Új Dunántúli Napló, 1992. november (3. évfolyam, 301-330. szám)
1992-11-24 / 324. szám
10 új Dunántúli napló 1992. november 24., kedd Ä A szerkesztőség postájából A kiskereskedők kérdeznek Gyes Háromgyermekes anya, két éves gyermeke miatt kérdezi, hogy mennyi gyermekgondozási segélyt fog kapni? A többször módosított 10/1982./IV. 16./ Miniszertaná- csi rendelet végrehajtása tárgyában kiadott végrehajtási rendelet szerint gyermekgondozási segély címén, havonta: az első gyermek után 800 forint; a második gyermek után 900 forint; a harmadik és minden további gyermek után 1000 forint jár. Az 57/1992./III.25./ Kormány rendelet 9. §-a szerint a gyermekgondozási segélyre jogosultnak a gyermekek számától függetlenül 1992. január 1-től, havi 3850 forint. 1992. augusztus 31-ét követően pedig 4150 forint jövedelempótlék jár. Olvasónk esetében ez azt jelenti, hogy harmadik gyermeke után összesen 5150 forintot fog kapni, ha a segélyt ez év szeptember elseje után veszi igénybe. Itt mondjuk el tájékoztatásul még azt is, hogy a rendelet szerint a gyermekgondozási segélyben részesülő személy - a segély teljes összegének folyósítása mellett - a gyermek másfél éves kora után munkát vállalhat. A munkaviszony /tagsági viszony/ keretében történő munkavégzés azonban éves átlagban a törvényes munkaidő felét nem haladhatja meg. S. A. Segítettek Köszönetét szeretnénk mondani mindazoknak, akik adományaikkal segítették gyermekünk, Csaba gyógyulását. Smich Jenőné, a diósviszlói általános iskola igazgató-helyettese, a szülői munkaközösség, a község lakossága, a harkányi Kitaibel Pál Általános Iskola, a siklósi Diákotthon, a harkányi Fodrászipari Szövetkezet, a Keresztes-pusztai Szociális Otthon lakói, és több magánszemély, akik az adományaikkal nagyon sokat tettek. A kilenc éves kisebbik gyermekünk állapota javulóban. Lőrincz István Diósviszló Korvin O. u.15 Fogadóóra vers- és novellaíróknak Hárs György Péter költő, minden kedden 16-től 18 óráig az Új Dunántúli Napló Szerkesztőségében (Pécs, Rákóczi u. 34. 701. szoba) fogadja azokat, akik beküldött versük, novellájuk ügyében személyes találkozást kémek. Az Új DN. november 13-ai számában, Csuti János aláírással megjelent: „Éjszakai nomádok a pécsi vásártéren” című írásra szeretnénk reagálni. Cs. J. valószínűleg jószándékkal írta a cikket, ám sejtelme sem volt arról, milyen indulatokat kavart fel a becsületesen dolgozó magyar kereskedők körében. Felháborodásunk oka alapjában az, hogy Magyarországon érvényben lévő törvények szerint külföldi állampolgár kereskedelmi tevékenységet - pláne illegálisát - nem folytathat. Ennek ellenére - immáron vagy tíz éve - a seftelők paradicsomává vált az ország: kezdetben csak a lengyelek, később a románok, mára pedig a litvánok, ukránok, bolgárok, legújabban pedig a kínaiak is megjelentek. Óriási tömegekben árasztják el a váA „Ránk erőltették az igazgatót” címmel november 9-én, az Új Dunántúli Naplóban megjelent Berta Mária cikkéhez szeretnék hozzászólni. Véleményünk szerint az 50 fős kollektívából csupán három fő és nem a kollektíva véleményét tükrözi a cikk. De ha már így történt, a cikk a vállalatot lejárató hangvétele, az egyoldalú negatív vélemények közlése, és pontatlan állításai késztettek a válaszadásra. A címet „Igaztalan és hangu- latkeltő”-nek tartom. Engem a kisvállalat vezetése kért fel és a közgyűlés választott meg a vállalat vezetésére. Ez egyéni sza- badakaratú döntésük eredménye volt (51 igen, 9 ellenszavazat). • Szomorú, hogy megalapoztuk a vállalat jövőjét, - bár ma még csak körülbelül 30 dolgozónak, de terveink szerint később 60-68 fő számára - ennek ellenére pesszimista hangulatot tükröz a cikk. Az tény, hogy a hagyományos tevékenységünk nem biztosít kellő forgalmat és bevételt jelenlegi létszámunkhoz képest, de a sokat emlegetett BATRA cég sem profilunk szerinti munkát hozott, csak olcsó bérmunkát. Kivásárlási szándéka pedig- jogilag nem volt járható, és árajánlata is messze elmaradt a reálistól. A kisvállalat „továbbélési” lehetőségének első állomása az a közgyűlés volt, ahol a dolgozók megszavazták - a döntés kiemelt fontosságához méltóan - azt, hogy a felszámolás kérdéskörről egymás előtt titkosan, de név szerint foglalnak állását azonnali szavazással. Ez a név szerinti titkos szavazás a legközelebbi irodában az EUROIN- VEST, és a vállalat jogi képviselője előtt történt. sártereket, arrogánsak, tolako- dóak. És tehetik mindezt azért mert a hatóságok részéről jóformán szabadkezet, mi több, biztatást kapnak. Több kérdésünk lenne ezzel kapcsolatban az illetékesekhez: Hogyan juthat be az országhatáron naponta - és gyakran autónként - több tonnányi csempész áru? Kiknek áll érdekében, hogy a fekete kereskedelem ellenőrizetlenül, hallgatólagos jóváhagyással egyre fényesebben virágozzék? Kik támogatják azt a hamis, demagóg magyarázatot, hogy a seftelőkre a szegény vásárlói rétegek miatt van szükség? A magyar kereskedőnek tevékenysége gyakorlásához engedélyre van szüksége, majd működése során jövedelemadót, ÁFÁ-t és társadalombiztosítást A szavazás után világossá vált, bár nevük titokban maradt még a vállalat igazgatója előtt is, hogy a kisvállalat azonnali bezárását és felszámolását követelő „hangulatkeltők” csupán tízen vannak. A vállalat létszámleépítési ütemterve a közgyűlés által ismert, annak végrehajtására a vezetőséget bízta meg. Én 1992. január 15-től vagyok a vállalat vezetője, hogy a „három” ...” mikori és milyen szabálytalanságokat sejtet nem derül ki, talán meg kellene nevezni. A vállalati közgyűlés „továbbélésről” hozott pozitív döntése alapján megkezdtük és 1992. október 28-án sikerrel lezártuk az EUROINVEST Rt. szaktanácsadójának közreműködésével a csődeljárást. (Pontosítás: az Állami Vagyonügynökség részvétele nélkül, ugyanis az EUROINVEST Rt. az ÁVÜ által a vállalat átalakítására és privatizálására felhatalmazott Szaktanácsadó cégek egyike.) A csődegyezség szerint 1992. A társasház, családi ház, nyaraló- vagy lakásbiztosítással rendelkező fogyasztók által kötött biztosítások különböző okmányait - szerződések, kötvények egyre gyakrabban hiányosan töltik ki a biztosítók. A hiányos biztosítási okmány megnehezíti a fogyasztó kárigényének érvényesítését. Ezért felhívjuk a fogyasztók figyelmét, hogy épület vagy lakás biztosítási okmányaikon ellenőrizzék, hogy a feltüntetett kell fizetnie, amely kiadások - sajnos - a termékeik árában jelentkeznek. Az illegális árusok e költségek egyikét sem „élvezik”, ezért áraikban jóval a mi áraink alatt tudnak maradni. Ezzel nemcsak a magánkereskedői szektor elől, de az állami kereskedelem elől is jelentős vásárlóerőt vonnak el. Kinek lehet érdeke ez hazánkban? A pécsi vásártéren szálláshelyet biztosítanak a külföldi - illegálisan letelepedett - sefte- lőknek, akik között több - egymással is rivalizáló - maffia működik, többségük mindenre elszánt, fegyverrel rendelkező, akiktől nemcsak a vásártér környéke, de a város is joggal tarthat. Kiknek érdeke, hogy ez az állapot fennmaradjon? Nevünket a bosszútól való félelmünkben nem közöljük. Pécsi kiskereskedők december 31-ig kell az úgynevezett kishitelezőket (szállítókat) kifizetnünk, mely kötelezettségünk nem éri el az 150 000 Ft-ot. Ennek érdekében eladásra kínáljuk fel felesleges, elfekvő eszközeink egy részét. Tehát ebből is látható, hogy a korábbi időszakban, amikor több létszámmal és így magasabb költséggel működtünk a kelleténél, még akkor sem éltünk a „vezetők jövedelmének biztosítása érdekében” eszköz kiárusítással, hanem egyedi árbevételek realizálása, kintlevőségeink behajtása révén fedeztük a költségeket. A jövőbeni piaci lehetőségeket befektetni szándékozó német partnerrel fogjuk kiépíteni és kihasználni, de eddig is sokat tettünk saját erőnkből. A katalizátorok beépítése, környezetvédelmi felülvizsgálat megszervezése, a NISSAN haszongépjárművek, valamint a Skoda és Lada személygépkocsik értékesítésének előkészítése és szervizelése mind erőfeszítéseink kézzel fogható jelei. Keszler József igazgató alapterület nem kisebb-e, mint a valóságos érték, az úgynevezett „alulbiztosítás” elkerülése érdekében. „A kockázatviselés helye” című rovatba a biztosított ingatlan címét be kell írni (akkor is, ha az azonos a lakcímmel). Tudjuk, az a legjobb biztosítás, amelyet soha nem veszünk igénybe, mégis javasoljuk: fogadja meg tanácsunkat. F ogyasztó védelmi Főfelügyelőség Válaszol az illetékes ... Fogyasztóvédelem Pontatlan biztosítási okmányok Akár átverésnek is nevezhetnénk azt a csomagküldő szolgáltatást, amelynek (többek között) a képen látható hölgy lett az áldozata. A csomagküldő cég 20 darabos törülközőkészletet a jánlott képes katalógusában, melynek hátoldalán jó vastagra hajtogatott, kiváló minőségűnek látszó törülközők „kellették magukat”. Az említett hölgy meg is rendelte a törülközőket, s jókora meglepetés érte, amikor azok egy kistáska méretű dobozkában megérkeztek. Ezek után nem is csodálkozott, hogy a 20 darabos készletben 12 darab a portörlőrongy színvonalát ütötte meg, s a többi sem volt valami nagyméretű. A képen a picinyke doboz látható, amely elé a méretek érzékeltetésére egy kólásüveget helyeztünk. A cég ajándékaként mellékelt kvarcóra sem bizonyult elégséges fájdalomdíjnak, a megrendelő ezért visszaküldte a csomagot a feladónak. Balog N. Beszerezték a gyógyszert Megütközéssel olvastam az Új DN. november 16-ai számában „A szerkesztőség postájából” rovatban - „Emberség” címmel megjelent pontatlan, félreérthető sorokat, amelyet Madra Zita villányi olvasó írt. Az általam vezetett Kórház-téri gyógyszertárban a Nyitrai Béla névre kiállított vény benyújtójának a hetek óta hiánycikk Eryc nevű gyógyszerből egy dobozzal tudtunk adni. Felajánlottuk, hogy a másik doboz gyógyszert napokon belül beszerezzük a központból, figyelemmel az adagolási utasításra. Gondolva arra, hogy a gyógyszer szedésében ne kelljen a betegnek kényszerű szünetet tartania, ha a jelzett napon a Kórház-téri gyógyszertárban azt átveszi. A gyógyszer a központból megérkezett, és napokig vártuk a beteg jelentkezését. A beteg megbízottja csak november 10-én jelent meg és vette át a második doboz gyógyszert - minden további észrevétel, megjegyzés nélkül. Ennyi volt a Kórház-téri gyógyszertár sok-sok beteg és hozzátartozó által, valóban emberségesnek minősített eljárása. A hivatkozott közlemény további véleményalkotása, - hogy egy másik gyógyszertárban a receptköteles gyógyszert, vény nélkül, ajándékba - pénzt el nem fogadva - adják ki. Ez az utóbbi „emberséges” magatartás véleményem szerint - ha valóban megtörtént - sajátságos. Gáspár Zsuzsanna a pécsi Kórház téri gyógyszertár vezetője A szerviz kötelezettsége Az Új DN november 10-i számában olvastam „Magnó a szervizben” című panaszt. Tájékoztatni szeretnék arról, hogy a javításra kötelezett szerviz a 117/1991. (XI. 10.) Kormány rendelet szerint 15 napon belül köteles készülékét megjavítani. Ha kölcsönkészüléket ajánl fel, úgy a határidő 30 napra hosszabbodik. Harminc, illetve 15 nap elmúltával a tulajdonos nem köteles tovább várni. Jótállási időn belül kérheti a készülék kicserélését vagy a vételár visszatérítését. A szerviz köteles a vásárlásra jogosító utalványt kiadni, ha a hibát alkatrészhiány miatt nem tudja elhárítani. Forgalomba ugyanis csak olyan készülék kerülhet, amelyhez a gyártó, vagy az importáló cég a szükséges alkatrészeket biztosítja a forgalomba hozataltól számítva 8 évig, minthogy a készülékért több mint 5000 forintot fizetett. Amennyiben erről nem gondoskodtak, akár a kereskedelmi cég, akár a gyártó, az importáló cég köteles az árut kicserélni, helyette másikat adni, vagy a vételárat visszatéríteni. Jakabos Zoltánná megyei elnök, Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Jogi tanácsadó H. N.-né a hagyatéki tartozás iránt érdeklődik. Polgári Törvénykönyvünk 677. §-a szerint hagyatéki tartozások: a. / az örökhagyó illő eltemettetésének költségei; b. / a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek, valamint a hagyatéki eljárás költségei; c. / az örökhagyó tartozásai; d. / a kötelesrészen alapuló kötelezettségek; e. / a hagyományon és a meghagyáson alapuló kötelezettségek. A hagyatéki tartozásnak ezen a minőségén és fennállásán nem változtat, hogy az - akár az öröklés megnyílta előtt, akár utóbb - az örökös, mint hitelező javára keletkezett. A hagyatéki tartozások sorrendje szerint előbb álló csoportba eső tartozások a kielégítés alkalmával megelőzik a hátrább álló csoportba soroltakat. Abban a csoportban, amelyben az összes tartozások teljes mértékű kielégítésére lehetőség már nincs, kielégítésnek a követelések arányában van helye. Sas L., „Szigetvár”, valamint „Pénz” jeligéjű olvasóink a pénztartozás teljesítésével kapcsolatban érdeklődnek. Polgári törvénykönyvünkben meghatározottak szerint a pénztartozás teljesítésének helye - ha jogszabály kivételt nem tesz - a jogosult lakóhelye, illetőleg székhelye. Á jogosult a határnapot megelőzően, illetőleg a határidő kezdete előtt felajánlott teljesítést is köteles elfogadni; ilyenkor a teljesítés és a lejárat közötti időre kamat vagy kártalanítás nem jár. A feleknek az ilyen kamatra vagy kártalanításra vonatkozó megállapodása - jogszabály engedélye hiányában - semmis; a semmisség a szerződés egyéb rendelkezéseire nem hat ki. Abban az esetben, ha a kötelezett kamattal és költséggel is tartozik, és a fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nefh elég, azt elsősorban a költségre, azután a kamatra és végül a főtartozásra kell elszámolni. A kötelezett eltérő rendelkezése hatálytalan. Takács I. a szabadság mértéke és kiadása iránt érdeklődik. Kérdéséből nem tűnik ki, hogy közelebbről mit szeretne tudni. Ezért két fontosabb rendelkezést ismertetünk. Az Új Munka Törvény- könyve 130. §-a szerint a munkavállalót minden munka- viszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke húsz munkanap. A pótszabadság mértéke a betöltött életkortól függ és a negyvenötödik életévig fokozatosan emelkedik. E fölött harminc nap jár. A szabadságot esedékességének évében kell kiadni, ettől a rendelkezéstől eltérni nem lehet! A szabadság kiadásánál a munkarend szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. Heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadásánál a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munka- vállaló két pihenőnapja, valamint a munkaszüneti nap.
