Új Dunántúli Napló, 1992. december (3. évfolyam, 331-359. szám)
1992-12-20 / 350. szám
In vino veritas A tolnai dombok rejtett kincse .. . Azaz: borban az igazság. Köztudott: jó bornak is kell a cégér. A jó magyar borok mégsem kelendőek külföldön, legalábbis az árukon nem. A kicsiny Tolna megyei faluban, Bátaapá- tiban tevékenykedő Európai Bortermelők Kft. ezekre, és a legmodernebb feldolgozó technológiára alapozva keresi és találja meg négy fehér és hét vörös kastélyborára idehaza és külföldön azokat a vevőket, akik árán fizetik meg a csábos csomagolású jó magyar itókát. A tavaly alapított társaságban a mőcsényi Völgység népe Tsz. tulajdonrésze 100 hektár termő ültetvény és 120 hektár telepítésre alkalmas terület, míg az olasz Agriconsulting cég és Pi- erro Antinori márki, valamint a bátaapáti minőségi kastélyborok kizárólagos hazai forgalmazását vállaló Zwack Kereskedelmi Kft. pénzzel és technológiával lett üzlettársuk - tudom meg Sikabonyi Miklós ügyvezető igazgatótól és dr. Pók Tamás termelési igazgatótól. A Völgységben az 1300-as évektől a bencés apátok (innen a település neve: Apáti) már fejlett szőlőkultúrával rendelkeztek, a török pusztítás után a betelepített svábok elölről kezdtek mindent, az 1730-as években letelepedő Apponyi grófok hatalmas pincerendszerrel tették teljessé a 600 holdas szőlőültetvényüket ... A tsz. tíz éve mindent újrakezdett... A novemberi Foodapest rendezvényen a nemzetközi bíráló bizottság arany érmét a Char- donnay, ezüstjét a Tramini boruk nyerte. Erre is alapozva márkanévként vezetik be a hazai és nemzetközi borpiacon a bátaapáti kastély bort. Elvégre a jó bornak is kell a cégér, pláne, ha meg is kérik az árát. M. L. Sokan vagyunk, akik nem is sejtettük, hogy Bonyhádtól aljg pár kilométerre csodálatos kincset rejtenek a tolnai dombok. Ez a kincs pedig a Grábóc nevű, kisközségben lévő, nemrég felújított görögkeleti szerb templom. Már a táj szépsége is megkapó, a falun keresztül futó patakocskával, de ha belépünk a templomba, a lélegzetünk is eláll szépségétől. A dúsan aranyozott ikonosztáz, a sokszáz éves, fatáblára festett ikonok, a gazdag faragású berendezések látványa fogva tartja az embert. Stepanov Radován, görögkeleti szerb esperes a mohácsi parókián lakik, (ahol szintén felújítás alatt áll a szerb templom.) innen járt át Grábócra misézni, ma már ugyancsak ritkán, szeretné átadni fiatalabbnak, hiszen jövőre nyolcvan éves lesz. A nagytudású emberrel való beszélgetés külön élmény. A templom és a benne lévő értékek történetét tőle tudom. A török elől menekülő délszlávok több csoportban érték el ezt a területet. Az első görögkeleti szerb szerzetesek 1580-ban érkeztek ide Dalmáciából, a templomot ők alapították 1587-ben. Az ikonokon kívül a templom értékei között található egy 1735-ből, Moszkvából származó ó-szláv nyelvű evangéliumi könyv, eredeti díszes bőrkötésben. Az esperestől tudtam meg, hogy az eredeti, fára festett ikonokat nem lehet restaurálni, csak speciális eljárással tisztítani, mert a mai napig nem tudták megfejteni a festékek összetételét. A leromlott állagú templom felújításáért évekig harcolt, míg végül sikerült kieszközölni. (A felújítást a Somogy megyei főépítész L Szabó Tünde tervei alapján végezték.) S. Zs. A grábóci görögkeleti templom ikonosztáza Aranymosó Múzeum Pakson megvalósulhatna? Új módszer az érszűkület, a lábszárfekély gyógyítására Pezseg a gyógyfürdő Túl a kikapcsolódás és a gyógyulás előnyein, egyéb haszonnal is kell kecsegtetnie a gunarasi gyógyfürdőnek. Ha másból nem is, de abból feltétlenül következtethetünk erre, hogy immár a sokadik menetben dúl a mérkőzés tulajdonlásáért. Fazekas István, Dombóvár polgármestere a héten így nyilatkozott: kemény csata után kapta meg az önkormányzat Gunarast a Vagyonátadó Bizottságtól. Ez május elején volt, addig a létesítmény kezelője a Vízmű volt. Miután tulajdonba kapta az önkormányzat, olyan döntés született, hogy a strandot, a gyógyfürdőt és a rehabilitációs célokat szolgáló gyógyszállót önkormányzati többségű kft. üzemeltesse. Volt ennek a folyamatnak azonban egy szépséghibája. Jelesül: 1990-ben és a következő évben is kapott már egy kft. megbízást erre a feladatra, úgy azonban, hogy az üzemeltetőt nem nyilvános pályázat eredményeként jelölték ki. Érkezett azonban időközben egy újabb ajánlat, mégpedig a volt üzemeltetőtől, a Vízmű-tői és egy Simbex nevű kft-től: 51 százalékban az önkormányzat, 25 százalékig pedig a Simbex legyen a gunarasi létesítmények tulajdonosa. Csakhogy: a Simbex ügyvezető igazgatója társadalmi megbízatásban alpolgármestere Dombóvárnak és tagja az egyik közismert képviselő- testületi tag is.- Érthető - hallottuk Fazekas Istvántól -, hogy az a körülmény irritálta a polgárokat... Ez pedig azt eredményezte, hogy a dombóváriak aláírás- gyűjtési akciót kezdeményeztek. Ennek célja: legyen a gunarasi strand, a gyógyfürdő és a gyógyszálló 100 százalékban önkormányzati tulajdonban, illetve beleszólhassanak abba, hogy kik lehetnek az üzemeltető kft tagjai. Több mint 2600 aláírás gyűlt össze a petíció alatt, s ezt a polgármester - a dombóvári választópolgárok számára figyelemmel - igen komoly erőnek minősíti. Az aláírásokat e hét elején már átadták hitelesítésre a választási bizottságnak, majd - 15 napon belül - az ön- kormányzati testületnek döntenie kell a népszavazás kiírásáról. Nem lesz olcsó a döntés. A népszavazás költségei mintegy félmillió forintot igényelnek. Annyiban talán mégis megéri, hogy - valóban hosszú huzavona után - pont kerülhet a polgárok megnyugvására a „gunarasi pezsgés” végére. M. A. Néhány évvel ezelőtt jött át Csehszlovákiából Magyarországra N. László Endre. Barcson telepedett le, az ottani múzeumban kapott állást. Több évtizede a néprajz eddig feldolgozatlan területét, a folyami aranymosók életét kutatja. Mú- zeumnyi anyagának immár négy éve keres helyet.- Az egyetlen külföldi tagja voltam éveken át a Bányászati és Kohászati Egyesületnek - mondja N. László Endre. - Éppen ezért szó volt arról is, hogy Pécsre kerül a gyűjteményem a Bányászati Múzeumba. Annyi pénzt tudtam volna szerezni, hogy felújítsák az épületet. A legjobb helyen itt lett volna, hiszen a bányászat ősanyja az aranymosás. A folyókban még most is sok kincs van. Mária Terézia külön parancsba is adta, hogy az aranyat mossák ki. Több, mint negyven éve gyűjti N. László Endre az-Egyelőre csak latolgatjuk, hogy a jövő év őszétől én váltanám fel kiváló kollégámat, Howard Williamsot a Pécsi Szim- fónikus Zenekar élén - mondja Nicolas Pasquet karmester, aki a hét elején hangversenyt dirigált a mecsekalji városban és Kaposváron is. - A nürnbergi karmesterképző tanára, Wenner Andreas ajánlott a zenekar igazgatójának, Szkladányi Péternek a figyelmébe.- Spanyolországból vagy Portugáliából érkezett?- Németországból! Édesapám uruguay-i, édesanyám német - monteviedói születésű és harmincnégy éves vagyok, de már húszévesen Németországba, a klasszikus zene hazájába jöttem, ahol a zenei képzés talán a legmagasabb szintű a világon. A Stuttgarti Zeneművészeti Főiskolán végeztem. Itt van velem Tübingenben a feleségem és három gyerekem is. aranymosók életével kapcsolatos tárgyi és szellemi emlékeket. Eredetileg Amerika néprajzával akart foglalkozni, ezért spanyolul és portugálul is megtanult. Életébe azonban beleszólt a történelem, Amerikába végül soha nem jutott ki. Már 19 évesen foglalkozott az aranymosók életével. Tizenkét éven át maga is evvel kereste a kenyerét, s közben gyűjtötte az aranymosás tárgyi emlékeit. Egyedülálló ez az anyag, Amerikában és Európában sincs hozzá hasonló. Az európai népraj zkutatásban is ez a terület teljesen feltáratlan.-Az apám Magyarországon született, itt járt iskolába itt végezte az egyetemet. Tizenkét évig harcoltam azért, hogy visz- szajöhessek. 1988. májusában ez végre sikerült. Megígérték sokan, hogy lesz helye a múzeumnak. Barcson az akkori tanácselnök egy kastélyt ajánlott- Mik a gyökerei az uru- guay-i zenekultúrának?- Uruguayt spanyol, portugál, olasz bevándorlók alapították, ahol persze sok a német, sőt a magyar is. A zenéje - ha némi szerepet is kap a helyi folklór - az európai tradíciókhoz kapcsolódik. Uruguay eleven zenei életét is Beethoven, Mozart vagy Bartók neve fémjelzi.- Mik a tapasztalatai a közönségről, mi a véleménye a pécsi zenekarról?- Tíz országban dolgoztam már, és úgy vélem, a lényeget, a zene szeretetét illetően nincs különbség publikum és publikum között. A latinok hangosabban adnak kifejezést a tetszésüknek, szemben mondjuk az északiakkal, ahol a hosszan tartó vastaps az elragadtatás jele. A pécsi zenekar pedig kiváló, a karmesterrel jól együttműködő zenekarok közé tartozik. B. R. fel, vagy a régi posta épületét. Inkább az utóbbit választottam,. mert a kastély nagyon romos állapotban volt. Aztán jöttek a választások, új polgármestere lett a városnak. A múzeum alkalmazottja lehettem, de az épületet nem kaptam meg. 62 éves vagyok, minél hamarabb helyet kell találnom a gyűjteményemnek, mert csak én tudok ebből az anyagból múzeumot csinálni. Végső megoldásként még akár Paksra is elmennék, akkor legalább a Duna mellé kerülne. Támogatók is lennének, csak egy épület kellene és két éven belül kinyitna a múzeum. A paksi önkormányzat a kömlődi volt pártház épületét tudná felajánlani, ott kaphatna helyet az Aranymosó Múzeum. A tervek szerint Pécsett is hamarosan bemutatásra kerül a gyűjtemény egy része, és a világkiállításon is megtekinthetik majd az érdeklődők. Sz. K. A Heysel-stadion utolsó áldozatának története ismét az „előidézett halálra”, az euthana- siára irányította nem csak a közvélemény, de a szakemberek figyelmét is. Mint ismert, a két éve géppel életben tartott fiatalemberről a közelmúltban lekapcsolták a szervezete működését biztosító műszereket. Az eljárás - s maga a szenvedésektől a halált jelentő orvosi beavatkozással való megváltás gondolata - már régóta nagyon sokakat foglalkoztat. Dr. Földvári József jogász- professzor egészen különös esetet említ, ugyancsak a közelmúltból: az Egyesült Államokban a szülők akarata ellenében hozott olyan döntést az ottani legfelső bíróság, hogy egy visz- szafordíthatatlanul beteg lány szervezetét lekapcsolják a géSúlyos cukorbetegsége miatt lépett fel a Mohácson lakó idős néninél az alsó végtag keringési elégtelensége. Ennek következtében, mivel a szövetek ilyenkor nem jutnak megfelelő vérellátáshoz, a bokája felett kifeké- lyesedett a lába, ami elkezdett üszkösödni. Kilátásba helyezték az amputálást. A néni most boldog, mert a lába megmenekült, a lábszárfekélye gyógyulóban, a nagy fájdalmai elmúltak és saját lábán jár bevásárolni, amit már régóta nem tudott megtenni. Mint mondta, őt a kórház igazgató főorvosa gyógyította meg valamilyen elektromos szerkezettel. Amikor felkerestem dr. Debreceni Lászlót, a kórház igazgató főorvosát, hogy érdeklődjek az ismeretlen gyógyítási mód felől, erősen szabadkozott. Mondta, nem akar reklámot, mert ez még csak kísérlet, s bár az eddigi eredmények biztatóak, még csak kevés beteget kezeltek így, nincs elég adat ahhoz, hogy publikálják. A további beszélgetés során mégis sikerült megtudni, miről is van szó. A végtagok keringési zavarainak két típusa van. A vénás keringési zavarok kezelésére már vannak hatásos módszerek, az artériás keringési zavarokat, az érszűkületeket nehezebb gyógyítani. Vagy gyógyszerrel kezelik, ami sok esetben hatástalan, s vannak különböző műtétek, de ezeket nem minden esetben lehet alkalmazni. Ilyenkor jön a fekélyesedés, több pékről. Ismert az is, amikor egy ápolónő édesanyjának adta be - hogy hosszan tartó és rendkívül erős fájdalmaitól megszabadítsa - a halált hozó injekciót. A kérdés, amikor az euthanasia fokozottan a figyelem középpontjába került, különösen éles: kinek, vagy kiknek van joga dönteni az élet megszüntetéséről? A professzor úrtól kapott válasz: egyedül csak a kezelőorvos dönthet. Tevékenységét egyetlen szabály határolja be: a tudomány mindenkori állása szerinti legjobb tudása alapján kell eljárnia. Vagyis a foglalkozási szabályok a mérvadóak, ennyiben ezt általánosnak is mondhatjuk, azaz: az euthanasiá-val külön jogszabály nem foglalkozik. Erre tekintettel is kérdeztük dr. Földvári Józseftől: ha egyre éves szenvedés a fájdalmak miatt, majd az amputálás. Az ilyen esetek kezelésére próbálták ki az új módszert. Dr. Debreceni László több ízben - legutóbb egy éve - járt Amerikában, a new yorki kardiológiai intézetben. Ott a kezébe került az intézet két professzorának tudományos közleménye egy módszerről, aminek a neve: -transcután elekt- rostimuláció. Ebben leírják az általuk végzett kísérletsorozatot s azt, hogy milyen eredményeket értek el. A módszer lényege, hogy egy speciális műszerrel, alacsony frekvenciájú elektromos impulzusokkal ingerük a beteg végtagot. Az amerikai professzorok leírása szerint éveken át végeztek kísérleteket, s reménytelennek tartott lábszárfekélyek, érszűkületek gyógyultak meg, sőt leírták, hogy Afrikában leprásoknál sikerült a szövetelhalási folyamatot megállítani, illetve lassítani. A módszert hazahozva a mohácsi kórházigazgató, először egy amputálásra ítélt betegnél próbálták ki-. A kezelést több héten át, naponta kell végezni. 4-5 hét után már szemmel látható volt a javulás, a seb lassan begyógyult. Azóta több betegnél próbálták ki, s minden esetben bekövetkezett a javulás, amit az objektív véráramlási mérések is igazoltak. Az elektromos ingerlés hatására jelentősen javult az adott terület szöveteinek a vérellátása. Lehet, hogy ez lesz a jövő gyógymódja e betegségcsoport számára. S. Zs. több olyan betegség van - csak példaként: az AIDS -, amelyek magukban hordják a biztos véget, nem kellene-e külön rendelkezni a „szükséges halálról”? A professzor úr szerint nem. Mint elmondta, különböztetni kell a szívhalál, az agyhalál és a biológiai halál között. Régebben a szívhalál volt az irányadó, ma már az a stádium, amikor az agy visszafordíthatatlanul károsodott. Csak az agyhalál esetében mérlegelhető az euthanasia. A nemzetközi gyakorlat is erre az álláspontra helyezkedett. Ugyancsak kérdéses: lehet-e kérni a halált? Most egyértelműen nem a válasz, a jog tiltja, de szakmai körökben vita folyik róla: bizonyos feltételek mellett - ám még tiszta tudattal. Mészáros A. Karmester Uruguayból Lehet-e kérni a halált? Csak az orvos dönthet vasárnapi 3
