Új Dunántúli Napló, 1992. november (3. évfolyam, 301-330. szám)
1992-11-29 / 329. szám
Magyar rulett magyar koncesszió módra Az önkormányzati egyetértés feltételét megpörgethette a szerencsekerék Ismeretes, hogy Pécsett már működik egy devizás játékkaszinó, s az is, hogy a nem túl távoli jövőben egy forintos játék- kaszinó is működésbe lép. Ehhez képest érdekes levelet kapott szeptemberben a Szerencsejáték Felügyelettől Pécs Ön- - kormányzata. A levél lényegében nyilatkozatra való felkérés volt október 31-i határidő megjelölésével: egyetért-e a testület azzal, hogy a pénzügyminiszter az önkormányzat területére játékkaszinók működtetésére vonatkozó pályázatot írjon ki? Pécs Közgyűlése hozzájárult a koncessziós pályázat kiírásához, amelyből logikusan azt következhetne, hogy a városban újabb játékkaszinó jöhet létre. Csakhogy másképpen pördült a rulettkerék és furcsa eredményt hozott. Amikor a Szerencsejáték Felügyelettől arról érdeklődtünk, hogy mely dél-dunántuli önkormányzatok adták hozzájárulásukat a koncessziós pályázat kiírásához, a válaszból kiderült, hogy e nyilatkozatok ösz- szesítése nem történt még meg. A tavaly meghirdetett és már elbírált korábbi pályázatok színvonala javarészt nem ütötte meg a kellő mértéket, illetve csak 11 város „kelt el”. Ezért fordultak újabb engedélykéréssel az önkormányzatokhoz. Ám korántsem biztos, hogy ezek alapján a pénzügyminiszter kiír-e újabb pályázatot. Annak idején Dél-Dunántulon Fadd, Kaposvár, Keszthely, Nagykanizsa, Pécs, Szekszárd, Siklós és Siófok megadta a hozzájárulást. Közülük Pécs vonatkozásában sikeres volt a pályázat kiírása, az újabb engedélykérés inkább csak formalitás. Csakhogy Pécs Önkormányzata a korábbi pályázat kiírását úgy engedélyezte, hogy egyben saját részvételével alapított társaságával pályázott is a koncesszió elnyeréséért. Az még csak szépséghiba, hogy pályázatának elutasításáról, illetve arról, hogy Pécsre az Austria Casino, az Első Magyar Játékkaszinó és a Szerencsejáték RT. által alapított Szerencsekerék Kft. nyerte el a koncessziót néhány pesti napilapban megjelent hirdetményből kellett volna értesülnie. Ám maga a Szerencsejáték Felügyelet hivatkozik levelében arra a törvényes előírásra, hogy az ön- kormányzat nem kötheti hozzájárulását a jövőbeni * kaszinó üzemeltetőjének személyéhez, s ilyen kikötés esetén a választ nemlegesnek kell tekinteni. Pécs Önkormányzata a korábbi pályázat engedélyezésekor pontosan ezt tette. A pályázatot mégis kiírták és el is nyerték. Tehát nem a jogszabályi formaságok pörgetik a magyar koncessziós mlett kerekét. Dunai I. Családi költségvetésből nem megy ... Nem lesz többé Sopianae Táncverseny? Tóth Beáta és Balog József első helyezettek (középén) Fotó: Hári C. Péter Egészség-nap Pellérden A község csaknem egész lakosságát megmozgató rendezvénysorozat színhelye volt tegnap Pellérd. Az egészséges életmód és a környezetvédelem jegyében kialakított gázdag eseménysort a helyi általános iskola szervezte. A szombat kora reggel kocogó versennyel kezdődött, amelynek fődíját az a kisdiák nyerte, aki a legtöbb iskolán kívüli társát tudta futásra csábítani. Az iskola termeit délelőtt játszóházzá varázsolták, a fiatalok az őszi természetben gyűjtött anyagokból készítettek ikebanákat, térplasztikákat, míg mások a fotó, rajz, plakát és írásmű pályázaton igyekeztek bizonyítani. A kisebbek a helyes szájápolásról, míg a nagyobbak a kamaszkorban célszerű kozmetiákról és bőrápolásról hallhattak előadást. A karácsonyi könyvvásár már délelőtt szép bevételt hozott a pellérdi Életreform Egyesületnek, amely rövidesen reformboltot szeretne nyitni az általános iskolában. A pécsi Fogyatékosok Napközi Foglalkoztatója fiataljainak kézzel készült munkái ugyancsak kelendőek voltak. Az Általános Művelődési Központban délután gyerekek és szülők együtt sürgölődtek, a gasztronómiai és terítési vetélkedő remekeivel a pécsi Palatínus Hotel négy személyes vacsoráját lehetett elnyerni. A remekül sikerült nap az Eletreform Egyesület tagtoborzó báljával zárult. A rendezvényeket és a verseny díjakat a Pécs Városi Rendőrkapitányság közlekedésrendészete, a Piért, a Mecsek Fűszért, a Vöröskereszt, a Baranya Megyei Tejipari Vállalt, a helyi önkormányzat és egy helyi kisiparos is támogatta. Tröszt É. Többször is szó esett már lapunk hasábjain az immár öt esztendeje, folyamatosan minden évben megrendezett Sopianae Országos Tánc versenyről, melyet ez évben - november 15-ikén - Hollóháza Kupa '92 címmel tartottak meg a pécsi sportcsarnokban. Mint már megírtuk, a nagyszabású - léptékében leginkább a szombathelyi Sabaria Tánc versenyhez hasonlítható - verseny ez évben először maradt igazi szponzor nélkül, hiszen a Hollóházi Porcelángyár is „csak” a fődíjakat készítette el, az egyéb költségeket viszont a rendezőknek kellett állniuk. Rendezőknek ... Egészen pontosan két táncpedagógusnak. Somogyi Zsuzsannának és férjének, Schweitzer Tamásnak, aki lapunk megkeresésére a következőket mondta:- Valóban így történt, s ha hozzáteszem, hogy ennek leginkább a családi kassza látta kárát, megérthetik miért vagyunk elkeseredve. Merthogy a két táncpedagógus - a terembérlet és a nyomdai számlák kiegyenlítése után - mintegy 100 ezer forintot bukott a táncversenyen. Mondhatnánk, saját maguknak köszönhetik, hogy így történt, ez azonban túl cinikus megközelítése lenne a dolgoknak. Az immár hagyományosnak tekinthető országos táncversenyre ugyanis már tavasszal le kellett foglalni a sportcsarnokot, s bár akkor még nem volt szponzor, Schweitzer Tamásék bíztak benne, hogy májustól novemberig - ahogy eddig minden évben - csak találnak támogatót. Ez azonban nem sikerült, ami a tánctanár szerint annál inkább fájó, hiszen egy nagyszabású táncverseny a város kulturális életét is színesítené. S mert már a verseny előtt látszott: anyagilag vesztesként jönnek ki a táncversenyből, csak kicsiny gyógyírt jelentett, hogy egyik párosuk, Balog Józseféi Tóth Beáta kategóriájában első helyezést ért el. A Sopianae Országos Táncversenyt évek óta szervező Hernando Sporttánc Egyesület vezetői pedig azóta is azon morfondíroznak, hogyan tovább?-Azt hiszem, abbahagyjuk a kilátástalan küzdelmet, s ha tény- leg így lesz, jövőre már nem rendezzük meg a Sopianae Táncversenyt - mondja végül Schweitzer Tamás. — Sok mindent elbírhat két zenepedagógus családi költségvetése, de ezt azért nem. Nem tagadom, a csalódottság beszél belőlem. Pauska Alkalmazzák a kozmetikusok is a teknőcolajat Fotó: Läufer Teknőcolajj al . a ráncok ellen Ki sem érdemes mondani, annyira nyilvánvaló, hogy az öregedés elkerülhetetlen folyamat, ráadásul a reméltnél is fájdalmasabban korábban kezdődik, a nők mégis mindent megragadnak az öregedést sejtető ráncok eltüntetésére. Hotter Margittól, a pécsi Ametiszt szalon kozmetikusától tudom, már húsz éves kortól ajánlatos a szem, az orr és a száj körüli ráncosodás megelőzésére gondolni. Akik nála remélik a nem kívánt parányi vonalak, ráncok megjelenését megelőzni, nem riadnak vissza az óriásteknősök zsírjából nyert teknőc- olajtól sem, amelynek egyébként jellegzetes - cseppet sem kellemes -szaga van. .„Ősidők óta” használják, mondja a kozmetikus, csak igen nehéz hozzájutni, ezért nem is olcsó. Megtalálható a szemránc olajakban és más bőrtápláló krémekben is. Az Amerikában és a Csendes-Óceán egyes' szigetein élő óriásteknősök adják az alapanyagot, elgondolni is kétségbeejtő, mi lesz, ha kipusztul ez a fogyatkozófélben lévő faj... A sárgászöld színű, sűrű teknőcolaj pedig A,B,E,F vitamint és bőrrokon anyagokat tartalmaz, mint a koleszterin és a különböző glicerinészterek, ezért is táplálja és ránctalanítja a bőrt, amikor kézi masszázzsal viszik fel az arcra. Érdemes megfogadni Hottef Margit tanácsát: bár különösen most télen fontos a bőr gondozása, viszont könnyen elkövethetjük azt a hibát, amit a bőrgyógyászok túlápolásnak neveznek, és szakemberhez küldik a páciensüket, vagyis jó, ha előbb kozmetikust kérünk meg a diagnosztizálásra, hogy a bőrünk adottságainak és típusának legkedvezőbb kozmetikumokat vásároljuk meg. G. M. Viktória Kárpátaljáról A Babits Mihály nevét viselő pécsi gimnáziumban házi szavalóversenyt tartottak a költő születésének évfordulója alkalmából. A gimnázium küldöttsége a közelmúltban Kárpátalján járt és kapcsolatot létesített ottani tanintézettel. A mostani versenyen ezúttal részt vett a kárpátaljai testvériskolából viszontlátogatáson Pécsett tartózkodó Viktória Traxler is. Kicsit elfogódottan mesélte, milyen sokat jelent számára ez a magyar nyelvű szavalóver- sény. Á 17 éves Viktória a tízezer lakosú Aknaszlatina magyar nyelvű iskolájában tanul. Érettségi után a pszichológia szakot szeretné elvégezni Budapesten. A diploma megszerzése után szülőföldjén szeretne dolgozni, mert úgy érzi, ott van rá szükség. Főzzünk változatosan Baltás gyilkosság Baranyajenőn Az apa nem tűrte tovább a fia terrorját - Őszinte vallomás a rendőrségen Halgaluskaleves. Hozzávalók: 10 dkg tengeri hal vagy filézett ponty, 2 tojás, 2 evőkanál búzadara, 4 kiskanál zab- pehely, 2 halászlékocka, só, őrölt bors, 1 babérlevél, paprikakrém. A halat sóval, babérlevéllel ízesített vízben megfőzzük, leszűrjük, és' ledaráljuk. Sózzuk,borsozzuk, egy kevés paprikakrémet nyomunk bele, és a tojásokkal, a zabpehellyel meg a búzadarával jól összekeverjük. 20 percet állni hagyjuk, majd kiska- nállal a halászlékockából készült forró levesbe kis galuskákat szaggatunk belőle. Laskagombaleves. Hozzávalók: 60 dkg laskagomba, 1 csomó vegyes leveszöldség, 1 fej vöröshagyma, 2 erőleves- kocka, őrölt bors. A gombát a hasábokra vágott zöldséggel és a hagymával 1,2 liter vízben feltesszük főni, a leveskockákkal meg egy kevés őrölt borssal ízesítve. Addig főzzük, amíg minden belevaló meg nem puhult. Apró vajas galuskákat főzünk bele. Rántott fagyasztott vagdalt. Hozzávalók: 50 dkg darált sertéshús, 20 dkg reszelt sajt, 2 zsemle, 2 dl tej, 2 tojás, 2 gerezd fokhagyma, só, őrölt bors; a bundázáshoz liszt, tojás; a sütéshez olaj. A hozzávalókból fasirtot készítünk. A masszából hosszúkás rudat formálunk, és olajjal megkent alufóliába csomagoljuk. Legalább három-négy napra a mélyhűtőbe rakjuk. A mélyhűtőből kivéve, csak annyira engedjük fel, hogy szeletelni tudjuk. A még kissé fagyos szeleteket lisztbe és felvert sós tojásba forgatjuk, majd forró olajban megsütjük. Családi tragédia történt november 20-án Baranyajenő községben, ahol O. N. helybeli lakos veszekedést követően baltával kétszer is lesújtott fiára, a 37 éves O. Sándorra. Szikár, közepes termetű, bajszos cigányemberrel beszélgetünk a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályán. Talán furcsának tűnhet ez esetben e jellemzés: szelíd arcúnak, békés természetűnek látszik. Őszintén beszél az egy héttel ezelőtti péntek történéseiről. A késről, a baltáról, és az emberöléshez vezető családi állapotokról. — Ha nem piált, jó gyerek volt a Sándor. De amikor beivott, állandóan nekünk rontott. Engem gyakran fojtogatott, volt, hogy vassal ütötte meg a fejemet. Egyszerűen nem tudom, hogy miért. Mindene megvolt. Rendes, tiszta ház, bútorok, élhetett volna velünk békében. De ez csak egyre nekünk jött. . . O. N. nem túlzott, a helyszínelést végző rendőrök is úgy találták, hogy rendezett körülmények között élhetett együtt apa, anya, és a válása után a családi házba visszatért fiú. Még ha szegényesen is. O. N. nem sokkal nyugdíj előtt állt.- Álmodik-e a fogdán?- Higgye el, alig-alig tudok elaludni. Mindig csak ez jár a fejemben. Ha meg elalszom, erről álmodom. Miért nem tudtam én akkor inkább odébbállni, kisétálni az udvarra? A feleségével disznóölésre készülődtek azon a napon. Piacra mentek, erős paprikát és egyéb kellékeket vásároltak, majd hazaballagtak. A fiuk azonban igencsak felönthetett a garatra, mert megint kötöz- ködve fogadta őket. Apjának ugrott, a nyakát szorongatta, majd kijelentette, hogy kiszedi az öreg bokájából a platinát, amit egy régi műtéttel helyeztek el a lábában.- Majd nekiugrott az asz- szonynak is. Felveti egy konyhakést és azzal ment neki. Remegett az egész testem a rémülettől, amikor látom, hogy megvágta a feleségem kezét, hogy előbuggyan a karjából a vér.- Aztán megnyugodhatott egy kicsit, az.r ablaknál állt, kifelé bámult. Én tiszta remegés voltam. Lehajoltam a sparhelt előtt lévő baltáért, amivel apró fát szoktunk hasogatni, és a fokával fejbekólintottam. Lerogyott a gyerek azonnal. Majd ugyanazon a helyen, ott hátul a tarkójánál még egyszer lesújtottam rá. Láttám, hogy folyik a vére, rohantam a szomszédba telefonálni. Jöttek a mentők, a rendőrök, megbilincseltek és behoztak ebben az ócska ruhában.- Nem volt kérem nekem soha senkivel semmi bajom. A munkahelyemen is mindenkit szerettem, meg a faluban is. Azért sem bántottak, mert cigány vagyok. Most meg nézze, hova jutottam. Itt vagyok ni. A disznókat meg ki eteti? Hát a szegény asszony nem győzi a munkát egyedül. Legjobb lenne, ha már otthon lehetnék. Nem tudom, vajon a gyerek temetésére elengednek-e majd, látlia- toin-e a családot? Balog N. vasárnapi 5
