Új Dunántúli Napló, 1992. december (3. évfolyam, 331-359. szám)

1992-12-19 / 349. szám

1992. december 19., szombat üj Dunántúli napló 3 Elköltözik a polgármester? Husztóti békétlenségek Odaítélték az 1993. évi Martyn Klára-díjat Háború van az Abaligethez közel lévő baranyai kisköz­ségben, Husztóton. A telepü­lés lakóinak egy része nincs megelégedve az önkormány­zat és személy szerint a pol­gármester tevékenységével. A csütörtökön lezajlott falugyű­lésen elszabadultak az indula­tok, sokan nem értettek egyet a szociális segély elosztási módszerével, az élelmiszer- bojt tulajdonlásának ügye meg egyenesen családi viszály kirobbanását okozta a telepü­lésen. Pedig csendesen, mondhat­nánk szokványosán indult a község lakosságát tájékoztató összejövetel. A helyi polgár- mester, ifj. Kiss Ferenc a megje­lenteknek azt ecsetelte: milyen előnyös lenne a településnek, ha környékükön idegenforgalmi központot hoznának létre. Egy német vállalkozó ugyanis haj­landó lenne ezt finanszírozni, ehhez azonban a községnek is hozzá kellene járulni. A husz­tóti út mentén völgyzáró gáttal tavat létesítenének, ez,' no meg a környék természeti adottságai Lakossági megtakarítások .Novemberben közel,20 milli­árd forinttal emelkedtek a meg­takarítások a Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint. Tovább növekedtek a bankok­nál elhelyezett betétek, forint- és devizamegtakarítások egy­aránt. Csökkent viszont a lakos­ság tulajdonában lévő pénzinté­zeti értékpapírállomány. Ten­denciaváltozás tapasztalható a lakossági hitelállománynál. Ja­nuártól október végéig több hi­telt fizettek vissza, mint amennyit felvettek, így csök­kent a lakosság eladósodása. Novemberben ez a helyzet megváltozott. Az MNB előzetes adatai sze­rint a bruttó megtakarítások szintje november végén elérte az 1019,4 milliárd forintot. A bankbetétek állománya 571,8 milliárd forintra emelke­dett. Ezen belül több lett a devi­zabetét-állomány is, amelynek szintje jelenleg már 151,6 milli­árd forint. Októberben e téren számottevő visszaesés alakult ki, akkor a devizabetétek ösz- szege a szeptemberi 154,9 mil­liárd forintról 148,5 milliárd fo­rintra csökkent. A szépnek egyetlen típusa van, a rútnak ezer, mondta Vic­tor Hugo, s e megállapításával kétségkívül az újabb idők egyik jellegzetes életérzésének adott hangot. Mert bár csúf tritonok, szatírok és küklopszok az antik mitológiában is gyakran szere­pelnek, vagy manók, lidércek és sárkányok a gótikus templomok kőfaragványain, a rút költésze­tét mégiscsak a romantika fe­dezte fel. Különösen akkor pa­takzott dúsan ez a hol fájdal­mas, hol felszabadító poézis, ha a csúnya és a groteszk a bájos­sal és a széppel társult. Amikor az ijesztő arcú Nevető Ember mellett megjelent a tündéri Dea. A további példákat akár el is hagyhatjuk, hiszen a Békaki­rályról szóló Grimm-mesét úgyis mindenki ismeri, akár­csak az állatvőlegénnyel kap­csolatos történeteket, amelyek­ben, mint tudjuk, a szörny min­dig férfi, és csak egy nő vált­hatja meg a gonosz varázs alól. Az ellentétek rejtélyének val­vonzanák a turistákat. Ezzel, ha nem is teljes mértékben, egyet is értettek a község lakói, meg azzal is, amit ezt követően beje­lentett a polgármester: az elké­szült vízvezetékrendszer után ki kell építeniük a csatornahálóza­tot is, ennek finanszírozására ismételten a zsebükbe kell nyúlniuk az ittlakóknak, meg az önkormányzatnak. Az indulatok hullámai akkor kezdtek tornyosulni, amikor a fatelep ügye került terítékre. Egy vállalkozó, engedéllyel, a husztóti házak közelében létesí­tett telepet, az éjszakai rakodás­sal zavarja a lakosság nyugal­mát. Azt vetették a polgármes­ter szemére, hogy a bejelenté­sek ellenére nem tett semmit a zaj megszüntetésére. Hiába bi­zonygatta a község elöljárója, hogy a testület nevében több­ször, levélben szólította fel a vállalkozót, sőt 30 ezer forint pénzbüntetést is kiszabott az út és egy villanyoszlop megrongá­lása miatt, ez - láthatóan - nem nyugtatta meg a kedélyeket. Ekkor sokan közbekiabáltak, már nem is a fatelepet, hanem a A Sára Lászlóéknél csepe­redő gyermekek köszöntötték az egykori állami gondozott fia­talokat és gyermekeiket tegnap Pécsett, a Gyermek és Ifjúság­védő Intézetben. Sáráék hivatá­sos nevelőszülők, tizenöt gyer­mekről gondoskodnak. Ők te­remtettek bensőséges műsoruk­kal karácsonyi hangulatot a tár­salgóban, ahol több, mint ötve- nen gyűltek össze a fenyőfa kö­rül. A intézet a megye számos te­lepüléséről hívott vendégeket, azonos szempont alapján. Azo­kat invitálták, akikről úgy tud­ják, hogy nagyon nehéz körül­mények között vannak, akiknek minden jólesik - legyen az szép szó, vagy apró ajándék - ami karácsonyi hangulatot idéz. Az ötlet házon belül született. Valahogy úgy, hogy az egyik pedagógusnak fölöslegessé vált egy heverő, amit sajnált volna kidobni. Megkérdezte az utó­gondozó kollégáját, hogy nincs-e olyan „gyermeke”, aki­nek jól jönne egy heverő. Min­dig és minden darabnak akadt új gazdája, sőt egy idő után már szervezetten gyűjtötte a holmi­kat Magay Zsoltné, gazdasági látásán túl bizalomra, türelemre, a másság megértésére és rész­vétre intenek bennünket ezek a furcsa mesék, s arról tanúskod­nak, hogy a sors sokszor milyen fondorlatosán akaija elválasz­tani a nagyon is összetartozó lelkeket. Ez valóban romanti­kus, sőt modem felismerés. „Az antik korban nem születhetett volna meg A szépség és a ször­nyeteg meséje” - ezt ismét csak Victor Hugo írta Leprince de Beaumont híres művére.utalva, amelyért a mi századunk sem szűnt meg rajongani. Meg is ■ filmesítették többször, először Jean Cocteau 1945-ben. A leg­újabb változatáért a Disney-stú- diónak lehetünk hálásak, gyere­kek és felnőttek egyaránt. A történet tehát jellegzetesen európai, leginkább talán azért, mivel a szánalom igényét az öreg kontinens emberének leg­súlyosabb gondjával, önkeresé­sével, identitásának bizonyta­lanságával s énje elvesztésének komor lehetőségével társítja. demokráciát kérték számon az indulatait láthatóan fékező, fia­tal polgármestertől. Mert mi­lyen alapon osztogatták el a pá­lyázaton nyert, szociális célra fordítható segélyeket - heves- kedett gesztikulálva egy idős asszony. A kiskorú gyerekek­nek adott, fejenkénti 4000 fo­rintról nem vitatkoztak, azzal mindenki egyetértett. Az idősek közül azonban miért csak a 70 éven felülieknek osztottak, mi­ért nem kapott minden nyugdí­jas. Még azzal is jobban egyet­értettek volna, ha csak pár száz forintot kapnak kézhez, ilyen­kor, ünnepek előtt az is jól jött volna. A válaszra tulajdonkép­pen már nem is voltak kíván­csiak, az idős emberek helyük­ről felpattanva kiabálták, itt a „nép” akaratát hagyták figyel­men kívül, ilyen testületből ők a továbbiakban nem kémek. Az élelmiszerbolt tulajdon­joga meg egyenesen két táborra osztotta a község lakosságát. Egy helyi önkormányzati dön­tés értelmében minden községi tulajdont vissza kell szerezni, s a vegyesbolt is ebbe a körbe tar­igazgató-helyettes és Szegedi Dezsőné, utógondozó. A karácsonyi ünnepségre szánt ajándékok egy részét is az itt dolgozók hozták. A rengeteg ruhát, cipőt pedig a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Akár Kafka féreggé változott hősére is gondolhatunk, mikor a szörnyeteggé bűvölt délceg ifjú históriája megelevenedik előt­tünk. De kissé sok is már a böl­cselkedésből, utóvégre Garry Trousdale és Kirk Wise műve csak egy rajzfilm, semmi több, gondolhatnánk. Hát épp ez az! Hogy itt van egy amerikai ani­mációs mozgókép, amely képes ennyire európai s ennyire sokér­telmű lenni. Elmélkedésre kész­tet tehát. Miközben tiszta és egyszerű, remekül ért a gyer­mekek nyelvén, mégsem akaija manipulálni a képzeletüket, csak szélesre tálja előttük egy csodákban bővelkedő mesevi­lág kapuját. Ahol egy elvará­zsolt kastély ódon szobájában titkos értelmű rózsa hullatja szirmait, de már közeledik a megváltó hatalmú szépség. A gyerekek pedig bizonyára nem is tudják, mi mindenre megta­nítja őket ez a mese. Mert ők csak nézik, hézik ezt tozott. Az Élelmiszerkereske­delmi Vállalattól meg is vették az üzletet, ám a (jelenlegi bérlő, Endre Károlyné - aki egyébként a polgármester testvére - is be­jelentette az igényét. Ifj. Kiss Ferenc persze mondhatta a ma­gáét, hogy ő bizony a közösségi érdeket vette figyelembe, a közbekiabálók a magántulaj­donra, meg a demokratikus jo­gokra hivatkozva, notórius ha- zudozónak nevezték a polgár- mestert. A hosszantartó, min­denféle sérelmeket felszínre hozó falugyűlés végén ifj. Kiss Ferenc, látva az értelmetlen szélmalomharcot, vaskos irat­tartóját összecsukva bejelen­tette: ő bizony elköltözik a tele­pülésről.-Azért nem olyan súlyos a helyzet, mint ahogy ez a fulu- gyűlésen megmutatkozott - vá­laszolt tudósítónk kérdésére a polgármester. - Az emberek in­dulatosak, a rendszerváltás alapján azt hiszik, az egyéni szándékukat a közösségi érde­kek fölé lehet helyezni. Szerin­tem nincs igazán nagy probléma vagy válság, itt levezetődtek a feszültségek, holnap mindenki végzi a dolgát, az önkormány­zat is teszi, amit tennie kell. Az itt szóbakeriilt ügyek pedig nem olyan nagy horderejűek, hogy ne lehessen békésen megoldani. B. G. Pécs-Baranyai Irodájától, a Ka­tolikus Caritastól, a Kerek Vi­lág Alapítványtól és az Index Bt.-től kapták. A FEMA, a Ba­goly diszkont és a Konzum ve­zérigazgatója édességet, az er­dőgazdaság fenyőfát adott. T. E a kedves filmet, a mozik kará­csonyi ajándékát, átélik a főhő­sök megpróbáltatásait, s közben nagyszerűen elszórakoznak a mellékszereplők, a megeleve­nedő tárgyak sürgölődésén, a mulatságos Tiktak úr bohósá­gain, s szívükbe zárják a jósá­gos Kanna mamát és cserfes csemetéjét, Csészikét. És ha nem is értesültek arról, hogy a furfangos Disney-legények há­romdimenziós hátteret alkal­maztak itt, rajzfilmben először (mert hát a technika az ameri­kai!), s ha a film zenéjének Os- car-díjáról sem hallottak, de ámulni és gyönyörködni azért zavartalanul tudnak. Én pedig arra gondolok, hogy talán a hollywoodi boszorká­nyok által elcsúfított amerikai játékfilmnek is lehetnek még esélyei a megváltásra ott, ahol ilyen elbűvölő mesefilmet ké­pesek készíteni. Segíts rajta is, jóságos Világszépe! Mielőtt a legutolsó rózsaszirom is lehul­lana ... Nagy Imre Két muzeológus-művészet­történésznek ítélték oda a jövő évi Martyn Klára-díjat. Gerszi Terézt, a Szépművészeti Mú­zeum grafikai osztálya vezetőjét és Askercz Évát, a soproni Liszt Ferenc Múzeum művészettör­ténészét tartották érdemesnek a díjra. Az alapító rendelkezéseinek értelmében a kuratórium azokat a művészettörténészeket jutal­mazza a Martyn Klára-díjjal, akik igényes, jó munkájukkal szolgálnak rá a szakma elisme­résére. Gerszi Teréz a Szépmű­vészeti Múzeumban több mint négy évtizede folytatott magas Az OTP vezérigazgatója sze­rint mintegy félmillió lakástu­lajdonos OTP hitelszámlái csökkentek az újévben a kamat- csökkentés nyomán. A többi százezer adósnak havonta va­lamivel többet kell törlesztenie, mint az idén. Ám ezek az utóla­gos kényszerkamatok a lakástu­lajdonosokat sújtják, s elenyé­sző gondot jelentenek ahhoz képest, hogy a lakáshoz jutás feltételei tovább romlanak. Tizenöt, legfeljebb húsze­zerre becsülik szakértői körök­ben a Magyarországon 1993-ban megépülő lakások számát. Ez fele a nyugat-euró­pai átlagnak, s persze sokkal kevesebb a korábbi hazai szá­moknál is. Sovány vigasz, hogy az ország lakásvagyona szem­pontjából a kaptárházak nagy- mennyiségű építése ugyanolyan kedvezőtlen jelenség volt, mint a mostani dekonjunktúra. Az új lakótelepek formájában elhe­lyezett ekológiai időzített bom­bák azonban szociális szerm pontból mégiscsak lakható be­tonkockák voltak... Az Építőipari Információs és Marketing Iroda szerint ebben az évben 23-24 ezer új otthon épült fel az országban. Jövőre ez a szám 15-20 ezerre csökken, ami ezer főre legfeljebb két új lakást jelent. Ezen belül jó hír, hogy javul a magyarországi la­kások komfortfokozata és nö­vekszik az alapterület. A mé­lyen leszállított igények kielégí­tésére tervezett panel-kislaká­sok helyett túlnyomórészt csa­ládi otthonok épülnek. Ezek át­lagos alapterülete az idén a csa­ládi házak esetében 110 négy­zetméter, társasházak esetében 80 négyzetméter volt. Nyilvánvaló, hogy az építő­ipari kapacitások globális ki­használatlansága mellett is csökkenő lakásépítési kedv egyetlen alapvető okra vezet­hető vissza, ez pedig az ágazat rendelkezésére álló tőke elégte­lensége. A lakossági megtakarítások összege októberben meghaladta az 1 billió (ezer milliárd) forin­tot, ami 215,6 milliárd forintos emelkedést jelent az év elejéhez képest. Nagyon keveset tudunk azonban ennek a pénznek a szo­ciális megoszlásáról. Ha tekin­tetbe vesszük a pénzromlás mértékét is, valamint a négy­zetméterenkénti lakásárak emelkedését, akkor is úgy tűnik, hogy a lakossági megtakarítá­sok szolgálhatnak a lakásépít­kezés fellendítésének alapjául. Érdekes, hogy ha az új lakások átlagos árát idei árakon szá­molva 2 millió forintra tesszük, akkor a lakosság összes megta­karításából félmillió lakás épí­tésére telik. Csakhogy ennek a pénznek a jelentős része már felvett hitelek törlesztésére szintű tudományos és muzeoló- giai munkásságával, a tizen­hat-tizenhetedik századi néme­talföldi művészet kutatásában elért eredményeivel és publiká­cióival vívta ki a szakmai el- imerést. Askercz Éva a soproni múzeum képző- és iparművé­szeti gyűjteményének gondo­zása és gyarapítása mellett mű­velődéstörténeti kutatómunká­jával, a kortárs éremművészet országos biennáléjának szerve­zésével érdemelte ki a díjat, me­lyet Pécs polgármestere az ala­pító Martyn Klára halálának év­fordulóján, január huszonhato- • dikán ad át a kitüntetetteknek. szolgál, még jelentősebb része azoké, akiknek egyébként is van lakásuk ... Nem lenne igazságos azt állí­tani, hogy a kormány, a parla­ment és az önkormányzatok tel­jesen ölhetett kézzel figyelik a lakásmizériát. A parlament minden esetre megszavazta a szociálpolitikai kedvezmények igen jelentős emelését. Ezáltal, ha az átlagos gyerekszámot (kettő) vesszük figyelembe az 1992-es 200 ezer forint helyett a lakásépítő 600 ezer forint ked­vezményben részesülhet. Há­rom gyerek után a szociálpoliti­kai kedvezmény már 1,2 millió forint. Látszólag tehát érdemes várni a következő gyerek eljö­vetelét. Ha nem nőnek túl gyorsan az építőanyag-árak, ha nem változnak közben a ked­vezményezési szabályok, ha nem rosszabbodnak tovább az adófeltételek. ... Az idén még korlátlan ÁFA visszaigénylési lehetősége volt a lakásépítőknek, jövőre (ezt az intézkedést kompenzálná a szo­ciálpolitikai kedvezmény eme­lése) az adózási feltételek ezen a területen is megváltoznak. Va­lamilyen nehezen megindokol­ható rendszer keretében, inkább csak parlamenti huzakodások spontán eredményeként, január 1-től kezdve az építőanyagok árában foglalt ÁFA 60 százalé­kát lehet visszaigényelni, de a végösszeg nem haladhatja meg a 400 ezer forintot. Ennek a konstrukciónak a be­vezetése nem véletlenül váltott ki heves vitákat. Számos kérdés vetődik fel. Miért a gyermekek száma alkotja a szociálpolitikai kedvezmény alapját? Miért nem az eltartottak száma, a családi jövedelem, a rászorultság, az ön­részesedés,-vagy a befektetett munka? Miért nem ezek kombi­nációja? Mi a garancia arra, hogy egy év múlva, mondjuk az építkezés második, költségesebb szakaszára nem tűnik el a mara­dék ÁFA-visszaigénylési lehető­ség? A távolabbi kilátások mégis valamennyivel jobbak a közeli­eknél. Az építőipar fokozatos fellendülése 1994-től remélhető. Néhány éven belül megnöve­kedhet az önkormányzati részvé­tel aránya is a lakásépítkezések­ben, amihez viszont az önkor­mányzati bevételek növekedése szükséges. Elvben persze ma is van már lehetőség közművesített telkek ingyenes vagy kedvezmé­nyes juttátására, más önkor­mányzati hozzájárulási for­mákra. Gyakorlatilag erről az ol­dalról minden komoly változás­nak a feltétele a helyi adók mér­tékének növekedése. Erre van is kilátás, hiszen jelenleg csak az önkormányzatok 40 százaléka él a helyi adók kivetésének lehető­ségével. Rákássy Zoltán Szülői ház hiányában Mindenki talált magának ajándékot a fa alatt Fotó: Szundi Futnak a képek Mesélj nekünk, Világszépe! Visszavonulás a lakásfronton Csak 24 ezer új otthon évente

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents