Új Dunántúli Napló, 1992. december (3. évfolyam, 331-359. szám)

1992-12-10 / 340. szám

1992. december 10., csütörtök üj Dunántúli napló 3 Alpok-Adria Munkaközösség Felső-Ausztria után Somogyon a sor Dr. Josef Ratzenböck: Európa sokszínűségét, változatosságát óvni kell Dr. Josef Ratzenböck, Felső-Ausztria tartományi el­nöke töltötte be az elmúlt két esztendőben az Alpok-Adria Munkaközösségi elnöki tisztét. Ez a két esztendő a jugoszláviai polgárháború kirobbanásának és kiteljesedésének időszaka, amely a tagországok számára új problémát hozott. Ez a mene­kültkérdés, amelyhez kapcsoló­dik az újjáépítés is. Dr. Josef Ratzenböck tapasztalt politikus. Derűs nyugalma, következetes­sége is közrejátszott abban, hogy Európa két új állama - Szlovénia és Horvátország - nemzetközi jogi elismerést ka­pott a múlt év végén. A stafétabot most Szlovéniát illette volna az elnökségben. Az idén februárban Zágrábban - ahol a munkaközösséghez tar­tozó megyék és tartományok elnökei éppen a háború okozta szenvedés enyhítésének lehető­ségeiről tárgyaltak - Szlovénia bejelentette: önálló államiságá­nak elismerése után államszer­vezési feladatai lekötik energiá­ját, s szívesen átengedi a sor­rendben utána következőnek a kétéves mandátumot jelentő el­nöki tisztet. A megtisztelő aján­latra a Somogy Megyei Köz­gyűlés mondott igent. E döntés alapján vette át dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés el­nöke november 27-én az Al­pok-Adria Munkaközösség zászlóját, s vele együtt a tiszttel járó tennivalókat.- Milyen tapasztalatokat adott Önnek ez a két év? - kér­deztem dr. Josef Ratzenböcköt.-Nagyon sok munkánk volt nemcsak a régiók közötti együttműködés megerősítésé­ben, hanem két tagállam - Szlovénia és Horvátország - megsegítése érdekében is. Ez tetézte szokásos munkánkat, de úgy gondolom, hogy az erőfe­szítések az elkövetkezendő két évben minden vonatkozásban eredményekre vezetnek.- Februárban Zágrábban ar­ról is szó volt, hogy a menekül­tek egyre nagyobb gondot okoz­nak Európának, s visszatérésü­ket szülőföldjükre segíteni kell.-Arra törekszünk, hogy a menekültkérdésben segítsünk. Adományozási kampányt indí­tottunk, és gondoskodunk arról, hogy a menekülteket e terüle­ten, valamint nálunk, Ausztriá­ban elhelyezzük. Azt tervezzük, hogy az egyes tagállamok meg­határozott körzeteket vegyenek pártfogásba, de ez csak akkor lehetséges, ha a béke helyreáll.- Van-e remény arra, hogy a horvát menekültek visszatérje­nek otthonaikba? Közülük so­kan több mint egy éve eljöttek már.-A menekültek nagy része vissza fog térni, de egy része minden bizonnyal itt marad. Mi éppen ezért úgy gondoljuk, az lenne a legjobb, ha mi abban segítünk, hogy a menekültek Horvátországban maradhassa­nak.- A baj csupán az, hogy nincs meg az otthonuk.- A horvátok sem nagyon örülnek ennek fajta segítés­nek! ...-Mit tart az elmúlt két esz­tendő legnagyobb sikertelensé­gének?- Jugoszlávia esetét: azt a tényt, hogy a háborút nem tud­tuk megszüntetni. Véleményem szerint túl sokáig tartott, míg Horvátországot és Szlovéniát önálló államokként elismerték.- Ezt az elismerést egyébként éppen az Alpok-Adria Munka- közössége szorgalmazta.- így igaz, de Európának ko­rábban kellett volna reagálnia. A mi munkaközösségünk volt az első, amely követelte, hogy Horvátország és Szlovénia füg­getlenségét ismeijék el. Egy rendkívüli külügyminiszteri konferencián történt ez meg Klagenfurtban.-Milyen jövőt jósol Ön egy európai együttműködésben a munkaközösségnek? Egyálta­lán: hol húzza meg Európa ha­tárait?- Európa határa ott lesz, ahol mindig is volt: az Uralnál. Min­den kelet-európai ország Eu­rópa része. És mi ezeknek a ke­let-európai országoknak fe­lelősséggel tartozunk. Az Al­pok-Adria társaságnak meg kell erősítenie a köteléket különösen Keleten, és hozzájárulni a tér­ség fejlődéséhez.-A közép-európai kezdemé­nyezés és az Alpok-Adria együttműködés miként kapcso­lódik össze?- Mindannyian közös célt követünk: megteremteni az együttműködés Európáját, és megőrizni a térség sajátossá­gait. Európa helyzetét, sokszí­nűségét, változatosságát óvni kell.- Milyen érzésekkel és milyen tanácsokkal adja át az elnöki tisztet a Somogy Megyei Köz­gyűlés elnökének?- Sok munkája lesz, és nagy gondokkal kell megküzdeni. Ilyen például a menekültkérdés, amelynek megoldása nemcsak Somogybán, hanem az egész nagy térségben sürget. Meg kell erősíteni az együttműködést is a térségben a gazdasági, a kultu­rális, a környezetvédelmi és a közlekedés-szabályozás terüle­tén. Az Alpok-Adria minden elnökének Herkulesnek is kell lennie!...-Mennyire egységes ma a munkaközösség ?-Ezt az egységek tanácsko­zásainak határozata dönti el. Az elnöki konferencián javaslatot terjesztenek elő és az elnökök mondják ki, hogy ezeket milyen mértékben valósítsák meg. Ez az előterjesztés minőségétől függ. Kercza Imre A Jakabhegyi út és környé­kén lakóknak eddigi életük so­rán nem volt ugyan vezetékes vizük, szennyvizük viszont annál több. Az egyiket nem volt módjuk bevezetni, a má­sikat pedig elvezetni. Ennek az európainak nem nevezhető állapotnak a felszámolására csillant fel nemrégiben a re­mény, hiszen szorgos szak­munkások jelentek meg a kör­nyéken, hogy lefektessék a vezetékeket, amelyekben az­tán szabadon áramolhatnak a tiszta és a szennyes levek. A munkálatok időzítése azonban nem volt a legszerencsésebb; akkor kezdtek bele, amikor már minden normális európai országban befejezéséhez kö­zelít a labdarúgó bajnokság, amikor zárnak a strandok, a vándormadarak délre költöz­nek, mert ők valami furcsa módon érzik, hogy jön az esős évszak, majd a tél, hóval, faggyal, és az nem kedvez a fészeképítésnek. A magyar „szakember” azonban nem madár, ezért aztán belevág, mert lehet, hogy idén nem esik, és nem telik meg a mun­kagödör vízzel, és nem fagy jégtömbbé karácsonyra, és nem repeszti szét a frissen fek­tetett csővezetékeket. Bele­vág, mert lehet, hogy nem es­nek bele a lakók kocsival vagy anélkül a lazán elkerített ár­kokba, mert lehet, hogy be tud menni a mentő, a tűzoltó, mert lehet, hogy nem töri ki senki a nyakát a csúszós latyakban. De lehet, hogy igen. Hiszen kockázat nélkül nem lehet si­kert elérni. A történelem során a nagy építkezéseknek mindig megvoltak a kárvallottjai; a fontos azonban a mű, amely fennmarad, az áldozatok nevét úgysem őrzi meg a történet- írás. Cs. L. Új termékkel jelent meg a hazai élelmiszerpiacon a Möbiusz Rt. A vállalat mágocsi húsüzemében állítják elő a Möbiusz-pizzát négyféle változatban. Fotó: Proksza László Angol tanárok Szigetváron A dél-angliai Exeterből érke­zett Anna Henderson és a Le- eds-i Edmund Dudley ebben a tanévben Szigetváron tanít an­golt. A magyar nyelv ismeretének hiánya nem okozott nekik prob­lémát. Erről mondott Anna egy példát: amikor Budapestre meg­érkeztek, mindenhol a kevés magyartudásukkal akarták elma­gyarázni, mit akarnak. Persze, nem értették őket. Társával an­golul beszélték meg sikertelen­ségüket és az angol beszédet hallva mindig megszakította őket valaki és segített nekik. Ők, angolok könnyebb hely­zetben vannak Magyarországon, mint egy magyar lenne Angliá­ban, aki nem tudja az ország nyelvét - ez Anna véleménye, aki a Devon megyei SOL szer­vezet, Edmund pedig a Central Bureau közvetítésével jött Szi­getvárra. Az ifjú hölgy a gimnáziumban 2 fakultációs csoporttal, egy nyelvvizsgára előkészítő cso­porttal és angolt tanító kollégái­val foglalkozik. Talán könnyebb a helyzete, hiszen mindenki érti őt. Ednek azonban, aki a Tinódi Általános Iskolában oktat, 7 kü­lönböző osztállyal kell megér­tetnie magát, 10-14 év közötti tanítványainak lassan beszél, mutogatással és - tanárkollégái segítségével írt - táblákkal is magyaráz. Mindketten nagyon fiatalok, 23, illetve 21 évesek, hazájukban angol irodalmat tanultak az egyetemen. Franciául, németül és latinul is beszélnek. Meglepő volt számukra, hogy Magyaror­szágon milyen sokan tanulnak idegen nyelvet, különösen an­golt. Az otthoni példával ellentét­ben itt a gyerekek egész korán kezdenek foglalkozni az idegen nyelvvel. Edét az is meglepte, hogy a Tinódi iskolában zenei és művészeti nevelés is folyik, ezt nagyon jó és hasznos dolognak tartja. Mindketten megerősítették, itt jobban viselkednek a diákok, és igazán akarnak nyelvet tanulni, erős a motivációjuk, ez látszik az érdeklődésükön és az igyekeze­tükön. Ed fájdalmára nálunk sokkal korábban kezdődnek a tanítási órák, Angliában csak 9 órakor indul az oktatás. A fiatal­ember számára egészen új a taní­tás, ezelőtt ezt nem csinálta. Más dolog angolt, mint idegen nyel­vet tanítani, (amit most tesz) mint otthon egy tantárgyat ok­tatni - mondta. Anyanyelvét ta­nítva elgondolkodik annak tör­vényszerűségein, eddig csak használta azokat. Az angoltanítás mellett ők is szorgalmasan tanulnak magya­rul. Szép kiejtéssel használnak már néhány párbeszédi fordula­tot. Jól érzik magukat itt, kollé­gáik kedvesek, segítőkészek, és barátaik is vannak - hangsúlyoz­ták. A két fiatal angol anyanyelvű tanár foglalkoztatása révén na­gyobb hangsúlyt kaphat a beszélt nyelv megismertetése. Sasvári Mária ... és Baranyában? Megmenekültek a sellyei vasutak A vasutas szakszervezetek, a MÁV és a kormány megállapo­dását tegnapelőtt éjjel írták alá. Meglepő módon tegnap egy­aránt megelégedéssel nyugtázta a történteket Busch Károly, a MÁV Pécsi Igazgatóságának vezetője és Kovács Sándor, a Vasutas Szakszervezet Területi Intéző Bizottságának titkára is. A szakszervezeti vezető ezt az­zal magyarázza, hogy jó megál­lapodás volt, amely a vasút munkaadói oldalát is szolgálta, mert megalapozott remény van ezek után arra, hogy működő­képes marad a vasút. A megállapodás után minde- nelőtt azt kérdeztük: mi vár azokra a mellékvonalakra, ame­lyek megszüntetését, vagy a szállítás közútra helyezését ter­vezték, mint a sellyei térség­ben, illetve a pécs-bátaszéki vonalon? Busch Károly arról tájékozta­tott, hogy leállították a koráb­ban beharangozott 1500 kilomé­ter vasútvonal megszüntetését, de egyértelműen akkor fogal­mazhat, ha megkapják a végre­hajtási utasítást. Kovács Sándor hozzátette, ismerve az aláírt do­kumentumot, szó sincs a vona­lak megszüntetéséről, sőt, bízik abban, hogy a január végéig el­készülő vasúti törvény koncep­ciójában sem lesz ez meghatá­rozó kérdés. Áremelés viszont várható - az áru-, és személyfuvarozásban együttesen 11 százalékos átlag­ban -, tizede annak, amit a szak- szervezetek korábban jeleztek, -ha a kormány nem támogatja tö­rekvéseiket. Pécsett korlátozzák a taxikat Az országgyűlés kedden ha­tározott arról, hogy az önkor­mányzatokra bízza a döntést, helyben szabják meg a taxisok számát egy-egy településen. A legérintettebb pécsi ön- kormányzatnál érdeklődtünk, mit terveznek, miként kívánnak élni a lehetőséggel? Dr. Szőke Zsuzsa, a Hatósági Iroda műszaki osztályának ve­zetője elmondta, hogy Pécsett már az elmúlt évben léptek, közvetett módon, a droszt hasz­nálati engedélyek megszerzésé­vel korlátozták a taxisok szá­mát. Ma 536 taxisnak van ilyen, és az önkormányzat döntése szerint addig nem adnak ki újabbat, amíg 500 alá nem csökken a droszt-használattal rendelkezők száma. Azt viszont nem tudják korlátozni, hogy egyéni vállalkozói engedélyt bárki kiváltson, mert erre nincs törvényi felhatalmazás. Szabó Tamás, az önkor­mányzat közlekedési és kom­munális bizottságának elnöke szerint jól működik Pécsett ez a korábban kidolgozott rendszer. Döme János, a Pécsi Szállí­tók Ipartestületének elnöke másként látja, személyes véle­ménye szerint Pécsett 400 taxi elég lenne. Ma azonban lega­lább kétszer ennyi közlekedik, miközben a droszt használatot nem tudja megnyugtatóan el­lenőrizni a Városgondnokság és a rendőrség. Amint a Magyar Közlönyben megjelenik a par­lamenti döntés, tárgyalásokat kezdeményeznek az önkor­mányzattal. Gáldonyi M. Fáznak a lakók éjjel a pécsi Zsolnay utca végén Panaszkodnak a Zsolnay Vilmos utca 113. sz. alatti lakók, mert éjjel nem fűtenek a laká­sukban. Erre akkor jöttek rá, amikor megkezdődött a fűtési idény, vagyis október 15-től ész­lelik, éjszaka kihűlnek a radiáto­rok. Mi ennek az oka? - tették fel a kérdést a kazánházban dolgozó PÉTÁV-alkalmazottnak, aki erre azt felelte, a központból kapta az utasítást, hogy este fél tíztől haj­nali fél hatig le kell állnia a fű­téssel. A lakók azonnal megfo­galmazták felháborodott levelü­ket a távfűtő vállalat illetékesei­nek, október 19-én fel is adták, ám erre mind a mai napig nem kaptak választ. A PÉTÁV műszaki igazgató helyettese és december 1-től megbízott igazgatója, Gasz Zol­tán mindenek előtt elnézést kér a lakóktól, hogy eddig nem ma­gyarázták meg a változás okát. A Zsolnay Vilmos utca (a régi Fürst Sándor utca) végén, a Bu­dai vám környékén lévő lakóhá­zakat, a hatvanas évek elején a honvédség építette dolgozóinak, s a Komlói út sarkán lévő ÁBC áruházzal együtt egy kazánház­ból fűtik. A megbízott igazgató szerint a hatályos rendelet (129/1991. /X.15./ IKM) nem írja elő a fűtés folyamatosságát, csak a lakások hőmérsékleteinek értékéről és időtartamáról intéz­kedik. Korábban, míg az állami dotációt megkapták, az ilyen egyedi rendszerű kazánházakban is folyamatos szolgálatot tartot­tak. Ä fogyasztói árkiegészítés megvonása, a vállalat jelenlegi helyzete viszont arra a döntésre kényszerítette a vállalatot, hogy a meleg vizet nem szolgáltató kazánházakban az éjszakai szol­gálatot és ezzel együtt a fűtést is szüneteltessék. Mindez más rendszerekben is így van. Persze arra van mód és lehető­ség, hogy a lakók (legfőképpen az egyedi kazánnal fűtött házak­ban) maguk döntsék el, átalány- díjas vagy más számlázási mód­szerrel állapítsák meg számukra a szolgáltatás díját. Gasz Zoltán hozzáteszi: a kazánházakból el­látott épületek fűtése magasabb önköltségű, mint a távfűtéses rendszeré, Pécsett eddig mégis egységes lakossági díjakat al­kalmaztak. Jövő év elejétől ezt is felül kell vizsgálniuk, kénytele­nek lesznek minden rendszerben a tényleges költségeket figye­lembe venni. Ez jelentheti azt is, hogy a már említett fogyasztók­nak a jövő évben még az áta­lánydíjas szolgáltatás is többe fog kerülni, mint az idén. Vi­szont ha minden lakó úgy dönt, áttérnek az úgynevezett költsé­gosztó rendszerre, akkor a radiá­torokra felszerelt műszerek által mért hőmennyiség alapján kell majd fizetniük. Mindehhez különösebb kommentárt nem tudunk fűzni. El kell fogadnunk: az energia- költségek növekedésével, az ál­lami támogatások megszűnésé­vel egyre nagyobb összegek sze­repelnek a fűtési számlákon is. Az viszont már nehezebben ma­gyarázható, a csaknem két hónap alatt miért nem lehetett mindezt, a Budai vám környéki emeletes épületekben lakóknak is elmon­dani. Az árnövekedésnek senki sem örül, de ha tájékoztatják a fogyasztót, miért kapcsolják ki a fűtést éjszakára, fel tudott volna készülni a télre: vesz még egy-két takarót, hogy a gyerek se fázzon, vagy vállalja a magasabb fűtési számlát. B. G. Sár és gödör

Next

/
Thumbnails
Contents