Új Dunántúli Napló, 1992. december (3. évfolyam, 331-359. szám)
1992-12-30 / 358. szám
1992. december 30., szerda uj Dunántúlt napló 13 Egy éve van Pécs váradon falutévé Kedvező fogadtatás után segítséget várnak Mikor kiépült a kábeltévé- hálózat Pécsváradon Papp Gyula és segítőtársa, Józsa Zoltán szervezésében, az 1150 lakás közül mintegy 900 lakás került a hálózatba és 10 műsor közül válogathatnak a nézők. A munkák befejezése után indokoltnak látták, hogy önálló falutévét készítsenek a falu információs áramlására és a község életének bemutatására és dokumentálására. Egy évvel ezelőtt ugyancsak Papp Gyula — most már mint felelős szerkesztő - volt az elindítója és apostola az önkormányzat támogatásával megindult, a helyi eseményekről havonként, rendszeres időpontban jelentkező helyi tévéadásnak, három társával és szerény önkormányzati anyagi támogatással. A technikai felszerelést a pécsi 508-as szakmunkásképzőtől bérlik, és ott végzik a műsor összeállítását, készítését. Szerény összegből kell fedezni a gyártási költséget - 350 ezer forint - ebből kellett megvásárolni egy mikrofont, egy fémtáskát és egy S-VHS videomagnót, amiről a pécsváradi ideiglenes stúdióból játsszák be a felvett anyagot. Az év folyamán 12 főműsor és 5 különkiadást láthattak az érdeklődők. A stáb év végére már öt főre gyarapodott és munkájukat ellenszolgáltatás nélkül végzik a közösség érdekében. A főfoglalkozásuk mellett arra is jutott idő, hogy Papp Gyula szerkesztésében részt vegyenek a Belügyminisztérium által meghirdett országos pályázaton, ahol a munkájukkal kü- löndíjat nyertek. Jó kapcsolatot tartanak a helyi újság, a Hírmondó szerkesztőségével is, és kölcsönösen segítik egymást - mondja Papp Gyula szerkesztő, majd hozzá teszi, hogy a szűkös anyagi helyzeten igyekeznek segíteni a helyi vállalkozók, akik a pécsváradi alapítvány közvetítésével nyújtanak anyagi támogatást. Továbbra is szívesen fogadják ezirányú segítségüket. A következő év terveiről annyit jegyez meg Papp Gyula, hogy igényesebb, és színesebb műsort szeremének készíteni, azonban ehhez szükség lenne a technikai felszerelés bővítésére, természetesen a technikai lehetőségek határtalanok, ám ők megelégednének szerény fejlesztéssel is. Kakas Sándor polgármester elmondta, hogy a lakosság igen kedvezően fogadta a falutévét, így az önkormányzat is kiemelten foglalkozik és kezeli a kezdeti lépéseket, és szeretnék 1993 évben technikai eszközökkel segíteni a munkáját. Közölte, mielőbb a képviselőtestület elé terjeszti az ezirányú terveket és a lehetőségek szerint igyekeznek segíteni a szerkesztőség munkáját, hogy minél ní- vósabb legyen a havonként jelentkező műsor. Sántha László A kinnlevőségek és az áfa rontják az esélyeket Derűlátók-e a vállalkozók? A következő évben tovább növeli választékát a pécsi Mischinger irodagépszalon Fotó: Läufer László A megyei közgyűlés sajtótájékoztatója (Folytatás az 1. oldalról) kapcsolatos teendők fontosságát, különös tekintettel a tervek között szereplő oktatási lehetőségek bővülésére. Dr. Falusi István az egészségügyi területről szólva elmondta, hogy sajnálatosan kevés szerep jut a közgyűlésnek akár még az ötletek kivitelezésére is. Megemlítette, mindent megtesznek azért, hogy a Megyei Kórházban mielőbb jelentősen javuljon a műszerezett- ségi ellátottság. Nádor Rudolfnétól megtudhattuk, hogy a megyei sportlétesítmények és amatőr együttesek, előadók támogatására több mint másfél millió forintot fordított a közgyűlés 1992-ben. A sajtótájékoztatón kérdésekre válaszolva elhangzott, hogy a jelentős nemzetközi kapcsolatok éppen tegnap bővültek. Levél érkezett arról, hogy a jövő évi klagenfurti nemzetközi vásáron minden eddiginél több baranyai cég képviselheti megyénket, a közgyűlés közvetítésével. Bozsik Gordon-tanfolyam csak nőknek! Pécsett a Baranya Megyei Művelődési Központban is indul Gordon-tanfolyam az újesztendőben. A női típusú életproblémáikban segítséget, kapcsolatteremtő képességükben javulást várók reménnyel kereshetik fel a művelődési központot, ahol februárban kívánnak tanfolyamot indítani, hogy a résztvevők a világszerte bevált énerősítő, konfliktuskezelő módszert elsajátíthassák. Új elnök az OIH élén Vállalkozókat kérdeztünk: milyennek ítélik ezt az évet, miként birkóztak meg a kinnlevőségekkel és mit várnak az új esztendőtől? A komlói Rajnai Árpád, a RÁK antennák és egyéb gépkocsi felszerelési cikkek gyártója:-A magyar Suzuki gyárnak történő beszállítás indítása, a felszerszámozás és anyagvásárlás miatt veszteséggel zárom ezt az évet. Remélem, a Suzuki az új évben már 18 ezer autóantennát rendel az új gyártócsarnokomból. A lánycsóki Vitái Gmk. közös képviselője, Bíró József:- Ezt az évet is eredményesen zártuk. Újabb fejlesztésekkel májusban már üzemel az új gőzkazán, raktár és gyártócsarnok. Nem félek az új évtől, minden termékünkre előre leszerződtünk. Mélyépítő- és Szolgáltató Kft., Sárán Ferenc ügyvezető igazgató:- A tervezetthez közeli eredménnyel záriunk, jövő októberig van munkánk, remélhetően 40-50 embert alvállalkozóként továbbra is foglalkoztathatunk. A mintegy 15 millió forintnyi kinnlevőségünk nagyjából 2 millióra apadt, az Ybl Bankban lévő 5 milliónkat is megkaptuk. Dianovics Sándor, a Gépbázis Kft. ügyvezető igazgatója:- Idén új telephelyre költöztünk és rengeteg gépet vásároltunk. A duplájára növekedett amortizációs terhek, a 4 millió forintot kitevő behajthatatlan kinnlevőségeink leírása miatt ’92-t nullára zárjuk. Mivel alacsonyabb a bérleti díj és a rezsi, a fejlesztések nagyrészén is túlvagyunk, az új évben a földmunka, a beton- és az útfelbontás, mindenféle kisgép kölcsönzése, a Flex és a Makita márkaszervizünk várhatóan már minimális nyereséget hoz. A Mischinger Computer cég- tulajdonosa, Mischinger István:- Lényegében jó évet zárunk, csak az a többmilliós kinnlevőségünk ne volna! Az új évben, remélem, megerősödnek a megrendelőink, javul a fizetési fegyelem, és tovább fejleszthetjük a céget. Varga János műszaki vezető, Gasztroker Gmk.:- A vendéglátóipari berendezéseink, valamint az amerikai gázkazánjaink és vízmelegítőink forgalma jobb volt, mint tavaly, a kinnlevőségeink többségét is sikerült megkapnunk. Reméljük, ’93 is hasonló lesz. Rippl Béla, a Kalamáris Vendéglő üzletvezetője:-Gyenge volt ez az évünk, még a nyári bel- és külföldi turizmus is érezhetően visszaesett. Jövőre a törzsvendégeink mellett sokkal több betérő vendéget várunk. A Misina Sportbolt és Sportszerviz tulajdonosa, Krumpach Lajos:-Idén már tetőtől talpig fel tudtuk öltöztetni a síelőket. Az új évben már a sportruházat mellett a sportszereket és a szervizdíjakat is 25%-os áfa terheli, így félő, ez visszeveti a forgalmamat. A Lányok-Fiúk Bt. vezető képviselője, Vörös László:- A férfi-női és gyermekfodrászatunkban és a kozmetikánkban érezhetően kevesebb a vendég, de a jövő év se legyen rosszabb! Murányi L. Fotó: Proksza László Kákicsi főutca Parlagokon, megújulást keresve Sose hittem, hogy gyom embernél magasabbra nőhet, mint az Okorág és Kákics közötti határban, ahová karácsony előtt a Pécsi Vadcoop Vadásztársaság hajtójaként cseppentem és a gaz-erdőben caplattam. Terepünkön kilométereken át fedi a gizgaz a homokföldet, a már egy éve felhagyott dinnyéseket, melyeket a gazdák a Sellyéi Tsz-től béreltek egykor. Válságban a tsz, a dinnyetermesztés is. Marad a gondozat- lanság, amit a természet sem rejthet el. Például az, hogy a zuzmó-borította bokrok korall- szigeteket idéznek. A gaz-tenger elnyelt embert, vizslát, birkanyájat, és akár ütközhettünk is volna a traktorral, amely erőlködve a gaz-cseijéket csu- pálta, de később az eke fénylő rögöket hasított. Egy pécsi vállalkozó szorgoskodott, aki vagy félszáz hold földet vett meg. Kisasszondi József, az egyik nyugdíjas-szomszédja, aki elnézett a határ felé, tán ifjúkorát idézte, majd megjegyezte: - A fiatalok rendet tesznek. - Bizodalma egyszerűnek tűnik, mint itt az élet, ám ez csak a látszat. Az igénytelenség, a porták kuszáltsága mögött felsejlik a szorgalom, a rendteremtés vágya, egyfajta közösségi mérce, hisz például az okorágiak bátran felmondtak lelkészüknek, mert az elkótyavetyélte a műemlék-harangot. Az egyik portán újságpapírral, nejlonnal fedték az ablakokat, de az udvar felseperve, glédában sorakoznak a fahasábok. Kákicson, a szélső ház kőfalában az ablakokat befalazták, mintha hátat fordítana a világot jelentő kövesútnak a ház népe. Illés Gál Sándor idevalósi. Meglep, hogy a föld értékére legyint és hogy megél a nyugdíjból is. Peckesen tolja kerékpárját, szavaiban kópéság bujkál: - Megtalálnám a sebzett, de még bujdosó fácánt is. - Mondatai értetik meg a vidék múltját, ahol a lábunk alatt a volt tégla- és kendergyár kövei a pusztulás emlékét őrzik, de egyben mementói a megújulásnak is. A téglagyárban csak a cigány Julcsa néni él, aki botját vágja kutyájához csitításként, s nem engedi, hogy segítsek fát hasogatni. Tán 80 éves, könnyezik széltől, kedvességtől, és csak nyel a vadtetemekre pislantva. Magányát elkerüli halál és betegség. Szobája félúton, a két falu között megfeneklett hajóként vesztegel. A bányagödrökben a roncsautók kilőtt harckocsikként hasalnak. A patakok harsogtak, tengerek moraját zúgatták a buzgárok, sejtetve a termékenység erejét, tavasz-üzenetet csacsogva, hogy a táj újjászületik. Most szépítik a templomokat, melyek strázsaként vigyázzák az időt és az embert, harangjaik nemcsak az égiekért kondulnak. Már barkásodott a kecskefűz, jelezve: E tájon koratavasz és tél édestestvérek. Csuti János Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter döntésének megfelelően az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnöke 1993. február 1-jei hivatalba lépési határidővel Téglássy Tamás lesz - erről tájékoztatta keddi közleményében az MTI-t a szaktárca sajtófőnöke. Mint ismeretes, az új elnök a posztjáról nemrégiben leköszönt Kardos Kázmért váltja fel. Új téeszek Szabolcsban Hetven új mezőgazdasági szövetkezet alakult Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében. Az együttmaradt tagság bizakodik: úrrá tudnak lenni a nehéz helyzeten, és a további gazdasági visszaesést megállítják. Szapora kutyák, lelketlen gazdák A sintér, akarom mondani a gyepmester, nem harapta meg a kutyát, így azután foglalkozása eddig nem okozott szenzációt. Szabó Imre Pécsett egyedül űzi ezt a mesterséget, tizennégy év alatt csak egyszer harapta meg egy sérült eb. A szakmai hiba miatt szégyellte is magát, de hát mindenkivel történhet baleset. Hogy hány kutyával volt „dolga”, megszámlálni sem tudja. Ha hívják, megy, összeszedi a kóbor ebeket, a veszettség gyanús háziállatokat altató lövedékkel küldi el az örök vadászmezőkre. A kutyák persze nem tehetnek róla. Hogy ennyire elszaporodtak. A buksi fejű jószágért odavan a gyerek, a vásárban könnyen elcsábulnak a szülők. Aztán egy idő után jönnek a kellemetlenségek, mert az állat programot ad, gondoskodni kell róla. Sokba kerül a kutyaeledel, a napi háromszori sétál- tatás is a szülők dolga, ha csemetéjüket nem akaiják esőben, fagyban, a veszélyeket rejtő sötétségben az utcára zavarni. Gyereksírás ide, gyereksírás oda, sokan a kocsiba „vágják” a családi élet nyugalmát felkavaró állatot, s a környék elhagyatott helyein magára hagyjál. Gyepmester a megmondhatója, nagyon elszaporodtak Baranyában a kóbor ebek. Egyik kisvárosban valóságos palotaforradalom tört ki a falkába verődött négylábúak miatt. Gyerekeket támadtak meg az uzsonnás csomagokért, halálra rémült kismamák a sétára sem mertek már vállalkozni az éhségtől gyötört állatok miatt. Az összegyűjtésükkel viszont nagyon sok a gond. Hurokkal ugyan össze lehet fogni, ám az utcán kószáló kutyáról nem lehet megállapítani, van-e gazdája vagy nincs, rendelkezik-e oltással vagy nem. A rendelet szerint a megyében az oltást igazoló fémbilétát a nyakörvön kellene tartani (ennek alapján lehet azt tudni, hogy Pécsen 15 ezer kutyát regisztráltak), de hát a gazdák jó része ezt figyelmen kívül hagyja. A törvény szerint a befogott állatokat nyolc napig „tárolni” kell, s ha addig nem jelentkeznek érte, menthetetlenül a kísérleti telepre kerülnek. A legtöbb településen nincs őrzési lehetőség, a megyeszékhelyen is csak 20 ketrec áll rendelkezésre. A kutyákkal szemben mindig az ember védelmét kell előtérbe helyezni - mondja az állategészségügyi intézet vezetője. A télen elszaporodott kóbor állatokkal szemben is tenni kellene valamit, hiszen az éhség és a hideg miatt fokozottan ki vannak téve a fertőzés veszélyének. A befogás, az altatólövedékkel irtás sok pénzbe kerül. De előbb-utóbb ezzel is számolni kell a települések költségvetésében. Hogy a veszélyt megelőzzük. B. G.
