Új Dunántúli Napló, 1992. december (3. évfolyam, 331-359. szám)

1992-12-08 / 338. szám

1992. december 8., kedd új Dunántúli napló 3 Kellemetlen meglepetések érhetik a föld eladóit és vevőit Mérlegen a baranyai kárpótlás A meghirdetett 106 árverés közül valamennyit eredménye­sen megtartotta a Baranya Me­gyei Kárpótlási Hivatal novem­ber végéig - tájékoztatta lapun­kat dr. Váradi Miklós árverési osztályvezető. Az árveréseken 28 386 aranykorona érték föld kelt el, ebből 481 volt erdő. A meghirdetett eseményeken 266-an vettek részt vételi szán­dékkal, ugyanakkor a megyé­ben 297-en jutottak földtulaj­donhoz ilyen módon. Negyven- három esetben a felek meg­egyeztek egymással, a legala­csonyabb ár aranykoronánként 500, a legmagasabb 20 000 fo­rint volt. Eddig mindössze egy árverési kifogás érkezett, elbírá­lása folyamatban van. Az árverésvezetők tapaszta­latai szerint Baranyában az em­berek nem szívesen vásárolnak állami gazdasági földet, sokkal népszerűbbek a termelő szövet­kezeti területek. Ez egyrészt az állami föld iránti bizalmatlan­sággal, illetve a személyes kö­tődéssel magyarázható. A földhivatallal való ered­ményes együttműködésnek kö­szönhetően a megyében eddig minden fennakadás nélkül zaj­lottak az árverések. A községek és a gazdálkodó egységek ma­gas száma miatt a hivatal sze­retné elérni, ha csoportjai na­ponta legalább 4 000 aranyko­rona értékű földet tudnának elár­verezni. Ehhez ma már megfe­lelő létszámú csapatok, és a szükséges műszaki és technikai feltételek is adottak. Az eddig megtartott árverések alapján dr. Kóbor Béla hivatal- vezető érdekes jelenségre, és megszívlelendő tanulságra hívta fel a kárpótlásban érintett embe­rek figyelmét. A kárpótlási tör­vény értelmében a földárverése­ken ki-ki csak a saját jogán szer­zett kárpótlási jegyekkel vehet részt. Jellemző a magyar ember leleményességére, hogy sok esetben a megszerzett földre már előzetesen, vagy az árverés után adásvételi szerződést körnek. Egyre többen vannak olyanok, akik figyelmen kívül hagyják a törvény ugyancsak idevonatkozó rendelkezését, amely szerint a három éven belül elidegenített ingatlan vételára jövedele­madó-alapot képez, azután min­denki adózni köteles. A másik meglepetés a kárpót­lási földek friss vásárlóit érheti azáltal, hogy az átírás utáni ille­ték fizetésnél nem a szerződés­ben foglalt vételár után fizet a vevő, hanem az ingatlan becsült értéke után. így előfordulhat, hogy az 500 forint/aranykorona értéken vásárolt tölgyfaerdő aranykoronánkénti értékét (való­san) 20 000 forint/aranykoronára becsülik, ami bizony komoly kellemetlenségeket eredmé­nyezhet az újdonsült tulajdonos számára. A kárpótlási földek adásvételi ügyletei előtt nem árt tehát a kellő körültekintés, az esetleges következmények lehe­tőség szerinti feltárása. Ebben a témában is rendelkezésre áll a Baranya Megyei Kárpótlási Hi­vatal. Kaszás E. Szentlőrincen egy fillér sem jut szépítésre Amikor hosszas rábeszélésre elvállalta a jelöltséget, legfel­jebb sejthette a feladat nagysá­gát és nehézségét. Amikor 1990. őszén megválasztották Szentlő- rinc polgármesterévé és áttekin­tette a rá váró ügyeket, nem gondolhatta, hogy két év múlva még nehezebb helyzetbe kerül. Dr. Varga Ádám (61 éves) most sem túlzottan bizakodó a nagy­község jövőjével kapcsolatosan. Azt mondja, ő nem panaszko­dik, tényeket sorol. Mindenki ítélje meg, milyen ma egy nagyközség polgármesterének helyzete, ahol az alig több mint hétezer lakos közül 551 munka- nélküli, ahol szembe kell nézni a legújabb szabályozások szinte lehetetlen megvalósításával.-A személyi jövedelemadó­ból jövőre ötven százalék he­lyett csupán harmincat kapunk vissza, ez körülbelül tízmilliós költségvetési kiesést jelent - kezdi dr. Varga Ádám. - Aztán a közalkalmazotti törvény ér­telmében mintegy 35 millió plusz kellene arra, hogy a fa­luban dolgozó majd 300 peda­gógus megkaphassa 13. havi il­letményét, és a jövő év végére eljuthasson arra a szintre, amelyet a törvény előirányoz.- Panaszkodik. Legutóbb egy kis falu polgármesterével be­széltem. Szerinte soha ilyen jó anyagi helyzetben nem voltak.- Könnyű nekik. Nincsenek intézmények, így a központi tá­mogatás javát használhatják te­lepülésük fejlesztésére. Szentlő­rincen három általános iskolát, két óvodát, gimnáziumot, egész­ségügyi centrumot, pillanatnyi­lag ráfizetéses távfűtéses rend­szert kell eltartanunk. Az ezekre fordított összeg jóval megha­ladja a nekik szánt normatív támogatás mértékét.- Ha kevesebb lesz a pénz, valahonnan el kell vonni...- Szentlőrincet annak idején nagy fejlesztésekre szánták, Pécs egyik alvó városává kíván­ták alakítani. Meg is kezdték a beruházásokat. Azóta viszont sok minden megváltozott. Ma, ha nem kapunk kellő segítséget azoktól a minisztériumoktól, ahova intézményeink tartoznak, akkor a községre, járdaépítésre, útépítésre, állagmegóvásra egy fillért sem tudunk fordítani 1993-ban. Hiszen tartalékain­kat is fel kell, hogy éljük.-Gondolom, szó volt arról is, hogy miként tudnák saját be­vételeiket növelni ebben a hely­zetben ...-A községben egyetlen helyi Dr. Varga Ádám, Szentlőrinc polgármestere Fotó: Läufer adóforma van. A gépjárműadó­ból mintegy kétmilliós bevételre tehetünk szert. Újabb adók be­vezetését nem tervezzük, ebben a munkanélküliséggel dúsított állapotban nem is lehet. Se­bészkéssel nekiesve megszün­tethetnék intézményeket is. Rö­vid távon semmit sem érnék el vele.- Két éve a község polgár- mestere, mire emlékszik vissza a legszívesebben ebből az idő­szakból?- Olyan testülettel dolgozha­tok együtt, amely még ebben a nehéz időszakban is mindent meg kíván tenni a faluért. Két év alatt jelentős út- és járdafelújí­tásokat végeztünk, most készül a ravatalozó, a hátrányos helyze­tűeknek pedig kigazdálkodtunk 15 milliós szociális segélyt. Bozsik L. Az Alpok-Adria Munkaközösség történetéből Három részes sorozatunkat abból az alkalomból közöljük, hogy Kaposvárott megkezdte működését az Alpok-Adria Munkaközösség ügyviteli iro­dája, mely a héten találkozóra hívta az érintett magyar me­gyék tömegtájékoztató szerve­inek képviselőit. ■Sk 1978. november 20-án a Ve­lencében rendezett regionális kormányfői konferencián az olasz Friuli-Venezia Giulia és Veneto, az osztrák Karintia, Felső-Ausztria és Stájerország tartomány, valamint Horvátor­szág és Szlovénia hozta létre az ún. Közös Nyilatkozattal a Ke­leti Alpok térségében lévő tar­tományok és régiók munkakö­zösségét, közismert nevén az Alpok-Adria Munkaközössé­get, melyhez megfigyelőként csatlakozott a Bajor Szabad Ál­lam és Salzburg tartomány. (Ekkor hozták létre a vezető tisztviselők bizottságát és az ügyviteli irodát.) Nyilatkozat deklarálta, hogy a tartományok, régiók és köz­társaságok között fennálló két- és többoldalú kapcsolatokat a munkaközösség tevékenységé­ben való részvétel nem befo­lyásolja. Az alapító okmánynak nincs szoros értelemben vett nemzetközi jogi státusa; az együttműködés kezdeményezé­sének pusztán jószándékú poli­tikai vetülete volt, a tagok kö­zötti politikai megegyezésen alapult. A tagok A Közös Nyilatkozat szerint a szervezet nyitott, azaz a tagok és aktív megfigyelők köre kiter­jeszthető más érdekelt tartomá­nyokra is. E nyitottságnak kö­szönhetően a munkaközösség tagjainak (aktív megfigyelői­nek) száma mára tizennyolcra emelkedett. OlaszországbóL. Friuli-Ve nezia Giulia, Veneto, Irentino-Dél-Tirol, Lombardia. Ausztriából: Felső-Ausztria, Karintia, Stájerország, Burgen­land, Salzburg (aktív megfi­gyelő). Németországból Bajor­ország. Svájcból: Ticinó/Tessin kanton (aktív megfigyelő). Horvátország, Szlovénia, Ma­gyarországról: Győr-Mo­son-Sopron, Vas, Somogy, Zala, Baranya. A szervezet felépítése lénye­gében befejeződött, a munka- közösség 284 400 négyzetkilo­méternyi területén 38,5 millió állampolgárt képvisel. A mun­kaközösség iránti fokozott ér­deklődést jelzi, hogy nem a tér­ségben elhelyezkedő államok is nújtottak be tagság iránti kérel­met (Bosznia-Hercegovina, Crna Gora, Szlovákia), melyről azonban a plenáris ülés állás­pontja szerint jelenleg nem hozható döntés. Kinyilvánított feladata a tagok érdekeit érintő kérdések közös, informatív és szakszerű megtárgyalása, egyeztetése. (Más interregjoná- lis szervezetekkel kiépített kap­csolatrendszerérői külön szó­lunk.) A szervezet A közös nyilatkozat kiemelt jelentőséget tulajdonított a kö­vetkező témaköröknek: az Al­pokon átvezető közlekedési összeköttetések, kikötői forga­lom, energiatermelés és -átvitel, mezőgazdaság, erdészet, víz­gazdálkodás, idegenforgalom, környezetvédelem, tájgondo­zás, kultúr- és üdülőövezetek, megtartása, tájrendezés, telepü­lésfejlesztés, kulturális kapcso­latok, a tudományos intézmé­nyek közötti kapcsolatok. Szervezeti felépítését és mű ködését két alapvető forrás sza­bályozza. Az egyik a tagtarto­mányok kormányzati szintű együttműködésére vonatkozó szabályokat tartalmazó velencei közös nyilatkozat (1978. no­vember 20.), a másik az 1991. szeptember 20-i linzi plenáris ülésen véglegesített, a munka- közösség szervezésére és finan­szírozására vonatkozó úgyne­vezett eljárási szabályok. Álta­lános szabályként három tétel rögzíthető. Áz első: az egyes tagtartományok a munkaközös­ségben végzett tevékenységük­ből adódó költségeket saját ma­guk fedezik. A második: a tol­mácsszolgálat, a fordítások, va­lamint az üléstermek rendelke­zésre bocsátásának költségeit az a tagtartomány viseli, ahol az üléseket tartják. A harmadik a kormányzati szintű együttmű­ködésre vonatkozó eljárási sza­bályok (Velencei Közös Nyilat­kozat) - amennyiben erről az ún. Eljárási Szabályok másként nem rendelkezik - hatályosak a bizottságokra, a munkacsopor­tokra és a programcsoportokra is. (Folytatjuk) Kercza Imre Többet nyújtanak a katonai főiskolák A jövő század tiszti követelményeit kutatják Egy statisztikai felmérés sze­rint a katonatisztek fizetése a 32-ik helyen áll a szakmák jöve­delmi listáján, a tisztek és tiszt- helyettesek egyharmada a létmi­nimum határán él. Az egyes ala­kulatok áttelepítésekor sok hiva­tásos katona nem vállalta a mun­kát az új helyőrségben, inkább leszerelt, más munkahelyet kere­sett.- Ezek a tények egyrészt ked­vezőek, másrészt nagyon kedve­zőtlenek - mondja Szabó János vezérőrnagy, a Kossuth Lajos Katonai Főiskola parancsnoka. Kedvezőek, mert ez azt jelenti, hogy jelenleg tiszthiány van Magyarországon, tehát szükség van a főiskolák munkájára, a tisztképzésre. Pontosan ezért tel­jes mértékben biztosítottak az ál­láshelyek, a munkalehetőség, sőt még válogathatnak is az egyes helyőrségek között a végzősök. Nagy a kezdő tisztek leterhelt­sége — ez kedvezőtlen —, nem vállalhatnak másodállást, ugyanakkor a jövedelmük ala­csony, beosztástól és rendfoko­zattól függően jelenleg 13-15 000 forint a havi bérük. Ennek ellenére a budapesti Bo­lyai János Katonai Műszaki Fő­iskolán, amely műszaki-gazda- sági-számítástechnikai profilú, csaknem háromszoros volt a túl­jelentkezés. Szintén rengetegen érdeklődtek a Szolnoki Repülő- tiszti Főiskola különböző szakai után, illetve a legkevésbé nép­szerű parancsnoki profilú Kos­suth Főiskolán is közel másfél- szeres volt a túljelentkezés. A fi­atalok azt a katonai intézményt részesítik előnyben a jelentke­zésnél, amelyben a polgári élet­ben is jól felhasználható szak­mákat tanítják. Jelenleg 4 éves a képzés idő­tartama, azonban 1987-91 között 3 évre csökkentették ezt az időt, mert akkor arra volt. szükség, hogy minél rövidebb idő alatt minél több tisztet neveljenek ki az intézmények.- Két évvel ezelőtt döntött a honvédség vezetése a tisztképzés korszerűsítéséről, az oktatási színvonal emelésről. Meghatá­rozták, hogy milyen követelmé­nyeknek kell megfelelniük a végzett tiszteknek, az iskolák ebből kiindulva dolgozták ki a tantárgyi programokat, teljesít­ményszintet. Ezzel a mennyiség­ről a minőségre helyeztük át a hangsúlyt, szigorúan megszab­tuk a felvételi követeleményeket, vállalva azt is, hogy inkább ke­vesebb, de jó képességű hallga­tót vegyünk fel az intézmé­nyekbe. Egyre inkább a polgári főiskolák, egyetemek szintjéhez szeretnénk közelíteni az intéz­ményeinkben folyó oktató mun­kát. A hallgatók katonai és pol­gári szakképesítést egyaránt iga­zoló diplomát kapnak, a szakte­rületükön üzemmérnöki, üzem- gazdászi, tanári munkát vállal­hatnak. Többek között a tiszt­képzés továbbfejlesztése érde­kében alakult egy kutatókból és szakemberekről álló csoport a honvédségen belül, amely első­sorban a jövő század tiszti köve­telményeivel foglalkozik. H. Zs. Ugye tudja, hogy ha kedd, Önnek szól a Kishegyed A 36. szám tartalmából:- Doktor úr, a maga szíve - tilos-e orvosi rendelőkben a szerelem?- A szektákhoz szökött lányokról - a szülők múltidőben beszélnek- Harrison Fordnak volt türelme kivárni a sikert- Pénzért cigánnyal ne muzsikáltass! - Adventi babonaságok- Erotikus ábrándozások- Négy lépésből matt - a pattanásos tinibőmek- Hogyan él Magyarország talán leggazdagabb embere És persze divat, szerelem, pletykák és sztárok ma csakúgy mint minden kedden, ott vannak a KISKEGYEDBEN (8851)

Next

/
Thumbnails
Contents