Új Dunántúli Napló, 1992. december (3. évfolyam, 331-359. szám)
1992-12-08 / 338. szám
1992. december 8., kedd új Dunántúli napló 3 Kellemetlen meglepetések érhetik a föld eladóit és vevőit Mérlegen a baranyai kárpótlás A meghirdetett 106 árverés közül valamennyit eredményesen megtartotta a Baranya Megyei Kárpótlási Hivatal november végéig - tájékoztatta lapunkat dr. Váradi Miklós árverési osztályvezető. Az árveréseken 28 386 aranykorona érték föld kelt el, ebből 481 volt erdő. A meghirdetett eseményeken 266-an vettek részt vételi szándékkal, ugyanakkor a megyében 297-en jutottak földtulajdonhoz ilyen módon. Negyven- három esetben a felek megegyeztek egymással, a legalacsonyabb ár aranykoronánként 500, a legmagasabb 20 000 forint volt. Eddig mindössze egy árverési kifogás érkezett, elbírálása folyamatban van. Az árverésvezetők tapasztalatai szerint Baranyában az emberek nem szívesen vásárolnak állami gazdasági földet, sokkal népszerűbbek a termelő szövetkezeti területek. Ez egyrészt az állami föld iránti bizalmatlansággal, illetve a személyes kötődéssel magyarázható. A földhivatallal való eredményes együttműködésnek köszönhetően a megyében eddig minden fennakadás nélkül zajlottak az árverések. A községek és a gazdálkodó egységek magas száma miatt a hivatal szeretné elérni, ha csoportjai naponta legalább 4 000 aranykorona értékű földet tudnának elárverezni. Ehhez ma már megfelelő létszámú csapatok, és a szükséges műszaki és technikai feltételek is adottak. Az eddig megtartott árverések alapján dr. Kóbor Béla hivatal- vezető érdekes jelenségre, és megszívlelendő tanulságra hívta fel a kárpótlásban érintett emberek figyelmét. A kárpótlási törvény értelmében a földárveréseken ki-ki csak a saját jogán szerzett kárpótlási jegyekkel vehet részt. Jellemző a magyar ember leleményességére, hogy sok esetben a megszerzett földre már előzetesen, vagy az árverés után adásvételi szerződést körnek. Egyre többen vannak olyanok, akik figyelmen kívül hagyják a törvény ugyancsak idevonatkozó rendelkezését, amely szerint a három éven belül elidegenített ingatlan vételára jövedelemadó-alapot képez, azután mindenki adózni köteles. A másik meglepetés a kárpótlási földek friss vásárlóit érheti azáltal, hogy az átírás utáni illeték fizetésnél nem a szerződésben foglalt vételár után fizet a vevő, hanem az ingatlan becsült értéke után. így előfordulhat, hogy az 500 forint/aranykorona értéken vásárolt tölgyfaerdő aranykoronánkénti értékét (valósan) 20 000 forint/aranykoronára becsülik, ami bizony komoly kellemetlenségeket eredményezhet az újdonsült tulajdonos számára. A kárpótlási földek adásvételi ügyletei előtt nem árt tehát a kellő körültekintés, az esetleges következmények lehetőség szerinti feltárása. Ebben a témában is rendelkezésre áll a Baranya Megyei Kárpótlási Hivatal. Kaszás E. Szentlőrincen egy fillér sem jut szépítésre Amikor hosszas rábeszélésre elvállalta a jelöltséget, legfeljebb sejthette a feladat nagyságát és nehézségét. Amikor 1990. őszén megválasztották Szentlő- rinc polgármesterévé és áttekintette a rá váró ügyeket, nem gondolhatta, hogy két év múlva még nehezebb helyzetbe kerül. Dr. Varga Ádám (61 éves) most sem túlzottan bizakodó a nagyközség jövőjével kapcsolatosan. Azt mondja, ő nem panaszkodik, tényeket sorol. Mindenki ítélje meg, milyen ma egy nagyközség polgármesterének helyzete, ahol az alig több mint hétezer lakos közül 551 munka- nélküli, ahol szembe kell nézni a legújabb szabályozások szinte lehetetlen megvalósításával.-A személyi jövedelemadóból jövőre ötven százalék helyett csupán harmincat kapunk vissza, ez körülbelül tízmilliós költségvetési kiesést jelent - kezdi dr. Varga Ádám. - Aztán a közalkalmazotti törvény értelmében mintegy 35 millió plusz kellene arra, hogy a faluban dolgozó majd 300 pedagógus megkaphassa 13. havi illetményét, és a jövő év végére eljuthasson arra a szintre, amelyet a törvény előirányoz.- Panaszkodik. Legutóbb egy kis falu polgármesterével beszéltem. Szerinte soha ilyen jó anyagi helyzetben nem voltak.- Könnyű nekik. Nincsenek intézmények, így a központi támogatás javát használhatják településük fejlesztésére. Szentlőrincen három általános iskolát, két óvodát, gimnáziumot, egészségügyi centrumot, pillanatnyilag ráfizetéses távfűtéses rendszert kell eltartanunk. Az ezekre fordított összeg jóval meghaladja a nekik szánt normatív támogatás mértékét.- Ha kevesebb lesz a pénz, valahonnan el kell vonni...- Szentlőrincet annak idején nagy fejlesztésekre szánták, Pécs egyik alvó városává kívánták alakítani. Meg is kezdték a beruházásokat. Azóta viszont sok minden megváltozott. Ma, ha nem kapunk kellő segítséget azoktól a minisztériumoktól, ahova intézményeink tartoznak, akkor a községre, járdaépítésre, útépítésre, állagmegóvásra egy fillért sem tudunk fordítani 1993-ban. Hiszen tartalékainkat is fel kell, hogy éljük.-Gondolom, szó volt arról is, hogy miként tudnák saját bevételeiket növelni ebben a helyzetben ...-A községben egyetlen helyi Dr. Varga Ádám, Szentlőrinc polgármestere Fotó: Läufer adóforma van. A gépjárműadóból mintegy kétmilliós bevételre tehetünk szert. Újabb adók bevezetését nem tervezzük, ebben a munkanélküliséggel dúsított állapotban nem is lehet. Sebészkéssel nekiesve megszüntethetnék intézményeket is. Rövid távon semmit sem érnék el vele.- Két éve a község polgár- mestere, mire emlékszik vissza a legszívesebben ebből az időszakból?- Olyan testülettel dolgozhatok együtt, amely még ebben a nehéz időszakban is mindent meg kíván tenni a faluért. Két év alatt jelentős út- és járdafelújításokat végeztünk, most készül a ravatalozó, a hátrányos helyzetűeknek pedig kigazdálkodtunk 15 milliós szociális segélyt. Bozsik L. Az Alpok-Adria Munkaközösség történetéből Három részes sorozatunkat abból az alkalomból közöljük, hogy Kaposvárott megkezdte működését az Alpok-Adria Munkaközösség ügyviteli irodája, mely a héten találkozóra hívta az érintett magyar megyék tömegtájékoztató szerveinek képviselőit. ■Sk 1978. november 20-án a Velencében rendezett regionális kormányfői konferencián az olasz Friuli-Venezia Giulia és Veneto, az osztrák Karintia, Felső-Ausztria és Stájerország tartomány, valamint Horvátország és Szlovénia hozta létre az ún. Közös Nyilatkozattal a Keleti Alpok térségében lévő tartományok és régiók munkaközösségét, közismert nevén az Alpok-Adria Munkaközösséget, melyhez megfigyelőként csatlakozott a Bajor Szabad Állam és Salzburg tartomány. (Ekkor hozták létre a vezető tisztviselők bizottságát és az ügyviteli irodát.) Nyilatkozat deklarálta, hogy a tartományok, régiók és köztársaságok között fennálló két- és többoldalú kapcsolatokat a munkaközösség tevékenységében való részvétel nem befolyásolja. Az alapító okmánynak nincs szoros értelemben vett nemzetközi jogi státusa; az együttműködés kezdeményezésének pusztán jószándékú politikai vetülete volt, a tagok közötti politikai megegyezésen alapult. A tagok A Közös Nyilatkozat szerint a szervezet nyitott, azaz a tagok és aktív megfigyelők köre kiterjeszthető más érdekelt tartományokra is. E nyitottságnak köszönhetően a munkaközösség tagjainak (aktív megfigyelőinek) száma mára tizennyolcra emelkedett. OlaszországbóL. Friuli-Ve nezia Giulia, Veneto, Irentino-Dél-Tirol, Lombardia. Ausztriából: Felső-Ausztria, Karintia, Stájerország, Burgenland, Salzburg (aktív megfigyelő). Németországból Bajorország. Svájcból: Ticinó/Tessin kanton (aktív megfigyelő). Horvátország, Szlovénia, Magyarországról: Győr-Moson-Sopron, Vas, Somogy, Zala, Baranya. A szervezet felépítése lényegében befejeződött, a munka- közösség 284 400 négyzetkilométernyi területén 38,5 millió állampolgárt képvisel. A munkaközösség iránti fokozott érdeklődést jelzi, hogy nem a térségben elhelyezkedő államok is nújtottak be tagság iránti kérelmet (Bosznia-Hercegovina, Crna Gora, Szlovákia), melyről azonban a plenáris ülés álláspontja szerint jelenleg nem hozható döntés. Kinyilvánított feladata a tagok érdekeit érintő kérdések közös, informatív és szakszerű megtárgyalása, egyeztetése. (Más interregjoná- lis szervezetekkel kiépített kapcsolatrendszerérői külön szólunk.) A szervezet A közös nyilatkozat kiemelt jelentőséget tulajdonított a következő témaköröknek: az Alpokon átvezető közlekedési összeköttetések, kikötői forgalom, energiatermelés és -átvitel, mezőgazdaság, erdészet, vízgazdálkodás, idegenforgalom, környezetvédelem, tájgondozás, kultúr- és üdülőövezetek, megtartása, tájrendezés, településfejlesztés, kulturális kapcsolatok, a tudományos intézmények közötti kapcsolatok. Szervezeti felépítését és mű ködését két alapvető forrás szabályozza. Az egyik a tagtartományok kormányzati szintű együttműködésére vonatkozó szabályokat tartalmazó velencei közös nyilatkozat (1978. november 20.), a másik az 1991. szeptember 20-i linzi plenáris ülésen véglegesített, a munka- közösség szervezésére és finanszírozására vonatkozó úgynevezett eljárási szabályok. Általános szabályként három tétel rögzíthető. Áz első: az egyes tagtartományok a munkaközösségben végzett tevékenységükből adódó költségeket saját maguk fedezik. A második: a tolmácsszolgálat, a fordítások, valamint az üléstermek rendelkezésre bocsátásának költségeit az a tagtartomány viseli, ahol az üléseket tartják. A harmadik a kormányzati szintű együttműködésre vonatkozó eljárási szabályok (Velencei Közös Nyilatkozat) - amennyiben erről az ún. Eljárási Szabályok másként nem rendelkezik - hatályosak a bizottságokra, a munkacsoportokra és a programcsoportokra is. (Folytatjuk) Kercza Imre Többet nyújtanak a katonai főiskolák A jövő század tiszti követelményeit kutatják Egy statisztikai felmérés szerint a katonatisztek fizetése a 32-ik helyen áll a szakmák jövedelmi listáján, a tisztek és tiszt- helyettesek egyharmada a létminimum határán él. Az egyes alakulatok áttelepítésekor sok hivatásos katona nem vállalta a munkát az új helyőrségben, inkább leszerelt, más munkahelyet keresett.- Ezek a tények egyrészt kedvezőek, másrészt nagyon kedvezőtlenek - mondja Szabó János vezérőrnagy, a Kossuth Lajos Katonai Főiskola parancsnoka. Kedvezőek, mert ez azt jelenti, hogy jelenleg tiszthiány van Magyarországon, tehát szükség van a főiskolák munkájára, a tisztképzésre. Pontosan ezért teljes mértékben biztosítottak az álláshelyek, a munkalehetőség, sőt még válogathatnak is az egyes helyőrségek között a végzősök. Nagy a kezdő tisztek leterheltsége — ez kedvezőtlen —, nem vállalhatnak másodállást, ugyanakkor a jövedelmük alacsony, beosztástól és rendfokozattól függően jelenleg 13-15 000 forint a havi bérük. Ennek ellenére a budapesti Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolán, amely műszaki-gazda- sági-számítástechnikai profilú, csaknem háromszoros volt a túljelentkezés. Szintén rengetegen érdeklődtek a Szolnoki Repülő- tiszti Főiskola különböző szakai után, illetve a legkevésbé népszerű parancsnoki profilú Kossuth Főiskolán is közel másfél- szeres volt a túljelentkezés. A fiatalok azt a katonai intézményt részesítik előnyben a jelentkezésnél, amelyben a polgári életben is jól felhasználható szakmákat tanítják. Jelenleg 4 éves a képzés időtartama, azonban 1987-91 között 3 évre csökkentették ezt az időt, mert akkor arra volt. szükség, hogy minél rövidebb idő alatt minél több tisztet neveljenek ki az intézmények.- Két évvel ezelőtt döntött a honvédség vezetése a tisztképzés korszerűsítéséről, az oktatási színvonal emelésről. Meghatározták, hogy milyen követelményeknek kell megfelelniük a végzett tiszteknek, az iskolák ebből kiindulva dolgozták ki a tantárgyi programokat, teljesítményszintet. Ezzel a mennyiségről a minőségre helyeztük át a hangsúlyt, szigorúan megszabtuk a felvételi követeleményeket, vállalva azt is, hogy inkább kevesebb, de jó képességű hallgatót vegyünk fel az intézményekbe. Egyre inkább a polgári főiskolák, egyetemek szintjéhez szeretnénk közelíteni az intézményeinkben folyó oktató munkát. A hallgatók katonai és polgári szakképesítést egyaránt igazoló diplomát kapnak, a szakterületükön üzemmérnöki, üzem- gazdászi, tanári munkát vállalhatnak. Többek között a tisztképzés továbbfejlesztése érdekében alakult egy kutatókból és szakemberekről álló csoport a honvédségen belül, amely elsősorban a jövő század tiszti követelményeivel foglalkozik. H. Zs. Ugye tudja, hogy ha kedd, Önnek szól a Kishegyed A 36. szám tartalmából:- Doktor úr, a maga szíve - tilos-e orvosi rendelőkben a szerelem?- A szektákhoz szökött lányokról - a szülők múltidőben beszélnek- Harrison Fordnak volt türelme kivárni a sikert- Pénzért cigánnyal ne muzsikáltass! - Adventi babonaságok- Erotikus ábrándozások- Négy lépésből matt - a pattanásos tinibőmek- Hogyan él Magyarország talán leggazdagabb embere És persze divat, szerelem, pletykák és sztárok ma csakúgy mint minden kedden, ott vannak a KISKEGYEDBEN (8851)