Új Dunántúli Napló, 1992. december (3. évfolyam, 331-359. szám)

1992-12-28 / 356. szám

6 aj Dunántúli napló 1992. december 28., hétfő Apátvarasd Nyolcvanéves * a Magyar Cserkészszövetség A cserkészet nem egyesület a szónak köznapi értelmében. A cserkészet egy belsőnkből fakadó és a benne résztvevőknek, akik belső meggyőződésből fogadalmat tettek, közös érzésen alapuló mozgalma. De még a „mozgalom” is rossz szó talán, mert inkább azt mondanám, hogy „élete”. (Teleki Pál gróf). 1907-ben Angliában a nagy tapasztalatokkal rendlekező R. Baden-Powell katonatiszt pár csavargó gyerekkel megalakí­totta a cserkészetet. Ez 85 évvel ezelőtt történt és a mai időkre ez a szervezet a vi­lágon kb. 30 millió cserkészt tart nyilván. Ez azt jelenti, hogy a cserkészet a legnagyobb ifjú­sági szervezet. Mi a titka ennek a töretlen fejlődésnek? (Mert ahol erő­szakkal nem nyomták el a cser­készetet ott a kezdetek óta él és virágzik.) Elsősorban az, hogy a fiatalok a saját kortárs csoport­úkon belül élik a sajátos életü­ket, melynek a lényege az őrs. Az őrs élő egység, ahol a gyere­kek közös élmények alapján forrnak össze barátokká, mely barátságok sokszor az egész éle­tükre kihatnak. Másodsorban a politikamentesség. A cser­kész-vezetők semmilyen politi­kai pártnak nem tagjai. Harmadsorban a cserkészet önkéntes. Minden kényszer és meggyőzés nélkül csatlakozik hozzá a jó példát látva a gyerek. Önként és mindennemű anyagi térítés, ellenszolgáltatás nélkül vállalja a cserkészettel járó többletmunkát az a felnőtt, aki­ből cserkész-vezető lesz. A mai Magyarországon egy fáradt, sok tekintetben csalatko­zott és félrenevelt középkorú generáció gyermekei töltik meg az iskolapadokat. A mai időkben a nevelést az iskolára bizva re­ménykedő szülők azt gondol­ják, hogy a nevelés terheit tel­jességgel átvállalja tőlük az is­kola. Az az iskola, ahol a meg nem fizetett és túlterhelt taná­roktól várják el, hogy a gyer­mek nem csak okos, de jól ne­velt és jellemes is legyen. A mai iskola a jelen formájában alig nevel, csak tanít. De térjünk vissza a cserké­szethez és próbáljuk nyomon követni, hogy mi történik egy fiatallal, amikor cserkésznek je­lentkezik. Hat-nyolc gyerek alkot egy őrsöt, melynek vezetője egy-két évvel idősebb náluk. A cserké­szet vezérlő elve a 10 cserkész­törvény, melynek megtartására egy ígéretet adnak a gyerekek, mely ígéret csak évek múlva fog kamatozni, viszont minden­kinek törekednie kell, hogy en­nek szellemében éljen. E szel­lemiség értelmében, a közhiede­lemmel szemben nem csak val­lásos gyermek lehet cserkész, hanem mindenki, aki e szelle­miséghez próbál alkalmaz­kodni. Az őrsök hetente rend­szeresen találkoznak, kirándul­nak a természetet szeretve évente sátrakban táboroznak. A táborokban ők építik közösen fel saját életterüket, ők főznek, közösen ülik körül az esti tábor­tüzet és éjszaka egymást váltva őrködnek társaik álma felett. A magyar cserkészet jel­szava: „Emberebb ember, ma- gyarabb magyar”. Az önkéntes­ségből kifolyóan vállalja a több­letmunkát, hogy irányt adjon, eszményképekkel szolgáljon a céltalanul hányódó, álideálok bűvöletében élő fiatalok szá­mára. A jó cserkész mindenütt átlagon felüli jó munkájával tű­nik ki, észre kell őt venni, mert más, mint a töbiek! Nem a fo­gyasztói társadalom uniformi­zált, sablonokban gondolkodó szürke tömegemberét akarja megvalósítani, hane ma köte­lességét Istennel, hazájával és embertársaival szemben megva­lósító „emeltfejű”, önálló véle­ményű fiatal a célja, aki példá­jával is nevel s felnőttkorában irányító szerepe van a társada­lomban Végezetül lássuk hogyan vé­lekedik a cserkészetről a ma­gyar szellem nagy ismerője, Németh László: „Azokon, akik jó csapatban esztendőkön át cserkészkedtek, öreg fiú korukban is meglátszik a cserkész múlt: egész más, ba­rátibb s mégis áhítatosabb vi­szonyban vannak a természet­tel, rendesen jó családapákká lesznek; egy tiszta, gyermeki de egyetemes érzés őrzi őket az egyoldalú szenvedélyektől, ön­célú nemiségtől, alkoholtól s mindig meglesz bennük a haj­lam, hogy közvetlen érdekeik ellenére egy kis közösség érde­kébe felejtsék magukat.” Páva Péter cserkésztiszt kerületi ügyv. elnök A két mecseki völgyhíd kö­zött a 6-os útról letérve, még a téli ködös-esős-borongós idő­ben is fenséges tájon kanyaro­dik a keskeny aszfaltcsík Apát­varasd felé. Egy autó kényel­mesen elfér ezen a dombok, völgyek között kapaszkodó úton, de ha kettő találkozik, ak­kor az egyiknek ki kell térnie: igaz, ritka ez a pillanat, a forga­lom igen gyér, hiszen a falunál tovább nem vezet. Még a lege­lésző, s az útra tévedő birkanyáj sem okoz fennakadást, tudja ezt a juhász is, akit különösebben nem idegesítenek a legelőről el- bitangolt birkák.- Kevesen járnak erre - mondja Csereki Lajos -, hadd bóklásszanak csak. Ha szüksé­ges, rájuk ugrasztom a kutyát, s máris visszaterelődnek. Samu, a kutya fegyelmezet­ten ott áll mellettünk, csillogó szemekkel lesi gazdája paran­csait, amelyek ezúttal elmarad­nak.-Nem voltam még Apátva- rasdon - látva csodálkozásomat hozzáteszi -, mi dolgom lett volna. Zengővárkonyi vagyok, legeltetni járok erre! De muta­tok magának valamit, hátha ér­dekli. Egy nagy bokorhoz vezet, amelynek szomszédságában ott áll egy kopottas, töredezett ke­reszt - Jézus teste nélkül.- Látja, istentelen emberek évekkel ezelőtt leverték, de senkinek nem jutott eszébe pó­tolni. Furcsa világ ez, ugye? A dombok ölelésében meg­búvó kis faluba kanyarokkal tűzdelve ereszkedik alá az út. Vajon Apátvarasdon milyen a világ? Horváth Győző polgármester, mint a jó politikusok általában, a dicsekedni való dolgokkal kezdi.- 5,4 millió forinttal gazdál­kodott az önkormányzat ebben az évben, s meggyőződésem, jól sáfárkodtunk: 740 méter szórt alapú utat építettünk a falu szé­létől a temetőig, felújítottuk a polgármesteri hivatalt, az 1600-as évekből származó te­metői kápolnát, az orvosi rende­lőt és a várótermet, de sok pénzt fordítottunk a gyerekek tanítta­tására - a felső osztályosok el­járnak, az alsósok a mi isko­lánkban tanulnak -, és segélye­zésre.- Mi a legnagyobb gondjuk?-Az örökségünk! Sok idő­nek kell még eltelnie ahhoz, hogy az évtizedek alatt elvett pénzeket pótolni tudjuk, de van reményünk. Szorgalmas, tisztességes em­berek lakják Apátvarasdot, ez már önmagában is okot adhat az optimizmusra, de ennél kézzel foghatóbb dolgok is vannak.-A falunak 250 hold földje van, amit jelenleg a pécsváradi termelőszövetkezet művel. A tsz jövőre visszaadja az önkor­mányzatunknak a föld tulajdon­jogát, mi pedig haszonbérbe ki­adjuk a szövetkezetnek. Úgy számolunk, hogy ez egymillió forintot jelent évente. De sze­retnénk az idegenforgalomban is hasznosítani az adottságain­kat. Ükapánk sem tudja, honnan ered, de kiváló ivóvizünk van, tavak a falu szélén, erdők.. Ezen kívül sok a városi érdek­lődő, akik szívesen vennének házhelyet, ezért tavasszal telke­ket mérünk ki, terveink szerint húszat, de ha nagyobb az igény, akár többet is. Tudja mi lesz eb­ből a kis faluból, ha az elképze­léseink sikerülnek. Egy kis Ká­naán! Persze, ez még messze van. Egyelőre sok a napi gond. Mert bár szép helyen fekszik a köz­ség, de mivel völgyben, az uta­kat vízmosás szabdalja, kedve­zőtlenek a terepviszonyok, a 176 lakosból 71-en nyugdíja­sok, 12-en munkanélküliek, a környék gazdasági helyzete nem jobb az országosnál. . . Nágl Istvánék házában nagy a vendégsereg, a meleg konyhá­ban a tűzhely fölött felfújt kacsa begyek száradnak, nemsokára töltelék kerül beléjük.- November végétől alig van olyan hétvége, hogy ne men­nénk valahová disznót vágni - mondja Nágl Istvánná -, tudja, ez csak összefogással megy.- Tartanak állatokat?- Hát hogyne, hét tehén, meg nyolc üsző van, ezen kívül sül­dők, csirkék, tyúkok, kacsák, s a levágásra kerülő három mázsás hízó.- Hogyan élnek itt Varas- don?-Csendben, sokat dolgozva, ahogy faluhelyen általában. De nem mennék el innen semmi pénzért. Edit, a 17 éves lány szerint kicsit unalmas itt. Erre többen rászólnak: „Neked unalmas, amikor majd minden este a kul- túrban diszkózol!” Nagy a sár faluban - terve­zik is az útépítés folytatását. Pohl Károlyék házába is nehéz tiszta cipőben belépni. Az idő­sebb Pohl - az idősebb szót megnyomja a házigazda - és felesége majd ötven éve él Apátvarasdon, közben volt egy kis „kitérő”, de visszajöttek. A ma már nyugdíjas házaspár ki­lenc gyereket nevelt fel, a há­romszobás ház azonban ma sem nélkülözi a gyerekhangot, egyik fiúk és lányuk az uno­kákkal velük él, de a „kirepül­tek” többsége is a faluban talált új otthont.- Kevés a jövedelem. Tudja uram, ez régen is úgy volt, most is így van. A szegény ember szegény, hiába dolgo­zott sokat - mondja az idősebb Pohl. - Mi mindig megfogtuk a kevés pénzt, de csak arra fu­totta, hogy ezt a házat megve­gyük. Sajnos a gyerekeket sem tudtuk taníttatni, igaz, mind­egyiknek meg van a nyolc osz­tálya.- Kárpótlásra nem adtak be papírt?- Az apámnak, meg az apó­somnak is volt földje, de a jóis­ten se tudja, hol vannak az írá­sok. Nem igényeltünk mi sem­mit! Mit hoz számukra a jövő? Reménykednek egy jobb világ­ban, mert nagy változást nem • tapasztalnak.Most, hogy ismét önállóak lettek, némileg javult a helyzet, de hát... Alexandra, a másfél éves unoka közben elalszik mellet­tünk, nem zavarja a beszéd, a te­levízió hangja. Vajon neki mi­lyen élete lesz? Roszprim Nándor Nem kell külön fizetni a kezelésekért Beutaló helyett utalványok Tudnivalók a nyugdíj kiszámításához Mire számíthatunk? Az új év első napjától kezdve a korábbi szakszervezeti tag­sághoz kötött beutalók helyett kedvezményes üdülési utalvá­nyokat lehet igényelni. A költ­ségvetésből a Nemzeti Üdülési Alapítványnak juttatott pénzből 1993-ban mintegy 220 000-en kaphatnak átlagosan 3 000 fo­rintos támogatást. Elterjedt azonban az a hír, hogy a gyógyszállókban ezen­túl fizetni kell az orvosi kezelé­sért. A Nemzeti Üdültetési és Vagyonkezelő Kft vezetőitől megtudtuk: a siófoki, a balaton­füredi, a balatonlellei és a pa- rádfürdői gyógyszállókban a té­rítési díjak már az orvosi keze­lések költségeit is magukban foglalják - azokért tehát nem kell külön fizetni. Az utalvány­hoz jutásnak nem feltétele az orvosi javaslat sem, ajánlatos azonban a háziorvossal megbe­szélni. A gyógyszállók egyébként szakosodtak, így Balatonfüre- den a szív- és érrendszeri bete­geket gyógyítják, Parádfürdőn a gyomor- és emésztőszervi, il­letve egyes női betegségeket kezelnek. Siófokon a vibrációs ártalmakban szenvedők és a baleset utáni rehabilitációra szorulók kereshetnek gyógyu­lást. Balatonellén a fogyókúrá­zókat és a nem inzulinnal kezelt cukorbetegeket várják. Egy-egy turnus három hétig tart, s ennek megfelelően há­romszor 3000 forintos támog- tást kaphatnak az érintettek. A támogatás mértéke azonban függ a szociális helyzettől is. Azok a nyugdíjasok, akik havi 10 000 forintnál kevesebbet kapnak, magasabb kedvez­ményben is részesülhetnek. A nyugdíjasok és a munka- nélküli segélyen levők közvet­lenül a Nemzeti Üdültetési és Vagyonkezelő Kft. értékesítési irodáiban kapják meg az utal­ványokat. Ilyen iroda egyelőre nem működik minden megyé­ben. Jelenleg csak Budapesten, Balatonföldváron, Sopronban, Hévízen, Gyulán, Debrecenben, Szegeden, Egerben, Kecskemé­ten, Szolnokon, Tatabányán és Mátrafüreden lehet üdülési utalványt venni. Az utazgatás, kivált az idő­seknek körülményes és terhes, ezért az illetékesek azt ajánlják: a különböző nyugdíjas-klubok, érdekvédelmi szervezetek meg­bízottjai gyűjtsék össze az igé­nyeket és együttesen intézzék a tennivalókat. Az előzetes számítások sze­rint az 1992-es év zárásával egyidejűleg mintegy 60-70 ez­ren hivatalosan lezárják aktív szakmai pályájukat is, azaz nyugdíjba mennek. Ehhez a prognózis készítői azt is hozzá­teszik: a nyugdíjba vonulók egy nem elhanyagolható hányada ugyan még nem éri el az 55, il­letve 60 éves korhatárt, de munkahelye vagy munkaköre felszámolása, megszűnése miatt kénytelen abbahagyni a mun­kát. Sokan számolgatják tehát ezekben a napokban, hogy mennyi lesz a járandóságuk - s az előzetes kalkulációt aligha­nem megkönnyíti néhány kö­zérdekű tudnivaló. Az öregségi nyugdíj összege - mint ismeretes - a munkában töltött évek számától és az át­lagkereset alakulásától függ. Ez azonban csak az általános sza­bály; a tényleges számításnak sok egyéb feltétele is van. Ezért a következő számítás csupán orientációnak tekinthető. A szolgálati idő alapján 10 év munkaviszony után az átlagke­reset 33 százalékát veszik figye­lembe. Huszonöt év munkavi­szonyig minden szolgálatban töltött esztendő esetén 2 száza­lékkal nő az átlagkereset be­számítása - 25 év után 63 száza­lék. A 26-32 év szolgálati idő alapján évenként már csak 1 százalékos az emelkedés, s 33 évtől az emelkedés 0,5 száza­lékra csökken. A 42 évi vagy ennél hosszabb munkaviszony esetén éri el az átlagkereset 75 százalékát a figyelembe veendő összeg. Fontos tudnivaló: át­lagkereset alatt a munkában töl­tött utolsó 4 évben elért kereset átlaga értendő; töredék-év ese­tén a számítási alap az adott év­ben ledolgozott időszak. A kereset nagyságától füg­gően azonban úgynevezett sá­vos rendszert alkalmaznak a já­radék megállapításánál. Ha az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 12 000 forint­nál több, akkor a 10 001 -14 000 forint közötti átlagkereset-rész 80 százalékát; 14 001-16 000 között 70; 16 001-30 000 között 60; 30 001-40 000 között 50; 40 001-50 000 között 40; 50 001-60 000 között 30; 60 001-70 000 között 20; 70 001-80 000 között 10, míg az efölötti rész 5 százalékát kell figyelembe venni. Az egyes sá­vokban kijövő tételek össze­adva adják meg a járandóság összegét. Fotók: Szundi György

Next

/
Thumbnails
Contents