Új Dunántúli Napló, 1992. november (3. évfolyam, 301-330. szám)
1992-11-05 / 305. szám
1992. november 5., csütörtök aj Dunántúli napló 5 Hatalmas munkagödör éktelenkedik a város központjában Fotó: Szundi György Hálózatépítés vandál módon Lantos Ferenc a Kisgalériában Holnaptól a pécsi képzőművész, pedagógus, Lantos Ferenc festményei és grafikái lesznek láthatók a pécsi Kisgalériában. Az utóbbi 4-5 év anyagából készült válogatás a „Hangzások és kontrasztok” címet viseli. Az egyedülálló munkák elé a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia tanára, Földes Imre mond bevezetőt a déután 5-kor kezdődő megnyitóünnepségen. Előadás a liberális jovorol Tardos Márton, az SZDSZ parlamenti frakcióvezetője lesz ma a vendége Pécsett a Liberális Szemeszternek. A neves politikus „A liberális jövő” címmel nyílt előadást tart délután 18 órakor a Megyei Kórház Szülészeti-Nőgyógyászati Osztályának (Pécs, Dischka Győző u. 7.) előadótermében. Tárcaközi bizottság alakult a műkincsek felkutatására Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter elnökletével november 3-án megalakult az a tárcaközi bizottság, amely a kormány megbízásából - a II. világháború alatt és után jogellenesen - a volt Szovjetunióba hurcolt magyarországi műkincsek felkutatása és visszaszolgáltatása érdekében működik. Földrajzosok együttműködése A szegedi JATE gazdaság- földrajzi tanszékének küldöttsége, a Természettudományi Kar dékánjának, dr. Mészáros Rezsőnek a vezetésével szerdán kétnapos megbeszélésre jött Pécsre, ahol a JPTE társadalomföldrajzi tanszékeinek oktatóival, kutatóival tárgyalnak a jövőbeni együttműködésről. Többek között közös konferenciák szervezését, együttes kutatások folytatását, közös kiadványok megjelentetését tervezik. Annak ellenére, hogy Magyarországon eddig egyedülálló telefonrendszert kap Komló, a kezdeti öröm ürömmé vált a hálózatépítési munkák kritikán aluli színvonala miatt. A polgármesteri hivatal munkatársai alig győzik a panaszáradat feldolgozását. Útleszakadásokról, parkterületek tönkretételéről, munkagödrök fedetlenségé- ről, közművezetékek megrongálásáról érkeznek nap mint nap bejelentések a műszaki osztályra. Akadt alagsori lakás, melyet az épületbe szakszerűtlenül vezetett telefon- kábel miatt elöntött a víz, 26 ezer forint kárt okozva. A „népharag” az önkormányzat mellett főleg a Magyar Távközlési Rt. Pécsi Igazgatóságára zúdult, számonkérve tőlük a nagyberuházás kivitelezési hiányosságait. Lapunk kérdésére, hogy mennyire érzik felelősnek magukat, Kneisz Ferenc project manager - tulajdonképpen a tervezési ügyek intézője - és Panka Géza, hálózatos műszaki ellenőr válaszolt.- Ez az egyik első olyan hálózatépítési munka, amelyet pályázat útján hirdettünk meg. Az ország számos részéről jelentkeztek vállalkozók. Nem véletlenül, hiszen hét települést véve alapul, ez egy hatalmas, 1,2 milliárd forintos beruházás. Természetesen az egységes komlói hálózat kiépítésére ennek az összegnek csak egy része jut, ám az is tekintélyes pénz. Ezt a munkát olyan céggel kívántuk elvégeztetni, amelyről kellő referenciákkal rendelkeztünk ár, minőség és pontosság tekintetében. Ezért esett a választás a Villanyszerelő Ipari Részvény- társaságra. Korábban - igaz kisebb területen - jó minőségű munkát végeztek számunkra. Ám most úgy véljük, túl nagyot markoltak. Egy idő után, éppen nagysága miatt, nem tudták kézben tartani a vállalkozást. Mindez felvetette a kérdést: miért nem került sor szankciókra? Az illetékesek szerint azért, mert annak ellenére, hogy joguk van rá, élhetnek büntető eszközökkel, a MATÁV szolgáltató cég, s mint ilyen, kintlévőségei miatt könnyen kerülhet nehéz helyzetbe, magyarán nem tud fizetni. És ilyen esetben számolni lehet a vállalkozók visszaélésével. Ami a helyreállítási költségeket illeti, konkrét árra kötöttek szerződést. Előreláthatóan november második felében kezdődik meg Komlón területi egységenként az átadás-átvételi eljárás, de ilyen súlyos hiányosságokkal nem veszik át a munkát, illetve az annak ellenértékeként kifizetendő összeg 20 százalékát visszatartják a kifogástalan teljesítésig. Egyébként a komlói polgármesteri hivatal is felszólította a fővállalkozót, hogy legkésőbb november 15-ig végezze vagy végeztesse el a javításokat. Ruzsinszky Az esőzés miatt késik a vetés Baranyában Szőlészeti borászati népfőiskola Pécsváradon (Folytatás az 1. oldalról) Sajnos az intenzív esőzés (amely egyes településeken - például Páprádon - jéggel is párosult november elején) nemcsak a talajmunkákat, hanem a még kint lévő termés betakarítását is gátolja. A cukorrépának mintegy 30-35, a kukoricának 20-25 százaléka van a szabad ég alatt, és kevéske szója is betakarításra vár még. Legalább három-négy csapadékmentes napnak kell eltelnie ahhoz, hogy a gépek rá tudjanak menni a süppedős talajra. A kormány által meghirdetett, a talajmunkák és az őszi vetések megkönnyítését szolgáló támogatások érezhetően élénkítették a búzavetési kedvet Baranyában, kár, hogy az ösztönző tőkeinjekció híre némi késéssel látott napvilágot. így aztán az sem csodálható, hogy a hirtelen megugrott vetőmagigényeket a forgalmazók nem is tudták maradéktalanul kielégíteni.-Nem szabadott volna a támogatásokat a vetési szezonban meghirdetni, mert így már képtelenek voltunk kielégíteni a felfutott igényeket - mondotta Báliké Sándor, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát vetőmagüzemének egyik vezető szakembere tegnapi látogatásunkkor.- Ha egy hónappal előbb tájékoztatják a termelőket a kedvező kamatozású hitellehetőségről, és az őszi búzavetés hektáronkénti 1500 forintos támogatásáról, akkor nem lett volna vetőmagból hiány. Azok után, hogy őszi búzából az 1988-as 18 ezer tonnás vetőmageladásunk 1991 őszére 3031 tonnára csökkent, nem csoda, hogy nem fémzároltunk, nem tartalékoltunk nagyobb mennyiségeket. Különösen, hogy szeptember 24-ig, a támogatás meghirdetésének napjáig csak 700(!) tonna volt őszi búzából a beérkezett vetőmag-megrendelés. Egyébként a bólyi kombinátban is növelték idén az őszi kalászosok területét. Búzából még két napig tartó vetni való van hátra, szerencsére hatalmas gépparkjuknak köszönhetően egyetlen napon 400-500 hektár elvetésére képesek. A bólyi tsz-ben ugyancsak van még munka. Cséplő György elnök tájékoztatása szerint a talajelőkészítésen már túl vannak, ám a búza vetésének befejezéséhez még 4-5 napra szükségük lesz. A műtrágyával takarékosabban bántak az idén, de a minimálisan szükséges mennyiséget kiszórták a vetések alá. Balog Nándor Szőlészeti és borászati népfőiskola kezdődött kedd este Pécsváradon a Mezőgazdasági Kistermelők Baranya Megyei Szövetsége, és a Pécsváradi Művelődési Központ szervezésében. A Pécsváradról, Nagypallról, Vasasról és Hirdről jött gazdák elsősorban régi ismereteiket elmélyíteni gyűltek össze. Az előadásokat a villányi szakiskola tanárai tartják, a tizenkét részből álló sorozatban bemutatóval összekapcsolva szó lesz a szőlőtelepítésről, a borpincék berendezéseiről, a bor készítés- Úgy hallottuk, hogy egy csapat lány táborozik a környéken, csak őket akartuk meglátogatni - próbált védekezni nem túl hihetően a novemberi éjszakában az a két fiatalember, akit társaival kedden az orfűi szőlőhegyen értünk tetten nyaralófeltörés közben. Ám ahelyett, hogy bármit is zsákmányoltak volna, ketten azonnyomban rendőrkézre kerültek, az elmenekülök közül az egyik pedig a betörőszerszámokon túl fél pár cipőjét és dzsekijét hátrahagyva tudott csak keés tárolás edényeiről. Tanulmányi kirándulást szerveznek a villányi, vagy a mórágyi gazdaságba, elegendő számú jelentkező esetén Graz környékére is. Több helyen borpalackozó létesítését tervezik, de mi kerüljön a címkére? Fantázianevek helyett fajtaneveket érdemes használni a termelő nevével, a bor évjáratával a szőlő termőterületével - tanácsolták a szakemberek. A tanfolyam a hallgatók borversenyével zárul, ám a népfőiskolára még lehet jelentkezni. P. E. reket oldani a szakadó esőben. Gátlástalanságukra jellemző, hogy a csaholó kutyák sem zavarták őket, és az akció előtti „terepszemle” során az ócska Polskival egy pocsolyába belehajtva jól lefröcsölték a szomszéd ház kapujában állókat, akikkel már csak ezért is utánuk eredtünk, megnézni kifélék, mifélék. Ha egy kicsit több figyelem szorult volna beléjük, talán senki nem zavarta volna meg őket. Persze, ezesetben talán ők sem zavartak volna senkit a be- törősdivel... (sz.) „Belebuktak” a pocsolyába Antall József levele A Miniszterelnöki Sajtóiroda szerdán az MTI rendelkezésére bocsátotta Antall József miniszterelnök 1992. november 3-án a Magyar Rádió és a Magyar Televízió irányításával összefüggésben Göncz Árpád köztársasági elnöknek, illetve Szabad Györgynek, az Országgyűlés elnökének írott levelét. „Tisztelt Elnök Úr! A Magyar Rádiónál és a Magyar Televíziónál kialakult helyzetre tekintettel - az Országgyűlés illetékes bizottsága általi meghallgatást követően - kezdeményezni fogom dr. Gombár Csabának, a Magyar Rádió elnökének és dr. Hankiss Elemérnek, a Magyar Televízió elnökének 1992. november 9-ei hatállyal történő felmentését, valamint Sára Sándornak a Magyar Televízió alelnökévé szintén 1992. november 9-ei hatállyal történő kinevezését. (...) Az illetékes országgyűlési bizottság a korábbi meghallgatás alapján dr. Gombár Csabát alkalmatlansága miatt, dr. Hankiss Elemért pedig a bizottsági állásfoglalásban rögzített indokok miatt javasolta felmenteni az elnöki megbízatásból. A Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnöke nem képes a közszolgálati tájékoztatási eszközöktől megkövetelhető objektivitás és pártatlanság biztosítására, politikai jellegű személyi döntéseket hozott, továbbá a kormány - jogszabályban foglalt felügyeleti jogköréből adódó - jóváhagyása nélkül jelentős szervezeti átalakításokat hajtott végre. (...) Tájékoztatom Elnök Urat arról is, hogy a Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnökeinek felmentését, valamint a fent javasolt új alelnök kinevezését követően - az új elnökök kinevezéséig - dr. Csúcs László, a Magyar Rádió jelenlegi, az Elnök Úr által a média vezetők kinevezési rendjéről szóló 1990. évi LVII. törvény alapján kinevezett alelnöke, illetőleg a most előterjesztett Sára Sándor, a Magyar Televízió alelnök-jelöltje elnököt helyettesítő jogkörben látná el feladatkörét, biztosítva a Magyar Rádió és a Magyar Televízió rendeltetésszerű működését, a konszolidációt. Elképzeléseink szerint ez a jogkör ügyvezetői jellegű lenne, tehát nem jelentene felhatalmazást olyan szervezeti és személyi változtatásokra, amelyekkel kapcsolatban egyáltalán felmerülhetne annak lehetősége, hogy a két média az alapvető feladatainak ellátására képtelenné váljon. (...) A Kulturális Bizottság ma tartja a meghallgatást. (MTI) Keresztmetszet Mohács iparáról Nőtt a térség exportja Csökken a foglalkoztatottak száma A Mohácsi Fémöntődében is jelentősen nőtt az export aránya A privatizáció hatására az új vállalkozási formák - Rt-k, Kft-k - részaránya fokozatosan növekszik a gazdálkodói szférában, de egyelőre még az állami tulajdon a meghatározó. - állapítja meg a Mohácsi Kereskedelmi és Ipar Kamara reprezentatív felmérése, amely a városban és térségében az ipar helyzetét vizsgálta. Áz 1990-91-es évet összehasonlító adatai alapján az alaptőke könyvszerinti értéke 2,5 milliárd forintot meghaladó mértékben nőtt. Az ossz alaptőkének a 62,4 százaléka az állami vállalatoké, 28 százaléka a részvénytársaságoké, a szövetkezetek alaptőkéje 8,5 százafé- kot fesz ki, a Kft-k pedig 1,1 százalékot tudhatnak magukénak. A gazdálkodási egységeknél az árbevétel folyóáron számítva összességében növekedett, 1991-ben 8,9 milliárd forint volt, az azt megelőző évi 8,4 milliárdhoz képest. Ezen belül kedvező jel, hogy az export értékesítés jelentős emelkedése tapasztalható, 1990-ben 1,9 mil- liárdot, 1992-ben 3,3 milliárdot tett ki, ugyanakkor a belföldi eladások 6,2 milliárdról 5,4 mil- liárdra csökkentek. A foglalkoztatottak számát tekintve szintén folyamatos csökkenést mutat a felmérés. Míg az adatot szolgáltatók 1990-ben 6174 dolgozót foglalkoztattak, tavaly már csak 5559-et, és várhatóan ez a létszám idén év végével nem haladja meg a 4800-at. Mohácson és térségében a kamarának harmincnégy gazdasági szervezet a tagja. Az ipar helyzetét vizsgáló összesítéshez ezek fele szolgáltatott adatokat. Az összkép tehát nem teljes, ám a meghatározó, nagyobb egységek eleget tettek a helyi kamara kérésének, így a felmérés viszonylag pontos statisztika a város iparának átalakulását illetően. Mindenképpen értékes a szakembereknek, az önkormányzatoknak egyaránt a városfejlesztés programjának ösz- szeállításához. B. M.
