Új Dunántúli Napló, 1992. december (3. évfolyam, 331-359. szám)

1992-12-18 / 348. szám

1992. december 18., péntek új Dunántúli napló 3 Pécsi kórus Németországban December 10-15 között a németországi Rastatt városában vendégszerepeit a Janus Panno­nius Tudományegyetem ve­gyeskara Tillai Aurél karnagy vezetésével. Koncertet adtak többek közt a városi kongresz- szusi csarnokban, a belváros fő­terén felállított karácsonyi vá­sárban, egy katolikus templom­ban, illetve egy öregek otthoná­ban. Műsorukon Britten: Cere­mony of Carols című kompozí­ciója mellett felcsendült egy Bach-korálfeldolgozás, az ilyenkor szinte elmaradhatatlan Csendes éj, továbbá Tillai Aurél magyar karácsonyi énekekből készült feldolgozása. Az utazás apropója egy nem­zetközi ifjúsági kórustalálkozó volt, ahol két részletben 16 kó­rus szerepelt. A pécsiek cseh, szlovák, észt, szlovén, lengyel illetve finn együttesekkel'léptek porondra. A fesztivál rendezői a helybeli fiatalságnak kívántak példát mutatni, hogy milyen csodálatos dolog is együtt mu­zsikálni így fiatalon. A fesztivál kellemes szín­foltja volt, hogy az Egyetemi Kórus vendéglátója, a Dunai Svábok Egyesülete tánccsoport­jának néhány tagja - bácskaiak, bánátiak - magyarul szóltak a kórustagokhoz. Ál-állatbarát Többször jeleztük már, hogy valaki visszaél a pécsi Állat­védő Egyesület elnökének a ne­vével. Horényi Markaként mu­tatkozik be, és pénzt gyűjt az ál­latmenhely számára. Eddig csak ennyi volt ismeretes. Az illető legutóbb a Kórház-téri üzleteket járta végig és betévedt a Kokó bárba is. Ennek tulajdonosa adott végül pontos személyleí­rást arról, milyen a csaló kül­seje: alacsony, kövérkés, sötét hajú, markáns arcú nő.- Az Állatvédő Egyesület nem házal. A céljaink támoga­tására szánt anyagi segítséget az OTP 581-21509-01 egyszámla­számon gyűjtjük. Ide fizessék be a pénzt az állatbarátok és ne dőljenek be a szélhámosnak - kérte az igazi, szőke és vékony termetű Horényi Marica. Sorkatonák szabadságolása A Magyar Honvédség pa­rancsnokának intézkedése ér­telmében valamennyi sorkatona vagy a karácsonyi ünnepeket, vagy pedig a szilvesztert otthon töltheti. A századforduló időszakának jellemző és számos ma is élő étkezési szokása, valamint a közelmúltban szinte szégyellt és elfeledett ételalapanyagok ele­venednek fel a most megjelent Baranyai konyha című könyv lapjairól. Bizonyítva, hogy - fogalmazhatunk némi túlzással - az ízkultúra, az eredeti konyha gyakran tartósabban őrzi egy-egy nép szokásait, mint a nyelv, vagy a szellemi kultúra általában. A Pannónia Könyvek kará­csonyi újdonsága Baranya me­gye konyhaművészetét mutatja be, elsősorban az ún. népi konyhát, egy olyan területen, ahol évszázadok óta élnek együtt a magyarokkal a néme­tek (a „svábok”) és a „délszlá- vnak” nevezett sokacok, bos- nyákok, szerbek és a Dráva-menti horvátok. Mind­egyikük sajátos és értékes ele­mekkel gazdagította a baranyai otthonok konyháját. Ezt mutatja be ez a kicsit néprajzi, kicsit irodalmi szakácskönyv, meg­örökítve mindazt, amit - rohanó ' világunkban - részben a tapasz­talatok alapján, részben az A Pécsi Rádió hétvégi és karácsonyi műsoraiból A karácsonykor szokásos ün­nepi és hétköznapi műsorrend­cserék miatt ezúttal most szom­baton - részben azért már az ünnepi előkészületek jegyében - 5.55-től 9.00 óráig, tehát hét­köznapi időben jelentkezik a pécsi stúdió reggeli műsora, melyet Somogyvári Valéria szerkeszt. Vasárnap a megszokott idő­ben fél 9-től 10 óráig a Szer­kesszünk együtt! c. zenés kí­vánságműsorra kerül sor, mely­ben Gungl László lesz a hallga­tók partnere. December 24-én, habár hiva­talosan pihenőnap, ismét reggel 5.55-től hallható a Pécsi Rádió reggeli adása, melyben azonban a szerkesztő Kovács Imre Ígé­rete szerint szóba kerülnek a nevezetes nap, azaz a karácso­nyi előkészületek, a szent este ünnepi és hétköznapi pillanatai is. Előzetesen csak annyit, hogy pl. a zenébe ágyazva közzétesz- szük a Csendes éj történetét és szólunk többek között a Pécsi Nemzeti Színház épp aznap kezdődő németországi vendég- szerepléséről: ők ugyanis az ünnepeket a Marica grófnő elő­adásaival kint töltik. Röviden, de külön is szól­nunk kell az immár második al­kalommal sorrakerülő kará­csony esti-éjszakai magyar nyelvű adásunkról, melyben 9 órától reggel 6-ig invitáljuk a szeretett ünnepén a hallgatókat a készülékek mellé, sok szép karácsonyi muzsikával, csak emberi szóval, melegséggel és egyben az Ágoston téri temp­lomból az éjféli mise közvetíté­sére is. E hatalmas vállalkozást a tavalyihoz hasonlóan Kovács Imre szerkesztő műsorvezető fogja össze. Az igazság, a szeretet, a béke és a nyugalom karácsonyára vágyunk, és ezt igyekszünk ki­fejezni műsorunkban is mondja a december 25-i Kará­csonyi Magazin szerkesztője, László Lajos. Erről szólnak az egyházak képviselői: Mayer Mihály pécsi megyéspüspök, Bóka András református esperes és Varsányi László evangélikus lelkész. Ám nem egy nap dolga mindez, hanem állandóan jelen kell, hogy legyen életünkben. Ezt kívánja dr. Korzenszky Ric- hárd bencés szerzetes, minisz­teri biztos, aki az egyházi és ön- kormányzati iskolák szellemé­ről, a hitoktatás szabadságáról mondja el gondolatait. Dr. Szá­lai János teológiai tanár, a Pécsi Egyházmegyei Katolikus Kari- tász igazgatója, aki az elesettek és a menekültek karácsonyáról szól, dr. Pálos Miklós államtit­kár pedig a politika és az igaz­ság, a belső béke kapcsolatáról beszél. Megszólalnak a Törvénysér­téssel című könyv szereplői kö­zül is ketten, a Linding házas­pár, hogy emlékezzenek az 1950-es hortobágyi kará­csonyra, a szeretettel kí­vánja-óhajta-sürgeti Fekete András pécsi színművész. Be­mutatja a baranyai betlehemes játékok szokásos néhány mo­mentumát is dr. Várnai Ferenc népzenekutató összeállításában és szólunk a Dráva-menti hor­vátok karácsony-várásáról. Mindehhez a vasárnapokhoz hasonlóan fél 9-től 10 óráig tartó magazinban Kovács Attila szerkesztett a karácsonyhoz illő muzsikát. December 26-án az ünnep másnapján szintén a zenei szer­kesztő Kovács Attila invitálja a hallgatókat egy 9-től 11 óráig tartó zenés, verses, irodalmi összeállítással a készülékek mellé, ebből külön is kiemeli a 10 órától kezdődő Népek Kará­csonya című összeállítást, melyben a világ népeinek több mint 20 híres karácsonyi dalla­mát hallhatják meg. Kinek milyen volt a karácso­nya ? Számvetést próbálunk tenni, annak a szent családnak a szellemében, amelyről Gulybán Tibor pécsi görögkatolikus lel­kész, családapa szól az év utolsó vasárnapjának elmélke­désében - mondja László Lajos a fél 9-kor kezdődő Vasárnapi magazin szerkesztője. Ellátoga­tunk egy békés, vidám szek­szárdi családhoz: Klézliék a munka eredménye fölötti örö­mükben is egyek. Hangyás László pedagógus-lelkész, aki már Amerikában tanul ösztön­díjjal arról szól, hogy a kis kö­zösségek egészséges lelkülete nagy hatással van a társada­lomra, ugyanezt elemzi a hit és az egészség szempontjából Dé­nes Ottó. Dr. Rónai Béla nyel­vészkutató pedig az egészséges szép magyar beszédet hiányolja - a rádióban. Érintőlegesen az egész or­szág szociális és egészségügyi helyzetéről igyekszünk képet nyerni dr. Surján László népjó­léti és egészségügyi miniszter segítségével. És hogy milyen számvetés érdemes végezni ar­ról dr. Bán Endre, a pécsi Jézus Szíve egyházközség plébánosa, püspöki helynök szól. E műsorunk zenei szerkesz-' tőja fél 10-től 10 óráig pedig dr. Nádor Tamás színes, hangulatos összeállítását hallgathatják. Kovács Attila A pécsváradiak újra birtokba vehették az őseik által épített, most újra eredeti szépségében felújí­tott Városházát. Csúcsíves ablakokkal, főkapuval, saroktornyokkal, Gianone Ágoston pécsi épí­tész 1850-ben egy neogótikus, romantikus épületet tervezett Pécsvárad történelmi miliőjébe. A he­lyi önkormányzat megkezdte munkáját a szép épületben. Fotó: Proksza László Százmillió dollár kereskedőknek Hogyan tudja felhasználni a belkereskedelem a Világbank által nyújtott 100 milliló dollá­ros fejlesztési hitelt - egyebek közt erről volt szó az Országos Kereskedelmi Szövetség csütör­töki tagvállalkozói ülésén. Csapiár Gábor■, a szövetség el­nöke elmondta: a Világbank szakemberei több ízben tanul­mányozták a magyarországi ke­reskedelmet, céljuk a moderni­záció támogatása. Ide tartozik a raktárhálózat fejlesztése, a vo- nalalkódrendszer kialakítása, és a bolthálózat korszerűsítése. A szövetség szerint nem volna célszerű a pénzt elaprózása, in­kább elsősorban bevásárló cent­rumok kialakítására kell fordí­tani. Úgy gondolják, hogy a 100 millió dollárból másnak azért is főként ilyen beruházásokat kell finanszírozni, hogy a világkiál­lítás idejére az új létesítmények elkészüljenek. Még mindig gond viszont a kamat mértéke. A szövetség több hónapja ke­mény tárgyalásokat folytat a Magyar Nemzeti Bankkal. A népi konyha Baranyában adatközlőknek köszönhetően fel lehetett még kutatni a nagy­mamák nagyanyáinak ételeiből. A népművelőként és néprajz- kutatóként egyaránt ismert szerzőgárda szakmai tudása és sokéves gyűjtőmunkája ötvö­ződik az egyes etnikumok étke­zési szokásait, az étkezések rendjét bemutató és gazdag re­ceptanyagot is közlő szakács- könyvben. Megismerhetjük, hogy a munkakörülmények, az anyagi viszonyok, a hitvilág és a vallásos szokások, meg a hie­delmek miként befolyásolták az itt élők táplálkozását. De - ro­hanó világunk rohanó emberé­nek mintegy figyelmeztetésül - olvashatunk az ételnek-étke- zésnek kijáró tiszteletéről épp­úgy, mint a paraszti világban természetesnek tekinthető el­sőbbségéről az otthon előállít­ható alapanyagoknak. Utóbbiról olvasva némi (ön)sajnálattal gondolhatunk az egyre dráguló piacokról élő városlakók ezre­ire, sok mindenben irigyelve fa­lusi eleink olcsóságra és célsze­rűségre való nem sikertelen tö­rekvését. Még akkor is, ha tud­juk, hogy ezt mindenekelőtt a paraszti munka nehézsége és a pénzbeni szegénység határozta meg. A könyv nem egyszerű re­ceptgyűjtemény, hiszen érdekes adalékokkal is szolgál a megye három nagy etnikumának táp­lálkozástörténetéről, gazdag leí­rását adja a hétköznapokhoz és az ünnepekhez, a jeles napok­hoz kötődő étkezési szokások­nak. A Simor Ferencné gyűj­tötte magyar anyag például a kálomista böjttől a szentestéig (protestáns vidékeken a bőve- destéig), majd nagypéntektől húsvétig, búzahordástól a szüre­tig, disznóöléstől a lakodalomig terjedő étkezési szokásokat te­kinti át, bemutatva többek közt még az emberi élet nagy „fordu­lóinak”, a keresztelőnek, a la­kodalomnak és a temetésnek sa­játos étkezési „szertartásait” is. Nem kevésbé gazdag hagyomá­nyokkal ismerkedhet meg az olvasó a Wild Katalin gyűjtötte német, illetve a Bogovácz Rózsa és Sarosacz György összeállí­totta horvát anyagból. A két nemzetiségi anyagot nem csu­pán receptbeli gazdagsága teszi figyelemre méltóvá, hanem an­nak érdekes bemutatása is, ho­gyan ment végbe alkalmazko­dásuk környezetükhöz, a kü­lönböző etnikumok közti gaszt­ronómiai kölcsönhatás milyen új megoldásokat eredménye­zett. És persze igen gazdag fel­dolgozását olvashatjuk a német és a horvát konyha sajátossága­inak, specialitásainak. Ki tagadhatná, hogy ma már bizony kevesen ismerik - fő­ként a városlakók közül - az egyszerűségével és olcsóságá­val egyaránt a mai konyhát gaz­dagítani képes olyan ételeket, mint a magyar vérmös, az orja babban, a dödöle, a gánica, a ka- tonabélös, a vérpörkölt, a kút- ban kőtt, a cimetös lepény, vagy mint a német gombócok külön­böző fajtái, a fluta, a bodzapala­csinta, a kukoricamáié, a bab felhasználásának gazdag variá­1993-tól életbe lép Biztosítási bonus- malus rendszer A jövő évi kötelező gép­jármű-felelősségbiztosítás díjté- teli már a bonus-malus rend­szerrel korrigált díjak lesznek. A rendszer lényege, hogy díj­kedvezménnyel (bonus) jutal­mazza a baleset nélkül vezető­ket, a kárt okozókat azonban pótdíj (malus) fizetésével akaija ösztönözni a figyelmesebb ve­zetésre. A bonus-malus rendszer rész­leteit az Állami Biztosításfelü­gyelet bocsátotta az MTI ren­delkezésére. Az 1993. évre fizetendő biz­tosítási díj megállapításánál je­lenleg minden autós az alaposz­tályba, az AO-ba tartozik. Az az autós, aki 1991. július 1. és 1992. június 30. között nem okozott kárt, az a B1 osztályba kerül, és az alapdíjból 5 száza­lékos kedvezményben részesül. Díjkedvezményre azonban csak az az üzembentartó jogosult, akinek biztosítási szerződése a vizsgált időszakban legalább ki­lenc hónapig fennállt. A kár­mentes évek a továbbiakban évente egy-egy osztállyal javít­ják a besorolást. A károkozás ezzel szemben két osztállyal rontja a besoro­lást. Aki egy esetben okozott ciós lehetőségei, a csalán- vagy az aszalékmártás, hogy talá­lomra csak néhányat említsünk a könyv sokszínű anyagából. De ugyanígy érdemelheti ki fi­gyelmünket a horvát részből a cserépfazékban főtt bab, a mo­hácsi módra készült halászlé, a tüdő-májleves, a csigából ké­szült különböző ételek, a szárma, a gánica, a kukoricás­pite és társai. Baranya gazdagságának egyik forrása - sugallja meg­győzően a könyv - az itt élők soknemzetiségű összetétele, amit nem csupán a nemzetisé­gek dalai, táncai, nyelve és ha­gyományai bizonyítanak, ha­nem konyhaművészetük is. Ebbe ad bepillantást ez a Bara­nya „ízeit” a maga gazdagságá­ban felvonultató, Lantos Miklós fotóival illusztrált és Molnár Tamás által tervezett szakács- könyv. Néprajzi értékeivel, olcsó és praktikus receptgyűjteményével és hasznos gasztronómiai ta­nácsaival sokaknak szerezhet örömet odakerülve a kará­csonyfa alá. Dr. Szirtes Gábor kárt, az a jelenlegi A0 osztály­ból az M2 osztályba kerül, aki viszont kettő vagy több kár okozója volt, az az M4 osz­tályba kerül. Az első esetben az alapdíj 35 százalékával, a má­sodik esetben 100 százalékával növelt összeget kell fizetnie. Az M4 osztályból az A0 osztály négy év károkozás nélküli veze­téssel érhető el újra. A károko­zást követő második évben a biztosítási alapdíj 60, a harma­dik évben 35, a negyedik évv- ben 15 százalékával kell többet fizetni. Egy-egy kisebb kár okozása esetén érdemes fontolóra venni a kárkifizetés átvállalását a biz­tosítótól. Ha ugyanis az autós a kifizetett kárt hat héten belül megtéríti a biztosítónak, megj tarthatja eredeti osztály besoro­lását, mentesül a pótdíj fizetési kötelezettség alól és a bonusra való jogosultsága is érintetlen marad. A továbbiakban a biztosító minden év júniusát követően felülvizsgálja a díjkedvez­ményre való jogosultságot il­letve a pótdíj fizetési kötelezett­séget. Ä rendszer nem terjed ki a csoportos biztosítással rendel­kező cégekre, intézményekre. Kedvezményes telefonálás karácsonykor és újévkor Az idén is kedvezménye­sen lehet telefonálni kará­csonykor és újévkor mind helyben, mind pedig a bel­földi távhívásba bekapcsolt helységekbe. Á Magyar Távközlési Részvénytársaságtól tegnap kapott információ szerint a kedvezmény azt jelenti, hogy ugyanannyi pénzért kétszer annyi ideig lehet te­lefonálni a rokonoknak és barátoknak. A karácsonyi kedvezmé­nyes időszak: december 23-án 18.00 órától decem­ber 28-án 07.00 óráig, az új­évi kedvezményes időszak: december 31-én 18.00 órá­tól január 4-én 07.00 óráig tart. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents