Új Dunántúli Napló, 1992. december (3. évfolyam, 331-359. szám)

1992-12-29 / 357. szám

1992. december 29., kedd üj Dunántúli napló 3 A szigetvár környéki önkormányzatok nehezen fizetik ki Orvosi készenléti és ügyeleti díjak Szigetvár és vidéke önkor­mányzatai az elmúlt hetekben döntöttek az Orvosi Kamara ál­tal javasolt készenléti és ügye­leti díjakról. Mint ismeretes, a körzeti or­vosok a hétközi rendelési időn kívül eső órákra készenléti díjat kapnak, ez eddig 50 forint volt óránként, amelyet a Társada­lombiztosítás fizetett. Ugyan­csak a Társadalombiztosítás fi­nanszírozta a hétvégi ügyelet óránkénti 150 forintos díját is. Nyáron az Orvosi Kamara java­solta ezen összegek felemelését 150, illetve 300 forintra azzal az indokkal, hogy az eredeti ösz- szeg hosszú évek óta nem emelkedett, és a szolgálathoz viszonyítva kevés. A Társada­lombiztosítás azonban arra való hivatkozással, hogy a többlet- költségekre nincs fedezet, el­utasította az orvostársadalom követelését. A kért összegek megadását az orvos és az ön- kormányzatok közötti alku tár­gyává tette, hogy az önkor­mányzatok a 100 illetve 150 fo­rintos többletet a saját költség- vetésükből gazdálkodjék ki. (Az önkormányzatok nemcsak a Társadalombiztosítás felől ta­pasztaltak ilyen hozzáállást, a közalkalmazottak 13. havi já­randóságának kifizetését is a nyakukba varrta az állam. A vélemények a felemelt dí­jakkal kapcsolatban nagyon megoszlanak. Szigetvár önkor­mányzata a közelmúltban dön­tött arról, hogy a háziorvosi rendszerrel kapcsolatban a munkáltató jogköre mellett az üzemeltetőét is átveszi (a kör­nyező falvakban már az elmúlt évben megtörtént ez), az egész­ségügyi szakbizottság javasla­tára pedig megszavazták a 6 há­ziorvos számára a megemelt ügyeleti díjat és az 500 forintról 4000 forintra (külterületen 7000 forintra) emelt benzinköltséget. Nemeske és Mozsgó már a nyár óta fizeti a megemelt költ­séget - igaz, Mozsgó a jövő év­ben újra dönt a kérdésben. Nagypeterd és környéke is tá­mogatja a Kamara javaslatát. A kétújfalui körjegyzőséghez tar­tozó 5 falu megszavazta, End- rőc elvetette a javaslatot, mint Szomorú József polgármester elmondta, ez a kiadás a költség- vetésben nem szerepel, nem tudnak pénzt adni rá. A falu 520 lakójából 32 dolgozik, sok a munkanélküli. A követelést eti­kátlannak tartja, mivel nagyon sok család a 4000 forintos szo­ciális járadékból él. A témát azonban a jövő évben újra tár­gyalják. Bérces Mihály somogyvisz- lói polgármester kérdésemre elmondta, hogy a Somogyapáti körjegyzőséghez tartozó telepü­lések ez évre megszavazták a felemelt díjakat, januárban azonban ismét előveszik a té­mát. Ha kialakul a valódi házi­orvosi rendszer, a szolgálat színvonalának megfelelően döntenek a támogatásról. Dr. Reisz Viktor dobszai há­ziorvos a készenléti díjjal kap­csolatban azon a véleményen van, hogy a készenlét idejére eső munka és annak díja nincs arányban a napi munkával és az érte kapott bérrel. Először az orvosok fizetését kellene ren­dezni és a napi munkavégzésü­ket korrekten megfizetni. A bér­rendezés terhét nem az önkor­mányzatoknak kellene viselni, így levegőhöz jutnának. Az ügyeleti díjat valóban meg kell emelni, mert az intenzív mun­kavégzés indokolja — mondta. Dr. Verrasztó Hermina, Szi­getvár tisztifőorvosa arról tájé­koztatott, hogy már két alka­lommal hívta össze a polgár- mestereket, az első megbeszélé­sen a háziorvosok is ott voltak.- A problémák itt kerültek nyilvánosságra. A polgármeste­rek számára furcsa volt az or­vostársadalom követelése, de miután meghallgatták az orvo­sok indokait és több polgármes­ter is elmondta véleményét, a többség indokoltnak tartotta a követelést. A - megbeszélésen azt is elmondtam, hogy amelyik’ önkormányzatnak nincs pénze, kérhet költségvetési támogatást a Társadalombiztosítástól, in­dokolt esetben ezt meg is kap­ják. December elején mégegy- szer leültünk a polgármesterek­kel és a kórház gazdasági igaz­gatójával az ügyeleti díjjal kap­csolatos megbeszélésre. Ehhez a díjhoz az önkormányzatoknak a lakosság arányában kellene hozzájárulniuk - mondta dr. Verrasztó Hermina tisztifőor­vos. Sasvári Mária Egymillió ajándék­fogkefe gyerekeknek Baranya, Zala és Tolna me­gyébe is jut abból az egymillió ajándék-fogkeféből, amit a Ma­gyar Máltai Szeretetszolgálat oszt szét a gyerekek között a fogászati hónap alkalmából, remélve, hogy minél többen használni is fogják azokat.- Elégedettek lehetünk-e a gyerekek szájápolási szokásai­val? - kérdeztük dr. Szőke Judit szakfelügyelő főorvost.-Az előző évekhez képest némi javulás tapasztalható, de mi, magyarok még mindig ke­vesebb fogkrémet használunk, mint más európai országok la­kói.- Talán mert nagyon drágák a fogkrémek?- Részben ez is igaz. De az is, hogy a drágább fogkrémek jobbak, fluoridot is tartalmaz­nak. Egyébként az olcsóbb, ma­gyar fogkrémekből sem fogy elegendő.- Hány éves kortól célszerű az apróságokat megtanítani fo­gatmosni?- A játékos fogmosást már a tejrágófogak kibújását követően meg lehet kezdeni. Valójában a szülőknek kellene jó példát mu­tatniuk, és minden étkezés után fogat mosniuk. Ha ezt látja a gyerek, természetesen alakul ki benne a tiszta száj iránti igény.- Étkezési szokásokkal javít­ható-e a fogak állapota?- Feltétlenül. A főbűnös a sokat emlegetett édesség. Jó volna legalább azt elérni, hogy a kicsik csak a főétkezés után egyenek cukorkát, édességet. Nem tudom, mit szólnának gye­rekeink, <ha például több svájci iskolához hasonlóan nálunk sem lehetne az iskolai büfékben édességet venni. Bizonyára na­gyon meglepődnének, pedig a svájci gyerekek fogai kevésbé romlanak, amióta nem tudnak cukrot, csokoládét venni a szü­netekben. - szó ­Havonta megjelenő folyóirat első számát vehették kézbe a község lakói az elmúlt napokban Nagykozárban. A nyolc oldalon megje­lenő kiadvány foglalkozik a falu életével, leírja az önkormány­zati üléseken történteket valamint érdekes olvasmányokat, in­formációkat nyújt. Fotó: Szundi György Ne az ügyfeleket küldözgessék, az ügyiratok mozogjanak Számítógépes TB-kapcsolat A legkorszerűbb számítógé­pes rendszer köti majd össze megyei igazgatóságokat Buda­pesttel, illetve azokkal a lokális irodákkal, amelyek mintegy 200 településen fognak mű­ködni. A Társadalombiztosítási Főigazgatóság Fejlesztési Iro­dája már több, mint egy éve, külföldi szakemberekkel együtt ezen dolgozik. Már épül a régi mellett az új székház és benne annak a nagyteljesítményű számítóközpontnak a helye, ahol majd napjaink legkiválóbb kibernetikai csodáit telepítik le. A 200 millió dolláros beruhá­zás, ha megvalósul, gyökeresen megváltoztatja a társadalombiz­tosítás oly sokat kifogásolt ügy­intézését. A Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság Fejlesztési Irodá­ján Zák György főosztályveze­tőhelyettest arra kértük, avassa be az olvasókat e jelentős beru­házás "titkaiba".- A munka nagy részét még mindig manuálisan vagyunk kénytelenek végezni a társada­lombiztosításban - kezdi a „bea­vatást” Zák György. - Ezért az­tán rendkívül elmaradott, nehéz­kes az ügyintézés az ott dolgo­zók minden igyekezete ellenére is. Ez jórészt igaz a megyei igaz­gatóságokra nézve is, mivel ott is hiányzik a komoly számítógépes háttér. A következmények nem­csak az ügyfeleknek, minden­kinek sokba kerülnek. Ezen szükséges mielőbb változtatni és oly módon, hogy egy speciá­lis szolgáltató rendszer beikta­tásával az ügyintézés az ügyfe­lek közvetlen közelébe kerül­jön. Ez csakis megfelelő szá­mítástechnikai bázisok létre­hozásával valósítható meg. így elégíthető ki az a korszerű és ma már természetes igény, hogy ne az ügyfelet küldözges­sék egyik helyről a másikra, hanem az ügyiratok, az adatok mozogjanak.-200 millió dollárba kerül ez a beruházás. Honnan lesz fedezet?- A költségek kiszámítását a Társadalombiztosítási Főigaz­gatóság egész tevékenységi kö­rére kiterjedő vizsgálat előzte meg, amelyet egy amerikai cég szakértői végeztek el, magyar kérésre és a Világbank ajánlá­sának megfelelően. Kialakult, hogy a költségek, beleértve a korszerű infrastruktúrát, a többszáz szakember kiképzé­sét, a célnak megfelelő számí­tógépes programok kidolgozá­sát, mintegy 200 millió dollárt fognak kitenni. Ennek kéthar­madát a Világbank, a többit pedig a Nyugdíjbiztosítási, il­letve az Egészségbiztosítási Alap fedezi. Amennyiben a Vi­lágbank elfogadja az általunk kidolgozott programot, akkor 1993 első negyedében várható a szükséges szerződések alá­írása, a hitelek folyósítása, el­kezdődhet a tervek valóra vál­tása.- Hogyan építik ezt a rend­szert?- Három lépcsősre tervez­zük és ennek megfelelően mű­ködtetjük majd. A fővárosban egy nagyteljesítményű központ lesz, középen helyezkednek el a megyei igazgatóságok a regi­onális adatbázisaikkal, és leg­végül pedig a helyi irodák, amelyeket mind a megyei, mind a központi rendszerbe bekapcsolnak. A tervek szerint az ország minden jelentős, tele­pülésén, reményeink szerint mintegy 200 helységben létesí­tenénk olyan szolgáltató irodát, ahol munkatársaink egy moni­tor segítségével ott a helyszí­nen és azonnal, a hozzájuk for­duló ügyfelek minden ügyét el­intézhessék. Ennek az infor­mációs rendszernek a segítsé­gével talán az aktatologatásnak is végleg búcsút mondhatunk. A beléfektetett milliókat pedig gyorsan visszatérítik azok a megtakarítások, amelyek mind az átlagpolgárnak, mind pedig az országnak előnyére szolgál­nak. Maris János Törvényt sürget a kárpótlás Kínálati, de nem fogyasztói a piac „Javában áll a vásár, a zsi­vajban megsiketül a lelkiisme­ret”. Vajda János, a váli er­dész fia, a múlt század roman­tikus költője írta ezt. Ám aki idézi, korántsem áll romanti­kus hírben: Kupa Mihály pénzügyminiszter. Ahol idézi, az újonnan megjelenő Teszt Magazinban, az sem lírai lap. Sőt nagyon is evilági, mond­hatni, prózai szükség hívta életre, miként az kitűnik mindhárom üdvözlő szöveg­ből. A főszerkesztő Vince Má­tyás - nevét a HVG-ből ismer­tük meg - és Fodor István, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület elnöke is írt egy-egy hasábnyi beköszön­tőt. Álljon itt utóbbiaktól is egy-egy mondat. „Agresszív reklámok bombázzák nap mint nap a fogyasztót”, nem ritka a szándékosan félreve­zető hirdetés, a szabad ár sza­bad rablást takar” - állítja a főszerkesztő. A vevő - kiszolgáltatott Dr. Fodor István állatorvos, független parlamenti képvi­selő maga is átvett egy gondo­latot az ENSZ 1985-ben köz- felkiáltással elfogadott és „Fogyasztóvédelmi irányel­vek” címet kapott határozatá­ból. íme: „A fogyasztónak jo­gos igénye, hogy egészségé­nek és biztonságának vé­delme, gazdasági érdekeinek érvényesítése érdekében - egyéni kívánságainak és szük­ségleteinek kielégítése során - megfelelő tájékozottság birto­kában döntéseit optimalizálni tudja”. Az egykori hernádi tsz-ál- latorvost, aki rázós időben - 1989. október 23-a és 1990. május 2-a között - az ország- gyűlésnek elnöke is volt, arról kérdem: mióta van egyesüle­tük a fogyasztóknak?- Hovatovább esztendeje már, amikor a Fogyasztók Országos Tanácsa, Rév Lajos leköszönte után átalakult egyesületté. Akkor felismer­tük, hogy koncepciót kell vál­tani az ügy érdekében, ugyanis korábban az egyéni panaszok felderítésében és kivizsgálásában merült ki a munka, ami kevés. Nem úgy értem, hogy a panasz kevés, sőt! Ám a piacgazdaság kia­lakulása töméntelen új konf­liktust okoz, ma ugyanis kí­nálati piac van, ami mégsem a fogyasztók piaca. Roppant sok ismeretlen termék és szolgáltatás kelleti magát, amelyekről hiányzik a kellő információ. Tehát a vevő kiszolgáltatott! Ennek meg­szűntetése érdekében szüksé­ges a pártatlan tesztelés, melynek egyik eszköze: a fo­lyóirat ebben kíván - remélhe­tően közmegelégedésre - tájé­koztatást adni az olvasóknak. Fogyasztóvédelem, termékfelelősség- Becsapott vásárlókról szólunk. Miféle retorzióval él­hetnek?- Hát igen: kell egy fo­gyasztóvédelmi törvény és kell még a termékfelelősségi törvény megalkotása is a par­lament részéről. Két képvise­lőtársam, Katona Kálmán (MDF) és Lotz Károly (SZDSZ) ez utóbbi javaslatát önálló indítványként nyújtotta be az országgyűlésnek, s mind a gazdasági, mind az alkot­mányjogi bizottság egyhangú­lag alkalmasnak is találta az általános vitára. Ez a törvény fogja összhangba hozni a ma­gyar jogi szabályozást a Kö­zös Piac irányelveivel. Lehe­tővé válik majd általa, hogy a vevő az egészségét károsító, vagy egyéb hiba miatt kártérí­tést követeljen közvetlenül a gyártótól.- Kikre támaszkodik az egyesület?- Hozzávetőleg 200 szerve­zetünk van, amelyekre megye­iek épülnek, Budapesten pedig kerületiek és a fővárosi, tehát a közigazgatási határokhoz al­kalmazkodunk. Mintegy négy­ezer aktivistánk működik, jobbára idősebbek, akik szív­ügyüknek tekintik feladatukat, s remélem, lesz utánpótlásuk. A jégkrém nem fagylalt?- Végül egy költői kérdés: sok a visszaélés?- Mit mondjak? Elképesz­tően sok! A megtévesztő rek­lámtól a bóvli árukig, amelyek­ről odahaza, vagy később, használat közben derül ki, mennyit is „érnek”. Áll ez sok hazai és sok importált termékre is, sajnos a bürokrácia útvesz­tőiben nehéz rendet teremteni. Például a magyar fagylaltgyár­tók termékein 25 százalékos áfa van, míg a jégkrémen semmi, amiből máris vissza­élések következnek. De nem csak itt van teendőnk, - már a különféle terméktanácsokban is ott vannak szakembereink. A remélhetően még az idén meg­hozandó agrárpiaci rendtartási törvény ezért is biztosít a kép­viselőinknek tanácskozási jo­got. K. N. Még egyszer az őrölt paprikáról Az Új Dunántúli Naplóban már hírt adtunk arról, hogy a pia­con árult őrölt házi paprika nem felel meg az élelmiszeripari szabványnak. Csomagolása nem fény- és aromavédő, nincs fel­tüntetve többek között a gyártó és a termelő neve sem. A Baranya Megyei Fogyasz­tóvédelmi Felügyelőség és az Állategészségügyi és Élelmiszer Vizsgáló Állomás szakemberei 29 mintát vettek a megye pia­cain. A paprika minősége jó volt, ezért foglalásra nem került sor, de az előírt szabványoknak egyik minta sem felelt meg. A fogyasztó-védelmi hatóság ösz- szesen 56 ezer forint helyszíni bírságot szabott ki, és közel 700 kilogram paprikát zárolt. A sza­bálysértések elbírálásánál figye­lembe vették, hogy egy kister­melő néhány kilogramm papri­kájáról van-e szó, vagy egy vi­szonteladó több száz kilónyi áru­járól. így két esetben méltányos­ságból eltekintettek a pénzbünte­téstől. Tizenhárom ügyet átadtak a Csongrád, illetve a Bács-Kis- kun Megyei Fogyasztóvédelmi felügyelőségnek. Hat esetben fordultak az APEH-hez, mert a kereskedő adószámot nem tar­talmazó számlát tudott csak fel­mutatni. A megyei felügyelőség vezetője elmondta, utóbbi évek­ben egyre több engedély nélkül forgalmazott paprika került pi­acra. Mivel fontos fűszerről van szó, időszerűnek látszott az el­lenőrzése országszerte. P. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents