Új Dunántúli Napló, 1992. november (3. évfolyam, 301-330. szám)

1992-11-28 / 328. szám

1992. november 28., szombat Ói Dunántúli napló 3 A plafon: 900 000 munkanélküli Egy évnyire zsugorodik a járadék Az államtitkár szerint jövőre túljutunk a gazdasági mélyponton A mindennapi kenyér előteremtésének igézeté­ben él egyelőre Kelet-Eu- rópa; a jóléti államok polgárai egyelőre fény­évnyi távolságban tő­lünk. A gazdaságok át­alakítása, megreformá­lása nem egyszerű dolog, hiszen a világ maga is gazdasági válsággal bir­kózik. Az átépítés folya­mata intenzíven termeli a munkanélkülieket Mint azt dr. Schamschula György a Munkaügyi Mi­nisztérium államtitkára a héten Szigetvárott em­lítette, hogy jelenleg Ma­gyarországon 620 ezer munkanélkülit tartanak számon, s ez a munkaké­pes korú lakosság 12 szá­zaléka! Lapunknak adott interjújában az államtit­kárt természetesen erről, s értelemszerűen a kor­mányzati elképzelésekről faggattuk.- Államtitkár úr! Hol azt hal­lani, hogy a gazdaság rövidesen túljut, vagy már túl is jutott a mélyponton, hol azt: jövő év vé­gére 900 ezerre duzzad a mun­kanélküliek tömege. Nincs némi ellentmondás e kettő között?- Szerintem nincs. A köz­gazdászok jól tudják: közel egy esztendős fáziseltolódással hat a gazdaság a munkanélküliekre. Hadd mondjak példát rá. A mo­dem technikával felépült üze­mek - mind például a Suzuki vagy az Opel gyár - kevés em­berrel óriási értéket állítanak elő, a gazdaság kondícióira, a bruttó nemzeti termék alakulá­sára jótékonyan hatva, miköz­ben a foglalkoztatásra ily köz­vetlen, azonnali hatásuk alig észrevehető. Magyarán: már megállt a gazdaság leépülése de az új technikák és technológiák kevesebb emberkezet igényel­nek, s a munkanélküliek száma még egy ideig tovább csökken.-Meddig?- Úgy tűnik, hogy a jövő év végéig maximum 900 ezerre nőhet a hazai munkanélküliek száma, legalábbis ezt mondják a prognózisok. A kormányzat erre készülve szándékai szerint 54 milliárd forintot szeretne a költségvetésen keresztül a szo­lidaritási alapba átpumpálni, ami a munkaadók és munkavál­Futnak a képek „Ágyűdörgés volt, vagy a szívem dobbanása?” - kérdezi Ingrid Bergman szerelmesen pihegve Humphrey Bogarttól a Casablanca című filmben, a giccs halhatatlan példájaként. Am a rendező, Kertész Mihály oly magabiztos szakmai tudás­sal s fölényes iróniával alkotta meg művét, hogy a történet talmi elemei szinte észrevétle­nül átlényegültek nemesebb kö­zegükben. Úgy látszik, a film hőskorá­ban még a giccs is tudott kedé­lyes és barátságos lenni. Lega­lábbis mai tapasztalataink alap­ján így véljük. Mert az új mozigiccs viszont ellenséges és émelyítő. Nem­csak hazug, hanem ráadásul még agresszív is. Ezért az igé­nyesebb nézőt felháborítja és taszítja, de félő, hogy a kevésbé „vájtszeműt” csapdába ejtheti és megronthatja. Veszélyes te­hát, s ez okból szólok most két olyan „filmről”, amelyek lalók befizetéseivel együtt tu­lajdonképpen ezt a feltételezett munkanélküli tömeget tudná fi­nanszírozni. Ha ehhez hozzá­vesszük a foglalkoztatási alap pénzeit, akkor kiderül: 1993-ban a kormányzat közel 100 milliárd forintot, az éves költségvetésének egytizedét (!) fogja a munkanélküliség prob­lémakörére fordítani.- Ez óriási összeg, nagyobb kiadás, mint amit a honvéde­lemre költünk. Meddig bírjuk ezt?- Hosszabb távon belerokka­nunk. Éppen ezért elsődleges feladatunk, hogy a munkanélkü­liséggel, mint közgazdasági je­lenséggel fölvegyük a harcot és amennyire lehet, lassítsuk, majd visszafordítsuk a folyamatot.- Egyelőre a munkanélküliek számára nem éppen kedvező in­tézkedési csomaggal...- Magyarország a politikai átmenet kényszerében a világ egyik legszociálisabb munka­nélküli-törvényét alkotta meg annakidején, ami sokkal több juttatást biztosított, mint mond­juk a Nyugat némely országá­ban. De figyelembe kell ven­nünk azt is, hogy mit bírunk el? Éppen ezért tervezzük, hogy a munkanélküliek ellátásának időtartamát a jelenlegi másfél évről egy évre csökkentsük. Ön is tudja: Amerika sokkal gazda­gabb, de ott 6 és 9 hónap a munkanélküli ellátás időtar­tama, de Európában is legföl­jebb egy év, vagy kevesebb.-A járadék összege miként kerül kifizetésre ?- A terveink szerint az első három hónapban az érintett az elvesztett munkabérének 75 százalékát kapja, a további 9 hónapban pedig csak 60 száza­lékot. Az infláció követés értelmet­len lenne ilyen rövid távon és ilyen etapoknál, éppen ezért a felső határt megemeltük. Az első időszakban 18 ezer forint a plafon, a második időszakban 15 ezer forint, s az alsó határ is 9000-re emelkedett.-A kérdés azonban kérdés marad: Ön is tudja, akad az or­szágban nem egy térség, itt Ba­ranyában is, ahol gyors foglal­koztatási lehetőségekről nem álmodhatunk. így sokan a mun­kanélküli járadékból a szociális segélyekhez zuhannak...- Tudjuk, nem könnyű a helyzet, de hiszünk abban, hogy lesz elég kényszerítő erő a to­vábblépésekhez, a magánvál­lalkozások beindításához. A nehéz helyzetben lévő aprófal­vak esetében elsősorban a me­zőgazdaságra gondolok: a föld­ből, állattartásból meg lehet élni itt Baranyában is. Gondolja csak meg: Sellyén az egykori birtokos kastélyt épített a föld jövedelméből, ma veszteséges a termelőszövetkezet. Hogy van ez? A kormányzat szándéka, hogy a kisfoglalkoztatásokat preferálja, tőkével segítse. Kis­üzemeket finanszírozzon, hús­üzem vagy tejfeldolgozó létesí­tését mozdítsa elő. De a házi­ipar felfejlesztése sem álom - és itt nem a népművészetre gondo­lok -, hanem az otthoni bedol­gozói kör kiépítésére. Hogy csak egyetlen dolgot említsek - ötletként - a kézi-kötött áruk­nak például a tengeren túlon igen nagy a piaca, csak tudni kell, hogy milyen termék az, ami eladható.-A bányászat megyénk al- lergikus pontja. Úgy hírlik, a bányák és az erőmű összevoná­sával tovább fog növekedni az elbocsátottak száma.- A világban szinte minde­nütt válságban van a szénbá­nyászat, de szinte mindenütt va­lamilyen erőművel szimbiózis­ban élnek. A szén ráfizetéses, az áram jó nyereséget hoz. Szerintem ez az összevonás itt Baranyában is hosszabb távra biztosítani fogja a bányák túlélését. A jelenlegi generáció számára mindenkép­pen megőrizve a munkahelyet. Ez a legtöbb, ami a mai viszo­nyok között nem is kevés. Az elbocsátásokról annyit: azért még ma is nem egy kül­földi munkavállaló dolgozik a bányászatban ugye? A létszá­mok jövőbeni formálásánál le­gyünk egy kicsit önzőbbek, gondoljunk többet magunkra, ha lehet. Mert bizonyos munka­körökre idehaza nem akad munkavállaló. Ugyanakkor - már kitekintve az országra —, többtizezer idegen, amolyan fe­kete munkavállaló van nálunk is. Ami a munkanélküliségre nézve rossz, termelésüket érezve azonban — ami semmi­lyen statisztikában nem jelenik meg - azért nem is olyan rossz. Koznia Ferenc Ajándék a rászorulóknak Közel négyszázezer forint értékű vásárlási utalványt adott át ma délelőtt dr. Krippl Zoltán polgármesternek Kovácsovics Antal, a pécsi Centrum Áruház igazgatója (balról). A Centrum áruházak szerte az országban a „fogjunk össze, hogy segíthessünk” akció keretében októberi forgalmuk egy százalékát ajánlották fel a szegények javára. Ez Pécsett megközelíti a négy- százezer forintot és a polgármesteri hivatal, illetve az önkormányzat gondoskodik arról, hogy rászorulók kapják meg az utalványokat. Fotó: Szundi György A következő tanévtől felsőfokon Kommunikátor-képzés Kaposváron Hamarosan megjelenik a ha­zai felsőoktatás 1993/94. tan­évre szóló felvételi tájékozta­tója. A közelmúltban napvilágot látott egy előzetes információs füzet a Művelődési és Közokta­tási Minisztérium jóvoltából, amely a jövő tanév eddigiektől eltérő, új vagy újszerű képzési formáira hívja fel a figyelmet. Ebben is olvasható már, hogy a kaposvári Csokonai Vitéz Mi­hály Tanítóképző Főiskolán kommunikátor-képzés indul. F. Komáromi Gabriella kandidá­tus, tanszékvezető elmondta, hogy az új szakon - amelyre a tanító szak párjaként lehet je­lentkezni - húsz hallgató felvé­telét tervezik; előnyt élveznek az idegennyelv-vizsgával ren­delkező, olyan végzős középis­kolások, akik kedvet éreznek a tömegkommunikáció iránt, s ez irányú tehetségükről a felvételin is tanúságot tesznek. Ismeretes, hogy több felsőok­tatási intézményben is indul úgynevezett újságírói szak, a kaposvári intézmény koncepci­Casablanca messze van egyébként a szóra sem érdemes kategóriába tartoznának. A Hullajó-1 igen könnyű mi­nősíteni: hullarossz. Már az Alien-sorozat mélyrepülésekor jeleztem, hogy a horror, íme, előbb-utóbb önmaga karikatúrá­jává válik. Ez a mostani „pro­dukció” azonban akkor is hit­vány, ha paródiaként fogom fel, vagy netán abszurd komédiának tekintem. Balázs Béla még azt írhatta egykoron Mumau Nosfe- ratu-járói, hogy képeiből a túl­világ fagyos szele csap meg bennünket, és Hitchcock Psycho-jából is a nagy mítoszok tragikus borzongása árad. A horrorfilmek mai kontárai azonban gusztustalanok és per­verzek, s a nézők legalantasabb ösztöneire spekulálnak. Tákol­mányaik éppen ennek következ­tében veszedelmesek. Aki sze­metel az utcán, azt megbüntetik. A vizuális környezetszennyezés ellen viszont csak egyet tehe­tünk: megvetéssel elfordulunk. Penny Marshall Micsoda csapat című műve nem közve­szélyes, csak hosszú, szirupos és unalmas. A háború idején, épkézláb férfiak híján vállal­kozó kedvű hölgyek ápolják odahaza a baseball amerikai ha­gyományát, nemcsak bájaikkal, hanem jól irányzott ütéseikkel is meghódítva a közönséget. Bevallom, fogalmam sincs erről a bizonyára igen épületes játék­ról, ám én egyébként sem értem e filmet. Teszem fel, a jellem­rajz örök rejtély marad előttem. Megismerünk például egy csú­nya, félszeg lányt, akit egyszer csak hipp-hopp, belevaló tánc- dalénekesnőként látunk fel­lépni. Mi történt vele, kérdezik a barátnőit. Á, semmi, csak ad­tunk neki másik ruhát, meg egy csomó piát, felelik azok. Ilyen egyszerű lenne? A filmben van néhány felte­hetően nevettetőnek szánt jelent is. Ezek egy kiöregedett base- balljátékos személyével kapcso­latosak, aki a nézők mulattatása érdekében a következőket cse- lekszi: fintorog, káromkodik, böfög, köpköd és vizel. Ennyit a film humoráról. Talán felesleges hozzáfűzni, hogy a szereplők, Geena Davis kivételével, mert ő láthatóan többet tud, egy falusi önképző­kör színvonalán űzik mestersé­güket, beleértve Madonnát is, akinek énekesi teljesítményét nem vagyok hivatott megítélni, itt azonban játszania kellene, ám a filmhez reménytelenül te­hetségtelennek mutatkozik. Szinte restellem megemlíteni, hogy a jobb sorsra érdemes ope­ratőr, Miroslav Ondricek igazán mindent elkövetett, ám ekkora ellenállással ő sem volt képes megküzdeni. A baseball nehéz játék, mondják a filmben. Elhiszem. A film azonban még nehezebb lehet. Mert a mozgókép iparosai már tisztességes giccseket sem képesek csinálni. Nagy Imre ója nyomatékosan hangsú­lyozza, hogy a széles és változa­tos igények nyomán létjogosult­sága van a főiskolai képzésnek is. Amiért a kaposvári elgondo­lás „zöld utat” kapott, abban ré­sze van annak az igénynek, mi­szerint egyre több vállalat, in­tézmény keres megfelelő felké­szültségű „szóvivőt”; s még in­kább megmutatkozik ez a hely­ben szerveződő civil társada­lom, a helyi önkormányzatok részéről. Ezért a kaposvári kép­zés során nem csupán a fő- vagy mellékhivatású újságírók, rá­diós, televíziós szakemberek képzésére gondolnak, hanem olyanokra is, akik - akár a taní­tói pálya mellett is - a helyi kö­zösségek kommunikátori szere­pét is betölthetik. A négyéves képzés - amely elméleti és gyakorlati ismerete­ket ad - fő gazdája a főiskola magyar nyelvi és irodalmi tan­széke, társtanszékek bevonásá­val, tapasztalt újságírók, rádiós és tévés szakemberek közremű­ködésével. A felvételi vizsga tárgyai azonosak a tanítói szak vizsgatárgyaival, ám a kommu­nikátor szakra jelentkezőknek ezenfelül meg kell „mérettet­niük” beszéd- és vitakultúrájuk szerint is. Világkiállítási társaság alakul A Világkiállítási Tanács jó­váhagyta, hogy a Világkiállítási Programiroda (VP) társaságot alapítson az 1996-os EXPO operatív feladatainak végrehaj­tására. A társaság létrehozásá­hoz a VP-nek már csak a Világ- kiállítási Tanács beleegyezésére volt szüksége. Miután az előké­születek már megtörténtek, az EXPO 96 Kft. bejegyzési ké­relme hétfőn már a cégbíróság elé kerül - tájékoztatta a hí­rügynökséget a VP illetékese. Áz új cég létrehozása után fokozatosan átveszi a Világkiál­lítási Programirodától a végre­hajtási-kivitelezési és az ezek­hez kapcsolódó szervezési fel­adatokat, így a Programiroda az EXPO stratégiai kérdéseivel foglalkozhat. A Pécsi Rádió hétvégi műsorából A szombati Jó pihenést! ma­gazin a szokott időben és hul­lámhosszokon jelentkezik a Pé­csi Rádióban és szerkesztője ismét Gungl László lesz, aki a következőkkel ajánlja az aktua­litások jegyében mindig is nyi­tott magazint. Állandó jegyzetírónk a hét „műbalhéját” elemzi. Mostantól Somogy az Al­pok-Adria központja. Mit mon­danak a házigazdák? Ott leszünk a péntek délutáni cigánydemonstráción és bemu­tatunk egy finn professzort is, miként a múlt szombatra már ígért legnagyobb kortárs francia humanista filozófust is. Megismerkedhetnek még a somogyi őspark tervével és a dombóvári légimentő-bemutató részleteivel is. Az ELŐ rajon­góknak pedig külön érdekesség az az összeállítás, amit ugyan­csak szombati magazinunkban hallgathatnak majd. Amig várakozik az ember, van reménye, s a remény éltet - ez a gondolat vezérli a fél 9-kor kezdődő Vasárnapi Magazint -, mondja a szerkesztő, László La­jos. Műsorunk elején erről szól jegyzetünk is, Garadnay Ba­lázs, a Pécsi Teológiai Főiskola .spirituálisa pedig a folytonos és egyszer beteljesedő nagy Ad­ventról beszél. Sokat remélnek a tanulók és szülők egyaránt a szentlőrinci kísérleti gimnáziumtól, ahol számos újdonsággal találkoz­hatnak, erről szól Szentgyörgy- vári Tibor, az iskola igazgatója. A társadalom ereje, alapja, jö­vője és reménye változatlanul a család - ezt példázza egy me- cseknádasdi család békéje, sok­színűsége is. Ritkaság a női faszobrász - ilyenre bukkantunk Pécsett, a Hegyalja utcában, látogatásunk eredményeként közreadjuk Csonkáné Hajnal Éva portréját. Lehetséges pártoktól mentes politizálás? Erre a kérdésre vá­laszolt dr. Szirtes Gábor, a TIT politológiai szakosztályának titkára. A fél 10-ig tartó program ze­nei szerkesztője Koszits Attila, utána pedig 10 óráig dr. Nádor Tamás színes összeállítását su­gározzuk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents