Új Dunántúli Napló, 1992. november (3. évfolyam, 301-330. szám)

1992-11-29 / 329. szám

Újévtől: importtilalom az öreg autókra Rendelet készül a 6 évnél idősebb használt gépkocsik behozatalára Dél-Dunántúl nem érdeklődik az EXPO iránt? A Világkiállítási Tanács pá­lyázattal teremtett lehetőséget arra, hogy a vidék is csatlakoz­hasson a budapesti szakkiállí­táshoz. Az „EXPO'96 Világki­állítás kapcsolódó rendezvé­nyei” című pályázat teljesen nyílt: ötletekkel jelentkezhetnek természetes és jogi személyek, valamint ezek társulásai is. Olyan új programok, rendez­vények, rendezvénysorozatok jöhetnek szóba, amelyek a vi­lágkiállítás jelentőségének, jel­legének megfelelnek, elő- ki­egészítő vagy utóprogramként érdekes, tartalmas időtöltést kí­nálnak az EXPO látogatónak. A sorszámozott részletes pá­lyázati kiíráshoz a jelentkezni szándékozók a köztársasági megbízotti hivatalokban juthat­nak. Pályázatukat is oda kell benyújtaniuk, ám azokról a Vi­lágkiállítás Programirodája dönt. Az első fordulóban elfo­gadott pályázatok már részlete­sen kidolgozandó változatának elfogadásáról a Világkiállítási Tanács határoz. A több pályázati határidő kö­zül az első november 16-ával zárult mégpedig Dél-Dunántu- lon egyelőre meglepően szerény eredménnyel: 40-en vették át a pályázati kiírást és a határidő le­teltéig 8 pályázat érkezett be. Tartalmuk az ötletek védelmé­ben titkosan kezelt. A területi megoszlást tekintve egy bara­nyai (Pécs önkormányzatáé), hét pedig Somogy megyei. A legközelebbi pályázati idő­szak 1993 április 15. és május 14. között lesz. Az érdeklődők minden hétfőn és szerdán 9 és 16 óra között Pécsett a Köztár­sasági Megbízott Hivatalában (Rákóczi út 34.) juthatnak bő­vebb felvilágosításhoz. D. I. mációhoz jutottunk. A főosztály úgy érvel: az általuk minden félévben leosztandó kvótáknak az ügyhöz nem sok közük lehet. A szakhatóság - ez esetben a környezetvédelmi tárca - pedig bármikor megteheti, hogy ren­deletet alkot, s akkor ezt az NGKM-nek respektálnia kell. A külgazdasági tárcánál máskü­lönben úgy tudják, a tilalom be­vezetése legkorábban január el­sejére tehető. így tudják a Környezetvé­delmi Minisztériumban is, ahol Szommer Ferenc kabinetfőnö­köt sikerült elérnünk:- Minél előbb be kívánjuk vezetni az említett tilalmat - mondta. - A három illetékes minisztérium jóváhagyását megszereztük, így valószínűnek Eger, Pécs, Szekszárd - ezek azok az alápincézett városok, ahol mind több gondot okoz a számtalan, több évszázados pince karbantartása, felújítása. Pécsett tíz-tizenöt évvel ezelőtt jelentkeztek a fő bajok, Szek- szárdon még ma is tart a pince-romlási hullám. A jelen­legi helyzetről kértünk gyors­mérleget Szelecki Józseftől, a Polgármesteri Hivatal Város­üzemeltetési és Beruházási Iro­davezetőjétől.- A szekszárdi pincerendszer az 1700-as évektől jött létre fo­lyamatosan. Az építkezésnek semmilyen stratégiai célja nem volt, a pincéket - akárcsak nap­jainkban - főképp bortárolásra, sajtérlelésre használták. A lösz­tartom, hogy a kormány is elfo­gadja a javaslatot. Mint a kabinetfőnöktől meg­tudtuk, az ötlet keresztülvihető- sége csupán technikai kérdés: egy több mint 15 éves vámren- deletet kell korszerűsíteni eh­hez. Ráadásul van egy olyan el­képzelés is, mely szerint a ma­gánforgalomban behozott au­tóknak a jövőben ugyanolyan elbírálás alá kell esniük, mint a külkereskedelmi forgalomban Magyarországra érkező kocsik­nak - ami tegyük hozzá, a gya­korlatban nehezen kivitelez­hető. Az autóimport ugyanis engedély-kötelezettségei jár, márpedig a magánszemély ne­hezen lesz kapható arra, hogy - a jelenlegi gyakorlat szerinti - egy százalékos illetéket előre falba fúrt vályatok elsősorban a Felső városban, Újvárosban, a Kadaraka utca környékén talál­hatók, s az első problémák az 1970-es évek végén jelentkez­tek.- Mi okozta a pincék tönkre- menését?-Ezek a pincék más jelle­gűek, mint a pécsiek, egriek, ki­sebbek, biztosítva, téglával megerősítve sem nagyon vol­tak. A város növekedésével, közművesítéssel a lösz vizet kapott, mivel a vízfogyasztás nagyon megnőtt, ugyanakkor a szennyvízelvezetés elmaradt. Az első tényfeltáró tanulmány a ’80-as évek elején készült, ak­kor 840 pincéről tudtunk, me­lyeknek hossza 12 kilométert befizesse az államkasszába, s aztán arra várjon néhány hóna­pig, vajon kap-e engedélyt, vagy búcsút mondhat a már be­fizetett összegnek is ... Szommer Ferenc emellett azt is sejtetni engedte, hogy a jö­vőre, a parlament által elfoga­dandó új vámtörvény már nem az életkort, hanem a műszaki ál­lapotot veszi majd alapul - ami tegyük hozzá: a kispénzűek ál­tal is tolerálhatóbb megoldás.- Nem hiszem, hogy januárig várni kellene a rendelet megal­kotásával - teszi fel a kabinet­főnök az „i”-re a pontot. - A tárcaközi egyeztetésnek gyakor­latilag a végén járunk, úgyhogy szinte biztos: január elsejével a tilalom életbe lép. Pauska Zsolt tett ki. Később ez a szám válto­zott, mind újabb pincéket talál­tunk, végül 1200 pincéről, 15 kilométer hosszban beszéltünk.-Mit lehet tenni a pincék megmentése érdekében?-Vagy megerősítjük őket vagy megszüntetjük - jellemző, hogy ez utóbbi az olcsóbb. Az utóbbi 12 évben mintegy 260 millió forintot fordítottunk a pincerendszerre, de ez a pénz is csak tűzoltómunkára volt elég; hogy minden rendben legyen, még egyszer ennyi is elkelne. Eddig 338 pincét szüntettünk meg, 8 km hosszban. Sajnos, azzal tisztában kell lenni, hogy a gondok végérvényesen sose fognak megszűnni. M. K. A vezetékes gáz mellett immár tartályos pb-gáz is használható a családi házak, és más célú létesítmények fű­tésére. Az alábbiakban mun­katársunk a részletekkel is­merteti meg az olvasót. Hogy mit jelent, ha a reggeli szénhordás helyett ébredés után elég csak megnézni, hány fokot mutat a hőmérő, leginkább az egyedi fűtésű családi házban la­kók tudhatják. Közülük is per­sze azok, akikhez nem ért még el a vezetékes gáz. Ez év őszétől gyökeresen vál­tozik a családi házak fűtése kö­rül kialakult évtizedes gyakor­lat. Bár sokan talán még nem tudják, de mind a KÓGAZ, mind a Prímagáz - két, a dél-dunántúli régióban illetékes gázszolgáltató cég - újdonság­gal bővíti szolgáltatásait, amely pofon egyszerű ötleten alapul. Nevezetesen azon: a propán-bu­tán nem csak kis méretű, de na­gyobb tartályokban is tárolható. S ha már így van, miért ne épí­tenének két-három családi ház fűtésére is elegendő tartályokat? Nincs értelme persze azt állí­tani, hogy az ötlet új, hiszen nyugaton már évtizedek óta al­kalmazzák. Magyarországon pedig az importkorlátozás fel­oldása, s a szabadpiaci árak tet­ték lehetővé, hogy a gázszolgál­tatók az egyedi fűtésű házakban lakóknak a tartályos pb-gázt is fűtési lehetőségként ajánlják. Méghozzá - a körülményekhez képest - nem is magas áron. Az energiahordozók összehasonlí­tása után egyértelmű: a föld­gáz-, és - a nem kis munkával járó - barnaszénnel történő fű­tés után ma a propán-bután gáz a legolcsóbb fűtési lehetőség. Olcsóbb a villanynál és a fűtő­olajnál is. A Prímagáz és a Kö- gáz által forgalmazott pb-gáz- tartályok is különböző mére­tűek, azt azonban tudni kell, hogy egy kb. 100 nm-es családi ház fűtéséhez, melegvízellátá­sához és a főzéshez mintegy 1,5-1,7 tonna folyékony pb-gáz szükséges évente - a pb-gáz tonnája, helyszínre szállítva 29 ezer forint. A két cég közül a Kögáz (tel: 93/11580) telepítéssel is, míg a Prímagáz (72/14144) csak for­galmazással foglalkozik - a ter­vezést és kivitelezést a Príma­gáznál másnak kell végeznie. A tartály telepítéséhez tulaj­donképpen semmi más nem kell, mint néhány tucat négy­zetméternyi szabad terület. A tartályban tárolt - és a rendelés után házhoz jövő tartálykocsi­ból töltött - folyékony pb-gáz egy csőrendszeren a gázka­zánba kerül, ahol a többi ener­giahordozóhoz hasonlóan elég. Az olcsóság mellett pedig a propán-butánnak van még egy jó tulajdonsága: környezetbarát, s az egészségre ártalmatlan. A két cég szakemberei sze­rint egyébként - bár valószínű­leg a magasabb fűtésszámlát produkáló közületek járnak a legjobban a „bolttal” - a leg­egyszerűbb, ha két-három szomszéd közösen létesít egy-egy tartályt, a szállítókocsi ugyanis bármikor kijön, s így a tartály telepítésének költsége a három család között arányosan oszlik el. (Ez így a számítások szerint nem lesz több, mint há­zanként 220 ezer forint.) Mi több, információink sze­rint a pb-gázos tartályok telepí­tésére az OTP-nél például ked­vezményes hitel is felvehető. P. Zs. Szekszárd egyik felsővárosi kiterjedt pincerendszerében Nagy Lászlóék gombát termesztenek csa­ládi vállalkozásban Fotó: Proksza László Tízmilliókat nyelnek el a beszakadó szekszárdi pincék Kész gáztartály Komlón, a Mecsekfalui úton Fotó: Proksza L. Pb-gáz, több tonnás tartályokban Új fűtési lehetőség a családi házakban A somogyi közgyűlés áldoz a tájékoztatásra Ingyen film a falvaknak Januártól vízáremelés lesz Hétfőn kezdik az egyeztetéseket a minisztériumban A kábeltelevízióval rendel­kező somogyi falvakban a me­gyei közgyűlés ülései után in­gyen kapnak filmet a települé­sek a Somogy megyei Önkor­mányzat jóvoltából. Természetesen nem jóté­konykodik a megyei közgyűlés, erre nincs is pénze, arra viszont áldoz, hogy a somogyi települé­sek lakói közvetlenül szerez­hessenek információt a megye tevékenységéről, a községek polgárait is érintő régiós dönté­sekről. Dr.Gyenesei István, a So­mogy megyei Közgyűlés elnöke e követésre méltó információs csatorna működéséről tájékoz­tatott, és egyértelművé tette, hogy tulajdonképpen ezzel a nyilvánossággal több hasznos dolgot is cselekszik a közgyű­lés. A Kapos tv-nek ugyanis egymillió forintos keretet nyúj­tott idén azzal, hogy havonta egy videokazettát készítenek a testület munkájának összefogla­lójaként és egy jó film kíséreté­ben eljuttatják a kábeltv-vel rendelkező immár harminc köz­ségbe. Nos, így jut a somogyi tele­pülések egy része a közgyűlés költségén információhoz és szó­rakozáshoz is. Hogy mennyiben változott a kép a megyéről? A somogyi közgyűlés elnöke szerint már nincs negatív vélemény, azok pedig, akik kénytelenek lenné­nek elismerni, hogy a megye stílusa változott, hallgatnak. Tu­lajdonképpen nincs szükség napi visszajelzésekre a közsé­gekből, mert a megye és a tele­pülések társulásokban működ­nek együtt, szám szerint nyolcat hozott létre a megyei és több somogyi önkormányzat a jogta­nácsosi, beruházási, vízgazdál­kodási, vadkár rendezési, munka és tűzvédelmi, vállalko­zási tevékenységre, valamint a rendezési tervek felülvizsgála­tára és a költségvetési intézmé­nyek ellenőrzésére. Dr. Gyenesei István indokol­nak tartaná a szociális területre szervezett társulást is, mert a falvakban kevés a szakember, de a közgyűlés keretei kimerül­tek. Gáldonyi M. Enyhén szólva kissé ideges hangulatban fogadják a kérde­zőt a vízmű cégeknél és az ille­tékes minisztériumnál is. Óva intenek a „kedélyek felborzolá- sától”, türelmet kémek a január 1-jétől várható díjakat illetően. Tény, hogy most kezdődik az egyezkedés a szolgáltatók, az önkormányzatok, a Közleke­dési, Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztérium árszakértői között, amibe beleszól a Pénzügymi­nisztérium és a költségvetési törvény, meg a kétkulcsos áfa is. Mindenki várja a szakható­ságok lépéseit. A Baranya megyei Vízműnél annyit megtudtunk, hogy no­vember 30. és december 4. kö­zött egyeztetik áraikat a minisz­tériumban, és ma még a helyi szakemberek is teljesen bizony­talanok, mert röpködnek a szá­zalékok, egymásnak ellent­mondó adatok és információk. A KHVM-re hivatkozva a Ma­gyar Nemzet 4o százalékos víz-, és 45 százalékos csatorna­díját említ. Petőfi Lászlónak, a KHVM osztályvezetőjének nem volt kiegészíteni valója eh­hez az információhoz, mondván tart az egyeztetés, majd két hét múlva... Ez a százalékszámítás vi­szont nehezen értelmezhető a cégek termelői árkalkulációi­ból, ráadásul semmit sem tudni lesz-e és mennyi állami ártámo­gatás, ami idén másfél milliárd forint volt. Ma baranyai vízmű 55 forint 10 fillérért termeli a vizet és a fogyasztó ezért 40 fo­rintot fizet. Hogy mennyi díjat szednek januártól? Erre nem tud most pontos választ adni senki. Az biztos, hogy lesz áreme­lés, és valószínűleg nem kevés, ami a fogyasztót illeti, annak már a mostani díj is sok. Érthető a szakminisztérium törekvése, hogy szeretne meg­szabadulni az árhatósági sze­repkörtől, és átruházni az ön- kormányzatoknak, bízik benne, ez az utolsó ilyen feladata a vi­zes fronton. Ezért is igyekszik most egyszerre megoldani az árváltozást, amit az áfa-változás amúgy is indokolttá tesz a jövő év elejétől. Hátha jövőre nem nyúlnak a díjakhoz. G. M. A vasárnapi 3 Felröppent, aztán néhány na­pon belül cáfolták is a hírt, mely szerint december elsejétől meg­tiltanák a hat évesnél idősebb autók behozatalát. A Környe­zetvédelmi Minisztérium indít­ványa jócskán „megdobta” az utolsó két hónap importját, ami érthető, hiszen aki idősebb autót kíván behozni nyugatról, annak sietnie kell. Jelen pillanatban egyébként úgy áll a dolog, hogy december első napján még nem léphet ér­vénybe a miniszteri rendelet. Mert hogy nem törvényről, ha­nem egyszerű rendeletről be­szélnek az illetékesek - már akik beszélnek egyáltalán. Az illetékes minisztérium (NGKM) engedélyezési főosz­tályán ugyanis nem sok infor-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents