Új Dunántúli Napló, 1992. december (3. évfolyam, 331-359. szám)
1992-12-12 / 342. szám
6 új Dunántúlt napló 1992. december 12., szomb: Lehet, hogy az időjáráson múlott a siker: ha múlt vasárnap Kunszentmiklóson és Lajosmi- zse környékén ragyogó napsütés lett volna, talán más ezer embernek kedve kerekedik, hogy elsétáljon a szavazóhelyiségig, voksoljon, és akkor ma Bács-Kiskun megye 4. számú választókörzetének van képviselője. Pontosabban: szocialista párti képviselője lenne s talán még ezen is múlott a választás sikertelensége. Ha ugyanis mindazok, akik az első fordulóban az MDF ötödik helyen vég- jelöltjére szavaztak, Tóth András visszalépése után elmennek szavazni a szövetséges kereszténydemokraták indulójára; Ablonczy Gáborra: - mint azt az MDF Ígérte -, akkor érvényes lett volna a szavazás. Akkor is az MSZP-s Komáromi István győzött volna, a kormánypártok immár közös jelöltje pedig nagy versenyben lett volna a niásodik helyért Torgyán József Kisgazdapártjának színeiben induló Bemáth Balázzsal. Érthető, hogy az MDF-nek nem volt olyan fontos, hogy támogatói a második fordulóban is szavazzanak. A választási bizottság ezúttal nem tett kísérletet arra, hogy a szavazás idejének meghosszabbításával érjenek el eredményt. Az alacsony részvétel miatt így közvéleménykutatássá vált a kunszentmiklósi pótválasztás, amelynek relatív győztese az MSZP, újabb indokot adva azoknak, akik „reformkommunista” revans veszélyével riogatják a közvéleményt. Sorrendváltozás a pótválasztásokon Az MDF szempontjából indokolatlanul optimistának minősíthetők Antall József legutóbbi szavai, miszerint 94-ben az MSZP és a jelenlegi koalició pártjai között dől majd el a politikai verseny. Az 1990-es választások óta öt körzetben megrendezett pótválasztások nem sok sikert hoztak az MDF-nek. Tavaly áprilisban Budapest VII. kerületében a budapesti főpolgármesterré választott, szabad- demokrata Demszky Gábor megüresedett mondátumát töltötték be. (Akkor két órával meghosszabbították a szavazókörök nyitvatartását, s így sikerült 25,60%-os részvételt elérni. Az első „pótválasztott” képviselő szocialista volt. Fiiló Pál a szavazatok 38 százalékával hódította el a mandátumot az SZDSZ-től, amelynek jelöltje, Groó Rudolf 25 százalékot ért el. Grosics Gyula hajdani sportnimbusza csak a harmadik helyhez - és 16 százalékhoz segítette az MDF-et. (Az 1990-es sorrend: 1. SZDSZ, 2. MDF, 3. Fidesz. Az erzsébetvárosi szavazással egyidőben kezdődött a kisbéri körzet egy és negyedéves választási tragikomédiája. Itt is egy SZDSZ-es mandátum ürült meg Deák Sándor autóbalesete nyomán. Egy éven át hat eredménytelen forduló zajlott le Szavazáson Fotó: Proksza L. úgy, hogy az ötödikben és a hatodikban már csak egy független jelölt indult a KDNP támogatásával. Idén júniusban, a nyolcadik alkalomra sikerült érvényes választást tartani. A leadott szavazatok 68,5 százalékával győzött Keleti György, az MSZP jelöltje, második 17,3 százalékkal Pongrácz Tibor (pénzügyminisztériumi államtitkár), az MDF, harmadik 8,5 százalékkal Gyimóthy Géza, a Független Kisgazdapárt képviseletében. (1990-ben: 1. SZDSZ, 2. FKgP, 3. KDNP.) Közben két másik körzetben is eldőlt a megüresedett mandátumok sorsa, az MDF félsikerével, illetve kudarcával. 1991 szeptemberében Kupa Mihály pénzügyminisztert választották képviselővé a szerencsi körzetben, ahol 1990-ben a függetlenként induló, akkori MSZP-s miniszterelnök Németh Miklós győzött. Kupa Mihály is függetlenként, de az MDF hangsúlyos támogatásával nyerte el a mandátumot. Talán pontosabb azonban azt mondani, hogy - az akkor még igen népszerű - Kupa támogatta indulásával az MDF-et. A második fordulóban Kupa Mihály 56,3 százalékkal győzött kevéssé ismert kereszténydemokrata és SZDSZ-Fi- desz -jelöltek előtt. (1990-ben Németh Miklós mögött második helyen az MDF, a harmadikon a Kisgazdapárt jelöltje végzett.) Valószínűleg Kupa Mihály sikerén felbuzdulva indította az MDF májusban Békéscsabán Kádár Béla külgazdasági minisztert. Itt MDF mandátum vált szabaddá, amikor a „gombnyomogató” Szokolay Zoltán lemondani, kényszerült. Feszült - sőt, goromba - hangulatú kampány után Kádár Béla (a szavazatok 24 százalékával) nemcsak a szabaddemokrata Lukovics Évától (36%) kapott ki, hanem az MSZP-s indulótól is (1990-ben: 1. MDF, 2. SZDSZ, 3. FKgP.) A nem választók pártja A szavazás abszolút győztese valamennyi időközi választáson a „nem választók pártja” volt: soha sehol nem ment el a szavazásra jogosultak legalább fele, így aztán sehol nem volt érvényes első forduló s rendre gondot okozott a második menetre szükséges 25%-os részvétel is. Politikusok és társadalomtudósok már az 1990 őszi helyhatósági választások óta figyelmeztetnek arra, hogy az alacsony választási részvétel az új demokratikus politikai rendszerből való gyors kiábrándulást tükrözi. A választási közöny, a politikai apátia - mondják - az életkörülmények romlása közepette táptalaja lehet antidemokratikus, a parlamentáris jogállamot tagadó törekvéseknek is. Ennek jeleként értékelte hétfőn országgyűlési felszólalásában Ader János, a Fidesz egyik vezetője a Létminimum Alatt Élők Társaságának aláírásgyűjtését, amelynek célja, hogy népszavazás kényszentse ki az Ország- gyűlés feloszlatását és új választások kiírását. Az új választásokat vagy a választási szabályok radikális megváltoztatását követelők (például a Pofosz) mellett vannak, akik azt is kétségbe vonják, hogy 1994-ben lesznek választások Magyarországon. Ők attól tartanak, hogy a szociális feszültségek vagy éppen a külpolitikai körülmények teszik oly mértékben bizonytalanná a helyzetet, hogy az Országgyűlés a választások elhalasztása mellett dönt. Tekintve a pártok jelenlegi viszonyát - és erőviszonyát - legalábbis kétséges, hogy összejönne az ehhez szükséges kétharmados többség. Üzletek a belvárosi pincék helyén Egyedülálló szabadalommal dolgozik egy pécsi társaság A nagyvárosi centrumokban az üzlethelyiségek megfizethetetlen bérleti díjai egyre lehetetlenebb helyzetbe hozzák a kereskedőket. A megoldás pedig kézenfekvő, a régi épületek alagsorait, pince- rendszerét kell kihasználni. Most már csak az a kérdés, miként lehet megvédeni a falakat a nedvességtől? A pécsi Gromax kft.-nek a jelek szerint ezt a problémát is sikerült megoldani. Budapesten, a Váci utcában több luxusbutikot alakítottak már ki olyan szenespincékből, melyeket korábban víz áztatott, de készült már mozgássérült gyermekeknek tanuszoda is a föld alatt. A munkát pesti társaság végezte, egy hadiipari szabadalom felújításának köszönhetően (a módszert eredetileg az 50-es években találták ki betontartályokban történő üzemanyagtárolásra). Erdős Elemér és Török Andor találmánya a polgári életben is jól vizsgázott. Az Etisol szigetelőanyag ugyanis vakolat létére 2-5 bár nyomásig vízzáró, s eközben a fal megőrzi lélegzőképességét is. Az Építésügyi Minőségellenőrző Intézettől zöld utat kapott technológia iránt azonnal érdeklődtek az angol, japán és osztrák szakemberek, de a találmány nem eladó, a cég csak munkamegrendelésekről hajlandó tárgyalni. A nagy precizitást igénylő, különleges szigetelési eljárást - többek közt patikamérlegen kell kimérni az adalékanyagok mennyiségét - vidéken egyedül a pécsi székhelyű Gromax Kft. végzi, s már is több sikeres referencia munkát tudhatnak maguk mögött. Ők készítették a Pintérkert, a Vízügyi és Környezetvédelmi Hivatal pinceszigetelését, a Káptalan utcai színpadi árok és a JPTE Tanárképző Főiskola alagsorának védelmét. Petrich Csaba ügyvezető igazgató így összegzi a tapasztaltakat: „ Egészen különleges körülmények között is megállta a helyét az Etisol. Ellenállt az agresszív talajvizeknek, s nem volt panasz rá az olyan kritikus esetekben sem, mint Kaposvárott a MATÁV számítógéptermének, vagy Zalaegerszegen a Budapest Bank trezorhelyiségének fokozott biztonságot követelő szigetelésekor. Az Etisol alkalmazói 10 év garanciát vállalnak a technológiára, de hozzáértők szerint ennek a kétszerese sem közelíti Munkában a sebészi team: (balról-jobbra) dr. Alföldi Ferenc, dr. Serény Géza, dr. Molnár-Tamás és Vidák Júlia Fotó: Proksza László Az országban először Pécsett Tüdőrezekció új eljárással A videotechnika segítségével pécsi orvostörténeti jelentőségű esemény tanúja lehettem a minap: a Baranya megyei kórház sebészeti osztályának mellkasi sebészetre szakosodott orvosai olyan műtéti eljárással vettek ki szövettani vizsgálatra a tüdőből mintadarabot, amilyent eddig még sehol nem alkalmaztak Magyarországon. Az eljárás nem új Maga az eljárás tulajdonképpen nem új. Áz urológiai klinikán bizonyos esetekben hasonló módon távolítanak el veseköveket, a szülészeti klinikán ugyancsak hasonló a lombik-bébi programban, és egyes nőgyógyászati vizsgálatoknál alkalmazott laparaszkópos módszer, s a pécsi Il-es számú sebészeti klinikán, valamint a megyei kórház sebészeti osztályán már rutinszerűen végeznek ily módon epekő eltávolítást. A lényeg mindegyik esetben, hogy a korábbi nagyműtétnek számító beavatkozás helyett - amikor a testüreg megfelelő részeit nagy vágással fel kellett tárni - az új módszerrel csupán három darab 1-2 centiméteres metszést végeznek, ezeken keresztüljuttatják be a fényforrással rendelkező mini kamerát, amelynek segítségével jól látható a vizsgálandó, illetve operálandó terület. A másik két nyíláson keresztül pedig azokat az eszközöket, manipulátorokat, juttatják be, amivel a beavatkozást elvégzik. A módszer tehát nem új, azonban tüdőszövet mintavételre eddig Magyarországon sehol nem alkalmazták, a pécsi sebészeké az elsőség érdeme. Az orvosi szobában pereg a videoszalag. A képernyőn jól látni, hogy hatol be a száloptika a mellüregbe, jól látszanak a bordák, a tüdő, s a tüdőn lévő kóros elváltozások foltjai. A- másik két nyíláson behatolnak a műszerek, s egy speciális vágó-varró manipulátorral könnyen leválasztják a tüdőről a vizsgálatra szánt szövetdarabot. A műtétet végző három orvos, dr. Alföldi Ferenc, dr. Molnár Tamás és dr. Benkő István minden bizonnyal még sokszor megnézik ezt a videofelvételt, kiértékelik mit, hogyan lehetne legközelebb másként, még jobban csinálni. Speciális vágó- varró műszer A mellkassebészet vezető főorvosával, dr. Alföldi Ferenccel beszélgettünk az új beavatako- zásról, amelynek hivatalos orvosi neve: video-thoracoscopos tüdőrezekció. Elmondta, hogy a módszert dr. Molnár Tamás hozta haza egy éves angliai mellkassebészeti tanulmányújáról, dr. Benkő István pedig már régebb óta végzett diagnosztikus thoracoscopiákat. Az elméleti és gyakorlati tudás tehát már adott volt, csupán az eszköz hiányzott. Most, az amerikai Auto Suture cég jóvoltából nyílt rá lehetőség, ugyanis tőlük kapták térítésmentesen az ehhez szükséges speciális, a kis nyíláson át bejuttatható vágó-varró műszert. íly módon a cég referencia helyévé is váltak. Régebben az ilyen' tüdőmintavételhez meglehetősen nagy vágással tárták fel a mellkast. Ez a sikeres új beavatkozás egyfajta elégtétel is a megyei kórház mellkassebészei számára. Ugyanis meglehetősen nehezményezték - teljes joggal - hogy egy másik egészségügyi intézmény nemrég kinevezett vezetője azt nyilatkozta, Pécsett nincs mellkassebészet. Azért is volt ez fölöttébb kellemetlen, mert az egyik beteg ezt olvasván elrohant a tüdőgyógyintézet főorvosához, s kétségbeesve kérdezte, miért Pécsre utalta be műtétre, ha itt nem végeznek ilyen műtéteket. Mellkassebészet a 70-es évektől A megyei kórházban a hetvenes évek közepétől van mellkassebészet, igaz nem külön osztályként, hanem a sebészet egy részlegeként, s ma már az orvosegyetem oktató tanszékeként működik. Évente 120-150 mellkasi beteget kezelnek. Az osztály munkája a tüdőgyógyintézethez kapcsolódik szorosan. Az ott felállított diagnózis és ajánlás alapján kapják meg a beteget a műtétre, vagy ők segítik a tüdőgyógyintézetet a pontosabb diagnózishoz a különböző típusú mintavételekkel, (biop- sziák, vagy az előbb említett szövetmintavételek). Minden olyan mellkasi műtétet elvégeznek, amelyekhez rendelkeznek a technikai feltételekkel. Azokat a speciális eseteket utalják csak Budapestre, amelyeknél már olyan műszerek szükségesek, amivel a pécsiek egyelőre még nem rendelkeznek. Sarok Zsuzsa Etisollal szigetelik a JPTE tanárképző kar épületének pincéjét Futó: Proksza László meg a valós élettartamot. Pad- ragkúton például 1957-ben az anyag első változatával kezeltek egy 5 méter mély szivattyúkamrát, s az ma is teljesen száraz, míg mellette a talajvízszint évek óta több méterrel magasabban van. A külföldi érdeklődés mellett azonban az minősíti igazán ezt az eljárást, hogy Magyarországon az elmúlt négy évben több mint 100 ezer négyzetméter felületet szigeteltek ily módon, s több bontásra ítélt ház így menekült meg a pusztulástól. Megvan tehát az esély arra, hogy ennek az „újabb magyar csodának” nem lesz az a sorsa mint elődeinek, nem tűnik el pár év múlva a süllyesztőben, s nyugaton sem jelenik meg újdonságként valamilyen adaptált változata. Mészáros B. Endre Kunszentmiklós tanulságai Jó módszer?
