Új Dunántúli Napló, 1992. november (3. évfolyam, 301-330. szám)
1992-11-07 / 307. szám
1992. november 7., szombat aj Dunántúli napló 3 Fontos tudnivalók a középiskolai j elentkezésekr ől Újdonságok, furcsaságok, határidők, vélemények Még mindig sok a kapun belüli munkanélküli Tardos Márton a költségvetésről, a termelésről és az adózásról Február tizenötödikéig kell a szakmunkásképzőkhöz, szakközépiskolákhoz és gimnáziumokhoz eljuttatni a jelentkezési lapot, hogy azután megkezdődhessen egy folyamat. A folyamat eredményeként, az utóbbi évek tapasztalatai alapján a pályázók alig több mint fele kerül abba az iskolába, amelyhez eredetileg beadta jelentkezési lapját. Ezért is szerveztünk telefonos fórumot csütörtökön a szerkesztőségben. Természetesen az újdonságokat és tényeket folyamatosan figyelemmel kísérjük, ezúttal néhány olyan kérdésre válaszolunk, amit olvasóink tettek fel. Varga László, a megyei pedagógiai intézet munkatársa: A Pályaválasztási tanácsadó legfrissebb, minden adatot tartalmazó kiadványa hétfőn jelenik meg. Az általános iskolák, az előzetes megrendelés alapján a jövő héten megkapják az igényelt példányokat. Valamennyi iskola és középfokú tanintézmény egy-két példányt kap a pedagógiai intézettől. Ha további igényeket bejelentenek, szívesen teljesítjük a Pécs, Széchenyi tér 9. szám alatt található irodáinkban. Dr. Szolcsányi Jánosné, a Leöwey Klára Gimnázium igazgatója: Egyelőre annyi bizonyos, hogy jövőre is négy általános tantervű gimnáziumi osztály és két német nemzetiségi osztály indul iskolánkban. Sem megerősíteni sem megcáfolni nem tudom a vallási osztályokkal kapcsolatos híreket, gondolom, a 17-én 15 órától tartandó nyílt napon minden kérdésre választ tudunk már adni. Enyhén emelkedett a Duna főmedrének vízhozama pénteken annak köszönhetően, hogy a Durracsúnnál elrekesztett folyó vízének egy részét visszavezető zsilip négy kapuja közül hármat már megnyitottak a szlovákok. A Duna bal partján kiépített Durucz István, a pécsi Pollack Szakközépiskola igazgatója: Azt hiszem, túl vagyunk a mélyponton, a tavalyelőtti tanévre igen kevesen jelentkeztek iskolánkba. A szeptemberben indult három osztály mindegyikében 34-35 tanuló van. A tradicionális magasépítő képzés mellett továbbra is indítunk mélyépítéssel foglalkozó osztályokat is. Az erősödő és növekvő számú építőipari vállalkozások feltehetően tovább növelik a hasonló típusú iskolák iránti érdeklődést. Továbbra is várunk értelmes, jó szemű, jó kezű gyerekeket. Takács Mihály, a pécsi Istenkúti Általános Művelődési Központ igazgatója: Iskolánkban szeptembertől harmadszor indul majd a speciális szakiskola, házi gondozó szakon. A felvételt beszélgetés előzi meg. A megnövekedett érdeklődés is indokolja, hogy kíváncsiak legyünk arra, hogy a jelentkezők miért is választják ezt a szakot és arra is, hogy mennyiben alkalmasak házi gondozói munkára. Horváth József, az 506-os szakmunkásképző intézet igazgatója: Az iskolánkban induló vállalkozó képzést 1993 szeptemberétől is 4+1 éves rendszerben indítjuk építő, festő (díszítő) és faipari szakmákban. A tanulmányok végén érettségit is szerezhetnek a tanulók. Végezetül megjegyezzük, hogy a honvédséggel kapcsolatos tanulási lehetőségek újdonságairól és tudnivalóiról a 15- 133-as telefonszámon érdeklődhetnek. A honvédséghez tartozó középiskolák esetében a jelentkezési határidő január 10. Bozsik L. zsilip műszaki hiba miatt napokig nem, vagy csak részlegesen működött. Péntek reggel Rajkánál másodpercenként 375 köbméteres vízhozamot mértek. Ez a kétszerese a másfél héttel ezelőtt érkezett mennyiségnek, noha még mindig igen kevés. Tardos Márton egyetemi tanár, közgazdász, az SZDSZ parlamenti frakciójának vezetője csütörtökön „A liberális jövő” címmel előadást tartott Pécsett a liberális szemeszteren. Az ismertető után neves közgazdászt munkatársunk néhány aktuális gazdasági kérdésről faggatta.-A gazdasággal foglalkozó parlamenti képviselők jelentős része, így a szabaddemokraták, de a kormányzó pártok tagjai közül is néhányon elutasítják a kormány jövő évre beterjesztett költségvetését. Tulajdonképpen mit tartanak elfogadhatatlannak?- A költségvetési deficit növekedése 1990-től napjainkig már önmagában tragikus jelenség. De ha elfogadjuk, amit a kormány beterjesztett, mármint a jelenleg hivatalos 240 milliárdos hiányt, az egyenlő az önTematikájában különböző, mégis egységes anyag tárul a néző elé a pécsi Kisgalériában, ahol tegnap délután nyílt meg a pécsi képzőművész, Lantos Ferenc tárlata. A „Hangzások és kontrasztok” válogatás egy részében a kép és a zene egymás- rahatásának izgalmas problémája fogalmazódik meg. A hangzáskaraktereknek megfelelő vizuális karakterek, s a velük való játék több egyszerű gyilkossággal. A fő baj nem az, hogy deficit van, mert el lehet adósodni, de tudni kell, hogy mire. Nincs fejlesztés, nincs beruházás, hosszú távon nem nőnek a bevételek, vagyis nincs alapja az adósságállomány valamikori csökkentésének.- Hol lehet lefaragni a deficitből?-Én úgy látom, hogy leginkább az adminisztratív költésvetés kiadási oldalát kellene megnyirbálni, természetesen észszerű racionalizálással. A felszabaduló pénzeket pedig olyan területekre kellene átirányítani, ahol elősegíthetjük a kialakuló gazdasági növekedést. Ehhez a költségvetésnek garanciális alapokat kell teremteni, olyanokat, amelyben a bankok a nem működő hiteleiket le tudják írni, a szolgáltatások javulása érdekében pedig infrastrukturális beruházásokat kell végrehajszórakozásnál, de kísérletnél is: az alkotó számára szellemi és szakmai kaland, a világ megfogalmazása formák és struktúrák széles skálájú vizsgálatával. A nonfiguratív képek mellett lebegő tájak, sajátos portrék, tanulmányok* is helyet kaptak, a változatos technikájú munkákon, hiszen van itt olaj, akril, toll és tus is. Lantos Ferenc nem tagadja meg pedagógus voltát sem, állítja, hogy ha valamiről tani, ezzel a foglalkoztatást is növelni lehetne.-A foglalkoztatásról szólva, előadásában tett egy kijelentést, miszerint az állami kezelésben lévő vállalatoknál ma több a kapun belüli munkanélküli, mint a központosított gazdasági rendszerben. Mire alapozza ezt?- A statisztikára, amely fehé- ren-feketén kimutatja, hogy az ilyen termelő egységeknél a a termelési volumenhez viszonyítva, az 1988-as termelékenységi szintet alapul véve 240 ezerrel többet foglalkoztatnak, mint az szükséges lenne. A legtöbb állami cég kereslet híján csökkenti a termelését, s hogy ne kelljen elküldeni tömegesen embereit, a vagyonát éli fel, jórészt abból fedezi a munkabéreket. De előbb-utóbb az is elfogy, s akkor a munkahelyek is megszűnnek. jól akar beszélni, azt előbb magának is értenie, ismernie kell.- Most épp ezt a tudatosságot irtom ki magamból - mondta. A december 6-áig látható kiállítást Földes Imre, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára nyitotta meg. A „Hangzások”-hoz kapcsolódva november 24-én hangversenyt is rendeznek a pécsi Művészetek Házában. Hodnik I. Gy. — A kétkulcsos áfa bevezetését közgazdasági szempontból elengedhetetlennek tartja, de politikailag nem időszerűnek.- Az adórendszert feltétlen át kell alakítani. Az áfa-bevételek növekedése indokolt lehet, ha két dolog bekövetkezik: egyrészt módosul az adórendszer szerkezete, ezen belül csökkennie kell például a személyi jövedelemadónak. A nulla kulcsos áfa megszűnése miatt nagymértékben kell támogatni a mezőgazdaságot, meg a szegénységi szint körül élőket. Ezért nem tartjuk ma időszerűnek a kétkulcsos áfa bevezetését, mert nem jár együtt az adórendszer átalakításával. És itt térnék vissza a költségvetésre, mert ha a megtakarításokat erre a kompenzációra is tudnák fordítani, indítható lenne ez az Európában is működő adózási szisztéma. B. G* (Folytatás az I. oldalról) Ugyanakkor a hagyományos egyetemi diplomákkal egyenértékű képesítést ad. A pedagógus szerepe a távoktatásban kulcsz- szerepet kap. A programban dolgozatok, szemináriumok, megbeszélések is szerepelnek, amelyek során provokatív feladatokkal késztetik a hallgatókat, hogy a már elsajátított tananyagot a gyakorlatban is használni tudják. Az Euro-Contact az OU Business School-jának, egyetemi szintű menedzseriskolájának hazai képviseletét látja el 13 regionális központtal. Két éve működő pécsi tagozatán 100 hallgató tanul. Mint Dőry Tibor ügyvezető igazgató elmondta, a magyar nyelvre lefordított oktatócsomagok ára ugyan nem szökik a csillagos égig, állami támogatás híján a többség számára mégsem elérhető. Gáspár János, a Dél-Dunántúli Regionális Távoktatási Központ igazgatója hozzátette, a távoktatási hálózat kialakítását a felsőoktatás intézményrendszerére építenék ki. A tervek szerint a pécsi központ már a jövő évtől várja a hallgatókat posztgraduális képzésére, a 4-5 éves, egyetemei diplomát adó nyitott egyetem „iskolakezdésére” azonban még vámunk kell. Tröszt E. Enyhén emelkedik • • _ az Oreg-Duna vízhozama Lantos Ferenc a kiállítás megnyitója előtt Fotó: Läufer László Hangzások és kontrasztok Egyetemi távoktatás Pécsett Buggyantott tojásleves Pályázatot írnak ki a pécsi színházigazgató posztjára Futnak a képek Valamikor régen az ördögök arról panaszkodtak, hogy túl sok a kárhozott lélek, a pokol meg kicsi, alig győzik elhelyezni őket, a kénköves tavak is mind megteltek már. Mostanra azonban megváltozott a helyzet Belzebub házatáján is. Az emberek nehezen akarnak megválni a siralomvölgytől, ezért félő, hogy az alvilágban is beköszönt a munkanélküliség. Ráadásul egy bizonyos Jambus Ármin nevű feltaláló Budapesten (hol is másutt) rálelt az életelixír titkára. Nincs mese, ebben a helyzetben az Ördögnek lépnie kell. Micci Diabola, azaz Psota Irén alakját magára öltve meg is érkezik a magyar fővárosba, hogy megszerezze a varázsitalt, s eltegye láb alól az okvetetlenkedő tudóst. Mint látjuk, Pájer Róbert Ördög vigye című filmjének alapszituációja ötletesen kifundált, komikus feszültséggel teli vígjátéki kiindulópont. Ráadásul még ironikus felhangokban, mulatságos utalásokban is bővelkedő mesét ígér, hiszen míg régen, Faust mester a tanú rá, az ördög rendelkezett a megfiatalító csodanedűvel, most neki kell ácsingóznia utána. Ahogy Miccit elnézzük, bizony nagyon ráférne egy jókora adag. De sajnos, ez a film is a magyar vígjátékok szokásos (és úgy látszik, fertőző) betegségében szenved. Heveny elgyengülésnek nevezném. Azzal jár, hogy a jó nyitányt erőtlen bonyodalom követi, a végére pedig úgy elhervad a cselekmény, mint az a néhány szál margaréta a filmbeli hivatalnok íróasztalán. A szellemes részletmegoldások (Kafka képe a hivatalban, vagy a Buczella-fivérek, azaz Dömer György és Gáspár Sándor tolókocsis látogatása a feltaláló Indiana Jones kalandjait idéző lakásán) nem állnak össze épkézláb egésszé. Talán nem érdektelen, ha rámutatunk e különös betegség néhány kórokozójára. A legfőbb bajforrás, hogy ennek a filmnek sincs, mint ahogy a Hyppolit, a lakáj óta egyik magyar filmvígjátéknak sincs végiggondolt, megmunkált és pontosan kidolgozott forgatókönyve. Hiányzik tehát az a vezérfonal, amelyre fél lehet fűzni a külön-külön ötletes, sokszor kacagtató jeleneteket, az a tervrajz, aminek alapján az alkotók következetesen ki tudnák aknázni az életerős alaphelyzet bohózati lehetőségeit. És persze, el lehetne kerülni az olyan ellentmondásokat, hogy az ördög az egyik jelenetben kedvére átváltozik macskává, a másikban tetszése szerint, a falon keresztül felbukkan akárhol, a harmadikban viszont hosszasan kell könyörögni egy bezárt ajtó előtt, hogy legyenek szívesek őt szépen beengedni. De egy másik súlyos mulasztás is terheli a rendező számláját. Nem mérte fel, mekkora ajándék, sőt mázli, ha Psota Irén elvállal egy filmszerepet. Méghozzá az ördögét! Micsoda kalamajka származhatott volna ebből, bővérű humorral, megannyi leleménnyel, csak hagyni kellett volna őt komédiázni. Sajnos, nem engedték. Néhány villanása így is mulattató, ám ő ennél sokkal, de sokkal többre képes. Bezerédi Zoltánnal, a film kulcsszerepébe pottyant vízvezetékszerelő alakítójával pedig az a bajom, hogy elhitte: elegendő, ha önmagát, illetve az általa kitalált groteszk, nyúzott, lesipuskás kisembert hozza. Pedig ezúttal nem csupán a jól ismert fintorokat és tétova gesztusokat, hanem új színeket, egyéni, eredeti figurateremtést vártunk volna tőle. Az történt, hogy Pájer Róbert, miként a filmbeli feleség, egyéb elgondolása nem lévén, buggyantott tojáslevest főz nekünk. Pedig a beszerzett alapanyagokból akár különb ételre is futotta volna. Nagy Imre Szerdai számunkban feltettük a kérdést, hogy lesz-e pályázat a Pécsi Nemzeti Színház igazgatói posztjára? Ebben a cikkben az is szerepelt, hogy a színház művészeti tanácsa titkos szavazás formájában kérdezte meg erről a társulat véleményét, s a döntő többség a jelenlegi igazgató maradása mellett voksolt. Mindezen túl a művészeti tanács elnöke arra is utalt, hogy az utóbbi hónapokban öt magyarországi színháznál is pályázat kiírása nélkül hosszabbították meg a vezető mandátumát. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése csütörtök délutáni ülésén foglalkozott a témával. A vita során elhangzott, hogy az önkormányzat részéről senki sem kérte fel a színház művészeti tanácsát a társulat megszavaztatására. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény rendelkezéseiből fakadóan - s a közeljövőben várható kormány- szintű jogszabály ezeket csak megerősíti - ilyen pozíció betöltéséhez kötelező a pályázat kiírása. Ezért a közgyűlés a jelenlegi színházigazgató személyétől, érdemeinek mérlegelésétől függetlenül úgy döntött, hogy pályázatot ír ki e pozíció betöltésére. A kulturális bizottság kapta a feladatot, hogy e legutóbbit követő második testületi ülésre terjessze elő a pályázati kiírás tervezetét. D. I.
