Új Dunántúli Napló, 1992. december (3. évfolyam, 331-359. szám)

1992-12-31 / 359. szám

1992. december 31., csütörtök üj Dunántúli napló 3 Telefonok falvaknak, egészséges ivóvíz és nemzetközi borkonferencia Intézményi, térségi és külföldi kapcsolatok A megyei közgyűlés idei mérlege és további tervei Kétségtelen tény, hogy az egypárti struktúrát követő jogszabályok a közigazgatás­ban a megyei szint szerepét nyirbálták meg a legjobban. Eltűnt, pontosabban átalakult a megyék eddigi, korábban jól megszokott hatalmi szerepe. Eltűnt, hiszen a tanácsokat felváltó megyei közgyűlések törvény szabta pozíciója csu­pán intézmény-fenntartásra kárhoztatott. Átalakult, hi­szen a kormány az eltelt idő­szak alatt úgynevezett dekon- centrált szervek létrehozásá­val gyakorlatilag a korábban volt szerkezetnek egy, a mos­tani időszakra vonatkozó va­riánsát alkotta meg. Ezek az alaptények és az ezeket meghatározó jogszabá­lyok alapján a választott testü­lettel rendelkező megyei köz­gyűlés szerepe gyakorlatilag az intézmény-fenntartói területre zsugorodott. A privatizációs fo­lyamat mellékzöngéjeként is felfoghatóan olyan intézmé­nyek, vállalatok, szervezetek működtetéséért lett felelős te­hát, amelyek nem hoznak hasz­not, nonprofit jellegűek, ugyan­akkor működési részükön fon­tos, sokszor alapvetően megha­tározó, néhány esetben pedig egyedüli megjelenítői Baranyá­ban az alapvető lakossági szol­gáltatásoknak. Dr. Szűcs József, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke ép­pen a vázolt körülmények miatt is mondta büszkén, hogy a ba­ranyai közgyűlés önként vállalt feladatokat is teljesített 1992-ben. Mindenekelőtt persze arról szólt, hogy a közgyűléshez tar­tozó 25 megyei intézmény mű­ködőképes maradt és marad. Gazdálkodásuk eredményeként számos bővítésre, műszaki fej­lesztésre is sor kerülhetett. Idén befejeződött a levéltár rekonst­rukciója, jelentős támogatást tudtak adni a szociális intézmé­nyeknek, a Megyei Kórháznak, a közalkalmazotti törvény ér­telmében kifizették minden in­tézményüknél a 13. havi bért. A további feladatok meghatáro­zása azon is múlik, hogy miként rendeződhet a privatizáció kér­dése az idegenforgalomhoz kö­tődő megyei intézményeknél, és nem utolsósorban azon, hogy a parlament által elfogadott ille­tékmódosításnak lesznek-e jö­vőre kompenzálási lehetőségei. (Ismeretes, hogy a helyi ön- kormányzatok az eddigi ötven százalékos adóvisszatérítés he­lyett csupán harminc százalékot kapnak, ez a megyei közgyűlés esetében 40 milliós kiesést je­lent.) Nyilvánvaló tényként állapí­tották meg a közgyűlés vezetői, hogy egyre több, lerobbant mű­szaki feltételek mellett, néhol a működést is veszélyeztető anyagi körülmények között vet­tek át fenntartásra megyei in­tézményeket, így például a szentlőrinci szakközépiskolát, több szociális otthont. A közgyűlés elnöke kitért önként vállalt térségi feladata­feladatinak segítéséhez. Az, hogy Baranya tagja az Európai Régiók Gyűlésének, a Duna- menti önkormányzatok munka- közösségének és az Alpok-Ad­ria munkaközösségnek jelentős segítséget ad a Baranyában ta­pasztalt időszerű ügyek kezelé­sére. Az Alpok-Adria munka- közösségben például éppen Ba­ranya hívta fel a figyelmet elő­ször a Jugoszlávia utódállamai­ból érkező menekültek ügyére, ennek kapcsán is érkezhetett a pénzügyi segítség egy része a hazánkban tartózkodó menekül­teknek, akik közül az iskolásko­rúak oktatását is először a me­gyei közgyűlés finanszírozta. profit jellegű intézmények ke­rülnek hozzánk. Mindenesetre az idegenforgalommal kapcso­latban minél előbb el kívánják érni a tulajdonjogok rendezését, tette hozzá dr. Szűcs József. Végezetül megemlítette, hogy 1996-ban, a világkiállí­táshoz is kapcsolható rendez­vényként Pécsett rendezik a Bortermelő Régiók világtalál­kozóját. Az impozáns rendez­vény egyik legnagyobb sikere a megyei közgyűlés idei tevé­kenységének. A megyei közgyűlés elmúlt évben végzett munkájáról szóló tájékoztatást hallgatva az. volt A pécsi Megyei Kórház új épülete ikra is. Megemlítette, hogy Ba­ranya 302 települése közül 210 tagja a megyei önkormányzatok társulásának. Annak a társulás­nak, amely szaktanácsadói funkciókat lát el a megyei köz­gyűlés irányításával, emellett a helyi önkormányzatokkal együttműködve 45 millió forint­tal vett részt abban a hosszabb távú programban, amely alapján egyre több kisebb faluban épült szilárd burkolatú belterületi út. Hozzájárult a közgyűlés a me­gye 140 településének egészsé­ges ivóvízzel történő ellátásá­hoz is, kezdeményezésére meg­indult az a telefon-ellátási prog­ram, amely alapján 1994-ig va­lamennyi baranyai faluban lesz nyilvános telefon. A közgyűlés nemzetközi kapcsolataiban is illeszkedik in­tézmény-fenntartó és térségi A keddi sajtótájékoztatón dr. Szűcs József, kérdésekre vála­szolva friss részletekkel szolgált a kökényi hulladékégető terve­zett sorsáról. Megtudhattuk, hogy a beruházásra alakult részvésztársaságnak tagja két svájci cég is. Együttes munká­val a tervek szerint március vé­gén elkezdődhet az egészség- ügyi veszélyes hulladékok ége­tése, az év végén pedig az ipari hulladékok megsemmisítését is végezhetik.-1992 az önmeghatározás éve volt, 1993-ban lesz, lehet lehetőségünk arra, hogy prog­ramjainkat kitelj esítsük. Nehéz a helyzetünk, hiszen az intéz­mények fenntartására az eddigi­eknél is több pénz kell, és az sem kizárt, "hogy a sokszor ho­mályos privatizációs folyamat­tal összefüggésben újabb non­Fotó: Proksza László az érzésem, hogy ebben, az egy- pártrendszert felváltó, átmeneti időszakban is szükség lenne egy, egységes, koordináló sze­repkörrel ellátott, átfogó köz- igazgatási középszint megte­remtése. Pillanatnyilag ugyanis a kormány által létrehozott de- koncentrált szervezetek, megha­tározott tevékenyégükből faka­dóan csupán ellenőrző, tehát az eseményeket követő feladatokat látnak el. Bízhatunk csak abban, hogy a négy alapvető és a közigazga­tást meghatározó, formáló té­nyező: a köztársasági megbí­zotti hivatal, a megyei jogú vá­ros, a kormány dekoncentrált szervezetei és a megyei közgyű­lés jövőre együtt tudnak mű­ködni. Valamennyiük és vala­mennyiünk érdekében. Bozsik László Tessék, itt van 100 millió! Futnak a képek Shakespeare az Apolló-teremben „Ó, Tűzmúzsát! ki most a le­lemény Legtündöklőbb egébe szállna föl, Országot színpadul, hercegeket Játszani, s bámulják királyok őket.” így kéri az égiek segítségét, no meg a nézők kép­zelőerejének közreműködését Shakespeare V. Henrik című drámájának egyszemélyes Kó­rusa, a varázsló és a vásári kiki­áltó e különös keveréke, akinek kurta, ám fontos szerepét a szerző stílszerűen magának szánta. Mert ha valaki, ő igazán tudta, hogy műveinek igazi vi­lágát a lelemény tündöklő ege képezi, ahol a szavakba rejtett indulatokból látomást sző a fan­tázia. Ez a műveit jellemző, párat­lan láttató erő és gazdag képiség szinte filmvászon után kiált, de persze csak a legnagyobbaknak áll jogukban meghallani e föl- szólítást. őnáluk azonban csak­ugyan egekbe szárnyalhat az avoni hattyú Tűzmúzsája. Ezért állította jogosan Jan Kott, hogy korunk Shakespeare-je filmen jelent meg először, mégpedig Laurence Olivier jóvoltából. Valóban, az ő emelkedett lelkű V. Henrikje, réveteg Hamletje és félelmetes III. Richardja im­már a mai ember belső, lelki mozijának örökös lakója lett. Művei olyan mestereket sar­kalltak versengő követésre, mint Orson Welles, Kurosawa vagy Kozincev. A legújabb, s szintén maradandónak tűnő vál­lalkozások három értékes darab­ját, Greeanaway, Branagh és Zeffirelli alkotásait, nagy-nagy örömünkre, az új év első két he­tében műsorra tűzi az Ap- olló-terem, a filmművészet ki­csiny pécsi oázisa a teijeszkedő mozisivatagban. Peter Greenaway Prospero könyvei című Vihar-adaptáció­ját láthattuk már az elmúlt év­ben, most ismét megcsodálhat­juk e dús képszimfóniát. Újra végigkísérhetjük az ősvízből ki­emelkedő mozgókép álomszerű útját a beteljesülést hozó nászig és a bűnöket eltörlő megbocsá­tásig. Igen, álmokat látunk, mert „olyan szövetből vagyunk, mint álmaink”, mondja Shakes­peare, álmainkat pedig a köny­vek őrzik, fűzi hozzá Greena­way, ezért filmje végén, mikor Prospero valamennyi könyvét elnyeli az ismét mindent el­árasztó tenger, s a szolgálatból elbocsátott tündér, Ariel a ma­gasba szárnyal, a vad Caliban kimenti a vízből Shakespeare kötetét, A vihar-t. Éppen ő, a féktelen ösztönlény, akit azon­ban Prospero megtanított ol­vasni. Felemelő vég, amely egyben kezdet is. Zeffirelli Hamlet-jét is láthat­tuk néhány hónappal ezelőtt, s bár nem annyira eredeti és új­szerű, mint Greenaway műve, azt azért képes újra és újra elhi­tetni velünk, hogy a dán királyfi története kalandfilmként nézve is érdekes. Kenneth Branagh Laurence Olivier klasszikus alkotásával feleselő V. Henrikjét, úgy tu­dom, nálunk nem játszották még, így ez az 1990-ben készült film igazi meglepetés lesz. A dráma, melyet a szerző 1599-ben, a Globe színház, e „fából készült O” ünnepélyes megnyitójára készített, sokak számára idegennek tűnik he­lyenként eposzi ihletésű retori­kájával ám mindig is vonzotta a különleges értékek iránt fo­gékony színészeket. Kenneth Branagh is az, aki a címsze­repben olyan eszményi uralko­dót formál, akiben egyesül a méltóság a humorral s a politi­kus józan ész a vallásos áhítat­tal. Ellentmondásosabb s föld- közelibb figura, mint a nagy elődé, de talán épp ezért tűnik ma annyira hitelesnek. Ezért olyan véres és sáros az arca a csatajelenetben, s ahogy For- gách András megfigyelte, még a francia királylánynak udva­rolva is látunk a fülén s a hom­lokán horzsolásokat. Ennek a hol sáros-véres, hol emelke­dett-tiszta valószerűségnek a bélyegét viseli a többi szereplő is, így Derek Jacobi Kórusa vagy Paul Scofield francia ki­rálya. Királyok a moziban! S a Tűzmúzsa segítségével akár mi, nézők is azok lehetünk, le­galább két órára. Nagy Imre Meglehetősen kevés az a pénzösszeg, amivel a Baranya Megyei Közgyűlés gazdálko­dik. Sebaj, mi nagyvonalúan megtoldjuk 100 millió forint­tal a testület jövő évi költség- vetését. Kár, hogy ezt csak elméletben tehetjük, mégis föltesszük a kérdést, ha lenne, mire költenék ezt a plusz 100 milliót? Dr. Szűcs József, a Közgyű­lés elnöke:- Mindenképpen szükség lenne olyan nagy programok indítására, ami térségünk el­zártságát oldaná. Nehézkes a megközelítésünk, szűk a ke­resztmetszete a 6-os útnak, a Budapesttől való távolságunk - időben - minden esztendő­ben növekszik. Szükség lenne a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére, autóútra, autópá­lyára, a vasúti közlekedés kor­szerűsítésére, a repülőtér kié­pítésére, amiben a megye sze­repet vállalhatna. Ha ebben rövid időn belül nem történik határozott lépés, akkor Pécs városa - gondolok itt elsősor­ban az idegenforgalomra - hátrányos helyzetbe kerülhet. E közlekedési feltételek nélkül elképzelhetetlen, hogy térsé­günk jobban bekapcsolódjék az ország vérkeringésébe. Ahogyan én látom, ez igazá­ból csak úgy jönne össze, ha a megyék összeállnának, és ösz- szeállnának hozzá az ország- gyűlési képviselők, ami vi­szont sajnálatos módon nem ilyen erővonalak mentén szer­veződik, hanem pártok és frakciók, nem pedig térségek és programok mentén. Ez azért is probléma, mert tessék csak megnézni, a Parlament­ben a vidéki Magyarország programjai nem artikulálód­nak, nem jelennek meg szinte semmilyen szinten. A másik, amit szívesen tá­mogatnánk, a hátrányos hely­zetű térségek felzárkóztatását, elzártságuk enyhítését, a szo­ciális feszültségek oldását. Gondoljunk itt arra, hogy vannak olyan települések, ahová az autóbusz egyre rit­kábban jár, vagy egyáltalán nem jár. Finanszírozhatnánk a falugondnoki rendszert, ebből a szempontból mintegy 200 baranyai település jöhetne szóba, ahol az elöregedés mi­att nincs az az ember, aki a gyógyszerektől kezdve besze­rezze mindazon közszükség­leti cikkeket, melyek nélkül az élet egyszerűen nem folytat­ható. Végezetül pedig szívesen adnánk pénzt vásárok tartására alkalmas csarnokok és az eh­hez kapcsolódó infrastruktúra megteremtésére. Mindezen programok támogatására per­sze nem száz, de legalább ne- gyedmilliárd kellene. Mire adná a százmilliót dr. Kurucsai Csaba, a Közgyűlés alelnöke?- Százmillió forint nem nagy pénz, ezért én igazsá­gosan felosztanám ötször 20 millióra. Első helyre tenném a megye egészségügyi és szoci­ális intézményei tárgyi feltéte­leinek javítását, olyasmik - ágyak, edények - vásárlását, melyek a mindennapi lét tar­talmi színvonalát emelnék. Elmenne 20 millió a falugond­noki rendszer segítésére, autó­buszok vásárlására, s itt első­sorban a Dráva menti térségre gondolok. Újabb 2P milliót költenék a hátrányos helyzetű gyermekek iskoláztatására, alapítványi programra, mely­nek éppen az lenne a célja, hogy a hátrányos helyzetű tele­pülésekből jött gyerekek okta­tását kiemelt, jó színvonalú in­tézményekben tudjuk biztosí­tani.- Húszmilliót adnék a me­gyei múzeumi hálózat rekonst­rukciójára, s itt kezdeményezni szeretnék Pécs városa felé. A belvárosban, a Széchenyi téren van egy lerobbant állapotban levő épületünk. Ennek felújítá­sára a városnak is kell gondol­nia, hiszen Pécs összképét javí­taná. Végezetül, de nem utolsó sorban húszmilliót adnék a megyei kórház műtőjének re­konstrukciójára, ami természe­tesen meg fog valósulni, de a képzeletbeli 20 millióval úgy lépnénk, hogy korszerű mell­kasi sebészet jöjjön létre, ahol a Baranyában súlyosan jelent­kező szívproblémák gyógyítá­sában tudnánk mihamarabb megoldást kínálni. Miklósvári Zoltán A Kertészeti Népfőiskola jövő évi programja Előadások, bemutatók korszerű kertészeti és szőlészeti eljárásokról Összeállt a Kertészeti Népfő­iskola jövő évi programja, melynek keretében - délutá­nonként fél 5 órai kezdéssel - nyolc előadásra kerül sor az Afész Szövetség pécsi székhá­zában (Bem u. 5.), továbbá gyümölcsfa és szőlőmetszési bemutatókra. Az első előadást január 4-ikén tartják, a téma: Az aszálykár megelőzése és mér­séklése a szőlőtermesztésben. Előadó: dr. Diófási Lajos, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Dél-dunántúli Szőlé­szeti és Borászati Kutató Intézet igazgatója. Január 11-ikén: Sző­lész szemmel Olaszországban és Kanadában. Előadó: dr. Dió­fási Lajos. Január 18-ikán: A levéltet- vekről a gyümölcstermesztők­nek. Előadó: dr. Szalay Marzsó László egyetemi tanár (Gö­döllő). Január 25-ikén: Keve­sebb növényvédőszert a házi­kertekben! Élőadó: dr. Reizin- ger Péter docens (Mosonma­gyaróvár). Február 1-jén: A leg­fontosabb gyümölcsfajták be­tegségei és a védekezés lehető­sége. Előadó: dr. Glics Márton, a budapesti Kertészeti és Élel­miszeripari Egyetem tanszék- vezetője. Február 8-ikán: Alma­termesztés világszínvonalon. Előadó: Méhes Vilmos, az Eu- roplan (Zalaegerszeg) igazga­tója. Február 15-ikén: Az inte- zív gyümölcstermesztés, külö­nös tekintettel a csonthéjasok termesztésére. Előadó: dr. Sipos László osztályvezető (Buda­pest). Február 22-ikén: A csemegeszőlő-termesztés lehe­tőségei és korszerű fajtái. Elő­adó: dr. Sipos Lajos. Március 1-jén a gyümölcsfák metszési bemutatóját tartja Bu- zássy Lajos, az Agrárszövetség baranyai elnöke. A bemutató helye megközelíthető a Budai buszvégállomástól az A/l-es laktanya előtt, Mátrai József te­lepén. A szőlőmetszési bemuta­tót március 8-ikán dr. Diófási Lajos tartja a Kutató Intézet szentmiklósi telepén. Megköze­líthető az uránvárosi végállo­mástól, a délután 1 órakor in­duló 26-os autóbusszal. A Kertészeti Népfőiskola rendezvényeiről további felvi­lágosítást ad dr. Horvay Viktor a TESZ pécsi székházában (Apáca u. 15.). Telefon: 10-675.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents