Új Dunántúli Napló, 1992. november (3. évfolyam, 301-330. szám)
1992-11-27 / 327. szám
1992. november 27., péntek uj Dunántúli napló 3 Szászvár polgármestere nem elégedett ember Hosszúnak tűnő másodpercekig egy szót sem szólunk. Korábbi ismeretségünk poénjai és érvei szétpukkadt buborékokként válaszolnak arra, amit hallok: Szászvár polgármestere, Püski Mátyás nem elégedett ember. Ő mondta ezt éppen, aztán vízbedobott kavicsként szakítja meg a csendet Püski úr érvelése. Szerinte ugyanis az elégedettség lustaságot szül. A tunyaság pedig, ebben a mozaikká tört, jogszabályokkal keretezett időszakban különösen rofcsz dolog. Mert egyik pillanatról a másikra rájöhetünk, hogy éppen megalkotott döntéseink helyett hozhattunk volna jobbat is. Mert nincs tökéletes. Főleg egy olyan faluban, ahol a kétezer lakos közül 170 munkanélküli, és ahol a polgármester, a maga 38 évnyi tapasztalatával az iskola bővítésén fáradozik. Főleg egy olyan faluban, ahol a tavaly éveleji szétválás után kétharmados többséggel választották újra. 1990-ben Püski Mátyás az SZDSZ helyi szervezetének ajánlására fogadta el a jelölést, akkor három jelölt közül nyert. Most pedig bajsza alatt mosolyog. Mosolya kézfogás. Kézfogás múlttal, jelennel, jövővel, arról talán, hogy gyakorlatilag nem tudja megszámolni, hányféle képzettsége, diplomája van. Most az oxfordi egyetem menedzserképzőjét végzi és a JPTE mérnök-szakközgazdász szakára is jár. Kéri, említsem víz-gázszerelői mestervizsgáját, vállalkozói múltját, és hogy legbüszkébb arra, hogy a megyei közgyűlés gazdasági bizottságának is a vezetője. Életrajzot mond, megemlítve apját, aki Békésből jött át 45 után Szászvárra, új egzisztenciát kellett teremtenie, és ez itt sikerült neki, megyehatárokat nem ismerő egyszerűséggel, a fiúnak átadott küldetéssel, a konzervatívizmus modem értelmezésének példájaként. Amilyen gyorsan fellobbanok, olyan gyorsan meg is nyugszom. Ezért szeretnek, és ezért utálnak sokan, teszi hozzá Püski úr, és a mondat után már nyugodtnak látom. Kérdem is, mi idegesíti leginkább manapság. A felesleges rendelkezések, és az ezekből adódó felesleges munka, válaszolja. Példákat kérek és kapok. Úgy érzi, egyszerűen kínos egy, amúgyis kis összeggel rendelkező önkormányzatnak arról vitatkozni, hogy a kárpótlási törvény miatt nem juthat megfelelő területhez a szomszédos tsz-től. Az önkormányzat autóparkolót, munkahelyteremtő ipari egységet, szeméttárolót szeretne létrehozni az egyébként is ugaron lévő földön. Ezek hozamából esetleg megkísérelhetnék a lehetetlent, a közalkalmazotti törvény által meghatározott fizetésemelések helyi „megtermelését”, így viszont minden csúszik?*tsúszhat. Nem panaszkodás ez, tények sorolása, teszi hozzá Szászvár polgármestere, aki bár nagyon szereti az embereket, akkor nyugszik meg igazán, ha egyedül lehet, hogy aztán újra küzdjön az elégedettségéért, amit, ahogy ismerem, úgysem fog elérni. Bozsik László A KSH Megyei Igazgatósága jelenti Mélyponton a baranyai gazdaság Sertéstenyésztés hitelekből Az Alpok- Adria tanácskozás a pécsi tv műsorán Az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója péntek esti regionális adásában számol be az Alpok-Adria Munkaközösség vezetőinek a napokban Gmudenben zajló tanácskozásáról. A rendezvény keretében ugyanis - a tartományi kormányfők november 27-iki plenáris ülésén - dr. Gyene- sei István, Somogy megye közgyűlésének elnöke veszi át 1993-94-re a munkaközösség elnöki tisztét, amelyet eddig dr. Josef Ratzenböck, Felső-Ausztria tartományi főnöke töltött be. Ezzel egyidejűleg a vezető tisztviselők bizottságának elnöki székét - a most leköszönő dr. Eduard Pesendor- fer helyett - dr. Kolber István, Somogy megye közgyűlésének alelnöke foglalja majd el. A rangos eseményről készülő beszámoló az osztrák televíziós kollégák segítségével, a Linz-Bécs-Buda- pest-Pécs vonalon keresztül, unilaterális csatornán jut el a nézőkhöz. Nagy jelentőségű állomás ez, hiszen a Pécsi Stúdió történetében most először kerül sor ilyen magas szintű technika alkalmazására. (Folytatás az I. oldalról) Az 50 fő feletti létszámmal működő megyei székhelyű iparszervezetek termelési értéke összehasonlítható árakon számítva az értékesítés nehézségeivel összefüggésben - az első félévihez hasonlóan - 17%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Az összes értékesítésen belül az export erőteljesen, 27%-kal csökkent, míg a belföldi eladások 12%-kal mérséklődtek. Halmozódó problémák Az évek óta tartó recesszió az építőipart erőteljesen sújtja; minimális a beruházási tevékenység mind a termelő, mind az infrastrukturális szférában. A mezőgazdaságban egyre halmozódtak a problémák. A kárpótlási folyamat beindulása, a szövetkezetek átalakulása, a csődeljárások, a felszámolások lebonyolítása együttesen óriási feladattömeggé vált, s a nehézségeket fokozta a katasztrofálisan aszályos nyár. A nyári és az őszi betakarítású növények hozama kisebb lett a vártnál: az aszályos időjárás okozta kiesés a legtöbb kultúránál tetemes. A búza ugyan közepes, 5,5 t/ha termést hozott, de a kukoricából valószínűsíthetően 5 tonnát valamivel meghaladó hektáronkénti terméshozam több mint 2 tonnával marad el a tavalyitól. Az állatállomány csökkenése - szinte minden fajra kiteije- dően - tovább folytatódott. Szarvasmarhából minden eddiginél kisebb volt az állomány, szeptember végén 55 900 db, ami 18%-kal maradt el a tavaly ugyanekkoritól. Sertésből 424 600-at tartottak szeptember végén a megye gazdaságaiban, ez 8 százalékkal volt kiesebb mint egy éve. Baranya megyében a foglalkoztatottság tovább romlott. A megfigyelt 50 fő feletti gazdasági szervezetekben az anyagi ágakban 1992. I—III. negyedévében mintegy 74 000 főt foglalkoztattak, 21%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A létszámfogyás - mely az ágazatok mindegyikét érintette - továbbra is a kivitelező építőiparban volt a legszámottevőbb (29%), de az átlagosnál nagyobb mértékű volt a mezőgazdaságban és az egyéb anyagi tevékenység személyi és gazdasági szolgáltatás területén is (mindkettőben 25%). Az iparban a csökkenés valamivel mérsékeltebb volt; itt 18%-kal dolgoztak kevesebben, mint egy évvel ezelőtt. A Baranya Megyei Munkaügyi Központtól származó információk szerint 1992 szeptemberének végén mintegy 26 500 álláskeresőt tartottak nyilván, 45%-kal többet, mint az év elején. Álláskeresők A megyén belül három város - Pécs, Komló és Mohács - körzetében élt az álláskeresők többsége (sorrendben 27, 20 il- letvwe 17%-uk). Közülük a pécsi és komlói körzetben az átlagosnál némileg erőteljesebben .(25%-kal) emelkedett a munkanélküliek száma. Az egyes településcsoportokat tekintve egyébként a szentlőrinci volt az, ahol az év eleje óta a leginkább, (58%-kal) gyarapodott a mun-, kát keresők tábora. A munkanélküliek közül ez év szeptemberében több mint 20 000 fő részesült munkanélküli-járadékban. Számuk az év eleje óta mintegy kétszeresére növekedett. Egy főre 1992. szeptemberében átlagosan mintegy 8700 Ft bruttó segély (járadék) jutott. 19 ezer forint átlagkereset A megfigyelő 50 fő feletti gazdasági szervezeteknél a foglalkoztatottak havi bruttó átlag- keresete 1992. I—III. negyedévében mintegy 19 000 Ft-ot tett ki. Ez az összeg 22%-kal haladta meg a tavalyi év azonos időszakait. A keresetek a közlekedésben és a kivitelező építőiparban nőttek a legdinamikusabban (39, illetve 31%-kal). A legmérsékeltebb (18%-os) növekedésre az iparban került sor. A lakosság takarékbetét-állománya szeptember végén 19,8 milliár forint volt, 1,9 milliárd forinttal magasabb az év eleji- nél. A lakossági hitelállomány továbbra is folyamatosan csökken. Országosan a fogyasztói árak január és szeptember között átlagosan 23,1%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. A megyében 1992. első három negyedévében összesen 545 lakás épült, 27%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Nyugati tőkéscsoportok érdeklődnek, hogyan segíthetnék a magyar sertéstenyésztést hitelekkel - mondta az MTI-nek Haszur Antal, a Bácshús Rt. kereskedelmi igazgatója. A szakember kijelentette: cége tárgyalásokat folytat egy közelebbről meg nem nevezett tőkéscsoporttal arról, hogy esetleg hitelt biztosítanának a magyar sertéstenyésztés fellendítésére a húsüzem körzetében. A konstrukcióban a cég vágóhídi készlete szolgálna a hitel fedezetéül, a termelők pedig csupán részben kapnának készpénzt - mintegy 25 százalékot - a többit természetben juttatnák a gazdáknak, A háború áldozataira emlékezik Pécs tanulóig úsága 12 kilométeres menettel Cserkúttól a köztemetőig november 29-én. A menet 8.30-kor indul a cserkúti legelőről, ahol 1944. novemberének utolsó napjaiban 99 német, és közel ugyanannyi orosz katonát hántolták el a lövészárkokban. Vasárnap reggel 7 órától buszok indulnak folyamatosan az uránvárosi végállomástól a cserkúti csárdáig. A fölötte lévő egykori csatatéren sátrat állítanak fel. Előtte 3 méteres nyírfakereszt emlékeztet, hogy 1944. november 29-én itt véget ért a háború. 8 órakor Erdős László ezredes, hadtörténész szól az egykori eseményekről. például takarmány, fehérje és állatgyógyszer formájában. A kamatról jelenleg tárgyalnak s várhatóan nem haladja meg a 20 százalékot, sőt inkább 15 százalék körüli lesz. A megállapodás a kereskedelmi igazgató szerint akár már egy hónap múlva is létrejöhet, s akkor mintegy 100-120 millió forint hitel állhat rendelkezésre a térség sertéstenyésztőinek támogatásává. Ezt a pénzt azonban - lévén a sertéstenyésztés több ciklusú - akár háromszor is meg lehet forgatni évente. A Bácshús Rt. december elején tenyésztői konferenciát rendez Baján a kérdés tisztázására. Utána elindul a menet a városon át. Az útvonal: Esztergár út (volt 39-es dandár út,) Mártírok útja. A vasutas bérháznál (kb. 11.00) dr. Körinek László államtitkár-helyettes a Magyar Kolping Szövetség elnöke szól a fiatalokhoz. A Siklósi úton át a köztemetőhöz ér a menet (12- 12.3Q). Minden résztvevője - felnőttek is csatlakozhatnak hozzá - két égő mécsest helyez el, egyet a magyar-német, egyet az orosz katonatemetőben. Itt dr. Páva Zsolt alpolgármester mond beszédet. A menetelés a Nevelési Központban ér véget, ahol Mayer Mihály megyéspüspök a keresztényi felelősségről szól. Megbékélés a sírok felett 12 kilométeres menetelés vasárnap Pécsett A szigetvári laboratórium bemutatkozott Grazban Rendeződik a távfűtés helyzete Mohácson • • Önkormányzati kft. alakul A Szigetvári Kórház Központi Laboratóriumának hat Munkatársa vett részt Grazban, az Alpok-Adria Régió II. Klinikai Kémiai és Orvosi Laboratóriumi Kongresszusán, jelene nemzet, mintegy 200 szakembere hat témakörben számolt be tódásának eredményeiről. A tanácskozás célja a régió laboratóriumi vizsgálatainak egységesítése és az együttműködés megteremtése az egyes °rszágok egészségügyi intézményei között. Dr. Fekete Mátyás, osztály- vezető főorvos tájékoztatása s''•érint a szigetvári csoport hátóm témakörben hat előadást Mrtott. Dr. Dinnyés Imre a szív- [nfarktus korai, laboratóriumi kimutatásában jelentős enzim Mennyiségi meghatározásának eddigi tapasztalatait foglalta össze, amelynek segítségével gyors és pontos információt tudnak adni az infarktus meglétéről és a beteg állapotáról. Gá- losi Sándomé a szívbetegek gyógyításában alkalmazott di- goxin nevű szer vérből történő kimutatásáról beszélt. A vizsgálat rövid idő alatt jelzi a gyógyszer esetleges túladagolását, vagy alacsony szintjét, így a kezelőorvos módosítani tudja a gyógyszer mennyiségét. Kajtár Zsolt vegyész, a szigetvári kórház laboratóriumának háromszintű minőségellenőrző rendszerét és a tapasztalatait mutatta be. A minőség biztosítása nagyon fontos a nemzetközileg is elfogadott eredmények kiadása miatt. Zentai Béláné vezető asszisztens a nemi szervi daganatos betegségek vérből történő korai kimutatásáról számolt be, elvégzésének jelentősége a betegség előfordulásának gyakorisága miatt egyre nagyobb. Szabó Zoltánné pedig arról az új eljárásról szólt, amellyel egyes daganatok korai felismerését a vér analízisével végzik—, Dr. Fekete Mátyás a gyakori prosztatarák diagnózisában és a megfelelő terápia kidolgozásában segítséget nyújtó hormon-receptorok laboratóriumi vizsgálatával foglalkozik, a főorvos a kutatásait még 1988-ban az Egyesült Államokban kezdte, ahol meghívott kutatóként dolgozott. A régió III. konferenciáját 1994 júniusában Pécsett rendezik. S. M. A távfűtés helyzete Mohácson lassan rendeződik. Hónapokon át tartó egyezkedés folyt a PÉTÁV megyei székhelyű vállalata, azaz Pécs és az ellátási körzetéhez tartozó kisvárosok között, s ez idő alatt az üzemeltetőnek jelentősen megnőttek a kintlévőségei, a gazdálkodása pedig veszteséges lett. Az érintett önkormányzatok a vagyonmegosztás és üzemeltetés elveiben - miután Pécs és Szentlőrinc változtatott az eredeti álláspontján - szinte utolsó pillanatban egyeztek meg, így a vállalat a csődeljárástól, illetve a nagy valószínűséggel azt követő felszámolástól menekült meg. A megyei vagyonátadó bizottság a november 13-án hozott döntése értelmében Mohács ön- kormányzatának ítélte a helyben lévő közműveket, az itt található eszközállományt, továbbá 21 millió 347 ezer forintot. Ami az összeget illeti, nos abban a helyi adósok tartozása is benne van, amely ez év szeptember végével már meghaladja a 10 millió forintot. A VÁB vagyonmegosztása alapján Mohács képviselő-tes- tülete többségi szavazattal ön- kormányzati egyszemélyes kft-t hozott létre, melynek a törzstőke-fedezete a PÉTÁV-tól átadásra kerülő közmű, továbbá a működtető és háttérvagyon. Ügyvezető igazgatónak Keresztény Lajost nevezték ki, aki a vállalat helyi üzemmérnökségének vezetője december végéig. Az önkormányzati kft. januártól veszi át a város 2000 lakásának fűtési és melegvízszolgáltatási feladatait, de ezt megelőzően a decemberi testületi ülésre a képviselők az üzleti terv kidolgozását kérték a leendő ügyvezető igazgatótól. A képviselők számítanak arra, hogy a jelenleginél valamivel olcsóbb árakat állapít meg a szolgáltató. B. M.
