Új Dunántúli Napló, 1992. december (3. évfolyam, 331-359. szám)
1992-12-17 / 347. szám
1992. december 17., csütörtök üj Dunántúli napló 7 VÁLLALKOZÁSOK — ÜZLET Postabank-stratégia Felkarolni a vállalkozókat A Gazdaság a pécsi vándorgyűlésről Megjelent a Gazdaság őszi száma, a Magyar Közgazdasági Társaság folyóirata. Néhány cím a tartalomjegyzékből: A posztszocialista átmenet és az állam ... Ki lehet-e jutni a válságból? ... Magyarország útja a reformszocializmusból a piacgazdaságba... A rendszerváltás társadalmi hatásai. A folyóirat közli az idén nyáron Pécsett tartott közgazdász vándorgyűlés szekcióüléseinek összefoglalóit. Magyar napok Cypruson Magyar élelmiszeripari és mezőgazdasági napokat tartanak 1993. február 15-21-ike között Cypruson. Az árubemutató helyszíne Larnaka lesz, a budapesti Agroteam Kft. szervezi. Jelentkezni a kft. nemzetközi rendezvényirodáján lehet, 1036 Budapest, Lajos u. 160-162., telefon: 188-8190, 188-4370. Promotion ’93 „Egy nyelven beszélünk. De ez lagalább világnyelv. Igaz sok dialektussal. Egy nyelvet használni annyi, mint tudni használni közhelyeit”. Az utalás a reklámra vonatkozik, s ez a fülszöveg vezeti be a Promotion'93 nemzetközi marketing-kommunikációs szakkiállítás hirdetését. A médiavilág és reklám- szakma találkozóját jövő év február 23-27-ike között rendezik meg a BNV „A” pavilonjában. Az érdeklődő kiállítók jelentkezését várja a Hungexpo Turist stúdiója. Pályázat Pécs gazdaságának fejlesztésére Pécs Megyei Jogú Város Ön- kormányzatának gazdasági és vállalkozási bizottsága pályázatot hirdetett meg Pécs város gazdaságfejlesztési koncepciójának kidolgozására. A beérkezett pályamunkák elbírálásában az önkormányzati tisztségviselők mellett a város gazdasági szervezeteinek képviselői is részt vesznek. A pályázat eredményét lapunkban is közölni fogjuk. Iparosbál A Pécsi Ipartestület január 30-án rendezi meg tagjai számára a hagyományos pécsi Iparosbált. A rendezvényről bővebb információval a pécsi Iparos házban, az Ipartestület 228-as irodájában szolgálnak. A MAHIR a Grazi vásáron Magyar részről a MAHIR nyerte el a Grazi Tavaszi Vásár szervezési jogát. A május 1-9. között nyitva tartó rendezvény az Alpok-Adria térség egyik legkiemelkedőbb kiállítása, amely jó lejetőséget biztosít a magyar termékek bemutatására is. Az osztrák rendezők főleg a fogyasztási cikkeket kínáló cégeket látják szívesen, hiszen a vásár helyszíni árusításra is lehetőséget nyújt. A kereskedelem-fejlesztési alapból támogatott vásári részvétel négyzetméterenkénti ára 14 600 forint. További információkat adnak a 117-7802-es telefonon, vagy a 117-9032-es faxon. Jelentkezési határidő december 31. Recesszió idején - még ha egynémely pénzintézet bővelkedik is forrásokban - aligha könnyű a növekedés. A bankok nyereséges gazdálkodásának ilyenkor kulcskérdése a legbiztonságosabb pénzkihelyezés. A betétgyűjtésben sikeres menedzsment jól teszi, ha az ügyfelek bizalmának megszerzésével párhuzamosan egyre nagyobb figyelmet fordít a hitel- felvevő gazdálkodóegységekre, a hitel-visszafizetést szavatoló jogi garanciákra. A bankok mostanában olykor már régi, megbízható partnereiknek is nehezebben, csak hosszas fontolgatások után adnak hitelt. Pedig a gazdaság élénkítéséhez nélkülözhetetlen a tőke vissza- áramoltatása a termelésbe. Antal Ernő, a Postabank vezérigazgató-helyettese a így értékelte a náluk kialakult helyzetet: Betétgyűjtés 3200 hivatalban-A Postabank megbízásából - saját fiókjain kívül - mintegy 3200 postahivatal foglalkozik betétgyűjtéssel. A lakossági megtakarítás a csökkenő kamatok mellett is nő. (Részaránya a banki források között nemrég meghaladta a hatvan százalékot, és továbbra is emelkedő tendenciát mutat.) Az elmúlt években jelentékeny volt a bankközi kihelyezés, napjainkra azonban ez a lehetőség - más kereskedelmi bankok forrásbősége miatt - összezsugorodott. Biztonságos kihelyezés az MNB-től vásárolható kincstárjegy, de ennek hozama elég alacsony. Mi tehát a harmadik, a kockázatosabb utat választottuk: a vállalkozói hitelezést növeljük. 1991 végén talán kicsit derűlátóbban mértük fel saját helyzetünket: nem számoltunk olyan méretű csődhullámmal, mint amilyen bekövetkezett. Ez néhány olyan vállalkozást is érintett - főleg Kelet-Magyar- országon -, amelynek jelentős hitelezői vagyunk. 1992 első félévében csaknem 4 milliárd forintra nőtt a bank minősített kinnlevőségeinek összege. Ez az érték - a késedelmes fizetésekkel együtt -, pillanatnyilag 3,2 milliárd forint. Ez, akár az 50 milliárd forintot közelítő hitelállományunkhoz, akár a 110 milliárdos mérlegfőösszegünkhöz képest, nem magas érték, noha elégedettségre sem ad okot. Betelt a csődhullám Alapelvünk az, hogy hitel- nyújtás előtt jól meg kell vizsgálni a cégeket. Értékeljük múltjukat, s a könyvek, a várható piaci hatások, az értékesítési csatornák, a vevőkör megfelelő áttekintésével feltárhatók a gazdasági lehetőségek, a hitelezési kockázatok. A csődtörvény egyértelművé tette a garanciák fontosságát. Ehhez nálunk is bizonyos változtatásokra volt szükség. Magunk sem gondoljuk másként, mint hogy a jelzálog aligha a legkívánatosabb garancia, azaz hiteleinket nem szívesen váltanánk át sokkal merevebb tőkeformára. Mégis azt kell mondanunk: kényszerhelyzetben a jelzálog (az ingatlan is) jobb, mint a behajthatatlan követelés. A készletzálog ugyan mobilabb, de ha már bajba jut a vállalat, általában az eladhatatlan készlet marad meg. Ráadásul a jelenlegi szabályozás túlzottan kedvez az adósnak, tekintsük akár a letiltás intézményének megszűnését, akár a garanciák érvényesítésének lehetőségét. A bankok nem foglalkoznak közvetlen áruhitelezéssel, kereskedelmi tevékenységet csak közvetítőkön keresztül folytathatnak, így az áru tulajdonjoga még akkor sem kerül a pénzintézet birtokába, ha a hitelfelvevő a készletzálogot a rendelkezésére bocsátja. A csődtörvénnyel kapcsolatban gondot okoz, hogy kötelező, egyhangú egyezséget ír elő. Ilyenformán előfordulhat, hogy egyetlen kisebb hitelező megvétózhatja a csődegyezséget, ha nem tudja érvényesíteni saját követelését; ráadásul azzal a hitelezővel nem is foglalkozik, amelyik nem vesz részt a csődegyezségi tárgyaláson. Garanciák mellett résztulajdonosként Mindezek összefüggésében érthető, hogy külön főosztályt hoztunk létre a kétes és a rossz hitelekkel kapcsolatos ügyintézésre. Gondoskodtunk arról, hogy a folyó hitelezés munkatársai tudomást szerezzenek az itt összegyűlő információkról, tapasztalatokról. Érdekes, kényszer szülte új területe ez a bankszakmának. Természetesen minden erőnkkel arra törekszünk, hogy bajba került partnerünket megpróbáljuk életben tartani. Azt is tudni kell azonban, hogy a felszámolás alatt álló vállalatoknál nincs lehetőség a privatizációt segítő kedvezményes hitelek felvételére. Most persze nagyon sok minden eladó, ezért aztán az ingatlanoknak, a készleteknek nincs is reális áruk, azaz a bajba jutott cégnek sincs reális értéke. De még ilyen esetben is úgy gondoljuk, érdemes életben tartam a céget például azzal, hogy időlegesen tulajdonosaivá válunk. Befulladt hiteleinket jobb átalakítani részben tőkerészesedéssé, annak reményében, hogy ha megindul a gazdasági fellendülés, az időlegesen bajbajutott cég részvényeinek is megváltozik a forgalmi értékük, és a bank jól értékesítheti a papírokat, csökkentheti a hitelezési veszteséget. Vagyis kettős üzleti hasznot remélünk: megtartjuk a garanciákat, és résztulajdonosként megpróbáljuk működtetni a céget. Stratégiánk helyességét természetesen csak a jövő igazolhatja, de már ma is pozitív jelnek tarthatjuk, hogy miközben a Postabank mérlegfőösszege nőtt, a hitelek minősége javult, a „zűrös” kihelyezéseink csökkentek. Ágazati hitelezéspolitikánk is tudatos: sokoldalúan ösztönözzük jó ügyfeleinket, így a köz- szolgáltató és kereskedelmi vállalatokat, a gyógyszeripart, a vegyipart. Partnerkapcsolataink ebben a körben igazán biztonságos hitelkihelyezést tesznek lehetővé. F. V. A hazai belkereskedelem állapota éppen olyan, mint amilyen ezekben a hónapokban, esztendőkben az egész magyar társadalomé. Nincs, vagy nincs elegendő lehetőség arra, hogy a mai kor igényeinek megfelelő színvonalra jusson a lakosság ellátása. Ez az állapota kisebb vidéki városokban és magyarországi falvakban még szomorúbb képet nyújt. A megoldást néhány vállalkozó egy régi kereskedelmi metodika újjászületésében véli felfedezni. Ez a módszer nem más, mint a szatócsok egykoron prosperáló, országos hálózata. Hogy mit is használhatunk a szatócsság egykori értékeiből ma? Mindenek előtt azt a legrövidebb utat, mely a termelőtől a fogyasztóhoz vezet. Ez az út A jövő esztendőben várható a személyi jövedelemadó szabályainak újabb módosítása. A pénzügyminiszter erre vonatkozó javaslatát az Országgyűléshez már benyújtotta. A magyar gyakorlatban prog- resszíven emelkedő személyi jövedelemadó kulcsokat alkalmaznak, a magasabb jövedelmet nagyobb százalékban adóztatják. A jövedelmet sávra bontják, s az egyes sávokra különböző elvonási százalékokat alkalmaznak. Ez akkor rendben is volna, ha a névleges jövedelem növekedése - amitől az adóztatás mértéke függ - egyben teljes, vagy legalább részbeni reáljövedelem-növekedést is jelentene. Vagyis ha a magasabb összegű keresetből több árut fogyaszthatna el a jövedelem tulajdopedig csak akkor járható, ha valamennyi kereskedelmi tevékenységet egyetlen cégen belül hangolnak össze. A Szatócs Üzlethálózat a Magyarországon már már feledésbe merülő értékesítési rendszert kívánja újfent meghonosítani. A fogyasztónak igazán kedvező árat az eladóhelyek nagy száma garantálja. A szatócsok, illetve a szatócs üzletek vezetői napi rendeléseiket minden esetben a pontos helyi kereslet-kínálat alapján adják meg a gyorsan reagáló diszkont-raktárnak. Az áruskálának legalább 40-50%-a hazai termékekre épül. A Szatócs Üzlet- hálózat munkahelyet teremt, s az ellátatlan területek égető gondjait szünteti meg! Az üzlethálózat hat önálló feladatkört ellátó egységből áll: nosa, ha a pénzéért több szolgáltatást vehetne igénye. A mai inflációs körülmények között ennek az volna a feltétele, hogy a jövedelem nagyobb százalékkal emelkedjék, mint amennyivel az áruk és szolgáltatások általános árszínvonala növekszik. Ha ez nem következik be, akkor lényegében adóemelés történik anélkül, hogy az adókulcsokat vagy az adósávokat megváltoztatták volna. Márpedig a lakosságnak csak egy kisebb részénél emelkedik a jövedelem jobban, mint az inflációs ráta. Másik részénél az emelkedés nagyjából megegyezik az infláció ütemével, s nem kevesen vannak, akiknek a szakmája, képességei iránti kereslet gyenge, s így a jövedelmük kevésbé emelkedik, mint az árak és díjak színvonala. 1. üzletek, 2. területi áruszállítás, 3. területi raktárak, 4. központi áruszállítás, 5. központi raktárak, 6. központ. Teljesen leegyszerűsítve arról van szó, hogy akinek vállalkozási vénája és szatócsüzletre alkalmas helyisége van, szatóccsá válhat. A Szatócs Üzlethálózat ellátja vállalkozó partnerét berendezéssel, bizományba árukészlettel és egy korrekt, havi fix jövedelem mellett érdekeltté teszi a szatócsot a forgalom alakulásában is. Mindemellett természetesen Ígéretes belföldi piacot kínál több száz beszállítónak. Mint azt a szatócsüzletről régen mondták: „keresletet teremt a bilitől a koporsószegig”. Érdeklődni lehet 163-5020 budapesti telefonszámon, vagy a 06 (60) 20-064 számon. Az árszint emelkedése az állami intézmények létét is megdrágítja, s így a költségvetésnek többletbevételekre van szüksége. Hacsak nem csökkenti az állami szerepvállalást, s az azzal járó kiadásokat. Ennek hiányában a többletbevételekről a meglévő adófajták korábbi bevételi arányának fenntartásával gondoskodik, vagy közben más bevételeit növeli, netán kölcsönt vesz fel. Tartós változást az állam szerepének és háztartásának reformja hozhat, amely csökkenti az állam kiadásait, vagy az infláció mérséklődése, amelyet viszont jelentős részben az állam költekezése gerjeszt. De akárhonnan is nézzük, az állami költségvetés az egyetlen, akinek jó, ha növekszik a személyi jövedelemadó. B. T. JÖN! Kétkulcsos ÁFA, a legújabb kereszt! Kinek jó ha, több a személyi jövedelemadó? Szatócs üzlethálózat alakul Keresletet teremteni a bilitől a koporsószegig
