Új Dunántúli Napló, 1992. december (3. évfolyam, 331-359. szám)

1992-12-27 / 355. szám

Fogcsikorgatás- és horkolásgátló S Alomba ringatott óriás csecsemők Emelkedik a vízdíj Dél-Dunántúlon Még nem tették közzé hiva­talosan a január elsejétől ér­vényes víz- és csatornadíjakat. Körképünket így a vízművek nem hivatalos számításai alapján állítottuk össze. Somogy, Tolna és Baranya egyaránt megemlítették, az in­fláció mellett a vízfogyasztás folyamatos csökkenése is nö­veli a költségeket, hiszen ugyanúgy működik a rendszer tíz köbméter vízzel, mint ezer­rel. Nem csak az üzemek hasz­nálnak kevesebbet 1990-óta, hanem a háztartások is. Beszé­des adatokat közölt Szántó Imre, a Dunántúli Regionális Vízmű műszaki igazgató he­lyettese. A Duna vízéből idén átlagosan 35 700 köbmétert emeltek át naponta Pécsett. Tavaly több, mint 40 000-t, miközben az átadóállomás ka­pacitása meghaladja a napi 60 000 köbmétert. Somogy megyében országosan is kima­gasló a szennyvíztisztításra fordított összeg, csaknem 66 forint köbméterenként. A Bala­ton védelme érdekében ugyanis kémiai úton is tisztít­ják, foszformentesítik a szennyvizet. A DRV a jelen­legi előállítási költségek (csa­tornázott területeken 107 forint köbméterenként) 30-36 száza­lékos növekedésével számol Somogy megyében. Máyer János, a Tolna Me­gyei Vízmű Vállalat igazgatója arról szólhatott, hogy idén a megye minden településére már vezetéken jut el az ivóvíz. A régióban Tolna megyében a legalacsonyabbak a víz- és szennyvíztisztítás költségei, 74 forintot tesznek ki köbméte­renként. Itt a ráfordítások 20 százalékos növekedésével számolnak. Baranya megyében is közel 20 százalékkal kerül majd többe az ivóvíz, illetve a- csa­torna díj, amelyet idén még 90 forintból sikerült kihozni köb­méterenként. A megyei vízmű vállalat főmérnökétől, Degré Andrástól megtudtuk, Baranyában közel nyolcvan, alacsony lélekszámú településen nem a vezetékes víz után kell fizetni, mert ilyen még nincs. Ezekbe a falvakba lajtkocsiban, illetve zacskóban juttatják el az ivóvizet. Ha jóvá is hagyják a vízmű­vek igényeit, utána arról is dön­tenie kell, a lakosság-támogatá­sára fordítható pénzből milyen arányban részesülnek az egyes térségek. Hogy mennyit fizes­sünk jövőre egy köbméter ví­zért és a szennyvíz elvezetésé­ért. A jövő év második felében még élesebbek lesznek a kü­lönbségek a települések között, amikoris a díjmegállapítás joga az önkormányzatok kezébe ke­rül. Porth E. Duna-Dráva Nemzeti Park Életre kelő örökség Somogybán már lezajlottak az érdekegyeztető tárgyalások Tél a Dráva partján Összefirkált falak A patikus kisasszony készsé­gesen megmutatja, hogyan kell használni. így - mondja a ki­szolgáló, miután berakta a számba cumira hasonlatos mű­anyag alkalmatosságot, szorítsa csak jól meg a fogaival, a nyel­vét meg helyezze a két lapka közé, s a horkolásgátló máris kifejti áldásos hatását. Mint egy óriás csecsemő - jut eszembe gyermekkorom kezdeti idő­szaka, amikor anyám éktelen sí­rásomat próbálta megakadá­lyozni a cukorba vagy mézbe mártott cumival. Magyarországon állítólag másfél millióan szenvednek et­től a gyógyíthatatlan betegség­től. A rekeszizom görcsös ösz- szerándulásától keletkező nyelv és torokrezgés keltette zaj ugyanis nemcsak a környezet békés nyugalmát teszi tönkre, az izommunkától maga a hor­koló is elfárad, alvása zavarássá válik, hiszen pihenés helyett munkát végez. Családi tragé­diák, ígéretesnek induló kapcso­A szemüveges András bácsi a terem végén kupacban lévő ru­hák között kutakodik. Mögötte, a linóleum-vászonnal letakart asztaloknál vagy tízen, tizen­öten kanalazzák a mai ebédet, a rizseshúst.- Még nem ettem, ráérek, időm van bőven, minek siessek - mondja nagyon hallkan -, en­gem nem vár senki. Egyedül vagyok.- Család?-A feleségem meghalt, Van egy fiam, technikusnak taníttat­tam ki, egy másfél szobás lakást vettem neki, aztán elvett egy doktornőt, s már nem kellett neki az apja, úgy látszik szé­gyellnek. Magamra maradtam. Karácsony másnapján is várta a betérőket, a szegénye­ket, a hajléktalanokat, az olyan szerencsétlen sorsú embereket, mint András bácsi, a Támasz Alapítvány pécsi népkonyhája. Todorescu asszony - férjével, gyermekével Romániából jöttek -, a szakácsnő szerint tegnap délre 50 adag ételt főzött, de ha ennél többen jönnek, természe­tesen őket is kiszolgálják egy tál meleg étellel, s karácsony lévén bejglivel. Éhesen senkinek sem kell elmennie. Igaz ami igaz, a tányért mindenkinek jól meg­pakolja - nem- kétséges, tudja latok szakadnak meg, mert a partnerről kiderül, alvás közben nem lehet megmaradni mellette. Évszázadok óta próbálkoznak megszüntetésével, de mindezi­dáig az éjszakai zajkeverő fel- ébresztésével lehetett csak meg­szüntetni. Akkor is csak időle­gesen, mert álomba merülve kezdődött elölről minden. Aki pedig tehette, átköltözött egy másik szobába, egyedül hagyva a horkolót rossz szokásával. Persze ez a szerkezet sem tö­kéletes. A fogcsikorgatást és a horkolást ugyan megszünteti - ha bennmarad a szájban. A pa­tikus elmondja, eddig csak csak egy reklamáció érkezett. Koros asszony hozta vissza a „cumit”, férjénél ez nem vált be, ugyanis elalvás után néhány perccel ki­köpi, horkolása - mint harminc év alatt minden nap - ismét ki­bírhatatlan. Kösse a fejére - adott tanácsot a gyógyszerész. Az ötlet velószínűleg bevált, mert azóta panaszával nem je­lentkezett. B. G. mi a nélkülözés -, s zacskóban vacsorának valót is átnyújt.- Tudja uram, nem gondol­tam volna, hogy valaha is ilyen helyzetbe kerülök - mondja a 46 éves férfi. Megnyugtat, nem zavarom, beszélgethetünk na­gyon forró az étel, legalább ad­dig is hűl. - Jönnek ide olya­' nők, akiket a gazdasági helyzet nyomorított el, mint jómagam, s persze olyanok is akik saját hi­bájukból jutottak idáig. Nekem például megszűnt a munkahe­lyem, szakmám nincs, alkalrm- lag tudok csak dolgozni. Na­ponta száz forintot fizetek az albérletért, most télen nem igen akad munka, így lehet, hogy hi­hetetlen, de kevés pénz jut en­nivalóra. Nagyon jó, hogy itt ingyen ehetek. Égyedül ül az asztalnál a bo­rostás arcú, szakadt ruhájú fia­talember.- Hajléktalan vagyok, éjsza­kánként egy romos házban al­szom, így egy kicsit melegedni is betérek. Senkim sincsen, máshová nincs mennem.- Mit jelent magának a kará­csony?- Emlékezést a gyerekkorra, amikor kicsi voltam, s még minden szép és jó volt. Ma ez is éppen olyan szürke és nyomo­rult nap, mint a többi. R. N. Mondhatnánk azt istamilyen gyors a Dráva vize, olyan lassan kerül pont az árterében kialakí­tandó nemzeti park szervezésé­nek végére. De mondhatnánk azt is: ami­lyen nagy ez a feladat - mert végül is Duna-Dráva árteréről van szó -, olyan simán halad az ügy. Ez azonban már valóban né­zőpont kérdése: a Dél-Dunán­túli Természetvédelmi Igazga­tóság szakemberei a megmond­hatói, milyen feszített tárgyalási tempó szükséges ahhoz, hogy a szervezőmunkát jó ritmusúnak lehessen minősíteni. Ez azzal együtt van így, hogy a Duna-Dráva Nemzeti Park kialakítását 1995-re kell befe­jezni, s ez még messze van. Egyéb körülmények is azt a lát­szatot kelthetik, hogy lelassul majd a tempó. Éppen Pécsett nyilatkozta az illetékes minisz­ter: az említett területek nem­zetközi nemzeti parkká nyilvání­tását a déli szomszédok nem szorgalmazzák. Ez pedig új helyzetet teremt, ám Böjté Ti­bor, az igazgatóság helyettes vezetője tömör választ ad kér­désünkre:- Ha a jugók nem, mi akkor is ... ■ Mindenesetre Somoggyal már végeztek: itt az érdekegyez­tető tárgyalások megvoltak, mégpedig nehezek, mert akad­tak olyan napok, amikor 40-50 érintett ült az asztalnál. Ennyi szempontot figyelembe venni: nem könnyű. Márpedig ezek a megbeszélések jelentik a vé­detté nyilvánítás utolsó fázisát. Baranya megyében a tárgyalá­sok a tervek szerint januárban fejeződnek be. Mindezek eredményeként ■arra lehet számítani, hogy a vé­delem alá kerülő terület „alegy­ségekből” épül fel, mint ami­lyen már most például Béda-Karapancsa, vagy Ge­menc. S ha mindegyik arra ér­demes ilyen részt védetté nyil­vánították, akkor vonják össze egy rendelettel egésszé a Duna-Dráva Nemzeti Parkot. Aminek egyébként még a neve sem végleges. A‘ nemzet­közi normáknak ugyanis nem biztos, hogy megfelel majd a park. A magyar elvárásoknak azonban igen. Mindenesetre már most felvetődött, hogy az eredetileg Duna-Dráva Nem­zetközi Nemzeti Park elnevezés helyett a védett terület neve Duna-Dráva Nemzeti Örökség lesz. Ami talán a lényeget ille­tően mindegy. Még abban az esetben is, ha marad ez a terület „csak” olyan, mint napjainkban. Mészáros A. 120 ezer forintba kerül a letisztítás A falra való írás-rajzolás, a graffiti, már-már művészeti szintre emelkedett - sajnos, nem azon „mesterek” keze nyomán, akik a pécsi Köztársa­ság téri szoborcsoportot, a Fel- szabadulási Emlékművet és a Barbakánt autófestékszóróval összerondították. Az ilyen és ehhez hasonló merényletek mind olyan terheket rónak a vá- ros(ok) vezetésére, aminek költségei senkinek sem hiá­nyoznak, mégis meg kell ol­dani, akár ismételten is. A fenti három objektumról egy új, kőfelületek tisztítására kikísérletezett módszerrel fog­ják eltávolítani az oda nem való feliratokat, a Bázis-Art-Kemi- kál Kft. segítségével. A maratás kémiai úton történik, csak a szennyeződést távolítja el, s ami napjainkban fontos, a környe­zetben sem tesz kárt. Igaz, mi­vel eleve festékmarásra való, például a Köztársaság téren az eredeti feliratot is eltünteti, azt majd később kell pótolni. Ez a módszer azért is hatásos, mert az egyszer már kezelt felület többé hasonló festékfújással nem tehető tönkre. Igaz, min­dennek megvan az ára is, mert a három emlékmű letisztítása majd’ 120 ezer forintba fog ke­rülni. Sajnos, a téli időjárás nem kedvez a munkának, mert az el­járáshoz legalább folyamatosan plusz három Celsius fok szük­ségeltetik, és a jelenleginél szárazabb időjárás. Ha minden terv szerint halad, a pécsi mű­emlékek február végén szaba­dulhatnak meg nem kívánt dí­szítéseiktől. M. K. Ünnepek alatt a pécsi népkonyhán Szegények karácsonya Mindenféle áru elfér a bő szoknya alatt Itt a piros, hol a balek? - avagy: a nyugdíjas beetetésétől a kizsebeléséig Főzzünk változatosan- Ezeregyszázötven ? Az én kis nyugdíjamból? - méltatlan­kodott egy idős nyugdíjas a pé­csi vásár forgatagának egyik árusító standja előtt. - Adja eze­rért, megveszem az órát! - tett konkrét ajánlatot. Az üzlet azonban nem jött létre. Az úr odébbállt, majd négy öt lépéssel az óraárustól megállt az „itt a piros, hogy a piros?” népi játé­kot űző szélhámosok előtt. Miután kitapasztalta nyerési esélyeit, a közelben topogó óra­árus legnagyobb csodálkozá­sára 20 ezer forintot rántott elő a „kisnyugdíjas” a biztos nyerés tudatában. A folytatást bizo­nyára sejtik kedves olvasóink. A 20 ezer „ugrott”, és jött a sí­rás. A szemfényvesztő azonban nem pirosodott el, ezúttal (sem) esett meg a szíve az átejtett (bi­zonyára már sokadik) nyugdíja­son, hiába hivatkozott a szeren­csétlen ember a karácsonyra, a szeretetre, -hiába fohászkodott az Istenhez is. Ilyen a játék(?). Az élet megy tovább. A karácsonyi bevásárlási láz forgataga különösen kedvezett a zavarosban halászoknak. A pi- rosozók egyébként nemcsak naiv játékosaikra jelentenek ve­szélyt, hanem a kereskedőkre és a nemtetszésüknek hangot adó, becsületes szemlélődőkre is. Az egyik árust, aki nehezmé­nyezte, hogy a pirosozók miatt a vevők nem férnek a standjá­hoz, alaposan megfenyegették a nehézfiúk: „Felgyújtjuk a sátrát, ha nem tetszik! Magát pedig jól összeverjük ...” - tudatosítot­ták a várható következménye­ket. Egy másik alkalommal igazságérzetéről ismert szemé­lyes jóbarátom emelt szót az éppen átejtett emberekért. Azonban nem tarthatott hosszú monológot. Ököl csattant az or­rán, (hiába állt mellette, az „apu” kezét fogva) néhány éves kisfia. Orrcsonttörés következ­tében kórházba került. Rendőri intézkedést igen ne­héz kérni, megkövetelni. A vá­sári szolgálatra beosztott biz­tosurak már belefásultak a szélmalomharcba. Közeled- tükre ugyanis a szélhámosok csomagolnak, és már állnak is odébb. Nehéz rájuk bizonyítani ténykedésüket. Talán ha más városokból érkező civilruhás nyomozók próbálkoznának a rendteremtéssel...- Emberek! Ez az asszony meg akart lopni! Konyákig nyúlkált a táskámban a szemét! - kiáltott egy ugyancsak koro­sabb hölgy a karácsony előtti hétköznapi vásárok egyikén. Szem- és fültanúja voltam az eseményeknek, láttam, amint a bőszoknyás asszonyok visz- sza-vissza fordulva fenyegetőz­nek, majd sietnek a közeli par­kolóban álló Zsigulijuk felé. A pécsi vásárban nemcsak a helyi zsebesek, hanem Siklós és Szigetvár környéki tolvajban­dák is garázdálkodnak. Bő szoknyájuk alatt bármi elfér, amit a pultokról, vagy a táskák­ból elemeinek. Miután a stan­doknál állók egyike magára vonja az eladó figyelmét, a má­sik magához veszi a kiszemelt árut, és már adja is tovább.- Én már vagy hatot megke­reszteltem, vagyis jó pofán vág­tam őket. Igaz, előfordult, hogy a privát igazságszolgáltatás so­rán kést emeltek rám. De hát hogy védjük meg magunkat ezektől? - kérdezi feldúltan a cikkben már említett kereskedő. Tényleg! Hogy? Balog Nándor Halkocsonya. Hozzávalók 6-8 személyre: 1-1,5 kg so­vány (ponty, harcsa, csuka), 1 kg apróhal, 2 nagy fej hagyma, 30 deka vegyes zöld­ség, 2 babérlevél, 1 .nagy cit­rom leve, só, bors. A megtisz­tított halat nagyobb darabokra vágjuk, és 2 órára gyengén be­sózzuk. A megtisztított apró­halakat annyi hideg vízben, hogy jócskán ellepje, egy ke­vés sóval főni tesszük, fedő nélkül, lassú tűzön 2-3 órán keresztül gyöngyöztetjük, majd leszűrjük. Ebbe a lébe beletesszük a felaprózott zöld­ségféléket, a hagymát, a ba­bérlevelet, 8-10 szem borsot, a citromlevet, a besózott halda­rabokat és fedő nélkül, igen lassú forralással további 35-40 percig főzzük, majd átszűrjük. Lapos kis tálakat félig öntünk hallével, hidegre téve hagyjuk megdermedni, majd elrendez­zük a haldarabokat, ízlés sze­rint keménytojás-karikákat, céklaszeleteket, stb. tehetünk a haldarabok közé-köré, rá­merjük a hallét és hidegre tesszük. (3-4 óra alatt meg­dermed.) Vörös boros gulyásszelet. Hozzávalók: 8 szelet sertés­hús, 2 dl vörös bor, 2 gulyás­leveskocka, 2 evőkanál olaj, őrölt bors, reszelt szerecsen­dió, mustár, gulyáskrém, Piros Arany krém. A hússzeletek mindkét oldalát mustárral, gu­lyáskrémmel, Piros Arannyal vékonyan bekenjük és szere­csendióval megszórjuk. Tef­lonserpenyőben az olajon mindkét oldalukat hirtelen át­sütjük. Hozzáöntve a vörös bort, beletesszük a gulyásle­veskockákat, megborsozzuk, ha kell megsózzuk. Fedő alatt addig pároljuk, amíg a húsok meg nem puhultak. vasárnapi 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents