzi múzeum orangután­ját formázza. Ez a tekintet még akkor is sok. Kérem, én Van Damme-nak mindent elhiszek, de ezt nem. Nagyon valósze­rnek a pofonjai, különösen a visszakézből leadott nyakleve­sek, rúgásaiban sincs okunk ké­telkedni, s azt is elhisszük, mi­kor felülről lefelé irányított ökölcsapással lebunkózza ellen­felét. De ezt a nézést nem. Verekedni tud tehát, de a filmszínészetről körülbelül annyi fogalma van, mint a kis- kandúmak a szerelemről. Ezt egyszer elvitték a nagy kandú­rok éjszaka, szélben-viharban a háztetőre, hogy beavassák a szerelem titkaiba. Mikor a szél­vihart meg az egekből rázuhogó vízözönt megunta a kiskandúr, mert egyebekben nem volt ré­sze, így dünnyögött az eresz szélében éppen megkapasz­kodva: „Na, még egy kicsit sze­relmeskedem, aztán hazame­gyek.” De hát nem is várja senki Van Damme-tól, hogy művész legyen. Maradjon ő csak a „Vandamm”. Ezért teljesen fe­lesleges meresztgetnie a sze­mét, meg holmi lélekábrázo- lásra vesztegetnie a drága ide­jét, elegendő, ha úgy viselkedik, s úgy néz, ahogy a Jóisten meg­engedte neki. Ám ha saját műfa­jában, ebben a bunyós kaland­filmben, ahogy most sejteni en­gedi, valami tisztességesebb produkcióra törekszik, s ez azért nem látszik eleve remény­telennek, meg kellene fogadnia három tanácsot. Először is higgye el, a pofon­ból is megárt a sok. Annak is, aki adja. Nem kell ennyire for­szírozni. Gondosabb előkészí­téssel, ravasz várakoztatással még egy kisebb frász is na­gyobbat csattan. Aztán meg forgatókönyvírói babérokra sem kéne pályáznia. Bízza ezt szakemberekre. Akkor majd nem fordul elő, hogy a film ele­jén elindul leszámolni a fivére gyilkosaival, de aztán egészen más ügyekbe keveredve az alvi­lági boxaréna hiénának kényte­len ellátni a baját. Mint az egy­szeri mesében, ahol a legény nekivágott a világnak, hogy megkeresse a lovát, de ehelyett egy királykisasszonnyal tért haza. Ami persze igazán sze­rencsés fordulat, de az elbeszé­lés logikáját azért nem erősíti. Harmadszor pedig gondoljon arra is, hogy bár a bunyót köny- nyen megérti az ember, de ha valaki túl sokat pofozkodik, meg hát aki szívgyönyörködve nézegeti mindezeket, lassan már nem is képes egyebet fel­fogni. Akkor aztán bottal ütheti - a nyomát. Merthogy egyebe már nem is lesz neki. Nagy Imre Nincs rendkívüli helyzet az energiaellátásban Nincs aggodalomra ok az energiaellátásban, bár a meteorológiai előrejelzé­sek szerint január közepén további hideg napok vár­hatók. Az Ipari és Keres­kedelmi Minisztérium energetikai főosztályától kapott információk szerint az import energiahordo­zók a megállapított ütem­ben érkeznek az országba, a jelek szerint az esetleges tartós hideg sem veszélyez­teti a lakossági és termelési célú energiaellátást. Földgázból 1,8 milliárd köbmétert tartalékoltak az idei télre, ez a mennyiség március­áprilisig lesz elegendő. A ta­pasztalatok szerint a hőmérsék­let csökkenése Celsius-fokon- ként napi 2 millió köbméterrel növeli meg az országos földgáz­felhasználást. Mínusz 8 - mí­nusz 10 fokos középhőmérsék­letre számolva a rendszer napi 60 millió köbméter földgázt ké­pes teljes biztonsággal szolgál­tatni. A kőolajból és kőolajter­mékekből felhalmozott készlet több, mint 30 napra elegendő. Itt termékcsoportonként változó a napi felhasználás mennyisége. A tartalékok egyébként csak akkor kezdenének fogyni, ha a felhasználás növekedne, ugyan­akkor a behozatal nem érkezne a megfelelő ütemben. A villamosenergia-felhaszná- lást csak minimális mértékben növeli a hideg idő, mivel a teljes felhasználás kisebbik részét te­szi ki a fűtésre használt villa­nyáram. Az erőműveknél ugyanakkor a jelenlegi műszaki szintnél nagyobb a kapacitástar­talék, s ez tovább nőtt, mivel a tavalyi villamosenergia-fel- használás 6-7 százalékkal lett kevesebb . Az eddig megállapított gaz­dasági mutatók szerint a teljes energiafelhasználás 1992-ben mintegy 10 százalékkal maradt el az 1991-es évitől. Ez idő alatt 5,8 millió tonna kőolaj, mintegy 5 milliárd köbméter földgáz és 3,5 milli­árd kilowattóra villamosenergia érkezett külföldről. A gazdasági prognózis alap­ján az 1992. évi felhasználási szintre célszerű felkészülni az idén is.

Next

/
Thumbnails
Contents