Új Dunántúli Napló, 1992. november (3. évfolyam, 301-330. szám)

1992-11-05 / 305. szám

1992. november 5., csütörtök üj Dunántúli naptö 7 VÁLLALKOZÁSOK __ÜZLET Vál lalkozni akar? Jegyezze meg! Adózni kötelező, de... Idegenforgalmi kiadvány készül Baranyáról Baranya megyei idegenfor­galmi kiadvány megalkotásáról döntött a Pécs-Baranyai Keres­kedelmi és Iparkamara idegen- forgalmi tagozata legutóbbi ülé­sén. A kiadványt a tagozat cé­gei, a kamara és az érintett ön- kormányzatok finanszírozzák. A tagozat ugyancsak döntött a minőségi referencia védjegy alapításáról, amelyet a tervek szerint független testület ítél majd oda az arra méltó idegen- forgalmi cégeknek. Felmerült a turistabuszok minősítésének szükségessége, valamint a pan­ziók működtetőinek továbbkép­zése is. E két utóbbi kérdésben a közeljövőben továbblépést sür­get a tagozat. Gépipari ankét Hazai és nemzetközi pályáza­tok lehetőségei címmel rendez ankétot a Gépipari Tudományos Egyesület november 11-én 10 órától Budapesten a MTESZ Székházban. Az előadásokból értékes információkat tudhat­nak meg az OMFB kutatási fej­lesztési pályázati rendszeréről, a két- és sokoldalú nemzetközi tudományos és technológiai együttműködés lehetőségeiről. Hallhatnak továbbá egy olyan magyar-német közös program­ról, amely a kis- és középválla­latok kutatásainak támogatását célozza. Fémhúszas csalás Egy kanadai fiatalember 40 ezer darab magyar fémhúszas­sal működtet Japánban automa­tákat. Verzár Péter, a Magyar Nemzeti Bank emissziós főosz­tályának vezetője lapunknak elmondotta, hogy a jegybank törvény értelmében korlátlan mennyiségben köteles a bank bármilyen magyar pénznemet egy másikra beváltani. A fiatal­ember jogszerűen jutott hozzá a fémérmékhez, viszont a magyar devizajogszabályokat meg­sértve vitte ki az országból a húszasokat. Európában a kü­lönböző országok egyeztetik a fémérmék súlyát, hogy az au­tomatáknál ne lehessen csalni. A magyar kincstárt nem érte kár, mert a húszforintosok ön­költségi ára csak 16 forint 40 Egy-egy újonnan induló vál­lalkozó talán a legnehezebben éppen az adótörvények dzsun­gelében igazodik el. Anélkül, hogy jogszabály-gyűjteménnyel traktálnánk az olvasót, szeret­nénk felhívni a figyelmet né­hány olyan tudnivalóra, ame­lyek ismerete nélkül nem is ér­demes belevágni. A társasági formában mű­ködő vállalkozások, a vállalko­zási alapon működő alapítvá­nyok, a társadalmi szervezetek, a magánszemélyek jogi szemé­lyiségű munkaközösségei, a szövetkezeti szakcsoportok, az egyéni vállalkozók és azok a mezőgazdasági kistermelők, akik 1991. végéig adóalanyként bejelentkeztek - társasági jöve­delemadót kötelesek fizetni. Ez a szabály az egyéni vállalko­zókra és a kistermelőkre csak 1993. december 31-ig érvényes, azt követően a személyi jövede­lemadó általános szabályai sze­rint kell adózniuk. A társasági adó fizetése a vál­lalkozás első kötelezettség-vál­lalásának napjától esedékes és az utolsó kötelezettség teljesíté­sének pénzügyi lezárásáig ese­dékes, ami egyben azt is jelenti, hogy a cég megszűnésével együtt nem szűnik meg automa­tikusan az adózási kötelezett­ség. Az adó alapja az új számvi­teli törvény szerinti eredmény, vagyis befektetések esetén fi­gyelembe kell venni például a felértékelődést és az apport le­értékelődésének különbözetét is. (Nem árt tudni: a részvény- társaságok esetében az osztalék, amelyet a részvényeseknek fi­zetnek, nem része az adóalap­nak, bár az osztalékot az adózás utáni eredmény alapjából szá­mítják ki.) Sokat jelent, ha valaki nem­csak a kötelességeit, hanem a lehetőségeit is ismeri. Többféle módon lehet csökkenteni az adóalapot, bizonyos igazolt költségeket le lehet írni abból. Ilyen például az alkalmazottak rendelkezésére bocsátott mun­karuha ára, a különféle segélyek összege, a nyugdíjasoknak nyújtott támogatások, az üdü­lési és étkezési hozzájárulások, a jóléti intézmények fenntartá­sára fordított forintok, valamint a reprezentációs költségek. Új vonása a társasági adózás­nak, hogy az idei esztendőtől levonható az üzleti jövedelem­ből a személyi célre kifizetett prémium és tiszteletdíj, az év végi részesedés, valamint be­szerzésük alkalmával a 20 ezer forintnál olcsóbb eszközök ér­téke is. Le lehet vonni az amortizá­ciós költségeket, különösen az új gépek, járművek, számítás- technikai eszközök és iroda- technikai berendezések eseté­ben. A törvényben rögzített for­dulónap ugán az aktivált gé­pekre 7, a számítás- és ügyvitel­technikai eszközökre 3, a jár­művekre pedig 5 évre elosztva lehet amortizációt számolni. Mindent összevetve: ebben az évben az új rendelkezések szel­lemében már mintegy 20 száza­lékkal több amortizáció szá­molható el költségként, mint korábban. Jó tudni azt is, hogy az ered­ményesebb gazdálkodási perió­dusokban céltartalékot lehet ké­pezni egy esetleges későbbi veszteség, garanciális kötele­zettség, vagy kétesen behajtható tartozások fedezetére. Az adó­törvény betűi értelmében a le­járt tartozások után a 90-180 napos követelésekre 2 százalé­kos, a 181-365 nap közöttiekre 5 százalékos, az egy éven túli követelések fedezetére pedig 25 százalékos tartalékalapot lehet képezni az adózás előtti nyere­ség terhére. Ny. V. Romlik a bankrendszer helyzete Az Állami Bankfelügyelet beszámolója szerint romlik a magyar bankok helyzete. A pénzintézetek bizonytalan kint­lévőségei az összes kihelyezett kölcsönökhöz képest elérték a 21 százalékot. A bankrendszer által nyújtott összes hitelek ál­lománya jelenleg 1270 milliárd forintra tehető. Az első félévben jelentősen csökkent a pénzinté­zetek jövedelmezősége, ezért a bankok egy része már nem tud eleget tenni a céltartalék-kép­zési kötelezettségének. (MTI) Ezt a kaput még akkor építettük, amikor megalakult a Kft.-nk! Autók részletre A folyamatosan romló gazdasági helyzet miatt az utóbbi években visszaesett az új személygépkocsik forgalma, az általá­nosan egymillió forint fölötti összegbe kerülő autókat a poten­ciális vásárlók többsége nem tudja készpénzben kifizetni. A forgalom fenntartása céljából a kereskedők többsége részletfi­zetésre is árusít. A hitelfeltételek első ránézésre igen kedvezők - alacson kamat, hosszú futamidő -, de ha valaki utánaszámol, akkor kiderül, a tényleges kamatok sokkal nagyobban, mint amelyek a reklámokban szerepelnek. - írja a Világgazdaság. Kísérletképpen megnéztük néhány nagyobb autókereskedő árajánlatát. A reklámanyagok­ban szereplő kamatok igen ked­vezőnek látszottak, hiszen a 18 százalékot egyik esetben sem ha­ladták meg, bankoktól pedig magánszemélyek ilyen alacsony kamatra nem kaphatnak köl­csönt. Ha pontosabban megnéz­zük a fizetési feltételeket, akkor kiderül, hogy a kamatok valójá­ban ennél sokkal nagyobbak. Az eltérésnek több oka is van. A kereskedők a kamat kiszámí­tásának olyan módszerét választ­ják, ami számunkra igen ked­vező eredményt ad, de valójában nem sok köze van a kamatszámí­táshoz. A kamatot úgy számítják ki, hogy a hitelként felvett teljes összegre végzik el a számítást, annak ellenére, hogy a hitel visz- szafizetése a futamidő alatt fo­lyamatos. Tehát annak ellenére, hogy már az első hónapban tör­leszt a vásárló, valójában az egy hónapra felvett összeg után is a több évre kiszámított kamatot fi­zeti. így a kamat durván a két­szerese az előre meghirdetettnek. A második trükk a kezelési költség. Hitelre vásárlás esetén két-három százalékos kezelési költséget számítanak fel a keres­kedők, amit az előleggel együtt a vásárláskor kell kifizetni. Ami­kor valaki a hitelfelvétel és a készpénzfizetés között akar vá­lasztani, mindenképpen figye­lembe kell vennie ezt a terhet is. A harmadik buktató a készpénz- fizetéskor járó kedvezmény el­maradása. A vásárlónak ugyanis nem­csak a kamatot és a kezelési költ­séget kell figyelembe vennie, hanem azt is. hogy mekkora Kereskedő Típus Készpénz Futamidő (hőnap) Névleges kamat Tényleges kamat Fiat Autószalon UNO 1,7D 30% 36 16,5% 30% Porsche Hungária Golf CL 1,4 40% 24 15% 28% Merkátor Álla Romeo 1,5 50% 24 18% 41% Renault Baumgartner Clio 1.90 40% 24 13% 25% Automobil ’92 kiállítás November 11-től november 15-ig tart nyitva az Automobil’ 92 című autókiállítás a Buda­pesten, a BNV kiállítási terü­letén. Mint Haris György, a Ma­gyar Gépjárműimportőrök Szö­vetségének elnöke a sajtótájé­koztatón elmondta: az idei kiál­lításon a 22 magyarországi ge­nerálimportőr fele nem vesz részt, ami elsősorban a hazai piac elbizonytalanodásával függhet össze. Magyarországon idén megtorpant az autóértéke­sítés, a 180 ezer eladott jármű­nek csupán a tíz százaléka új. A távolmaradó cégek elle­nére a novemberi Automobil’ 92 alapterülete nem kisebb, mint tavaly volt: 30 ezer négy­zetméteren mintegy 300 kiállító mutatkozik be. (MTI) kedvezménytől esik el a hitelre történő vásárláskor. Van olyan autótípus, amelynél 10 százalék kedvezményt is kap a készpénz­zel fizető vásárló. Kiválasztottunk néhány autó- kereskedőnek egy-egy részletre is árusított autóját, a táblázatban ezekre vonatkozó részletfizetési konstrukció szerepel. A táblázat tartalmazza az előleg nagyságát, a futamidőt és a kereskedő által megadott kamaton kívül az álta­lunk kiszámított tényleges kama­tot - belső megtérülési rátát - is. Ezt a cash-flow-ból - a pénz­mozgás időpontját és nagyságát tartalmazó vektorból - lehet ki­számítani. (A belső megtérülési ráta azt mutatja meg, hogy hány százalékos kamatra kellene be­fektetnünk a törlesztésre kifize­tett összeget ahhoz, hogy a fu­tamidő végén a hitelként felvett összeget kapjuk.) A művelet so­rán először a havi kamatlábat számoltuk ki, és ennek tizenkét­szerese az évi kamatláb. A táblázat alapján már egyál­talán nem látszik előnyösnek a hitelre történő vásárlás, hiszen a kiszámított kamat számos eset­ben több mint kétszerese a ke­reskedő által megadottnak, na­gyobb az OTP személyi hitel­kamatánál is. Goeubeff Lóránt Kárpótlás Az első kárpótlási törvény alapján kiadásra kerülő kárpót­lási jegyek értéke 1992. no­vember 1-jén a cím szerinti ér­tékük 122,5 százaléka. Ezek szerint az 1000 forintos jegyek értéke 1.225, az 5.000 forinto­soké 6.125, a 10.000 forinto­soké pedig 12.250 forint - tájé­koztatta az Országos Kárrende­zési és Kárpótlási Hivatal ille­tékese szerdán az MTI-t. A kárpótlási törvény értel­mében a kárpótlási jegyek fel- használásukig a jegybanki alap­kamat - jelenleg 22 százalék - 75 százalékával kamatoznak. A kamattal növelt értéket kell fi­gyelembe venni minden olyan esetben, amikor állami tulajdon megvételére használják fel a kárpótlási jegyet. így például ez az érték érvényes akkor, ha a kárpótlási jeggyel a kárpótlásra jogosultak önkormányzati la­kást vásárolnak, privatizációs árveréseken vesznek részt vagy E-hitel igénybevételéhez szük­séges saját részként használják fel értékpapírjaikat. A földárve­réseken azonban a cím szerinti érték a mérvadó. A licitáláskor a minimális aranykoronánként számított érték 500 forint, amit az eredeti cím szerinti érték alapján kell kiszámítani. (MTI) Business Connection '92 Nemzetközi üzletember ta­lálkozót szervez a Csíkszeredái Business Center Kft, a Hargita megyei Ipari és Kereskedelmi Kamara megbízásából. A ren­dezvény célja a kereskedelmi kapcsolatok elősegítése. A programban szereplő előadáso­kon a résztvevők megismerked­hetnek az egyes országok ke­reskedelmi jogszabályaival. A rendezvényre 1992. no­vember 25-27-én kerül sor Csíkszeredán. Program a kormány gazdaságpolitikai feladatairól A konvertibilitás állomásai A Pénzügyminisztérium nyilvánosságra hozta a kormányzat 1993-1994. évi gazdaságpolitikai feladatai­ról szóló tájékoztatót. Az anyag mellékleteként elké­szített cselekvési program egyebek mellett a pénzügyi ágazat fejlesztési koncepció­ját, valamint a forint-kon­vertibilitás megteremtésé­nek menetrendjét is tartal­mazza, és azt ígéri, hogy a jövő év második felére fel­szabadítja a tőkekivitelt. A pénzügyi ágazatot úgy jellemzik az alkotók, hogy a jegybank irányítási pozíciója gyengült, a bankrendszerben jelentős likviditási fölösleg halmozódott fel, és az állama­dósság nehezen kezelhető. Első elérendő cél, hogy a ka­matban megtestesülő kocká­zatok és költségek mérséklőd­jenek, és így a vállalkozók ol­csóbban juthassanak hitelhez. Új intézmények jelennek meg a pénzpiacon, így például a jövő év végére működőké­pesnek kell lennie a jelzálog- banknak. A takarékszövetke­zetek csak úgy láthatják el a vidék bankja szerepkört, ha önállóságuk részleges megtar­tásával több regionális vagy egy országos rendszerbe in­tegrálódnak. Még a jövő év­ben megteremtődnek a kocká­zati tőketársaságok létrehozá­sának alapjai is. A konvertibi­litás megteremtésének folya­mata a jövő év első felében annyire előrehalad, hogy a vállalkozások számára szabad lesz a devizavsárlás. Ahogy a program fogalmaz: a folyó műveletekben a gazdálkodó kör számára megvalósul a belső konvertibilitás. Ezzel egyidőben fokozatosan eny­hül a vállalatok devizahi­tel-felvételéhez szükséges en­gedélyezési eljárás. A jövő év második felében deklarálni fogják a tőkekivitel szabadsá­gát is. (Világgazdaság)

Next

/
Thumbnails
Contents