Új Dunántúli Napló, 1992. november (3. évfolyam, 301-330. szám)

1992-11-06 / 306. szám

1992. november 6., péntek aj Dunántúli napló 3 Mosoly és veríték A Pécsi Balett idei első bemutatóján: Pink Floyd & Co Több, mint egy héttel a be­mutató előtt már szinte kész a Pécsi Balett idei első produkci­ója, a három egyfelvonásos ba­lettből összeállított Pink Floyd & Co. című est. Most hétfőn Budapesten az Operaházban már le is zajlott egy előbemu- tató-szerűség, egy jótékonysági esten adták elő a három darab közül a leghosszabbat, a 45 per­ces Reflexiókat. Herczog István koreográfiájára és rendezésében öt Pink Floyd lemez anyagából állt össze ez a kompozíció.- Ez nem cselekményes ba­lett, de mondanivalója és gon­dolata természetesen van — mondta a tegnapi próba végén folytatott beszélgetésünk során a rendező. —A zenéből engem egy kettősség ragadott meg leg­inkább: a zene, benne a féle­lemkeltő, nyugtalanító effektu­sokkal, zajokkal a mai ember fenyegetettségét sugallja, rette­gését a jelentől, sőt a jövőtől is. Ugyanakkor a melodikus hang­zások olyan hangulatokat és ér­zéseket közvetítenek, mint a re­mény, a hit, a bizalom. A Reflexiókat Dortmundban mutatták be először, s az est másik egyfelvonásosát is, „Az élet állomásai”-t, mely szintén Herczog István munkája. A Jean Michel Jarre és Kitáró ze­néjére épülő szimbolikus tar­talmú, absztrakt balettet a pécsi közönség már ismerheti. Űj vi­szont a Behind the wall című rövid, 13 perces mű, Pierre Wyss koreográfiája. Külső szemlélő nem gon­dolná, mennyi veríték van a táncosok mosolya, könnyed mozdulatai mögött. Csak azok­ban a szünetekben derül ez ki, amikor a rendező leállítja a pró­bát, hogy valamin finomítson még. Kemény munka ez, ahol összpontosítás, dinamizmus, energia nélkül nincs eredmény. — Bizonyos nívót megkövete­lek, és nem adom alább - mondja. - A színvonal kérdése a felelősség kérdése is, ezzel tar­tozom a művészi munkában résztvevőknek éppúgy, mint a közönségnek. Ami pedig talán még fontosabb, az az alsó határ meghúzása, a szint, mely alá nem megyünk. A többi már a gyakorláson és a munkán múlik. A különleges, és fiatalokat is vonzani akaró produkció pre- mieije november 13-án, este 7-kor lesz a Pécsi Nemzeti Színházban. Hodnik. I. Gy. Ljiljana Visekruna és Lencsés Károly Fotó: Szundi György Angol nyelven Baranya iskoláiban Elszomorító a statisztika, hogy a megye angol nyelvet tanító iskoláiban - Péccsel nem számolva - csak 23 szakképzett angoltanár van, egész Baranyában is mind­össze 57! Augusztusban, mint arról beszámoltunk, szer­ződést kötött az angliai Devon és Baranya megye az an­gol nyelvű oktatás fejlesztése érdekében. Raksányi Gellért Szigetváron Nagyapja alapította a település kórházát A régiós jellegét, célját te­kintve országosan is új kezde­ményezés első lépésként azt je­lentette, hogy Szentlőrincen az Újhelyi Imre Mezőgazdasági Szakközépiskolában és a Kísér­leti Gimnáziumban, Szigetvá­ron a Zrínyi Miklós, Komlón a Nagy László Gimnáziumban szeptembertől egy-egy devoni szaktanár segíti baranyai kollé­gáinak munkáját. A szerződés szerint a pécsi Apáczai Csere Gimnázium is csatlakozott a programhoz, ahol vidékieket mozgósító tehetség- gondozó nyelvtanfolyam is in­dult. A devoni csoportot vezető Andrew J. Chandler és dr. Ku- rucsai Csaba a megyei közgyű­lés alelnöke tegnap az együtt­működés további lehetőségeiről tartott munkamegbeszélést. Az alelnök elmondta, az eddigi 3 millió forinton túl újabb jelen­tős összegekkel kívánnák támo­gatni a képzést, amely a tervek szerint jövő tanévtől Mohácson a Kisfaludy Gimnáziumot, Sik­lóson a Táncsics Mihály Gim­náziumot, Pécsváradon az új gimnáziumi tagozatot és a Má- zaszászvári Általános Iskolát érintené. November 18-án, az angolta­nárok tekeresi találkozójára dr. Páva Zsoltot, Pécs alpolgármes­terét is meghívták, hogy a város és a megye kölcsönös előnyö­kön alapuló együttműködését kezdeményezzék. A pécsi Kodály Gimnázium két hetes nyári tábor szervezé­sével szeretné régióssá tenni nyelvoktatásban szerzett tapasz­talatait, de többre van szükség, jó lenne ha az idegennyelvi képzésben tradíciókkal rendel­kező Pécs segítene is „kivinni” ezeket a tapasztalatokat a régi­óba. A. J. Chandlertől megtudtuk, Angliában az oktatás céljait és a terhek viselését illetően sem vá­lik el a megye a megyeközpont­tól. Már most vannak Pécsett kurzusok, melyekre vidéki kol­légák is szívesen járnak. Úgy véli, a devoni és a nagyobb ta­pasztalaid pécsi angol tanárok szakmai összmunkájából profi­tálnak a kisebb megyei centru­mok is. “' Másfelől az Angliából érkező szakemberek munkája értelmét veszti ott, ahol nincs legalább egy jól felkészült angol szakos tanár, aki a stafétabotot - szak­mai értelemben - át tudja venni. Mindenesetre ami a közeljö­vőt illeti, Komlón, Szigetváron és Siklóson már februártól rendszeres területi továbképzést szerveznek havi egyszeri alka­lommal az angol nyelvet tanító pedagógusok számára. B. R. Lázas - mondta -, már előző nap érezte, hogy meg fog bete­gedni.- Ilyenkor mindenféle pénzes fellépést le lehet mondani, de ha a hősök emlékének adózom a szereplésemmel, oda még ha­lottként is el kell menni. Raksányi Gellért színmű­vész, a Nemzeti Színház örökös tagja, Szigetvár első és ez idáig egyetlen Kossuth-díjasa, a kö­zelmúltban - negyedik alka­lommal - Szigetváron szerepelt. A II. világháború áldozatai­nak emlékét avatta a város, amelyhez neki személyes kötő­dése is van.- Nagyapám alapította a kór­házat, mint szemész, ő volt az első igazgató-főorvosa. Apám az I. világháború után bécsi ta- nársegédséget hagyott ott, Szi­getvárra jött, a szegények orvo­sának. Először MAV-orvos volt, majd tisztifőorvos. Innét ment Rimaszombatra és más városokba, öt vármegye tiszti­főorvosának. A családi sírbol­tunk Somogyapátiban van. Első fellépésem - 3 éves vol­tam akkor - a szigetvári Olva­sóegyletben, egy alkalmi elő­adás végén történt, az 1 betűt akkor még nem tudtam kimon­dani, helyette r-ret ropogtattam, így szólt a versikém: A Horrandi tengeren reng a gálya, Hörgyeim és uraim Ará szorgája! Nicsovics Gyuri még ma is emlékezett erre a fellépésemre. Az Olvasóegylet rettenetesen hiányzik a város életéből. Az in­terperszonális kapcsolatok tönkrementek Szigetváron. Gyermekkoromban feleennyi lakosa volt a városnak, de há­romszor ekkora élet. Az embe­rek társas, pezsgő életet éltek. Volt pletyka, igaz, de színházba is járhattunk. Második fellépésem Sziget­váron már 45-ben volt, tábori színházban. Fogolytáborból, sé­rülésekkel tele, gyalogszerrel érkeztem ide. Bán Buksi felké­résére A vén cigány-t adtam elő. Az olvasóegyletben a saját han­gomat sem hallottam a biliárd­golyók csattogásától és a han­gos beszédtől. Harmadszor, 66-ban a várossá avatás napján szerepeltem itt. Az emlékmű ... megható, hogy a mi házunkban, a Rákó­czi u. 4-ben van a mester műhe­lye. A csodával határos módon még mindig áll a ház. Amikor az emlékművet meg­láttam, rögtön Hemingway: Akiért a harang szól című regé­Új Földrajzi világatlaszt je­lentetett meg a budapesti Kar­tográfiai Vállalat. A cég csütör­töki sajtótájékoztatóján elmond­ták: az atlasz az előző kiadások jelentősen bővített és átdolgo­zott változata, amely már a leg­frissebb politikai változások nyomán létrejött földrajzi hely­zetet tükrözi. A kiadványban csaknem 20 újonnan létrejött ország - szovjet és délszláv utódállamok - rövid ismertetője is megtalálható. A tájékoztatón elhangzott, kérdezd, kiért szól a harang. Ér­ted szól.” - így fejeződik be a regény, s ezt a gondolatot jól sugallja az alkotás. Shakespeare mondja, hogy az alkotó nem mond többet, mint írva van neki. Nem hivalkodó a mű, harmonikus akkordként kifejezi azt, ami szomorú feladata volt. Térbeli elhelyezkedésére nézve azonban disszonanciát érzek. Középre kívánkozik. Áttételesen a bátyám emlék­műve is ez, mert ő is a II. világ­háború késői áldozata. Együtt voltunk vele fogolytáborban, de én előbb szabadultam. Bátyám a Nemzetgyűlés titkára volt, Varga Béla mellett dolgozott 1946-47-ben. 53 éves korában flekktífuszban halt meg. . . így emlékezett a népszerű művész, akit a Szomszédok so­rozat nézőinek népes tábora a szívébe zárt, ám a szigetváriak­nak közeli jó barát. Sasvári Mária hogy a Kartográfiai Vállalalt a Sebesség Szolgáltató Irodával közösen szeptemberben Cartog- raphia-Navigátor néven korlá­tolt felelősségű társaságot ho­zott létre. Az alapítók célja, hogy az eddigieknél összehan­goltabb, magasabb színvonalú térkép és útikönyv ellátást biz­tosítsanak a kiskereskedőknek. Ez azt jelenti, hogy a Kartográ­fiai Vállalat teljes palettája mel­lett, mintegy 2000 féle térképet és útikönyvet kínálnak partnere­iknek. Számítógépek orvosoknak Megkezdődött az egészség- ügyi alapellátás számítógépesí­tése: már csaknem 700 körzeti orvosi rendelőben szerelték fel a teljes adminisztráció elvégzé­sére alkalmas középkategóriájú számítógépet, monitort és nyomtatót. Az év végéig a ren­delők csaknem egyharmadát - kétezer-háromszázat - lát el számítógéppel a Népjóléti Mi­nisztérium által kiírt pályázat alapján a tender nyertese, a szé­kesfehérvári Albacomp Számí­tástechnikai Kissszövetkezet mint fővállalkozó, a Controllal és a Műszertechnikával közö­sen. A csaknem 250 millió fo­rint értékű - a hazai számítógé­pes megrendelések között re­kordnak számító - munkára szóló megbízást azért nyerte el a székesfehérvári magánvállal­kozás, mert jó minőségű, az árához képest magas teljesít­ményt nyújtó kompu­ter-együttest tudott ajánlani, s megfelelt a kiírás egyéb feltéte­leinek is. A berendezés hatvan száza­lékát egyébként a minisztérium, negyven százalékát pedig az önkormányzatok fizetik; egy- egy rendelő számítógépesítése 90-100 ezer forintba kerül. Az Albacomp egyébként a hazai számítástechnikai iparág egyik legerősebb vállalkozása. 1985-ben alapították, jelenleg 28 magánszemély tulajdonában van, 81 szakembere az idén vár­hatóan 2,5-2,8 milliárd forint termelési értéket produkál. A cég foglalkozik számítógépek összeszerelésével, illetve gyár­tásával, hálózatok telepítésével, s országos szerviz- és viszonte­ladói hálózata is van. nye jutott eszembe: „Ezért sose Új földrajzi világatlasz Kollégiumi pajkosságok Szegeden Nem a szegedi egyetem fura ura, hanem az egyetemisták egy szűk csoportja fordult hozzánk a minap szokatlan ké­réssel. A Károlyi Mihály Kol­légium Kollégiumi pajkossá­gok címen meghirdetett vetél­kedőjén szeretnének győzni, s ennek több feltétele vagyon. Az évről évre meghirdetett mókás miegymás belépőjegye az idén csekélység: minél na­gyobb példányszámú napilap­ban kell önmagukról minél na­gyobb lapfelületen hírt adni. A kollégiumi hatodik emelet csapata úgy gondolta, hogy az Új Dunántúli Napló, napi 84 000 példányszámával al­kalmas lenne arra, hogy belé­pőt váltsanak segítségünkkel a rendezvényre. Azt is tudták, hogy a mi lapunk az ország egyetlen vidéken szerkesztett napilapja, amely a hét minden napján megjelenik. Ezért írt a hatodik szint nevében hozzánk könyörgő sorokat Király Jó­zsef, másodikos fizikus, mondván: a kollégiumban e szint főleg a baranyaiak gyűj­tőhelye, s maga is idevaló, a komlói Kun Bála alias Nagy László Gimnáziumban érettsé­gizett két esztendeje. Ilyetén kéréseknek sajnos nem tudunk eleget tenni. Hi­szen hasonló blődségekkel bombáznának bennünket nap mint nap, s mi, ha engedünk az első kérésnek, kitérni többet nem tudunk. Éppen ezért nem írjuk le harmincoldalas levelü­ket szószerint, legföljebb szándékukat: rövidesen a ha­todik emelet új köztársasággá alakul, kibújva a parlamenti viták ádáz viharából kikiáltják a népképviseleti diktatúrát, s az ENSZ-hez is folyamodnak, hogy a világszervezet támo­gassa szeparatista törekvései­ket. (Józsi bácsi, a Nájlon nevű igényes szórakozóhelyről egyet ért velük!) Hát ennyi. Aláírta 18 leendő értelmiségi, fizikus, matemati­kus, akik vidámságból is sze­retnének jelesre vizsgázni eb­ben a savanyú világban. K. F. Egész évben a tüzelőre gyűjtenek A hideg évszak közeledte kétségbeeséssel töltik el a nyugdíjasokat. Vajon miről kell még lemondaniuk, hogy lega­lább egy helyiséget fűteni tud­janak, és a napi betevőjük meg­legyen? Neudölfler Jánosné, a sásdi Fáy utcai lakótelepen egy nyugdíjból - 7113 forintból - él. Az a szerencséje - mondta, hogy nem beteg, mert ha gyógyszerre is költenie kellene, nem tudna megélni. Lakástörlesztésre és biztosí­tásra 3345, közös költségre 600 forintot fizet havonta. Van még a villany, a tv, a fűtés és a meg­élhetés. Hogy kicsit könnyítsen a helyzetén, kertet bérel. Húst ritkán vesz. Az idén 14 600 fo­rintért vett fűtőolajat, ehhez 3000 forint segélyt adott a Sásdi Polgármesteri Hivatal. Gál Istvánná a Sásdi Polgár- mesteri Hivatal igazgatási főe­lőadója:- Községünk 3840 lakosa közül 900 a nem kereső. Idén 205 segélyt utaltunk ki 162 csa­ládnak, 623 ezer forint érték­ben. A baj azoknál van, akik be­tegek, vagy ketten élnek egy nyugdíjból. Náluk az egy főre jutó jövedelem 6000 forint kö­rül van. A szociális étkeztetet- tek száma 68, méltányosságból közgyógyellátásban 36-an ré­szesülnek. A négy rendszeres segélyezettünknek egyáltalán nincs jövedelme, ők eseti se­gélyt is szoktak kapni. Egyre több mára a fiatal segély­igénylő, akik a munkanélküli gyermekes családok közül ke­rülnek ki. A Kollár család is - a Kapos­vári u. 86-ban - a 12 000 forint havi járandóság mellett szinte egész évben gyűjtöget a téli tü­zelőre, ami most 21 200 fo­rintba került. Ráadásul mind a ketten bete­gek, havonta 5-600 forint a gyógyszer. Rendszeresen kap­nak segélyt a Polgármesteri Hi­vataltól, de még így is csak egy liter tejet engedhetnek meg ma­guknak egy héten. Megyeri Tiborné

Next

/
Thumbnails
Contents