Új Dunántúli Napló, 1992. december (3. évfolyam, 331-359. szám)
1992-12-01 / 331. szám
1992. december 1., kedd aj Dunántúli napló 7 Sok a kávé Miután az elmúlt évek, sőt évtizedek negatív csúcsait döntögette sorra a nemzetközi piacon a kávé ára, az utóbbi két hónapban némi áremelkedés volt tapasztalható. Azzal a lépéssel, hogy a kávéexportálók visszafogták a kivitelt, sikerült megállítani az árcsökkenést és némi áremelést elérni; ennél látványosabb eredményre azonban nem számíthatnak, mivel a nemzetközi piacon még mindig túlságosan sok a kávé - vélik a szakértők. Olasz privatizáció „Történelmi fordulatnak” minősítette Giuliano Amato miniszterelnök a kormány privatizációs tervét, amelyet már továbbított a parlamentnek jóváhagyásra. A nagyszabású terv előirányozza, hogy az IRI állami vagyonkezelő óriásholding bankjait és iparvállalatait értékesítik, nemkülönben .jelentős részeket az ENI olajipari és vegyipari holdingból, és az ENEL elektromos művekből, továbbá 50 százalék fölötti részesedést engednek át az INA állami társadalombiztosító társaságból. A cél, hogy megváltozzék a jelenlegi olasz gazdasági szerkezet, amelyet négy nagy magántőkecsoport mellett az állam túlnyomó jelenléte jellemez. Elektronika a japán autókban Az autókba szerelhető elektronikus készülékek iránt változatlanul élénk a kereslet Japánban - közölte a szigetország egyik legnagyobb elektronikai forgalmazó cége. Az idei év első felében kétszer annyi tévét, CD-lejátszót adtak el a gyártók, mint tavaly ilyenkor. A japán autósok körében a mindössze 5-6 cm vastag, folyadékkristályos tévékészülékek a legnépszerűbbek, rekordmennyiség talált gazdára ezekből a hatvanezer forintnak megjelelő ösz- szegbe kerülő készülékekből. Feketézés kaviárral Oroszország az idén közel 30 millió dollár exportbevételtől esik el amiatt, hogy kevesebb fekete kaviárt értékesít külföldön. Az Interfax beszámlója szerint a kisebb kivitel oka, hogy az állami exportvállalat a tavalyinak mindössze harmadát, 700 tonna kaviárt dolgozott fel. Az állami kivitel visszaesése mellett - a hírügynökségi beszámoló szerint - a féllegális kereskedelmi vállalkozások viszont hatalmas tételekben szállítják külföldre a kaviárt. 968 font egy palack borért Robert Maxwell néhai sajtócézár Oxford melletti nyaralójának pincéjében árverezték el a volt tulajdonos ritka és drága, valamint egyszerű asztali borait. Az árverés 168 tételéért a várakozáson (30-40 ezer font) felül, 50 895 fontot fizettek ki. A Sotheby’s által rendezett aukción az egyik palack francia bor, a Chateau Moutton Rot- schild 968 brit fontért kelt el. Az 1945-ös évjáratú, kissé szennyezett címkéjű palack bor nemcsak „ó” volta miatt, hanem azért is kelt el oly sok pénzért, mert az említett, igen forró évben kitűnő minőségű borok készültek. A francia, angol és német borokat tároló Max- well-pincében megtartott árverésen a legtöbbet egy francia, 1961-es Chateau Margaux bort rejtő, 12 palackos kartonért adtak - 2200 fontot. így látja a bankfőnök Ne rögtönző agrárpolitikát! A mezőgazdasági termelők két éve azt hallják, hogy minden rendben van, legfeljebb a bankok nem hajlandók finanszírozni a vállalkozásokat... Vagyis kézenfekvő: csinálni kell egy új bankot. Ez lenne a „vidék bankja”, amely olcsó hitelekkel ösztönzi majd az agrárszféra termelőit. Egy új bank létrehozása igen sok pénzt és szakembert igényel. De ha alakulna is egy ilyen bank, akkor sem képzelhető el, hogy akadnak olyan betétesek, akik megelégednek kevesebb kamattal csak azért, hogy ebből a pénzből mások olcsó hitelt kaphassanak. Tágabb értelemben természetesen már működnek a vidék bankjai. Ilyen intézmény például az Agrobank. Dr. Kunos Péter vezérigazgató interjújában így vélekedik az agrárszféra finanszírozhatóságáról. Végre legyenek tulajdonosok-A legfontosabb feltétel a mezőgazdaság kaotikus tulajdonosi struktúrájából eredő bizonytalanságok enyhülése. Amíg nem lehet tudni: ki az „igazi” tulajdonos, ki a bérlő, és kinek milyen jogai vannak, szinte lehetetlen biztonságosan finanszírozni. Hiszen mire lejár a hitel, a termelőszövetkezet átalakul, az állami gazdaságot privatizálják, a vezetőséget lecserélik, és a bank rá sem ismer adósaira. Mielőbb létre kell hozni a hajdan volt földhitelintézetet, hogy a közép- és hosszú lejáratú hitelek nyújtásakor a termőföldet mint biztosítékot figyelembe lehessen venni. Az első lépés már meg is történt: a leginkább érdekelt bankok és állami szervek létrehoztak egy alapítványt a földjelzálog-hitel- intézmény jogi és pénzügyi feltételeinek megteremtésére. A rendkívül szerteágazó előkészítő munkán kívül nélkülözhetetlen az állam anyagi támogatása, mert enélkül nem születhet újjá az intézmény. Az ár- és támogatási rendszer, a piaci rendtartás és egyéb alapkérdések átgondolásával olyan agrárpolitika kialakítása szükséges, amely nem a rögtönzésen, a tűzoltáson alapul. Enélkül ugyanis a termelő nem tudja, hogy gazdaságos-e a termék előállítása, eladható-e, s ha igen, mikor és mennyiért. A bank számára felmérhetetlen, hogy a termelő vagy a termék biztonságosan finanszírozható-e.- Milyen biztosítékot kíván az Agrobank, hogy csökkentse hitelkihelyezési kockázatát?- Az új vállalkozások finanszírozásának - kivált az agrárszférában - ma nagy a kockázata. Vagyis elengedhetetlen különféle garanciaalapok működtetése. A már létező Agrár- vállalkozói Hitelgarancia Alapítvány által vállalt kisebb garanciák után, a most születő Hitelgarancia Rt. remélhetően hozzájárul a szükséges fedezetek erősítéséhez is. A banki források biztonságát előmozdító betétvédelmi alap és a portfolió rendbetételét segítő hitelkonszolidációs alap ugyancsak fontos alkotóeleme lesz majd a bankok és az agrárszféra harmonikus kapcsolatának. Az állam szerepvállalása A biztosítótársasságok ma nem ajánlanak a mezőgazdasági vállalkozóknak megfelelő biztosítási formákat. Csakhogy a banki finanszírozás e szférában, láttuk, biztosítás nélkül különösen kockázatos. Alapvető feltétel tehát, hogy feloldódjanak a magyar bankok alultőkésített- ségéből eredő ellentmondások. Elengedhetetlen, hogy a vidék bankjai - legyen szó akár új bankokról, akár működőkről - kiterjedt hálózattal rendelkezzenek. A banki infrastruktúra létrehozása és működtetése rendkívül tőkeigényes. A már meglévő bank tőkeerejének növelésével lényegesen kevesebb pénzből lehetne bővíteni a finanszírozási forrásokat, mint egy teljesen új hálózat kiépítésével.-Hogyan látja: az agrárszféra csak állami támogatással működhet kielégítően?- Az állami szerepvállaláshoz a betétesi pozíció is jó lehetőség, különösen ha ez a pozíció alárendelt kölcsöntőkeként funkcionálna. Ezenkívül szóba kerülhet az agrárfinanszírozásra képes bankok tőkeemelésébe való bekapcsolódása is, mondjuk, az agrárterületekről befolyó privatizációs bevételekből. Az állam mint tulajdonos befolyásolhatná a bankok kihelyezési politikáját, egyéb tekintetben pedig bizonyos önkorlátozást kellene vállalnia. Érdemes a mezőgazdaságra koncentrálni, mert elsősorban ez az az ágazat, amelyik nemzetközi összehasonlításában különleges komparatív előnyökkel bír. A jó lehetőségeket igazolja, hogy a nagyfokú dezorganizáció ellenére is megvan a gazdaságos termelés alapja, az export pedig növekedett. F. V. Új lehetőségek a magyar-horvát kapcsolatokban A szörnyű bosznia-hercego- vinai háború, az ország testéből nagy területeket kitépő szerb támadás, a közel hétszázötvenezer menekült ellátása, a felére csökkent bruttó hazai termék és folyvást emelkedő honvédelmi kiadások - ez a súlyos teher határozza meg ma és a közeli jövőben Horvátország életét és törekvéseit. Ennek a komor háttérnek az ismeretében értékelhető igazán a magyar-horvát viszony reményteljes alakulása, amit a minap tömören úgy jellemzett Hrvoje Sarinic kormányfő: „Minden össszeköt és semmi sem választ el bennünket.” A Szabad György vezette magyar parlamenti küldöttség hét végi zágrábi tárgyalásai során a kölcsönös - és Horvátország stabilizádósához is hozzájáruló - kapcsolaterősítés új szálai körvonalazódtak, kiváltképpen gazdasági területen. Mivel Horvátország készülő, 1993-as makrogazdasági tervében kitüntetett szerepet kap az idegenforgalom - főleg az adriai a magyar vállalkozók számára is lehetőség kínálkozik az üdülőturizmus fejlesztésében és szállodák üzemeltetésében való közreműködésre. Az úthálózat korszerűsítésével, a vasútvonalak összekötésével a jövőben nemcsak kijárat teremtődhet a tengerre Magyarország számára, hanem horvát részről szóba hozták például a rijekai kikötő fejlesztésében való magyar részvételt is. Mi több, bizonyosnak tartják, hogy szabad kikötőhasználati jogot kaphat Magyarország, és egy adott nagyságú kikötői területen beruházást végezzen. Ezt a gondolatkört „kitágítva” érdekes javaslatot tett a kormányelnök: megfontolásra ajánlotta a magyar kormánynak, hogy közösen dolgozzák ki egy állami vállalatok és nagybankok alkotta konzorcium létrehozásának feltételeit. Ez a konzorcium - konkrét tervek birtokában - a gazdasági kapcsolatokat érintő legfontosabb pénzügyi és fejlesztési feladatokkal foglalkozna. Visszatérve még a horvátországi, és főként az istriai turizmusra: az abban való magyar részvétel - fejlesztés, szállodabérlés, stb. - nem volna bizonytalan üzlet. Mintegy igazolásul említette a kormányfő, hogy az idei idegenforgalom egymilli- árd dolláros nyereségének zöme a békés Istriáról származik. És még egy magyar vonatkozású információ: a horvát szomszéd nagyon reméli, hogy a jövő év elején ismét szállíthat olajat az egyébként sértetlen Adria-veze- ték, miután elvégezték a teljes felülvizsgálatát. Lukács József Új készítmény fölfekvések ellen Fekete nadálytő, cickafark A bőr fölfekvéseit megelőző és a kialakult sebeket gyógyító új készítmény került a patikákba és fitotékákba. A Medif- leur magyar szabadalom, megalkotója Bíró Csilla gyógyszerész, kutatásvezető.- A beteg, idős emberek réme, a fölfekvés főként akkor következik be, amikor a betegséget kísérő magas láz nyomán megerősödik a verítékképződés. Emiatt a bőr nem tud megfelelően lélegezni, romlik védekezőképessége, felpuhul és kisebesedik - mondja a feltaláló. - Az általam kifejlesztett Medif- leur-gél mintegy film-hártyaként rásímul a bőrre, meggátolja az izzadságcseppek behatolását, de nem tömi el a pólusokat, így a bőrfelület szabadon lélegezhet. A védő, nyugtató és regeneráló készítmény tartalmaz egyebek között sebgyógyulást serkentő kamilla-kivonatot és számos más gyógynövényt. Fontos alkotó eleme például a fekete nadálytő télen szedett gyökere, azután a csalán, az apróbojtorján, a nyírfakéreg kivonat és a cickafark. A sebgyógyító hatás az alkotóelemek ki- kisérletezett összetételének köszönhető. Kórházakban, utókezelő osztályokon, ahol a készítményt eddig kipróbálták, a betegek és az orvosok egyaránt nagyon kedvező tapasztalatokról adtak számot. - szóma Eredményes együttműködés az augsburgi iparosokkal Oktatási és képzési centrum Pécsett? Végéhez közeledik a Pécsi Ipartestület és az augsburgi Sváb Kézműves Iparkamara által közösen szervezett multipli- kátorképző tanfolyam. Egyik előadója Peter Lusser, a kamara tanácsadó szolgálatának vezetője volt.- Kerestünk Pécsett egy kicsi, de hatékonyan működő csoportot, hogy át tudjuk adni nekik a mi vállalkozói szemléletünket - kezdi beszélgetésünket Peter Lusser. - Tagjai a tanfolyam során elsajátították a piaci vállalkozói ismereteket. A későbbiekben ők szervezik és segítik az iparosok szakmai fejlődését. Négy hét múlva kerül sor a multiplikátorképzés utolsó blokkjára Németországban. A Sváb Kézműves Iparkamara megpróbál a magyar iparosok körülményein javítani. A magyar kézművesipar, mint sok másik népgazdaságban, a gazdasági fellendülés motorja lehet. Ehhez azonban szükség van arra, hogy a politika is minél hamarabb beváltsa az ígéreteit. Szeptemberben konferenciát tartottak Budapesten Közép- és Kelet-Európa piacgazdaságra való átállásának lehetőségeiről és gondjairól. Az egyik munka- csoport téziseit Peter Lusser állította össze. Ezekben felvázolta az átmeneti időszakban felmerülő legfontosabb problémákat. Többek között a szakmai képviseletek feladatait, a vállalkozók alapproblémáit, az ipargazdasági kamarák szükségességét és a világos törvényi szabályozás fontosságát. Az állami ipartámogatás, az oktatási és vizsgáztatási, valamint tanácsadó szolgálatok kiépítését. Szükség van oktatási és tanácsadói központok létrehozására, ezeket a kialakítandó ipari parkokba lehetne telepíteni. A klasszikus műszaki továbbképzés mellett a szakmán túlmutató eljárások is helyet kapnának benne, mint a multiplikátorképzés, az üzemgazdasági alapismeretek, a marketing, a vállalkozói személyiség fejlesztése, a menedzsment, a retorika és a tárgyalástechnika.-A multiplikátor tanfolyam résztvevőivel gondolkodási modelleket dolgoztunk ki egy piacgazdasági rendszer bevezetéséhez. A csoport által felvetett problémák és megoldási javaslatok azonosak voltak az általam kidolgozott tézisekkel. A konferencia eredménye és a mostani azonosság elgondolkodtatott. Magyarország kritikus gazdasági helyzeben van. Ennek egyik oka az emberek általános pesszimizmusa, és az, hogy hiányzik a jövőképük. Bízom benne, hogy Magyarországon is felismerik az emberek, hogy egy pesszimizmussal zsúfolásig megrakott kocsit egy elmocsarasodott mezőről nem lehet kihúzni.A jól bevált partneri kapcsolatot tovább fogjuk folytatni. Mindannyiunknak az azonos kitűzött nagy célt kell követnünk, hogy ne csak beszéljünk a piacgazdaságról, hanem azt el is érjük közösen. Peter Lusser szerint Baranya rendelkezik olyan gazdasági hátérrel, hogy itt is felépülhessen egy oktatási és képzési centrum. Erről azonban helyben kell dönteni. A német iparkamara támogatná, tanácsadással segítené a létesítményt, de csak ennyi lenne a szerepe. Hogyan is nézhetne ki egy ilyen központ? Külön részlege lehetne benne a kézi és gépi fémfeldolgozásnak, a híradástechnikai elektrotechnikának, épület- és bútorasztalosoknak, festőnek. Magyarország erősen mezőgazdaságra orientált ország ezért a hagyományos autószerelők mellett mezőgazdasági gépszerelők is helyet kapnának benne. Ebben a centrumban az általános képzés mellett a résztvevők tanulnának üzemgazdaságtant, menedzsmentet, marketinget. Miután ilyen Magyarországon még nincs, ezért már a legelején meg kell teremteni az elmélet és gyakorlat nagyon szoros kapcsolatát.- Az elméletet egészen az egyetemig képzelem el - fejezi be beszélgetésünket Peter Lusser. - Azonban ilyen jellegű képző centrum csak tiszta szabályozás mellett képzelhető el. A magyar vállalkozóknak azon is el kellene gondolkodniuk, hogy szükség van-e ennyi párhuzamos szervezetre. Nem lenne-e jobb gazdasági kamarákat életre hívni, amelyek felügyelnék ezeket a képzési központokat. Sz. K.
