Új Dunántúli Napló, 1992. november (3. évfolyam, 301-330. szám)

1992-11-25 / 325. szám

8 aj Dunántúli napló 1992. november 25., szerda Az Új Dunántúli Napló vitafóruma Az SZDSZ egységes Papp Béla véleménye a kongresszus tapasztalatairól Kibővült a KDNP elnöksége Markánsabb megjelenés-Kár lenne tagadni, hogy személyektől is függ egy párt hatékonyabb politizálási lehe­tősége. Márpedig az SZDSZ személyi döntéseiben is mindent meg kíván tenni azért, hogy fo­kozatosan és folyamatosan a „nyugodt erőt” képviselje, - kezdte Papp Béla, a pécsi ön- kormányzat frakcióvezetője, a Szabad Demokraták Szövetsége nemrégiben befejeződött kong­resszusának egyik pécsi kül­dötte. Megyénkben az SZDSZ-nek körülbelül ezer tagja van, a kongresszuson ti­zenhat küldött képviselte Pé­cset. A küldöttek kiválasztására több jelőlőgyűlést tartottak.- A nyolcszázötven küldött nyolcvan százaléka vidékről ér­kezett a Budapesten megrende­zett kongresszusra, és mivel, Titkárnőről, fogadóóráról... Ki nevetve, ki pedig feddőleg emlegeti, hogy „na-na, hát a tit­kárnőd tartja helyetted a foga­dóórát”? Nem, a fogadóórát én magam szoktam tartani. Ezek­nek időpontja és helye rendsze­rint meg is jelenik az Új Dunán­túli Naplóban. Akkor honnan a félreértés? Talán nem mindenki tudja, miként is zajlik a képviselői munka. Melynek egyik lényege, hogy általában nem Pécsett zaj­lik. Hétfőn, kedden mindenkép­pen plenáris ülés van, de mikor sűrűsödik a program, mint ilyenkor, költségvetési vita tá­jékán, akkor szerdán, csütörtö­kön is; év végén aztán pénteken is, szombaton is, vasárnap is. Bizottsági üléseket rendszerint szerdán és csütörtökön tartunk - jómagam az oktatási bizottság­ban vagyok érdekelt. Többnyire csütörtökön este későn érkezem vissza Pécsre. Pénteken délelőtt az egyetemen dolgozom. S ak­kor végre itt a hétvége, hogy vá­lasztókörzetem problémáival is megismerkedhessem. Még egy-két gyűlés, vidéki vagy kül­földi utazás, s kezdődik az új hét. Vajon hogyan lehet ilyen körülmények között a helyi vá­lasztókörzetben megfelelő munkát végezni? Valamilyen áthidaló megol­dást kezdtem keresni: hogyan tehetném magam könnyebben elérhetővé? Ezért bíztam meg titkárnő­met, hogy a hét bizonyos nap­jain, amikor én semmiképpen sem tudok itthon lenni, vigye az ügyeket; ha valaki találkozni akar velem személyesen és fo­gadóórán kívül, akkor ezt be­szélje meg; ha valakinek sürgős intéznivalója volna, akkor áll­jon az illető rendelkezésére. S hogy erről a megoldásról min­denki értesülhessen az Új Du­nántúli Naplóban közhírré tet­tük: kedden és csütörtökön, 13-15 óráig a Városházán Tan- csik Beáta ügyfélszolgálatot tart. Az ügyfélszolgálat tehát a fogadóóra kiegészítése. Alap­vető célja - a fentiek értelmé­ben - a kapcsolattartás folyama­tossá tétele. Reményeim és ta­pasztalatom szerint azok, akik fölkeresték a városházi irodát ezt így is értelmezték. Rendsze­res fogadóóráimon pedig to­vábbra is szívesen és személye­sen várok mindenkit. Végül, köszönet azoknak, akik a félre­értés lehetőségére fölhívták fi­gyelmemet. Bretter Zoltán országgyűlési képviselő mint olvashatták, kétharmados többséggel Pető Iván lett a párt új elnöke, újabb bizonyítékként arra, hogy a vidéki szervezetek is támogatják őt. Úgy látom egyébként, hogy a mai SZDSZ egységes, legfeljebb látszat-megosztottságról lehet szó. Utóbbi összefügghet azzal is, hogy az ellenzéki szerep, az ellenzéki párt feladata a mai magyar politikában nehéz és el­lentmondásos, ennek a szerep­nek a megítélésében lehetnek csupán a párton belül árnyalat­nyi különbségek.- Arra gondol, hogy esetleg annak idején nem feltétlenül kellett volna aláírnia a pártnak az MDF-vel kötött paktumot?- Szerintem 1990 áprilisában meg kellett kötni a paktumot. Más kérdés, hogy az emberek­ben kialakult mai csalódottság egyik oka éppen az, hogy a kormány sok esetben nem tar­totta be az akkori megállapodá­sokat. Romlik a gazdasági hely­zet, az önkormányzatok az elle­hetetlenülés küszöbén állnak, tisztázatlan és gőgös a kor­mányzat viszonya az egyre fon­tosabbá váló szakszervezeti tö­mörülésekkel, nincsenek pre­cízzé tett garanciák kinevezési kérdésekben. Ezek fényében manapság viszont nehéz lenne elképzelni egy újabb, a paktum­hoz hasonló megállapodást a legnagyobb kormányzó párttal.- Ebben a helyzetben mit te­het akkor egy, a parlamentben ellenzékben, az önkormányza­tok esetében pedig többségben lévő párt?- Itt szeretném tisztázni, hogy az SZDSZ pragmatikus párt. Olyan korszerű párt szeretne lenni a továbbiakban is, amely a baloldaliságból csak a szociá­lis, liberális érzékenységet tartja meg, az SZDSZ nem ba- oldali, hanem centrumpárt. Eh­hez készítjük el részleteiben a jövőre vonatkozó választási programunkat, amelyet folya­matosan megismerhetnek az emberek, és amelynek megalko­tásához sokat segített a mostani kongresszus vitája is. Erre ad garanciát az újonnan megvá­lasztott vezetés, amely tömöríti az SZDSZ legjobb szakembe­reit. Meggyőződésem, hogy ez a kongresszus nagyot sokat jelen­tett a párt 1994. évi sikeres vá­lasztási szerepléséhez. Bozsik L. Új párt: A Köztársaság Párt A cselekvő erő A Köztársaság Párt tisztségviselői. MTI Telefoto Az elmúlt hét közepén egy új párt, a Köztársaság Párt tartotta bemutatkozó kongresszusát Budapesten. A párt alapító el­nöke Palotás János. Vele be­szélgettünk a kongresszus utáni napokban.-Miként értékeli az alakuló kongresszust?- Nagyon kemény munka után, az eredeti céljainkkal tel­jesen összhangban zajlott le. Úgy éreztem, hogy nagyon sok olyan ember, szaktekintély, aki korábban soha nem kötődött po­litikai párthoz, most nem min­dennapos lépésre szánta el ma­gát. De látszott rajtuk, hogy a vívódásaik nagy mértékben csökkentek. Jól érezték magu­kat, úgy gondolták, tényleg ez az a közeg, amire számítottak, nem érte őket csalódás.- Én úgy láttam, hogy a kongresszuson nyoma sem volt a máskor szokásos ideges han­gulatnak, az Önök pártja való­ban „nyugodt erőnek” tűnik.- Azt gondolom, hogy na­P écs Megyei Jogú Város Ön- kormányzatának Közgyű­lése két alkalommal is tárgyalt a Nevelők Háza, immár mint vá­rosi intézmény létesítéséről. Az előterjesztés egyik alkalommal sem kapta meg a minősített többséget jelentő 26 szavazatot. Ezzel a Közgyűlés egy négy év­tizede sikeresen működő, speci­ális szakmai és általános műve­lődési igényeket kielégítő mű­hely sorsa felett tört pálcát. Működési feltételeiket nem maguk semmisítették meg. Helyzetük azáltal vált bizonyta­lanná, hogy az otthont adó épü­letet -jogszerűen - visszakapja a katolikus egyház. Ezért me­rülhetett fel egyáltalán a kérdés: felvállalja-e a város az intéz­mény további működtetését? Érdemes-e megtennie? Ez a ház nem pusztán egy a város művelődési házai közül, gyón komoly erő, tekintélyes társadalmi háttérrel. Valóban, a sikereik alapján nyugodt embe­rek kudarcokat is el tudnak vi­selni, mert kellő sikerélményük volt már az életben. De annyi­ban szeretném azért módosítani, hogy a jövő építése kihívás, fel­adat, kockázat, tehát nem iga­zán a nyugodt, hanem a cse­lekvő erő tudja a problémákat megoldani. Sokat gondolkod­tunk egyébként azon, hogy mi az, ami minket kifejez. A nyu­godt erő helyett inkább a dina­mikus erő, a mozgékonyság, a kreativitás. Valóban igaz, hogy a homlokok kisimultabbak, te­hát nem sértett politikai rétegről van szó.- Önök a kormányzóerővé való válást tűzték ki célként. Ha sikerül, mely pártokkal tudnák elképzelni az együttműködést, és melyekkel nem?- Ezt minden politikai párt­nak ki kell tűznie célul, de azt is hozzá kell tennem, hogy egy programpártnak csak így van ér­dé az egyetlen, mely speciálisan egy fontos foglalkozási ág, a legnépesebb, ám legrosszabbul fizetett értelmiségiek számára biztosít önképzési, művelődési lehetőségeket. A Szocialista Párt városi szervezetének állás­pontja szerint bűn volna felál­dozni ezt az intézményt, mely a gyermekeinket nevelő pedagó­gusok szakmai továbbképzésé­nek ad otthont. Különböző ér­deklődésű szakmai csoportok (képzőművészek, zenét műve­lők stb.) számára szervez szak­köröket, biztosít bemutatkozási lehetőségeket. Színvonalas művészeti (iro­dalmi, zenei) programjai, nyelv- tanfolyamai, balett- és gitáris­kolája, természettudományos telme. A párt nyitott a választá­sok után valamennyi politikai erőnek, amelyik valóban bírja a társadalom bizalmát, van fel­elősségérzete. És számunkra van még egy meghatározó elem: ne akarja kormányzati szintre emelni saját ideológiá­ját. A mi programunk szem­pontjából ugyanis nem kezel­hető az, ha a végrehajtó hatalom mondja el, hogy most melyik az az ideológiai kurzus, amelyik a legkedvezőbb és a legjobb a tár­sadalomnak. Az államnak az a feladata, hogy feltételeket te­remtsen a sokszínűséghez. Ha kormányzati erőként pártunk bejut a parlamentbe, akkor el­képzelhető koalíciós tárgyalás akár egy liberális, akár egy kon­zervatív vagy keresztény beállí­tottságú párttal, amennyiben ő elfogadja, hogy csak a pártpoli­tika szintjén tartja az ideológiát, és nem teszi feltétellé a kor­mánykoalíció számára, hogy végrehajtó hatalmi szintre emelje.- A vállalkozókon kívül kikre számítanak?- Számítunk a magyar üzleti élet képviselőire, a gazdasági koncepció alapján mindenkép­pen, de nem egy társadalmi ré­teget céloztunk meg. Úgy gon­dolom, hogy hibás az a politikai erő, amelyiknek nincs gazda­ságpolitikája, de legalább olyan hibás, amelyik csak gazdaság- politikával rendelkezik, hiszen a végrehajtó hatalomra törekvés a társadalom teljes leképezését igényli. Nem véletlen, hogy programunk nem csak gazda­sági, hanem kulturális, szociál­politikai, egészségügyi, külpoli­tikai, belpolitikai, társadalom- politikai, oktatáspolitikai prog­ramként is megjelenik. Cs. L. előadássorozata, a keretében működő eszperantó csoport, a Magyar-Finn Baráti Társaság és a lakosság más rétegeinek is gazdag művelődési lehetőséget kínál. Különösen fontos hely mint­egy 800 nyugdíjas pedagógus számára, akik itt találják meg a találkozási lehetőséget volt kol­légáikkal és szakmájukkal. A Nevelők Háza Kamarakórusa nemcsak önmagának szerzett világhírnevet, hanem városun­kat is ismertté tette Európa számos országában éppúgy, mint a Nevelők Háza által szer­vezett nemzetközi kamarakó- rus-fesztiválok. Ezek sikere nyomán rendez­ték Pécsett 1988-ban az Europa A Nevelők Házáért Az elmúlt hétvégén tartotta nagyválasztmányi ülését a Ke­reszténydemokrata Néppárt. Az ülésen az eddigi hattagú vezető­séget hat vidéki, régiós jelölttel tizenkét tagúvá bővítették, va­lamint módosították a párt alap­szabályát is. A nagyválasztmá­nyon történtekről Perényi Jó­zsef, a KDNP megyei titkára tá­jékoztatott minket.- A nagy választmány egyik célja az alapszabály módosítása volt, a másik pedig egy új struk­túra kialakítása, aminek a lé­nyege a vidék bevonása a veze­tésbe. Egyöntetű döntés szüle­tett, hogy a hat régió felállása, és ezeknek egy-egy képviselő­vel az elnökségben való részvé­tele javítani fogja a párt eddigi tevékenységét, a vidék hangja jobban érvényesülni fog. Sajná­lom, hogy Ursprung János, aki a dél-dunántúli régiót képviseli az elnökségben, most nem tud nyilatkozni, ő ugyanis pihenőjét tölti Hévízen.-Mi az, amivel a vidék elé­gedetlen volt?-Azok a problémák, ame­lyek a régiókban megjelentek, nem minden esetben jutottak el az elnökséghez. Ezért is gondol­tuk azt, hogy egy regionális el­nök jobban össze tud fogni egy területet. Ez a kialakult törté­nelmi hagyományokra alapult, a mi esetünkben Baranya, Tolna, Somogy és Zala megyéről van szó. További gondunk volt, hogy pártunk, mely keresztény indíttatású, a szociális érzé­kenységet nem tudta kidomborí­tani. Nagyon fontos kérdés az is, hogy pártunknak van egy el­fogadott gazdasági programja, amivel a kormány nem foglal­kozott. Ezt a programot, amely vállalkozóbarát, amelyik a munkavállalók érdekét nagyon fontosnak tartja, tárgyalja meg a kormány, és ha lehet, akkor eb­ben a másfél-két évben tűzze napirendjére. Ha ez nem megy, akkor be kell építeni választási programunkba.- Miért kellett módosítani az alapszabályt?-Mikor annak idején elfo­gadtuk az alapszabályt, még csak tízezer körül volt a taglét­számunk, ma már húszezer fö­lötti. Nagyon fontos volt, hogy a párt vezetése egy kézben le­gyen, hiszen pártelnökünk, mint népjóléti miniszter igazából nem tud operatív ügyekben dön­teni. Ezért választottunk Ru- bovszky György személyében ügyvezető titkárt, aki ilyen ügyekben fog a párton belül te­vékenykedni.- Hogyan ítéli meg a KDNP esélyeit a következő választáso­kon?- Esélyeinket politizálásunk nagyon befolyásolja. A tagság egyértelmű akarata az, hogy markánsabban jelenjünk meg a politikai porondon. Népszerűén legkönnyebben ellenzéki oldal­ról lehet politizálni, de kor­mányzópárt is tudhat úgy, hogy az ne legyen ellenszenves.-Az igazságtétel kérdésében határozott álláspontot képvisel a párt.- A politikai vita során szóba került az igazságtétel. Dr. Gás­pár Miklós és dr. Jobbágyi Gá­bor foglalkozik ezzel. Ok hely­színi szemlét tartottak Moson­magyaróváron, ők adták be a vádiratot a Legfelső Ügyész­séghez, ők vizsgálták meg a kü­lönböző nemzetközi egyezmé­nyeket is. Ennek eredménye­ként ki lehet mondani, hogy 1956-ban Magyarországon há­ború volt, és a háborús bűnök nem évülnek el. Meg kell tehát vizsgálni, hogy 1956-ban mi­lyen háborús bűnöket követett el a szovjet csapatok támogatá­sával az a szűk mag, amely bito­rolta a hatalmat. Nem azt kíván­juk, hogy itt fejek hulljanak a porba, hanem azt, mutassunk rá, hogy kik voltak a felelősök az elkövetett gaztettekért, és minél hamarabb béküljön meg ez az ország. Cs. L. Összehangolt választási programmal A Független Kisgazdapárt, a Szociáldemokrata Párt, az 56-os Szövetség, a Nemzetőr Kör és a Magángazdálkodók Szövetsége megyei szervezetei­nek szándéknyilatkozata. Hazánkban a szabad válasz­tások után a várt rendszerváltás nem következett be. A lakosság folyamatos elszegényedése és a Cantat programját, mely után Európa-szerte emlegették Pécs nevét a zenekedvelők. Mindezek alapján a Szocia­lista Párt úgy látja, érdemes fel­vállalni a nagy terheket, létre­hozni az intézményt. Általa mindenekelőtt egy fontos társa­dalmi csoportot becsül meg az önkormányzat (1989-ben a Pé­csett foglalkoztatottak mintegy 7%-a dolgozott oktatási intéz­ményekben). A profil bővítésé­vel pedig más társadalmi réte­gek számára is kedvelt és hasz­nos művelődési centrummá válhat. K érjük a választópolgárokat, segítsék a Nevelők Háza fenntartását azzal, hogy képvi­selőjüket felkérik az intézmény ügyének támogatására. A Szocialista Párt Pécs városi elnöksége növekvő munkanélküliség réme kilátástalanná teszi a jövőt a bérből és fizetésből élők szá­mára. Ebből az állapotból való kitörés érdekében az FKGP, az SZDP, az 56-os Szövetség, a Nemzetőr Kör és a Magángaz­dálkodók Országos Szövetsé­gének Baranya megyei szerve­zetei annak az együttműkdési szándékuknak adnak kifejezést, melynek értelmében elítélik az ország gazdasági és kulturális leépítését, amely a korábbi és a mai gazdagok malmára hajtja a vizet, kinyilvánítják, hogy a jövő parlamentjében helyet kell kapniuk szervezeteiknek. Ezért az elkövetkező választásokon egymást segítik, összehangolják választási programjaikat. Szer­vezeteik tagságának túlnyomó többsége vidéken él, ezért kö­zös erővel és együttműködve kell a vidéki polgárságot meg­nyerni a fenti célok eléréséért. A fenti szándéknyilatkozat bármely aláíró fél kérésére megváltoztatható. Hangya Antal, az FKGP me­gyei elnöke, Pataki György , az SZDP megyei elnöke, Sver- csics József, az 56-os Szövet­ség megyei elnöke, Papp Béla, a MAGOSZ megyei elnöke, Horváth Miklós, a Nemzetőr Kör megyei vezetője.

Next

/
Thumbnails
Contents